Kecskeméti Közlöny, 1928. augusztus (10. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-07 / 178. szám

2 nyához hozzáfog, először megnézi, hogy teljesen rendben van e a szer. A jelen esetben is a szerencsétlen katonának tisz­tába kellett volna jönni a méretekkel s aszerint végezni produkcióit. Tovább vizsgáljuk a dolgot. A für­­dőzők állítása szerint a szerencsétlenül járt katona előzőleg vagy 1 óra hosszat ugrál. Ezt súlyosbította azzal, hogy ugrá­sai után nem jött fel a viz szinére, hanem még vagy 20—25 m t úszott a viz alatt, ami bizony az idegeket­ és a szivet ala­posan megviseli. Így hát fáradtan, kime­rülten tette meg a veszélyes szaltóugrást s ennek következtében a vízbejutáskor nem tudta testét megfelelően irányítani. Fáradt testtel műugrást végezni nem sza­bad. (Saját majdnem végzetessé vált ese­temmel is merem igazolni. Azóta nem is ugrom). Ezt tudni kell minden műugrónak. De azt is, hogy ami sikerül ilyen élet­­veszélyes mutatványoknál százszor, az a százegyedik esetben már emberéletbe ke­rülhet. Még egyet. A műugrás elemi sza­bálya, hogy az ugrónak az elmerülés pillanatában nyomban olyan mozdulato­kat kell végezni, hogy a fejjel lefelé ha­ladó test elhagyja függőleges irányát. Mert ellenkező esetben nagyobb mélységű vízben is ugyanezen eset állna be. A széktói vizsgálat adatai szerint ez nem történt meg. Még­pedig vagy azért, mert az ugró a kimerültség, esetleg pillanatnyi aléliság következtében nem tudta szabá­lyozni testét, vagy mert nem volt tisztá­ban a fent említett elemi követelménnyel. A városi tanács egyébként mai ülé­sében az alsó trambulin használatát is el­tiltotta. Szombaton este társasvacsora keretében avatták fel a gyönyörű új Nyári Kaszinót. Nagyon szép, bensőséges és emlé­kezetes ünnepe volt szombaton a Kecs­keméti Kaszinónak. Gyönyörű nyári helyi­ségeit avatta társasvacsora keretéban, a tagok olyan impozáns részvétele mellett, amilyenre csak a legritkább esetben van példa. Ott láttuk Kecskemét városának úgyszólván valamennyi vezető férfiát és mindazokat, akiket Kecskemét városának ez a nagy lépésekkel fejlődő kultúrintéz­ménye a szeretet elszakíthatatlan szálai­val fűzött magához. A megjelentek őszinte kedvteléssel szemlélték a népliget fái között emelkedő pompás, stílusos épületet, amelynek mű­vészi elgondolása terveiért Szappanos Jenő műszaki tanácsost illeti legőszintébb di­cséret. Belül minden kényelmet megad a kaszinó nyári hajlék. Hatalmas díszte­rem, számtalan egyéb helyiség, három fe­dett és egy nagy nyitott terrasz. Olyan ked­ves, szép és barátságos minden, hogy di­cséreten kívül más megjegyzés nem hang­zik. A falban fehér márványtábla: Ezt a nyári helyiséget a Kecskeméti Kaszinó DR. KISS JÁNOS elnök, DR. FÜREDY ISTVÁN igazgató idejében SZAPPANOS JENŐ tb. mérnök, tb. műszaki tanácsos tervei alapján 1927-ben építette. Mindenki legőszintébben gratulál dr. Kiss János elnöknek, a Nyári Kaszinó ér­dekében fáradhatatlanul munkálkodó, ki­tűnő Füredy István igazgatónak és Szap­panos Jenő műszaki tanácsosnak. De di­csérettel emlegetik Szabó János építési vállalkozót is, aki nagy gonddal és sze­retettel teljesítette feladatát. A Nyári Kaszinó 770 négyszögöles telken épült, amelyet szép drótkerítés övez. Az építkezés kb. 80000 pengőt emész­­tett fel. A végig emelkedett hangulatban le­folyt vacsorán az első pohárköszöntőt Becskirst úti Kördössy 1928 augusztus 7. Fáy István főispán mondotta a Kormány­zóra. Dr. Kiss János méltatta a nap jelen­tőségét és felkérte a polgármestert, hogy az épületet vegye át a város tulajdonába. Zimay Károly polgármester őszinte elisme­rését fejezte ki a Kaszinó vezetőségének gyönyörű munkájáért, a Nyári Kaszinót átvette, de rögtön vissza is bocsátotta a Kaszinó rendelkezésére. Hetessy Kálmán dr. ref. lelkész szép szavakkal méltatta a Kaszinó jelentőségét, majd Kiss János, Füredy István, Szappanos Jenő iránt fe­jezte ki legőszintébb elismer­é­st. Füredy István dr. megköszönte az elismerő szava­kat, a Kaszinó választmányát, a tagok ál­dozatkészségét emelte ki, majd hivatko­­zott arra a fundamentumra, mellyel a régi tagok olyan nagyszerűen megvetették a Kaszinó anyagi fundamentumait. A Ka­szinó egykori érdemes elnökére Horváth Mihály dr. országgyűlési képviselőre, Hor­váth Béla Ítélőtáblás tanácselnökre és Pacsu Mihály bankelnökre emelte poha­rát. Horváth Mihály dr. a Kaszinó fejlő­dését ismertette és arra a kezdeménye­zési kedvre és bátorságra emelte poharát, mely a Kecskeméti Kaszinót a fejlődés­nek olyan kivételesen magas fokára emelte. A vacsora, Zsákay Laczi szép ma­gyar nótái mellett végig emelkedett és a legkellemesebb hangulatban folyt le. A ki­tűnő menü és kifogástalan kiszolgálás Dunszt Adorján érdeme. Kik pályáztak a bugaci vasút állásaira. Összen 155 pályázat érkezett. Vasárnap járt le a pályázati határidő a kisvasút állásaira. Összesen 155 pályázat érkezett. A pályázók névsora : Üzemvezetői állásra: Lukács András. A könyvelői állásra: Krausz Sándor, Tóth Imre. Pénztárnoki állásra : Krausz Sándor, Gyarmati Mihály, Farkas József Mihály, Sós Gyuláné, Búzás Mátyás, Tóth Imre, Ferenci Sándor, Baltás Béla. Főkalauzi állásra: Krausz Sándor, Gyarmati Mihály, Herczeg József, Kovács István, Zolomi Sándor, M. Kis Sándor, Kerekes Péter, Molnár István. Irodakezelői állásra: Gere Bertalan, Absolon Jenő, Vincze József, Tróznai Ti­bor, Derdék László, Tamás László Jenő. A forgalmi főnöki állásra:" Gyarmati Mihály, Leskó Lajos, Kovács Imre, Jeck Ferenc, Chiovini Béla, Tóth Imre, I. Szabó Ferenc. Az állomás elöljárói állásra : Krausz Sándor, Gyarmati Sándor, Győri Adolf, Kovács Imre (Rávágytéri), Zakár Zsigmond, Tóth Ferenc, Kovács János (Rávágytér), Buzán Mátyás, Absolon Jenő, Kerekes Péter, I. Szabó Ferenc (Rávágytér), Fe­renczi Sándor, Csordás Antal, id. Parádi József. Az öt állomáskezelői állásra : Krausz Sándor, Gyarmati Sándor, Győri Adolf, ifj. Gyuris Lajos, Kalmár János, Zakár Zsig­mond, Tóth Ferenc, Absolon Jenő, Kere­kes Péter, Ferenczi Sándor, B. Varga István. A raktárnoki állásra: Krausz Sándor, Gyarmati Mihály, Beke Ferenc, Gere Ber­talan, Győri Adolf, ifj. Gyuris Lajos, Tóth Ferenc, Herczeg József, Mádi Sándor, Ab­solon Jenő, Vincze József, M. Kis Sándor, Kerekes Péter, Molnár István, Pénzes Já­nos, Kovács István, Karsai Lajos. A három jegykiadó vonalért állásra: Bábiczki György, Lajtos István, Laczi Sán­dor, Igécs János, Tóth Ferenc, Kovács Sándor, Pólyák Menyhért, Széchényi Ká­roly, Nagy János, B. Varga István, Faze­kas István. A három váltóőri állásra: Tóth La­jos, Szalai Károly, Laczi Sándor, Belánszki János, Sipos József, Pólyák Menyhért, Czigány Mihály, Galamb László, Pacsa Sándor, Fazekas István, Pintér János, He­gedűs Sándor, B. Kovács József, Endrődi Sándor, Szűcs László. Két málházói állásra: Beke Ferenc, Szalai Károly, Pólyák Menyhért, Czigány Mihály, Györfi Imre, Hegedűs Sándor, Ha­­vetta József, B. Kovács József. Az öt mozdonyvezetői állásra: Ker­tész Bertalan, Palócz Ferenc, Herczeg Lajos, Nagy István, Darnyi Sándor, Molnár Kál­mán, Rácz Pál, Ricze Lajos, Tóth Kálmán, Doha János, Fazekas István, Ölveczki Jó­zsef, Kaszás Frigyes, Proksic Károly, Ör­dög Ferenc, Poppe Emil, Sávolt János, Tóth József, Decsics Gyula, Gagány György, Nagy József, Schuch István, László Pál, Vasvári Ferenc, Karsai Lajos. Öt mozdonyfűtős állásra : Rapcsányi Antal, ifj. Parádi József, Darnyi Sándor, Mádi Sándor, Prohászka József, Sipos Sándor, Farkas Gábor, Rádi Pál, Szenek Nándor, Csendes Pál, Türei Mihály. A két pályafelvigyázói állásra : Vágó György, Kohajda Kázmér, ifj. Gyuris La­jos, Mádi Sándor, Zanistyák László, B. Varga István, Hrabovszki András, Gera István, Pénzes János. Telefon, villany és sűtőfelvigyázói ál­lásokra : Kis Nándor, Kovanda Ede, (sin­­autó kezelő.) Lakatosnak (2 állás): Horvát László (műhelyvezetői), Kirchner Mihály (műhely­vezetői), Horváth Ferenc (műhelyvezetői), Erdélyi János (műhelyvezetői), Hollenda Pál (műhelyvezetői), Kecskés Sándor (moz­donylakatos), Galamb László, Doha János (műhelyvezetői), Sipos Sándor (mozdony­lakatos), Bencsik Sándor (műhelyvezetői v. mozdonylakatos), Szabó András, Szabó Sándor (műhelyvezetői), Gábor János, Sze­­rencsi Hugó, Erdélyi János (műhelyvezetői), Fischer Béla, Sajárovics Lajos. Kalauznak (2 állás): Sajtos István, Krausz Sándor, Gyarmati Sándor, Gere Bertalan, Laczi Sándor, ifj. Gyuris Lajos, Igács János, Csaplár Gábor, Pesti József, Kun Emil, Nyári Ferenc, Barta László, Si­pos József, Mészáros Illés, Herczeg József, Virág István, Zolomi Sándor, Vincze Jó­zsef, Biró Elek, Ócsai Pál, Lénárt András, Hegedűs Sándor, Kulcsár István, Oláh Já­nos, Nagy Alajos, Szegedi Mihály. Fékezőnek (3 állás): Lajtos István, Nagy Pál, Szalai Károly, Pesti József, Nyári Ferenc, Barta László, Sipos József, Mé­száros Illés, Mihánl József, Kovács Sándor, Fazekas István, Györfi Imre, Pintér János, Lédeczi Benő, Miklós Lajos, Fink Ferenc, Havetta József, B. Kovács József, Karner János, Szűcs László, Elek János. Képesítésüknek megfelelő állásra pá­lyáznak : Marton József ny. állomás elöl­járó, Geraczi János kereskedősegéd, Mezei Mózes ügynök, Német József cipész, Gar­­jáh József vegyészeti cikkgyártó, Bencses Péter kertész, Szabó István cipész, Lucza Sándor kisbirtokos, Parádi József ny. állo­máselöljáró, Tóth András kereskedősegéd, Antal István csizmadia, Janik Imre volt állomásfőnök, Magyar Károly ny. vonal-I * felvigyázó, Faragó Lajos írnok, Fülöp Ödön MÁV intéző, Fábián Károly vas­­utas, Nyári Sándor pályafelvigyázó, Biró Károly timársegéd Német József cipész. Nagy anyagot vizsgálnak meg az írószakértők a Péntek-ügyben. Legutóbbi számunkban megírtuk, hogy a kir. ügyészség az írásszakértők meghallgatását indítványozta a 15 ezer pengős csalás ügyében. Az indítvány alap­ján a vizsgálóbíró írásmintát vesz ki több tisztviselőtől, amit az tesz indokolttá, hogy a nyomozás minél szélesebb alapokra he­lyezkedhessen. A felvett anyagot azután a szakértők fogják megvizsgálni s megálla­pításaik alapján terjesztik elő szakvélemé­nyüket.

Next