Kecskeméti Közlöny, 1928. július (10. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-01 / 147. szám

■gmKl'■ ■" ' -~'W; Ki^s^, Kecskemét, 1928. julius 1. ___________Ára 12 fillér.__________Vasárnap, 147. szám, X. évfolyam. KECSKEMÉTI KÖZLÖHÍ4 mnmrmlír í a«—— — m—MM— r«-n m—cm—hu —i­—pimb^,,—iit— N­ mamám ,« EL(I F:aET£Sí ’ARAK; I * , „ ,v e«lpP . SZERKESZTŐSÉG: ^ Negyedévi s 4P®, Alakította: Di. K!3S fc­NDRE. | ÜL. Szabadság-tér 1., U. em. 3.. ajtó. Telefon 121 Egy hónapra . . . I áo !. | Felelfis­­zerkeaztfi :• 0*. HORVÁTH ÖDÖN. | A — Megjelenti héiki kivételével minden nép. |­­ KiÁLPHIVAtAL: 15­., Arany J.­u. 8. Telefoni­g. | FERENCZY IDA | B—Ba Rövid bécsi távirat jelenti, hogy Ferenczy Ida csillagkeresztes­ és palotahölgy, Erzsébet királyné ud­varhölgye meghalt. A mai generáció már nem is igen tudja, hogy ki volt Ferenczy Ida. Pedig nagyszerű, kétségbevonhatatlanul törté­nelmi szerepet töltött be a sugártermetű, kékszemű, szőkehajú fiatal leány, akit in­nen Kecskemétről hívott el 64 év előtt néhai, de minden magyarok szívében most is élő Erzsébet királynénk. Akkoriban nagyon sokat vitatták, be­szélték, hogyan fordulhatott Erzsébet ki­rályné tekintete a kecskeméti homokra, annak nemes leányéra, amikor annyi, de annyi ragyogó tör­énelmi név között válo­gathatott. A Bajorországból a bécsi ud­varba került fiatal, gyönyörű királyné ugyanis az első perctől kezdve mélységes rokonszenvvel tekintett a magyar nemzet felé, amely a dicsőségesen szomorú sza­badságharc után elborult szemmel, kíntól gyötört lélekkel és mégis büszkén, hátra­szegett fejjel járta a kálvária útjait. Elha­tározta, magyarul tanul, Fálk Miksa lett a mestere. Azután magyar udvarhölgyet ke­resett, hogy tökéletesítse magát. Listát ter­jesztettek eléje a legfényesebb neveket viselő hölgyekről. A lista végére valaki, máig sem lehet tudni, hogy kicsoda,, ce­ruzával odaírta Ferenczy Ida nevét. És a királyné őt választotta. A fiatal kecskeméti urleány tehát felkerült Bécsbe, Európa legragyogóbb udvarába, amelynek szigorú szertartásai között még évtizedes tapasztalás után is aggódva mozgott mindenki. 1864 et írtak akkor. Magyarország a szabadságharc utáni Bach korszak szörnyű elnyomatását nyögte. A beolvasztás eszméje uralta a bécsi hatalmasságok egész szűklágkörű politikáját. Mit jelenthetett ebben a szo­morú korszakban, hogy egy izzó haza­­szeretettől áthatott magyar lány lett a ki­rályné társalkodónője, első udvarhölgye! Várjon mit beszélgetett királynőjének akkor, amikor bizalmas kettősben együtt ült vele. Aligha hallgatta el hazája sorsát, népé­nek szenvedéseit. Befolyása annyira nö­vekedett, hogy a bécsiek valósággal iri­gyelték, a királyné pedig így nyilatko­zott róla : — Ida nekem nem felolvasónőm, Ida nekem barátnőm. Aki mindezt tudja, megértheti, hogy milyen roppant szolgálatokat tett hazájá­nak a kecskeméti leány. Egy kicsit törté­nelmet csinált. Múltak az évtizedek, de az elvá­laszthatatlan barátság megmaradt a ki­­rályné és Ferenczy Ida között. 1898 ban Genfben bekövetkezett a katasztrófa. Az anarchista orvgyilkos tőre leterítette Erzsé­bet királynét. — Erzsébet királyné halálával én is mindenemet elvesztettem, — mondotta akkor Ferenczy Ida. Teljes visszavonulságban élt ezután előkelő bécsi lakásán, ahol azelőtt fényes estélyeket rendezett a közszeretetben álló udvari dáma, a monarchia összes előkelő­ségeinek jelenlétében. Fény övezte még élt. Csillagkeresztes hölgy, az Erzsébet-rend első osztályának tulajdonosa volt. Emlékezete halála után is örökké élni fog hálás honfitársai szivé­ben. Egész életét, asszonyi hivatását ál­dozta hazájáért és királynéjáért. Ferenczy Ida , 1839. ápr. 7-én szüle­tett Kecskeméten. Édesapja Ferenczy Ger­gely földbirtokos, édesanyja kisjátzi Sze­­less Krisztina. Szerepvivő família volt a Ferenczy család. Ügyvédek, főbirák és más dignitáriusok kerültek ki a soraiból. Ferenczy Gergelynek csak leánygyermekei maradtak: Anna (Kalocsa Balázs nagy­­birtokos neje), Karolina (Herczeg Sándor curiai bíró neje),""­Mária (Farkas János miniszteri tanácsos neje), Viktória (Dubra­­viczky Elek közig. biró neje) és Ferenczy Ida. Közülök Farkas Jánosnénak vannak leszármazottai: Farkas László inárcsi nagybirtokos és özv. dr. Farkas Zoltánné leánya Lillyke. Továbbá Dubraviczky Eleknének : inárcsi Farkas Ferenczné Dub­raviczky Margit és Dubraviczky Aranka. Ferenczy Gergelynek volt egy fitest­­vére, Ferenczy László, ő azonban utódok nélkül halt meg. Oldalágon rokonai Ferenczy Idá­nak : özv. Kada Elekné Ferenczy Auguszta és dr. Kiss Jánosné, akinek édesanyja Ferenczy leány volt. Ferenczy Ida mindig melegen ragasz­kodott Kecskeméthez és ahol csak lehe­tett, előmozdította szülővárosa érdekeit. Mikor eladó volt a 11 ezer holdas koháry­­szentlőrinci puszta és az Agrár Bank már opciót szerzett a megvételre, Kóburg Fü­löp hercegnél, (akire Koháry-örökségként szállt a puszta). Kada Elek kérésére Fe­renczy Ida járt közben, hogy Kecskemét lehessen az új birtokos. A herceg aztán tényleg Kecskemétnek juttatta a pusztát. Mint özv. Kada Elekné, aki jelenleg a Ferenczy név egyedüli viselője, munka­társunknak mondotta. Ferenczy Ida 1913- ban járt utoljára Kecskeméten, mikor is­­ rokonait látogatta. Kecskemét után mindig , érdeklődött, állandó semmeringi nyaralásai alatt is el nem mulasztotta, hogy kecs­kemétiek után ne érdeklődjön. Kecskeméten, részben tulajdona, rész­ben haszonélvezete, 300 hold birtoka volt Ferenczy Idának. Halálával a Kalocsa Balázsné féle alapítvány (44 hold város­földi és 33 hold nagykőrösi föld), amelyet ő eddig haszonélvezett, az alapítvány segélyezési céljainak rendelkezésére áll. Temetéséről egyelőre a család gon­doskodik. Szombaton délután történt meg a beszentelés, amely után a holttestet útbaindították Kecskemét felé. A város most tárgyalásokat folytat, hogy a nagy halott temetése rendezésében részt vegyen. Kedden délelőtt, valószínűleg 11 órakor, a nagytemplomból kísérik utolsó útjára Ferenczy Idát és a Szentháromság temetőben helyezik örök nyugalomra a Ferenczy kápolna kriptájában. A város júniusi közgyűlése. Révész István tábori püspök búcsúja. — Ferenczy Ida emlékezete. — Kiírják a pályázatot a h. polgármesteri állásra — Interpelláció a magas húsárakról, autó és bérkocsi viteldijakról. — A háztartási számvevőség átszervezése. A város junius havi közgyűlését gyér érdeklődés mellett fél 10 óra után nyitotta meg Fáy István főispán. A th. bi­zottság közgyűlésén megjelent Révész Ist­ván tábori püspök is. A főispán mély megilletődéssel je­lenti, hogy Ferenczy Ida csillagkeresztes hölgy, boldogult Erzsébet királynő felol­vasónője Bécsben meghalt. Nemcsak kecs­keméti, de országos vonatkozásokban is nagy veszteséget jelent elhunyta. Indítvá­nyozza, hogy emlékét jegyzőkönyvben örökítsék meg. Ezt a közgyűlés egyhangúlag elfo­gadja. A polgármesteri jelentés is meleg szavakban emlékezik meg Ferenczy Idáról és indítványozza, arcképének meg­festését és emlékét jegyzőkönyvben örö­kítsék meg. Ezután Révész István tábori püspök emelkedett szólásra, hogy meghatott sza­vakban búcsút vegyen a közgyűléstől. — A nehéz idők, a szenvedések összekovácsolták az én szivemet Kecs­kemét szívével. Amikor búcsúzom, hálás köszönetemet fejezem ki a th. közgyűlés­nek azért a jóságukért, amellyel támo­gattak. Arra kérem magukat, hogy tartsa­nak meg emlékükben Isten áldja meg a törvényhatóság minden egyes tagját, isten áldja meg Kecskemétet. Szeless László: Felekezeti különb­ség nélkül fájlaljuk az ő távozását. Hasz­nos, kitartó munkásságát számtalan eredménye mutatja. Azt indítványozom, hogy főtisztelendő és méltóságos püspök úr hervadhatatlan érdemeit jegyzőkönyv­ben örökítsük meg. (Nagy éljenzés és taps.) Iványosi Szabó László emlékezik meg ezután Ferenczy Idáról, a nagyasz­­szonyról, akinek egyedüli érdeme, hogy a 11 ezer holdas szentlőrinczi pusztát Kecs­kemét magáénak mondhatja. Indítványozza, hogy a közgyűlés is fejezze ki részvétét. (Éljenzés). Gesztely Nagy László a húsiparosok ellen emel panaszt, mert szerinte, a kör­nyékben mindenütt lényegesebben olcsób­bak a hús és zsiráfok. A városi hússzék szükségességét hangoztatja. Az autók és fiákerek drágasága is lehetetlen állapot, mert Pesten száz szá­zalékkal olcsóbb a taxi. Taximérőre volna szükség. Az ármegállapítások 3 — 5 évesek. A polgármester az indítványok ki­adását kéri, hogy a városi tanács a köz­gyűlés elé terjeszthesse ezt megfelelő in­dítvány alakjában. A közgyűlés így határoz. A polgármesteri helyettes hatásköré­nek módosítását és az árvaszéki elnöki­­ állás megszervezését a miniszter jóvá­­­­hagyta. A helyettes polgármesteri állásra a közgyűlés felhatalmazása alapján a polgármester pályázatot hirdet. A háztartási számvevőséghez új állá­sok szervezése iránt, valamint az ideigle­nes kézbesítői állások szervezésére tett és általunk már ismertetett tanácsi javaslatot is elfogadta a közgyűlés, az állások be­töltésére pályázatot hirdetnek. Csikay La­jos kérelmére itt került sor a borfogyasz­tási adószabályrendelet módosítására, mely szerint a pezsgőbor adóját törölni kell és a város a kártalanítás végett felterjesztés­sel élt a pénzügyminiszterhez, mellyel kap­csolatban Csikay Lajos a húsiparosok meg­bízásából terjeszt elő kérelmet a húsfo­­gyasztási adórendelet 44. szakaszának mó­dosítására, melyet az iparosok sérelmeznek. Zimay polgármester felvilágosító szavai után miután ez nem függ össze a tárgy­­sorozatba felvett módosítással, tárgyalásé-

Next