Kecskeméti Közlöny, 1929. június (11. évfolyam, 122-146. szám)
1929-06-01 / 122. szám
2 KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1929 július 1. „Az Alföld problémája ma a magyar nemzet legfőbb problémája.“ Sslebelsberg miniszter az Alföldkutató Bizottság Közgyűlésén. —űtépítés, egyhe, gyümulcsfakérdés, export, kUtalás stb. stb. a szakosztályi üléseken. Szerdán délután háromnegyed 6 előtt vette kezdetét az Alföldkutató Bizottság közgyűlése a városháza dísztermében szépszámú érdeklődő közönség jelenlétében. Az emelvény elnöki székében foglalt helyet Klebelsberg kultuszminiszter, jobbján Petri államtitkár, balján Somogyi Szilveszter szegedi polgármester, a Bizottság elnöke. Az emelvény többi székein Aigner főispán, Fáy főispán, Szalay kér. rendőrfőkapitány, Kogutowicz Károly egyet. tanár, Magyar Zoltán dr. min. tanácsos és Dezső Kázmér nagykőrösi polgármester ült. Somogyi Szilveszter üdvözölte Klebelsberg minisztert abból az alkalomból, hogy első ízben jelenik meg az Alföldkutató Bizottság ülésén. Fáy főispán Kecskemét városa nevében üdvözölte a minisztert, Petri államtitkárt és a társaságot. Majd a miniszter emelkedett szólásra: — Az Alföld problémája ma a magyar nemzet legfontosabb problémája. A magyar Alföld szülte Petőfit, Aranyt, Katonát. Ezek azonban a tömegek soraiból kiemelkedő, kitörő egyéniségek, zsenik. Ma pedig már a zsenik, az egyének erőfeszítésének helyébe mindinkább a szervezett erők lépnek. A szervezett erőkön nyugszik a munka, a szervezettség oldja meg könnyen a feladatokat. A munka a nemzetközi tudomány emlőin feltáplált magyar munka legyen. A népesedési és gazdasági honfoglalást egészítse ki a kulturális munka. Mindenki a maga szemszögéből foglalkozzék az Alföld problémájával. Itt egész sor kérdést érint a miniszter, mint amely kérdések mind az Alföld problémájának nagy terepéből nőnek ki s várnak megoldásra. Majd beszédét így fejezi be: — Ma nem lehet disztingválni teória és praxis között. Az elméletet és a gyakorlatot nem lehet egymással szembe állítani. A kettő együtt hozza meg az eredményt. Igen fontos az az akció, amit a szegedi és a debreceni egyetem szerzett meg. A zajos tetszéssel fogadott beszéd után Kogutowitz Károly dr. szegedi egyetemi tanár tartotta meg előadását az Alföldkutató Bizottság feladatairól. Az Alföld elhanyagolt területe Magyarországnak. Csak 300 esztendő választ el bennünketa török hódoltságtól s ennek sebhelyei nem gyógyultak be máig sem egészen. Majd érinti az alföldi tanyakérdést és az egyéb idevágó részleteket, azután vázolja az Alföldkutató Bizottság feladatait, eddigi munkáját, jövőjét. Felolvassa a Bizottság legújabb tagjainak névsorát, melyben az alábbi kecskeméti neveket halljuk: Buzna Dezső dr., Cserey—Pechány Albin dr., Farkasfalvy Kornél, Gesztelyi Nagy Lászlóné, Kiss Márton, Koppány Béla, Merétey Sándor dr., Nagy György dr., Ráth Árpád, Szabó Gyula, Szarvas András dr., Tassy József dr. Gesztelyi Nagy László dr. a Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara, Marton Sándor a Katona József Kör nevében üdvözli a Bizottságot s ajánlja fel segítségét. A közgyűlés után a szakosztályok ülése kezdődött négy csoportban. A közgyűlési teremben a mezőgazdasági, erdészeti és biológiai szakosztály ülésezett Gesztelyi Nagy László dr. elnöklete alatt. Gesztelyi az Alföld mai problémáival általánosan foglalkozván erős színekben ad hangot a szerinte felmerülhető panaszoknak, közállapotoknak. (Az ülésen, mint hallgató, jelen volt Klebelsberg miniszter is, aki igen nagy érdeklődést tanúsított minden kérdés iránt.) Gesztelyi beszéde után Iványosi Szabó László dr. kormányfőtanácsos kér szót. Szerinte Gesztelyi Nagy László túlzottan sötét színben látja az alföldi, közelebbről a Kecskemét környéki állapotokat. Rendkívül nehéz nehéz kérdés az útkérdés. Kecskemétnek óriási határa van s irtózatos nagy úthálózata. Nem csoda, ha vannak lehetetlen rossz országutaink. Rendkívül értékes feladat volna kutatni, hogy lehet e ebben a határban, ebben a földben olyan anyagot találni, amelynek segítségével — esetleg égetésével — utainkat megjavíthatnánk. A kecskeméti ember praktikus ember s így pl. az Alföldkutató Bizottság munkájával kapcsolatban is praktikus gondolatai támadnak. Az útkérdés ilyen. Szóvá teszi a helyenként gyanúsan fellépő «egykét». Van egy városrészünk, honnan halljuk a panaszt. Szakképzett bábák, orvosok működnek, s a gyermekszületés csökken. Ez is érdekelheti az Alföldkutatókat. Harmadik dolog, ami igen nagy közérdek Kecskeméten, a gyümölcsfák kérdése. Legszebb gyümölcsfáink, érthetetlenül elhalnak. Óriási fontosságú volna kikutatni ennek okát. Szabó Iván dr. képviselő szintén Gesztelyi beszédével foglalkozik. Szerinte is helyenként a valóságnak meg nem felelő sötét színekben ecsetelte a közállapotokat. Hasonló mostoha körülmények között — amilyenek a talajviszonyok, az időjárás, a gazdasági helyzet — nincs nép, mely többet produkálna, mint e környék népe. Kéri az elnököt, hogy szavait rektifikálja, ő is foglalkozik az útépítéssel, amely megfelelő anyag hiányában elmaradt, továbbá a fahiánnyal, az Alföld gyümölcskultúrájának előmozdításával. Veszélyben forog az eddig szépen fejlődött kivitel, mert a gyümölcs nem az, ami volt. Egy megfelelő gyümölcskísérleti telep nagyon fontos volna. G. Nagy László reflektál a két felszólalásra. Ő nem Kecskemét és környékéről beszélt, hanem általában az Alföldről A témát viszont nem egész terjedelmében fejtette ki, mert az idő rövidsége miatt nem tudott mindent elmondani s így csupán csak a panaszoknak adott hangot. Steinecker egyetemi tanár kifejti, hogy Magyarország jövője nem a búza, de a gyümölcstermelés. Nemere Gyula a kellő gazdasági oktatás hiányáról beszél. Nem gazdasági főiskola, de gazdasági népiskola kell. De nem a felnőtteknek, hanem a gyermekeknek. Értékes előadást tartott még Kecskemétről Szabó Lajos, a Kamara főtitkára, Velich István ny. kertészeti főfelügyelő, Ráth Árpád vegyészmérnök, továbbá vidékről Győrffy István dr. egyetemi tanár, Gélei József dr. e. tanár, Obermayer Ernő dr. fővegyész, Werner József szerkesztő. A baloldali tanácsteremben ugyanekkor a közegészségügyi szakosztály ülésezett Darányi Gyula dr. egyet, tanár elnöklete alatt. Kecskemétről igen tartalmas, figyelemre méltó előadást tartott Tassy József dr. Cserey Pechány Albin dr., Nagy György dr., Buzna Dezső dr., Merétey Sándor dr., Szarvas András dr., vidékről Darányi Gyula dr. egyet, tanár, vitéz Berde Károly dr. egyet. m. tanár, Kunz Andor dr. egyet. m. tanár és Bálint Sándor dr. Az ülésen állandóan jelen volt Petri államtitkár. A jobboldali tanácsteremben a nyelvészeti, társadalomrajzi, néprajzi és történelmi szakosztályok ülése volt Hajnóczy Iván dr. keresk. isk. ig. elnöklete alatt. Ugyanő ilyen magas szinvonalu előadást is tartott, azonfelül Bibó István dr. min. tanácsos, Horger Antal dr. egyetemtanár, Szombatfalvy György dr. gimn. tanár. A földtani, földrajzi, fokai és kémiai szakosztályok a róm. kath. egyház dísztermében tartották ülésüket Szentpétery Zsigmond dr. egyet. tanár elnöklete mellett. Rajta kívül értékes előadást tartott Kogutowicz Károly dr. egyet, tanár, vitéz Lengyel Endre dr. egyet. m. tanár, Strömpl Gábor tanár, az Állami Térképészeti Intézet kiküldöttje (vetített képekkel.) Másnap reggel megtekintették a Kamara Talajtani és Bakteriológiai Intézetét Ráth Árpád és Buzna Dezső kalauzolásával, utána a Városi Múzeumot, hol Szabó Kálmán dr. múzeumigazgató volt a szakszerű vezető Papp László dr. tb. múzeumőr segédkezésével. Tíz óra után különvonaton Bugaczra rándultak ki az alföldkutatók. A lehető legkellemesebben töltötték a napot. Az idő olyan kedvező volt, hogy megrendelni sem lehetett vona különbet. Délben az e célra épített gallysátorban ebéd volt, amelyen a szép és értékes beszédek egész sora hangzott el. A vendégeket Nyúl Tóth Pál dr. tanácsnok üdvözölte a város nevében. A legszebb emlékekkel gazdagodva este, különvonattal érkeztek vissza a vendégek Kecskemétre és utaztak tovább. Itt kell megemlékeznünk arról a nagy és rengeteg gonddal járó munkáról, amellyel Nyúl Tóth Pál dr. tanácsnok oly sikerrel rendezte meg a miniszteri látogatás és az Alföldkutató közgyűlésnek nagy programját. Minden elismerés megilleti segítőtársait, Szabó Jenő főjegyzőt és Szellner Ferenc dr. aljegyzőt is. A város közgyűlése. Tizenhat bizottsági tag jelenlétében nyitotta meg Fáy István főispán a th. bizottság mai közgyűlését. A polgármesteri jelentés után a lakások felszabadítása és a magasabb lakbérosztályba sorozás ügyében beadott indítványt tárgyalták. Bódogh Ferenc indítványa nyomán a háztulajdonosok hat tagú küldöttsége keresi fel a népjóléti minisztert, hogy a lakások felszabadítását sürgesse. Június 15.-ével megkezdődik a gyümölcspiacon a piacbíráskodás. Piacbírák: Szabó Jenő tb. főjegyző, Liszka Béla dr. I. oszt. aljegyző, Farkas Dezső, Kéri Sándor dr., Szellner Ferenc dr., Schira Mihály, Tóth Endre dr., aljegyzők, Dobos István dr., tb. aljegyző, Laczy Pál dr., Beke Kálmán dr., Labancz Ferenc dr., Katona Zoltán dr. fogalmazók, Horváth József dr., Olajos Sándor, Papp Miklós és Szabó László tb. fogalmazók. Megkezdődött a kövezési munka. Ma kora reggel végre megindult az utcakövezés munkája. A Bocskay-utcán a vállalkozó emberei hozzákezdtek a földmunkához. Elsősorban is mint jeleztük a gyümölcsforgalom szempontjából legsürgősebb három utca: Bocskay-, Fráter- és Csányi-utcák kövezését készítik el. A kiránduló társaság kalandja a megvadult őzzel Ritka kalandban volt része tegnap délután a ref. egyház kisnyiri kirándulásán résztvevők egyik csoportjának. A kiránduló társaság csapatokra oszolva szerte a domboknál ütött tanyát, így Szombathy Mihály kántortanító és családja is. Éppen az elemózsiát bontották ki, hogy hozzálássanak az uzsonnához, amikor a közeli bokorból zörej hallatszik és egy megriadt őz ugrik elő. Az őzike — amely egyébként a legjámborabb állat, nevét meghazuttoló vad ugrándozásba kezdett. Észrevette a távolabbi csapatokat és hogy hirtelen nem tudott elmenekülni, rúgott, ugrált fesztelenül, hirtelen beleugrott a meglepődött kis társaság kellős közepébe, Szombathyt fején, hátán rúgta meg, feleségét a karján és gimnazista fiuknak úgy a gyomrába rúgott, hogy métereket hempergett a földön s végül vad iramban elvágtatott. A különös kaland, ami egy őzikével történvén igazán ritka, persze pár percig tartott, de eléggé érezhető nyomokat hagyott. A kirándulás azonban e kis incidens kivételével nagyon jól sikerült. Jakust ma hajnalban újabb nyomozó körútra vitték. Papp főfelügyelő, Zsótér és Kaiser detektívek ma hajnalban fél 4 órakor Jakus Ernővel ismét vonatra ültek. Ezúttal Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza azután Székesfehérvár, Szekszárd és Pécs ,az út célja, ahol szintén lefolytatják a helyszíni nyomozásokat. Közel 2000 kiránduló Nyírben. Ideális időben talán minden eddiginél hatalmasabb számú közönség részvételével zajlott le tegnap a prof. bibliakörök kisnyíri kirándulása. Ugyanekkor Nagynyírbe rándult ki az evang. ifjúság. A kirándulók száma összesen megközelítette a kétezret. Az erdő tisztásán zsoltáréneklések, szavalatok voltak. Hetessy Kálmán dr. előadást tartott, Muraközy Gyula bibliát magyarázott.