Kecskeméti Közlöny, 1928. december (10. évfolyam, 273-295. szám)
1928-12-01 / 273. szám
2 Új előfizetőink is karácsonyi ajándékul kapják évkönyvünket. Elérkezett a december elseje, épen azért ismételten figyelmébe ajánljuk mindenkinek, hogy nemcsak a régi, hanem új előfizeőink is díjtalanul kapják értékes tartalmú gazdagon illusztrált 1929 es évkönyvünket, amelyet karácsonykor küpünk meg minden előfizetőnknek. Négy fok hideg volt az éjszaka. Köddel és zuzmarás fákkal beköszöntött a tél. December elsejét írunk szombaton. A hivatalos tél ugyan csak majd 21.-én kezdődik, de december már mégis a tél első hónapja. Most tényleg be is köszöntött. Már napok óta ködös az idő, tegnap délután pedig valósággal téli hidegre fordult. Ma reggel is sűrű köd feküdt az ébredő városra, a fákat pedig fehér zúzmara virágozta fel. Az éjszaka négy fokig szállt fagypont alá a hőmérő. Még reggel is ugyanilyen hideg volt. _____________________ Wekerle Sándor pénzügyminiszter beszéde az adókönnyítésekről. A felsőház tegnapi ülésén Wekerle Sándor pénzügyminiszter a közterhekről mondott nagy beszédet. — Tudatában vagyok annak, hogy a közterheket ma maximálisaknak kell tekintenünk, amit közgazdaságunk még elbír. Ezt növelni semmi esetre sem lehet szándékunkban és nem is szándékozom azt növelni. Sajnos, pénzügyi helyzetünk mellett feltétlenül szükség van a pénzügyi egyensúlyra. Ez az ok az, amely nem engedi a közterheket oly mértékben csökkenteni, amily, mértékben én azt magam is szeretném. Én magam csupán arra szorítkozhatom, hogy megakadályozzam az állami kiadások növekedését. A pénzügyminiszter ezután arról beszélt, hogy helyes adópolitikával az építkezés fellendülését kívánja a kormány előmozdítani. A községi háztartások reformjáról szólva az a nézete a pénzügyminiszternek, hogy a közigazgatási reformot nem lehet keresztül vinni anélkül, hogy a községi háztartásokat meg ne reformálják, mert ezt a két kérdést együttesen kell megoldani. — A meglevő luxusárucikkeket revízió alá veszem — mondta a pénzügyminiszter — és azokat, melyeknél a luxus nem áll meg, vagy teljesen mentesítem az adó alól, vagy kisebb adó alá igyekszem vonni. Ha az adókat, amelyeknek súlyosságát elismerem, jelentős mérvben nem is tudjuk egyelőre enyhíteni, törekedni fogok arra, hogy lehetőleg zaklatás mentes legyen az adóbehajtás. Mindig ügyelni kell arra, hogy mikor az adót behajtják, hogy megát az adóforrást meg ne semmisítsék és ne okozzanak az adóbehajtással a közgazdaságnak nagyobb kárt, mint amennyi haszon az adóból az államra hárul. TŐZSDE. November 30 ZÜKICH. Pengő VMJ'53. GABONAPIAC. Búza tiszavidéki 77 kilós 25'30—25 45, rozs pestvidéki 23'05—23 20, apa fa 25 25—25 50, sörárpa 26'50—27 00, zab fa 25 50— 26' 00, tengeri 31 00—31*50 PB-ként. SERTÉSPIAC. Felhajtás 4306 darab. Árak : 1 a öreg zsírsertés 1 ‘48 — 1 *52, fiatal nehéz 165— 1*72, könnyű 1*10—1 *20, angol urasági 150—160 pengő kilónként. rt Kecskeméti Kexice? 1928 december 1 Nagy Mihály mázolómester szerint a város belterületén van a gáz vagy hőforrás helye. Még a régi földrengések idején hallotta a föld mélyében működő titokzatos erők morajlását és azóta folyton ezeket tanulmányozta. Tegnapi számunkban mér röviden hírt adtunk arról a küönös érdekességű bejelentésről, amelyet Nagy Mihály kocsifényező és mázolómester tett a városnál, hogy bizonyos feltételek mellett módjában van olyan helyet felfedezni ahol fúrás által gőzre, vagy esetleg hőforrásra bukkanhatnak. A Kecskeméti Közlöny munkatársa tegnap felkereste Nagy Mihály mestert, aki a Bem utca 2. számú házban lakik, hogy felvilágosítást kérjen tőle mire is alapítja különös érdekességű bejelentéseit. A Bem utca, Csongrádi- és Klapkautcát keresztező kisebb szárnyán van a 2. számú ház. Szürke kerítésén az eresz alatt jelző tábla: „Nagy Mihály kocsifényező és mázoló.“ Hátul az udvar jobb sarkában alacsony, ablakos ajtó nyílik Nagyék lakásába. Apró konyha s mellette alig nagyobb kis szoba. Ami az első pillanatra szembetűnik a nagy rend és tisztaság. Dolgos kezű emberek lakhatják. Ahogy belépünk a ház asszonyát. Nagy Mihálynét köszönthetjük, de mögüle rögtön előlép egy termetes, korom fekete hajú, oldalszakállas férfi: Nagy Mihály. Megnyerő szívességgel mulat a szoba felé, hellyel kinél s ahogy előadjuk jövetelünk célját, nagy nyugodtan húzza a közeli székét asztalhoz s már beszél is. Olyan szuggesszív erővel, hogy szinte kétkedni sem szabad . Minden úgy van ahogy megírtam és be is adtam és már a városhoz. Nem találgatás ez, teljes meggyőződésem és bizonyítani tudok. Állítom, hogy meg tudom jelölni azt a helyet, ahol 400 méteres forrással fel kell, hogy törjön az anyag. — Miféle anyagra gondol? — Gáz vagy forró hévíz. — Mire alapítja feltevését? — Ez biztos dolog, nem találgatás és már nagyon régi dolog. A kilencvenes évek végén, mikor még mint tanonc tanultam a mesterségem ötv. Fekete Sándornénál az akkor előfordult földrengésekkor tapasztaltam azt, amin évek során át gondolkoztam és ami megbizonyosodott további tapasztalataimmal. Az időt pontosan nem tudom, de 1896 — 99. közti időben történt a földrengés. Két esetben, egész kisszerű A hangra, a furcsa morajlásra lettem figyelmes. Azt hallottam, hogy a moraj mintha mély pincéből jönne nagy erővel, azután meglepetéssel hirtelen megszűnt s helyette olyan zajt hallottam, mintha valami nagy mulatság hangzavara lenne. Sokat olvastam azután, megismertem Kecskemét altalaját és figyelemmel kisértem az összes kutatásokat. Mindinkább meggyőződtem arról, hogy igazam van. Ott azon a helyen tényleg van valami a föld alatt. Ez a jelenség pedig összefügg a földrengéssel. Sipolyszerű, L alakú csatorna lehet ott a föld alatt, amelynek biztos van lefolyása. Sokáig furcsa volt előttem, hogy nem tör föl semmi, a sipoly helyén, de az olvasottak alapján azt gondolom, hogy talán korálképződmények dugaszolhatók el. — Hol van az a hely a város belterületén, vagy a környéken? — A belterületen. — És eddig nem tudott a dologról senki? — Senki. — Miért csak most jött elő felfedezésével ? — A korom miatt, 48 éves vagyok már, nem lehet tovább várni. Eddig azért tartottam titokban, mert azt hittem sikerül tőkét kapnom s magam tárhatom fel felfedezésem. De tetszik tudni pénztelen ember szavát nehezen hiszik. Megpróbáltam pénzt keríteni, már majdnem sikerült, de mégse lett belőle semmi. Az idő pedig telik. Csak annyi jött volna össze, hogy a telket megvásároljam, a többi már könynyen menne. Most a városhoz fordultam. 100.000 pengőt kérek, nem pénzben, kamatmentes kötvényekben vagy pedig vásárolják meg a telket részemre s 50 évig szabadkezet adjanak a kitermeléshez. — Biztosíték nélkül persze nem árulhatom el. Ez azt hiszem érthető! Ki tudja, hátha valóban nagy igazság rejlik a titok mögött?!ó — mint végezetül mondja nagyon tudatában van a felelősségének. NAPI HÍREK- l | Róm. kat.: Eligiuszok. Decemberi prot . EZQ_ _ Napkelte 7 1 óra 26 perc, napnyugta 4 Szamhat 1 óra 11 perc. Milyen idő várható ? Hideg és túlnyomóan derűs idő várható, a légáramlás csillapodásával. EGYESÜLETI NAPTÁR. Dec. 1. A MANSz kulturdélutánja a városháza dísztermében délután 5 órakor. December 1—3. A MANSz karácsonyi vásárja. * Dec. 2. Első adventi estély (Szent-Gály emlékünnepély) Kezdete délután 5 órakor. — Szőlősgazdák nagygyűlése de. fél 11 órakor a városháza közgyűlési termében December 4 A tüzérosztály Borbála-estje a Kaszinóban este 9 órakor. December 8. A Szent Ágnes Leányklub Fehér estje — Az Ipartestület bankettje Tiringer aranykoszorús mester tiszteletére az Otthon dísztermében. December 9 — 10. Prot. karácsonyi vásár. Január 6. A Piarista Diákszövetség hangversenye. Gondolatok a képkiállításon Irta : Bende János a Nemzeti Szalon titkára. A nemes architektúrájú gyönyörű kecskeméti Új kollégium néhány nap óta nemcsak külső formáinak szépségével válik díszére a városnak, hanem belsejében is olyan művészi látnivalóval szolgál, amilyenben ritkán van része a vidéki közönségnek. Művészi értékű képek sorakoznak a díszteremben felállított állványokon : szindus olajfestmények, bársonyos tónusú pasztellek, diszkrét, finom aquarellek , művészi álmok valóra válása, művészi érzések kiélése valamennyi. Végignézve a magas színvonalú kiállítás gazdag műanyagán, önkéntelenül is elgondolkozunk néhány olyan kérdésen, melyek látszólag csak művészeti kérdések ugyan, de mégis a legszorosabban beletartoznak a keserű magyar sors egész probléma- komplexumába. A Trianon utáni idők sorsverte magyarja minden kérdésben a „lenni, vagy nem lenni“ hamleti problémáját látja, természetes tehát, hogy csakis ebből a szempontból nézheti a magyar képzőművészet kérdését is. Ha végigtekintünk a művészettörténeten, azt látjuk, hogy a képzőművészet mindig csak gazdag, boldog és békés korszakokban fejlődött igazán naggyá. Ezzel szemben a mi képzőművészetünk éppen mostani elesettségünkben indult eddig nem is remélt fejlődésnek. A magyar művészet fája most szökkent, annak pompáját ámulva szemléli az egész világ kultúrközönsége a külföldi nagy reprezentatív kiállításokon. Végzetszerűnek kell tekintenünk a magyar képzőművészetnek ezt a hatalmas előretörését, mert bármennyire az unalomig ismételt mondás is az, hogy ma — midőn minden más fegyvert kicsavartak a kezünkből — csak a kultúra fegyvereivel harcolhatunk, azért ebben az elnyűtt, rongyossá koptatott, szürkévé fakult szólásban elvitázhatatlan igazság rejlik. Csak a kultúra az, amely erőt adhat, amely mint valami emanációs elem túlsugárzik