Kecskeméti Közlöny, 1928. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
2 Kecskeméti Krizsfmny 1928 március 1. Az ötödik kerület Néhány nappal ezelőtt irtunk már nyomortanyáról. Tegnap délután néhány órás sétára indultunk az ötödik kerületben s most írhatunk akár nyomorvilágról. Beszédes nyomorról, végtelenül szomorú valamiről, aminek a kifejezésére a szokványos szavak használata gyönge frázisnak látszik. Inkább segíteni kell, ahogyan éppen lehetséges. A puszta lényeken nem változtatunk semmit, amint láttuk, ahogyan éreztük, ide írjuk. Az Anya- és Csecsemővédő Intézet egyik védőnője kalauzol. Ismer a kerületben csaknem minden házat. A toprongyos, nyavalyás, iszós emberek, gyerekek már messziről köszönnek neki. Magyarázza hogy melyik kicsoda micsoda. Elérkezünk egy házhoz. Ide betérünk. Menünk a lakás felé. Az udvar hátsó végében találjuk meg. Rongy ajtó, rongyablak, a piszok tartja, hogy rájuk nem szakad. Hát nyissunk be — de nem olyan egyszerű. A bent lévőknek először úgy kell összehúzódni, hogy az ajtó kinyíljon tőlük. A szoba, vagy lakás, vagy inkább piszokfészek méretei a következők: a szélessége három rendes lépés, a hoszszúsága négy rendes lépés. Ekkora egy ól, vagy egy kutyaház. Ebben a kutyaházban hatan laknak. Hat ember. Úgymint a férj, a feleség és ezeknek négy gyermeke, akik közül a legidősebb tíz, a legfiatalabb kettő esztendős. Más helyiség ezen kívül csupán a csillagos ég alatt áll rendelkezésükre, ahol télvíz idején, vagy a csikorgó hó tetején mezítláb szaladgálnak ki a gyermekek. A bútorzat: két cefat vacak a földön, két vacak szék, az egeikén mosóteknő, egy büdös katlan, amelyik főz és óv a megfagyás ellen. Ez a bútorzat. Az asztalt nem felejtettük ki, az be sem férne. Ebben a nyomorodúban lakik a család kilenc, azaz kilenc teljes esztendeje. A negyedévi „hazbér“ 24 pengő. Most nézzük, hogy miből élnek, mert hát elvégre nekik is élni kell. A férj portás. Az egyensapka ott is lóg a falon. Amolyan pipázó, csendes, bőröndöket gürcölő portás. A kérdéseimre elmondja, hogy volt már olyan nap is, amikor a keresete egy pap alatt felrúgott 3 pengő 50 fillérig. Olyan napja is volt már s ez valamivel több, hogy egy vasat sem keresett. A péntek, szombat, vasárnap legtöbbször ilyen. Most, ha átlagosan akarjuk úgy hozzávetőleg a napi keresetet kiszámítani, egy pengőre tehető. A feleség vékony, gyönge asszonyka Lot, fut egész nap. Mos, takarít, így élnek. Ezzel mehetünk is tovább. A szomszéd utcába vágunk át ugyancsak az V. kerületben. Itt a férj napszámos. A feleségének két hónapos kisbabája van. Ezen kívül van még egy 3 éves, egy meghalt és egy 6 esztendős gyerek. Szóval öten. Egy szóbal lakásuk ven, ami konyha, kamra és minden mellékhelyiség egymagában. Negyedévre 15 pengőt fizetnek érte A plafon fekete a koromtól, a meszelt falak piszkosak a füsttől. Bent olyan fullasztó a levegő, hogy sokáig nem lehet kibírni. Egy egy van piros paplannal, huzat nélkül. Van még egy rongyos „sezlon“ is. A szomszéd szobában márok család lakik. Három gyerek van ott is. A házigazda, család nélküli özvegy asszony, a hat apró gyereket nem tűri az udvaron. Az egyetlen földes szobában játszanak, amely nyirkos, vizes, salékromos, dögleletes. Most pedig elérkezünk egy olyan házhoz, ahol a családapa december óta ágyban fekvő beteg. A lába Lesugorodott. Szobafestő segéd. November óta nem bir dogozni. Három gyereke van. Még fiatal házasok. Az asszony szívesen nyomortanyáin... dolgozna, de nem igen van munka, no meg a férjet is ápolni kell, a gyerekek még kicsinyek. Minden negyedévben 88 pengőt kell akár a föld alól is házbérre előteremteni. A fiatalember iparkodó, törekvő volt. Még Nagykőrösre is átjárt munkáért. Most is dolgozna, de mozdulni sem bír. Tehetetlen kínszenvedéssel néz a reménytelen holnap elé. Az orvos megvizsgálta. A nyáron fogják kifizetni, amikor az asszony állandó munkát remél a gyümölcspakolókban. A férj beteg, felzsugorodott lába izzasztó kúrával gyógyulna. Meleg kellene. Forró borogatás. Egyszerre azonban csupán öt kiló fára telik. Kínjában izzad, de nem a melegtől, mert bent szomorú hideg van, amiben a gyerekek dideregnek. Ez mind a város V. kerületében található. A védőnő azt mondja, hogy itt a legterhelőbb a helyzet. Másfelé ennél sokkal szomorúbb. Ugyan milyen lehet az? A második tanyai tisztiorvosi állás szervezése. Tassy tiszti főorvos nyilatkozata. Ha Kecskemét külső területének térképére tekintünk, látjuk, hogy különösen két irányban, keletre és délre nyúlik ki e koraiakból erősen kelet felé legtávolabb eső pont 25 - 30 km- re a Tiszát érinő Kisalpár (közbeesik részben vagy egészben Kisfái, Urrét, Borbás, Koháryszentlörinc, Szentkirály, Szikra, Alpár), míg délfelé a legtávolabbi pont Nagybugac és Monostor cca 3 km. re, (közbeesik részben, vagy egészben Törokfai, Városföld, Ballószög, Helvécia, Malko, a nem Kecskeméthez tartozó Jakabszállás, végül Kisbugac, Nagybugac, Felső- és Alsómonostor. A felsorolt pusztákon kivül északra fekszik Tafaja, északnyugatra Belsőnyir, Külsőnyir, Mentelek, kissé délnyugatra Ágasegyháza. Utóbbi a legmesszebb (külső pontja cca 20—22 km.-re), a többi mind közelebb. A térképről leolvasható, hogy a keleti és déli irányban érezhető legjobban a város távolléte. Régi kívánság, hogy ezt a távollétet, ennek hátrányait minél inkább enyhíteni és kiküszöbölni igyekezzenek az illetékesek. A templomok és iskolák építése az utóbbi időkben igen nagy jelentőséggel bírtak ezen a téren, azonban a pap és tanító mellett elmaradhatatlan követelmény az orvos is. Mint az utolsó szentesi tanyakongresszuson elhangzottakból meg lehet állapítani, mindazon helyeken, hol a tanyák orvost kaptak, lényegesen javult a közegészségügy. Ez könnyen érthető is. Számtalan olyan eset fordul elő — úgyszólván naponta — amikor a gyors orvosi segély életet ment, vagy élethosszig tartó betegség bekövetkeztét akadályozza meg. Mérhetetlen előnyt jelent ez orvos közélléte súlyos sérülések, hirtelen betegségek, szülés, stb. esetében, amikor az orvosi segély sikerének titka épen a gyorsaságban, az azonnali beavatkozásban rejlik. A fentebb felsoroltakra nézve Kecskeméten az a helyzet, hogy a keleti irányba eső puszták, lányak e tekintetben előnyben vannak, amennyiben a város — mint ismeretes — megszervezte a lakyteleki tiszti orvosi állást. A déli irányban fekvő tanyavilág azonban teljesen orvos nélkül áll. Sürgető ügy tehát a második tanyai tiszti orvosi állás megszervezése is. Erre vonatkozólag munkatársunk kérdést intézett dr Tassy József tiszt főorvoshoz, aki kijelentette, hogy tudomása szerint a város vezetősége teljes mértékben átérzi az ügy végtelen fontosságát, ő már megtette előterjesztését, amelyet a tanács a legjobb indulattal kezel s amint a legelső mód és alkalom nyílik, megszervezi. Székhelye valószínűleg Helvécia külső esze körül lesz, olyanformán, hogy az orvos nélkül álló hatalmas területnek köülbelül a középpontjára essék. HAPIJHÍREK T.F . ". Róm. kat.: Albin pk. Prot.: Március I /\|bin. — — Napkene 6 óra | 41 perc, napnyugta 5 óra 45 Milyen idő várható? Túlnyomóan derült idő, erősebb éjjeli faggyal. EGYESÜLETI NAPTÁR. Febr. 29. A Kecskeméti Dalárda hangversenye a pesti út előtt a Tisza István Kollégium dísztermében este 6 órai kezdettel, Márc. 3. Dr. Lányi Viktor előadása a Városi Mozgószinházban aMagyar dal történetéről'' déli 12 órakor Márc 4. A Kát. Leányklub Katona József emlékünnepélye a kath. egyház dísztermében» Iparosasszonyok műsoros teadélutánja az Iparos otthon dísztermében délután fél 5 órakor. — A Kecskeméti Dalárda közgyűlése délelőtt 11 órakor az ókollégium helyiségében. Márc. 11 Nagy Margit operaénekesnő és Two Citty, a világhírű balett-táncosnő estje a színházban Márc. 15 Az Ipartestület, Iparegyesület és a Polgári Daloskor társasvacsorája az Iparos Otthon dísztermében este 8 órakor Márc. 17—18. A „Nótás kapitány" műkerevelő előadásban a Katona József Színházban. A madárvédelem. Bensőséges örömmel olvastam a tanár úr f. hó 7- én Kecskeméti Közlönyben megjelent cikkét. Kezdek bízni, hogy nem marad szavam kiáltó szó a pusztában, így talán lassan egymásra találunk, akik ez ügyet szívükön viseljük. Természetes, hogy a cikk tartalméval legtejesebb mértékben egyetértek. A madárvédelem felkarolása nemsokára országos jelleget fog ölteni, mi sem lenne meltebb Kecskemét városához, az A föld metropolisához, mint az, hogy a kezdeményezést e mozgalomban is magának biztosítsa. Úgy emlékszem Bethlen István gróf mártotta: „Magyarország ma helyzetében nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy egyetlenegy nemzetnek is feleje barátsággal nyújtott jobbját el ne fogadja.“ E tény pandanjaképpen azt hiszem megállja helyét az a megállapítás, hogy gazdatársadalmunk mai nyomorúságos helyzetében nem mondhat le eddig észre nem vett segítőtársai, az adulakó madarak meg nem mérhető hasznot hajtó közreműködéséről. Annak dokumentálására, hogy a mozgalom túlnő az ország határain és hogy Kecskemétre Budapesten e tekintetben is különösen számítanak, az író utólagos jóváhagyása reményében alant közzéteszem az Első Magyar Fészekadugyér igazgatójának Kützner Márton urnak f. hó 24 én hozzam intézett levelét. „Ngos Muraközy Dezső urnák Lakytelek. Melyen tisztelt Uram ! őszinte örömmel vettem f. hó 22-ért kelt nagybecsű lev. lapját, köszönöm a jelzett rendelést — még nincs itt Ami e szállítást illeti, arra én felkészülök, nem ér készületlenül. Nagyon örülnék, ha Kecskemétről indulna ki egy országos propaganda. Nagyon lekötelezne, ha nekem minden e szakba vágó cikket megküldeni szíves lenne, mert én gyűjtöm ezeket. — Talán elére lehetne kelteni az ottan még békében megalakult Állatvédő Egyesületet és abba a mai vezető embereket bevonni, mint a főispán, polgármester, erdőmester stb. — Tegnap Budapesten voltam, beszéltünk a Madártani Intézetben az ott megindult nagy propagandáról. Hasonló nagy propaganda indult meg Olaszországban. Dr. Gattaro ii egyetemi tanár az egész olasz sajtót mezgnsította, már a jövő héten egy nagy szállítmány — viszonteladásra — indul Milanba. Ot, ahol eddig még a Leskét is fillalték, most már védik a madárkákat. Most látott napvilágot a kultuszminiszter rendelete, az iskoláknál elrendelik a helyi és vagyoni