Kecskeméti Közlöny, 1928. augusztus (10. évfolyam, 173-197. szám)
1928-08-07 / 178. szám
2 nyához hozzáfog, először megnézi, hogy teljesen rendben van e a szer. A jelen esetben is a szerencsétlen katonának tisztába kellett volna jönni a méretekkel s aszerint végezni produkcióit. Tovább vizsgáljuk a dolgot. A fürdőzők állítása szerint a szerencsétlenül járt katona előzőleg vagy 1 óra hosszat ugrál. Ezt súlyosbította azzal, hogy ugrásai után nem jött fel a viz szinére, hanem még vagy 20—25 m t úszott a viz alatt, ami bizony az idegeket és a szivet alaposan megviseli. Így hát fáradtan, kimerülten tette meg a veszélyes szaltóugrást s ennek következtében a vízbejutáskor nem tudta testét megfelelően irányítani. Fáradt testtel műugrást végezni nem szabad. (Saját majdnem végzetessé vált esetemmel is merem igazolni. Azóta nem is ugrom). Ezt tudni kell minden műugrónak. De azt is, hogy ami sikerül ilyen életveszélyes mutatványoknál százszor, az a százegyedik esetben már emberéletbe kerülhet. Még egyet. A műugrás elemi szabálya, hogy az ugrónak az elmerülés pillanatában nyomban olyan mozdulatokat kell végezni, hogy a fejjel lefelé haladó test elhagyja függőleges irányát. Mert ellenkező esetben nagyobb mélységű vízben is ugyanezen eset állna be. A széktói vizsgálat adatai szerint ez nem történt meg. Mégpedig vagy azért, mert az ugró a kimerültség, esetleg pillanatnyi aléliság következtében nem tudta szabályozni testét, vagy mert nem volt tisztában a fent említett elemi követelménnyel. A városi tanács egyébként mai ülésében az alsó trambulin használatát is eltiltotta. Szombaton este társasvacsora keretében avatták fel a gyönyörű új Nyári Kaszinót. Nagyon szép, bensőséges és emlékezetes ünnepe volt szombaton a Kecskeméti Kaszinónak. Gyönyörű nyári helyiségeit avatta társasvacsora keretéban, a tagok olyan impozáns részvétele mellett, amilyenre csak a legritkább esetben van példa. Ott láttuk Kecskemét városának úgyszólván valamennyi vezető férfiát és mindazokat, akiket Kecskemét városának ez a nagy lépésekkel fejlődő kultúrintézménye a szeretet elszakíthatatlan szálaival fűzött magához. A megjelentek őszinte kedvteléssel szemlélték a népliget fái között emelkedő pompás, stílusos épületet, amelynek művészi elgondolása terveiért Szappanos Jenő műszaki tanácsost illeti legőszintébb dicséret. Belül minden kényelmet megad a kaszinó nyári hajlék. Hatalmas díszterem, számtalan egyéb helyiség, három fedett és egy nagy nyitott terrasz. Olyan kedves, szép és barátságos minden, hogy dicséreten kívül más megjegyzés nem hangzik. A falban fehér márványtábla: Ezt a nyári helyiséget a Kecskeméti Kaszinó DR. KISS JÁNOS elnök, DR. FÜREDY ISTVÁN igazgató idejében SZAPPANOS JENŐ tb. mérnök, tb. műszaki tanácsos tervei alapján 1927-ben építette. Mindenki legőszintébben gratulál dr. Kiss János elnöknek, a Nyári Kaszinó érdekében fáradhatatlanul munkálkodó, kitűnő Füredy István igazgatónak és Szappanos Jenő műszaki tanácsosnak. De dicsérettel emlegetik Szabó János építési vállalkozót is, aki nagy gonddal és szeretettel teljesítette feladatát. A Nyári Kaszinó 770 négyszögöles telken épült, amelyet szép drótkerítés övez. Az építkezés kb. 80000 pengőt emésztett fel. A végig emelkedett hangulatban lefolyt vacsorán az első pohárköszöntőt Becskirst úti Kördössy 1928 augusztus 7. Fáy István főispán mondotta a Kormányzóra. Dr. Kiss János méltatta a nap jelentőségét és felkérte a polgármestert, hogy az épületet vegye át a város tulajdonába. Zimay Károly polgármester őszinte elismerését fejezte ki a Kaszinó vezetőségének gyönyörű munkájáért, a Nyári Kaszinót átvette, de rögtön vissza is bocsátotta a Kaszinó rendelkezésére. Hetessy Kálmán dr. ref. lelkész szép szavakkal méltatta a Kaszinó jelentőségét, majd Kiss János, Füredy István, Szappanos Jenő iránt fejezte ki legőszintébb elismerést. Füredy István dr. megköszönte az elismerő szavakat, a Kaszinó választmányát, a tagok áldozatkészségét emelte ki, majd hivatkozott arra a fundamentumra, mellyel a régi tagok olyan nagyszerűen megvetették a Kaszinó anyagi fundamentumait. A Kaszinó egykori érdemes elnökére Horváth Mihály dr. országgyűlési képviselőre, Horváth Béla Ítélőtáblás tanácselnökre és Pacsu Mihály bankelnökre emelte poharát. Horváth Mihály dr. a Kaszinó fejlődését ismertette és arra a kezdeményezési kedvre és bátorságra emelte poharát, mely a Kecskeméti Kaszinót a fejlődésnek olyan kivételesen magas fokára emelte. A vacsora, Zsákay Laczi szép magyar nótái mellett végig emelkedett és a legkellemesebb hangulatban folyt le. A kitűnő menü és kifogástalan kiszolgálás Dunszt Adorján érdeme. Kik pályáztak a bugaci vasút állásaira. Összen 155 pályázat érkezett. Vasárnap járt le a pályázati határidő a kisvasút állásaira. Összesen 155 pályázat érkezett. A pályázók névsora : Üzemvezetői állásra: Lukács András. A könyvelői állásra: Krausz Sándor, Tóth Imre. Pénztárnoki állásra : Krausz Sándor, Gyarmati Mihály, Farkas József Mihály, Sós Gyuláné, Búzás Mátyás, Tóth Imre, Ferenci Sándor, Baltás Béla. Főkalauzi állásra: Krausz Sándor, Gyarmati Mihály, Herczeg József, Kovács István, Zolomi Sándor, M. Kis Sándor, Kerekes Péter, Molnár István. Irodakezelői állásra: Gere Bertalan, Absolon Jenő, Vincze József, Tróznai Tibor, Derdék László, Tamás László Jenő. A forgalmi főnöki állásra:" Gyarmati Mihály, Leskó Lajos, Kovács Imre, Jeck Ferenc, Chiovini Béla, Tóth Imre, I. Szabó Ferenc. Az állomás elöljárói állásra : Krausz Sándor, Gyarmati Sándor, Győri Adolf, Kovács Imre (Rávágytéri), Zakár Zsigmond, Tóth Ferenc, Kovács János (Rávágytér), Buzán Mátyás, Absolon Jenő, Kerekes Péter, I. Szabó Ferenc (Rávágytér), Ferenczi Sándor, Csordás Antal, id. Parádi József. Az öt állomáskezelői állásra : Krausz Sándor, Gyarmati Sándor, Győri Adolf, ifj. Gyuris Lajos, Kalmár János, Zakár Zsigmond, Tóth Ferenc, Absolon Jenő, Kerekes Péter, Ferenczi Sándor, B. Varga István. A raktárnoki állásra: Krausz Sándor, Gyarmati Mihály, Beke Ferenc, Gere Bertalan, Győri Adolf, ifj. Gyuris Lajos, Tóth Ferenc, Herczeg József, Mádi Sándor, Absolon Jenő, Vincze József, M. Kis Sándor, Kerekes Péter, Molnár István, Pénzes János, Kovács István, Karsai Lajos. A három jegykiadó vonalért állásra: Bábiczki György, Lajtos István, Laczi Sándor, Igécs János, Tóth Ferenc, Kovács Sándor, Pólyák Menyhért, Széchényi Károly, Nagy János, B. Varga István, Fazekas István. A három váltóőri állásra: Tóth Lajos, Szalai Károly, Laczi Sándor, Belánszki János, Sipos József, Pólyák Menyhért, Czigány Mihály, Galamb László, Pacsa Sándor, Fazekas István, Pintér János, Hegedűs Sándor, B. Kovács József, Endrődi Sándor, Szűcs László. Két málházói állásra: Beke Ferenc, Szalai Károly, Pólyák Menyhért, Czigány Mihály, Györfi Imre, Hegedűs Sándor, Havetta József, B. Kovács József. Az öt mozdonyvezetői állásra: Kertész Bertalan, Palócz Ferenc, Herczeg Lajos, Nagy István, Darnyi Sándor, Molnár Kálmán, Rácz Pál, Ricze Lajos, Tóth Kálmán, Doha János, Fazekas István, Ölveczki József, Kaszás Frigyes, Proksic Károly, Ördög Ferenc, Poppe Emil, Sávolt János, Tóth József, Decsics Gyula, Gagány György, Nagy József, Schuch István, László Pál, Vasvári Ferenc, Karsai Lajos. Öt mozdonyfűtős állásra : Rapcsányi Antal, ifj. Parádi József, Darnyi Sándor, Mádi Sándor, Prohászka József, Sipos Sándor, Farkas Gábor, Rádi Pál, Szenek Nándor, Csendes Pál, Türei Mihály. A két pályafelvigyázói állásra : Vágó György, Kohajda Kázmér, ifj. Gyuris Lajos, Mádi Sándor, Zanistyák László, B. Varga István, Hrabovszki András, Gera István, Pénzes János. Telefon, villany és sűtőfelvigyázói állásokra : Kis Nándor, Kovanda Ede, (sinautó kezelő.) Lakatosnak (2 állás): Horvát László (műhelyvezetői), Kirchner Mihály (műhelyvezetői), Horváth Ferenc (műhelyvezetői), Erdélyi János (műhelyvezetői), Hollenda Pál (műhelyvezetői), Kecskés Sándor (mozdonylakatos), Galamb László, Doha János (műhelyvezetői), Sipos Sándor (mozdonylakatos), Bencsik Sándor (műhelyvezetői v. mozdonylakatos), Szabó András, Szabó Sándor (műhelyvezetői), Gábor János, Szerencsi Hugó, Erdélyi János (műhelyvezetői), Fischer Béla, Sajárovics Lajos. Kalauznak (2 állás): Sajtos István, Krausz Sándor, Gyarmati Sándor, Gere Bertalan, Laczi Sándor, ifj. Gyuris Lajos, Igács János, Csaplár Gábor, Pesti József, Kun Emil, Nyári Ferenc, Barta László, Sipos József, Mészáros Illés, Herczeg József, Virág István, Zolomi Sándor, Vincze József, Biró Elek, Ócsai Pál, Lénárt András, Hegedűs Sándor, Kulcsár István, Oláh János, Nagy Alajos, Szegedi Mihály. Fékezőnek (3 állás): Lajtos István, Nagy Pál, Szalai Károly, Pesti József, Nyári Ferenc, Barta László, Sipos József, Mészáros Illés, Mihánl József, Kovács Sándor, Fazekas István, Györfi Imre, Pintér János, Lédeczi Benő, Miklós Lajos, Fink Ferenc, Havetta József, B. Kovács József, Karner János, Szűcs László, Elek János. Képesítésüknek megfelelő állásra pályáznak : Marton József ny. állomás elöljáró, Geraczi János kereskedősegéd, Mezei Mózes ügynök, Német József cipész, Garjáh József vegyészeti cikkgyártó, Bencses Péter kertész, Szabó István cipész, Lucza Sándor kisbirtokos, Parádi József ny. állomáselöljáró, Tóth András kereskedősegéd, Antal István csizmadia, Janik Imre volt állomásfőnök, Magyar Károly ny. vonal-I * felvigyázó, Faragó Lajos írnok, Fülöp Ödön MÁV intéző, Fábián Károly vasutas, Nyári Sándor pályafelvigyázó, Biró Károly timársegéd Német József cipész. Nagy anyagot vizsgálnak meg az írószakértők a Péntek-ügyben. Legutóbbi számunkban megírtuk, hogy a kir. ügyészség az írásszakértők meghallgatását indítványozta a 15 ezer pengős csalás ügyében. Az indítvány alapján a vizsgálóbíró írásmintát vesz ki több tisztviselőtől, amit az tesz indokolttá, hogy a nyomozás minél szélesebb alapokra helyezkedhessen. A felvett anyagot azután a szakértők fogják megvizsgálni s megállapításaik alapján terjesztik elő szakvéleményüket.