Kecskeméti Közlöny, 1928. december (10. évfolyam, 273-295. szám)

1928-12-01 / 273. szám

2 Új előfizetőink is karácsonyi ajándékul kapják évkönyvünket. Elérkezett a december elseje, épen azért ismételten figyelmébe ajánljuk min­denkinek, hogy nemcsak a régi, hanem új előfize­őink is díjtalanul kapják értékes tartalmú gazdagon illusztrált 1929 es év­könyvünket, amelyet karácsonykor kü­pünk meg minden előfizetőnknek. Négy fok hideg volt az éjszaka. Köddel és zuzmarás fákkal beköszöntött a tél. December elsejét írunk szombaton. A hivatalos tél ugyan csak majd 21.-én kezdődik, de december már mégis a tél első hónapja. Most tényleg be is köszöntött. Már napok óta ködös az idő, tegnap délután pedig valósággal téli hidegre fordult. Ma reggel is sűrű köd feküdt az ébredő vá­rosra, a fákat pedig fehér zúzmara virá­gozta fel. Az éjszaka négy fokig szállt fagy­pont alá a hőmérő. Még reggel is ugyan­ilyen hideg volt. _____________________ Wekerle Sándor pénz­ügyminiszter beszéde az adókönnyítésekről. A felsőház tegnapi ülésén Wekerle Sándor pénzügyminiszter a közterhekről mondott nagy beszédet. — Tudatában vagyok annak, hogy a közterheket ma maximálisaknak kell tekintenünk, amit közgazdaságunk még elbír. Ezt növelni semmi esetre sem lehet szándékunkban és nem is szándékozom azt növelni. Sajnos, pénzügyi helyzetünk mellett feltétlenül szükség van a pénzügyi egyensúlyra. Ez az ok az, amely nem engedi a közterheket oly mértékben csök­kenteni, amily, mértékben én azt magam is szeretném. Én magam csupán arra szo­­rítkozhatom, hogy megakadályozzam az állami kiadások növekedését. A pénzügyminiszter ezután arról be­szélt, hogy helyes adópolitikával az épít­kezés fellendülését kívánja a kormány előmozdítani. A községi háztartások reformjáról szólva az a nézete a pénzügyminiszternek, hogy a közigazgatási reformot nem lehet keresztül vinni anélkül, hogy a községi háztartásokat meg ne reformálják, mert ezt a két kérdést együttesen kell meg­oldani. — A meglevő luxusárucikkeket re­vízió alá veszem — mondta a pénzügy­miniszter — és azokat, melyeknél a luxus nem áll meg, vagy teljesen mentesítem az adó alól, vagy kisebb adó alá igyekszem vonni.­­ Ha az adókat, amelyeknek sú­lyosságát elismerem, jelentős mérvben nem is tudjuk egyelőre enyhíteni, töre­kedni fogok arra, hogy lehetőleg zaklatás mentes legyen az adóbehajtás. Mindig ügyelni kell arra, hogy mikor az adót be­hajtják, hogy megát az adóforrást meg ne semmisítsék és ne okozzanak az adó­behajtással a közgazdaságnak nagyobb kárt, mint amennyi haszon az adóból az államra hárul. TŐZSDE. November 30 ZÜKICH. Pengő VMJ'53. GABONAPIAC. Búza tiszavidéki 77 kilós 25'30—25 45, rozs pestvidéki 23'05—23 20, a­pa f­a 25 25—25 50, sörárpa 26'50—27 00, zab f­a 25 50— 26' 00, tengeri 31 00—31*50 P­B-ként. SERTÉSPIAC. Felhajtás 4306 darab. Árak : 1­ a öreg zsírsertés 1 ‘48 — 1 *52, fiatal nehéz 165— 1*72, könnyű 1*10—1 *20, angol urasági 1­50—1­60 pengő kilónként. r­t Kecskeméti Kexice? 1928 december 1 Nagy Mihály mázolómester szerint a város belterületén van a gáz vagy hőforrás helye. Még a régi földrengések idején hallotta a föld mélyében működő titokzatos erők morajlását és azóta folyton ezeket tanulmányozta. Tegnapi számunkban mér röviden hírt adtunk arról a kü­önös érdekességű bejelentésről, amelyet Nagy Mihály kocsi­­fényező és mázolómester tett a városnál, hogy bizonyos feltételek mellett módjában van olyan helyet felfedezni ahol fúrás ál­tal gőzre, vagy esetleg hőforrásra bukkan­hatnak. A Kecskeméti Közlöny munka­társa tegnap felkereste Nagy Mihály mes­tert, aki a Bem utca 2. számú házban la­kik, hogy felvilágosítást kérjen tőle mire is alapítja különös érdekességű beje­lentéseit. A Bem utca, Csongrádi- és Klapka­­utcát keresztező kisebb szárnyán van a 2. számú ház. Szürke kerítésén az eresz alatt jelző tábla: „Nagy Mihály kocsifé­nyező és mázoló.“ Hátul az udvar jobb sarkában alacsony, ablakos ajtó nyílik Nagyék lakásába. Apró konyha s mellette alig nagyobb kis szoba. Ami az első pil­lanatra szembetűnik a nagy rend és tisz­taság. Dolgos kezű emberek lakhatják. Ahogy belépünk a ház asszonyát. Nagy Mihálynét köszönthetjük, de mögüle rög­tön előlép egy termetes, korom fekete hajú, oldalszakállas férfi: Nagy Mihály. Meg­nyerő szívességgel mulat a szoba felé, hellyel kinél s ahogy előadjuk jövetelünk célját, nagy nyugodtan húzza a közeli székét asztalhoz s már beszél is. Olyan szuggesszív erővel, hogy szinte kétkedni sem szabad . Minden úgy van ahogy megírtam és be is adtam és már a városhoz. Nem ta­lálgatás ez, teljes meggyőződésem és bi­zonyítani tudok. Állítom, hogy meg tudom jelölni azt a helyet, ahol 400 méteres for­­rással fel kell, hogy törjön az anyag. — Miféle anyagra gondol? — Gáz vagy forró hé­víz. — Mire alapítja feltevését? — Ez biztos dolog, nem találgatás és már nagyon régi dolog. A kilencvenes évek végén, mikor még mint tanonc ta­nultam a mesterségem ötv. Fekete Sán­­dornénál az akkor előfordult földrengések­kor tapasztaltam azt, amin évek során át gondolkoztam és am­i megbizonyosodott további tapasztalataimmal. Az időt ponto­san nem tudom, de 1896 — 99. közti idő­ben történt a földrengés. Két esetben, egész kis­szerű A hangra, a furcsa mo­rajlásra lettem figyelmes. Azt hallottam, hogy a moraj mintha mély pincéből jönne nagy erővel, azután meglepetéssel hirtelen megszűnt s helyette olyan zajt hallottam, mintha valami nagy mulatság hangzavara lenne. Sokat olvastam azután, megismer­tem Kecskemét altalaját és figyelemmel kisértem az összes kutatásokat. Mindin­kább meggyőződtem arról, hogy igazam van. Ott azon a helyen tényleg van valami a föld alatt. Ez a jelenség pedig össze­függ a földrengéssel. Sipolyszerű, L alakú csatorna lehet ott a föld alatt, amelynek biztos van lefolyása. Sokáig furcsa volt előttem, hogy nem tör föl semmi, a sipoly helyén, de az olvasottak alapján azt gon­dolom, hogy talán korálképződmények du­­gaszolhatók el. — Hol van az a hely a város bel­területén, vagy a környéken? — A belterületen. — És eddig nem tudott a dolog­ról senki? — Senki. — Miért csak most jött elő felfede­zésével ? — A korom miatt, 48 éves vagyok már, nem lehet tovább várni. Eddig azért tartottam titokban, mert azt hittem sikerül tőkét kapnom s magam tárhatom fel fel­fedezésem. De tetszik tudni pénztelen em­ber szavát nehezen hiszik. Megpróbáltam pénzt keríteni, már majdnem sikerült, de még­se lett belőle semmi. Az idő pedig telik. Csak annyi jött volna össze, hogy a telket megvásároljam, a többi már köny­nyen menne. Most a városhoz fordultam. 100.000 pengőt kérek, nem pénzben, ka­matmentes kötvényekben vagy pedig vá­sárolják meg a telket részemre s 50 évig szabadkezet adjanak a kitermeléshez. — Biztosíték nélkül persze nem árul­hatom el. Ez azt hiszem ért­hető! Ki tudja, hátha valóban nagy igazság rejlik a titok mögött?!­ó — mint végeze­tül mondja nagyon tudatában van a fele­lősségének. NAPI HÍREK- l | Róm. kat.: Eligiusz­ok. Decemberi prot . E­ZQ_ _ Napkelte 7 1 óra 26 perc, napnyugta 4 Szamhat 1 óra 11 perc. Milyen idő várható ? Hi­deg és túlnyomóan derű­s idő várható, a légáramlás csillapodásával. EGYESÜLETI NAPTÁR. Dec. 1. A MANSz kulturdélutánja a város­háza dísztermében délután 5 órakor. December 1—3. A MANSz karácsonyi vá­sárja. * Dec. 2. Első adventi estély (Szent-Gály em­­lékünnepély) Kezdete délután 5 órakor. — Szőlős­gazdák nagygyűlése d­e. fél 11 órakor a város­háza közgyűlési termében December 4 A tüzérosztály Borbála-estje a Kaszinóban este 9 órakor. December 8. A Szent Ágnes Leányklub Fe­hér estje — Az Ipartestület bankettje Tiringer arany­­koszorús mester tiszteletére az Otthon dísztermében. December 9 — 10. Prot. karácsonyi vásár. Január 6. A Piarista Diákszövetség hangver­senye. Gondolatok a képkiállításon Irta : Bende János a Nemzeti Szalon titkára. A nemes architektúrájú gyönyörű kecskeméti Új kollégium néhány nap óta nemcsak külső formáinak szépségével válik díszére a városnak, hanem belsejé­ben is olyan művészi látnivalóval szolgál, amilyenben ritkán van része a vidéki közönségnek. Művészi értékű képek sorakoznak a díszteremben felállított állványokon : szin­­dus olajfestmények, bársonyos tónusú pasztellek, diszkrét, finom aquarellek , művészi álmok valóra válása, művészi érzések kiélése valamennyi. Végignézve a magas színvonalú kiál­lítás gazdag műanyagán, önkéntelenül is elgondolkozunk néhány olyan kérdésen, melyek látszólag csak művészeti kérdések ugyan, de mégis a legszorosabban bele­tartoznak a keserű magyar sors egész probléma- komplexumába. A Trianon utáni idők sorsverte ma­gyarja minden kérdésben a „lenni, vagy nem lenni“ hamleti problémáját látja, ter­mészetes tehát, hogy csakis ebből a szem­pontból nézheti a magyar képzőművészet kérdését is. Ha végigtekintünk a művészet­történeten, azt látjuk, hogy a képzőművé­szet mindig csak gazdag, boldog és békés korszakokban fejlődött igazán naggyá. Ezzel szemben a mi képzőművészetünk ép­pen mostani elesettségünkben indult eddig nem is remélt fejlődésnek. A magyar mű­vészet fája most szökkent, annak pompáját ámulva szemléli az egész világ kultúr­­közönsége a külföldi nagy reprezentatív kiállításokon. Végzetszerűnek kell tekintenünk a magyar képzőművészetnek ezt a hatalmas előretörését, mert bármennyire az unalomig ismételt mondás is az, hogy ma — midőn minden más fegyvert kicsavartak a ke­zünkből — csak a kultúra fegyvereivel harcolhatunk, azért ebben az elnyűtt, rongyossá koptatott, szürkévé fakult szó­lásban elvitázhatatlan igazság rejlik. Csak a kultúra az, amely erőt adhat, amely mint valami emanációs elem túlsugárzik

Next