Kecskeméti Közlöny, 1929. június (11. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-01 / 122. szám

2 KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1929 július 1. „Az Alföld problémája ma a magyar nemzet legfőbb problémája.“ Sslebelsberg miniszter az Alföldkutató Bizottság Közgyűlésén. —­ű­tépítés, egyhe, gyümu­lcsfakérdés, export, kUtalás stb. stb. a szakosztályi üléseken. Szerdán délután háromnegyed 6 előtt vette kezdetét az Alföldkutató Bizottság közgyűlése a városháza dísztermében szépszámú érdeklődő közönség jelenlé­tében. Az emelvény elnöki székében foglalt helyet Klebelsberg kultuszminiszter, jobb­ján Petri államtitkár, balján Somogyi Szil­veszter szegedi polgármester, a Bizottság elnöke. Az emelvény többi székein Aig­ner főispán, Fáy főispán, Szalay kér. rendőrfőkapitány, Kogutowicz Károly e­­gyet. tanár, Magyar Zoltán dr. min. ta­nácsos és Dezső Kázmér nagykőrösi pol­gármester ült. Somogyi Szilveszter üdvözölte Kle­belsberg minisztert abból az alkalomból, hogy első ízben jelenik meg az Alföldku­­tató Bizottság ülésén. Fáy főispán Kecskemét városa nevé­ben üdvözölte a minisztert, Petri állam­titkárt és a társaságot. Majd a miniszter emelkedett szólásra: — Az Alföld problémája ma a magyar nemzet legfontosabb problémája. A magyar Alföld szülte Petőfit, Aranyt, Katonát. Ezek azonban a tömegek soraiból kiemelkedő, ki­törő egyéniségek, zsenik. Ma pedig már a­ zsenik, az egyének erőfeszítésének helyébe mindinkább a szervezett erők lépnek. A szer­vezett erőkön nyugszik a munka, a szervezett­ség oldja meg könnyen a feladatokat. A mun­ka a nemzetközi tudomány emlőin feltáplált magyar munka legyen. A népesedési és gaz­dasági honfoglalást egészítse ki a kulturális munka. Mindenki a maga szemszögéből fog­lalkozzék az Alföld problémájával. Itt egész sor kérdést érint a minisz­ter, mint amely kérdések mind az Alföld problémájának nagy terepéből nőnek ki s várnak megoldásra. Majd beszédét így fejezi be: — Ma nem lehet disztingválni teória és praxis között. Az elméletet és a gyakorlatot nem lehet egymással szembe állítani. A ket­tő együtt hozza meg az eredményt. Igen fon­tos az az akció, amit a szegedi és a debreceni egyetem szerzett meg. A zajos tetszéssel fogadott beszéd u­­tán Kogutowitz Károly dr. szegedi egye­temi tanár tartotta meg előadását az Al­földkutató Bizottság feladatairól. Az Alföld elhanyagolt területe Magyar­­országnak. Csak 300 esztendő választ el ben­nünket­­a­ török hódoltságtól s ennek sebhe­lyei nem gyógyultak be máig sem egészen. Majd érinti az alföldi tanyakérdést és az egyéb idevágó részleteket, azután vá­zolja az Alföldkutató Bizottság feladatait, eddigi munkáját, jövőjét. Felolvassa a Bizottság legújabb tagjainak névsorát, melyben az alábbi kecskeméti neveket halljuk: Buzna Dezső dr., Cserey—Pechány Albin dr., Farkasfalvy Kornél, Gesztelyi Nagy Lászlóné, Kiss Márton, Koppány Bé­la, Merétey Sándor dr., Nagy György dr., Ráth Árpád, Szabó Gyula, Szarvas And­rás dr., Tassy József dr. Gesztelyi Nagy László dr. a Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara, Mar­ton Sándor a Katona József Kör nevében üdvözli a Bizottságot s ajánlja fel segít­ségét. A közgyűlés után a szakosztályok ülése kezdődött négy csoportban. A közgyűlési teremben a mezőgazdasági, erdészeti és biológiai szakosztály ülésezett Gesztelyi Nagy László dr. elnöklete alatt. Gesz­telyi az Alföld mai problémáival általánosan foglalkozván erős színekben ad hangot a sze­rinte felmerülhető panaszoknak, közállapotok­nak. (Az ülésen, mint hallgató, jelen volt Kle­belsberg miniszter is, aki igen nagy érdek­lődést tanúsított minden kérdés iránt.) Gesztelyi beszéde után Iványosi Szabó László dr. kormányfőtanácsos kér szót. Sze­rinte Gesztelyi Nagy László túlzottan sötét színben látja az alföldi, közelebbről a Kecske­mét környéki állapotokat. Rendkívül nehéz nehéz kérdés az útkérdés. Kecskemétnek óri­ási határa van s irtózatos nagy úthálózata. Nem csoda, ha vannak lehetetlen rossz or­­szágutaink. Rendkívül értékes feladat volna kutatni, hogy lehet e ebben a határban, eb­ben a földben olyan anyagot találni, amelynek segítségével — esetleg égetésével — utainkat megjavíthatnánk. A kecskeméti ember prak­tikus ember s így pl. az Alföldkutató Bizott­ság munkájával kapcsolatban is praktikus gon­dolatai támadnak. Az útkérdés ilyen. Szóvá teszi a helyenként gyanúsan fel­lépő «egykét». Van egy városrészünk, honnan halljuk a panaszt. Szakképzett bábák, orvo­sok működnek, s a gyermekszületés­­ csökken. Ez is érdekelheti az Alföldkutatókat. Harmadik dolog, ami igen nagy közérdek Kecskeméten, a gyümölcsfák kérdése. Legszebb gyümölcsfáink, érthetetlenül elhalnak. Óriási fontosságú volna kikutatni ennek okát. Szabó Iván dr. képviselő szintén Geszte­lyi beszédével foglalkozik. Szerinte is he­lyenként a valóságnak meg nem felelő sötét színekben ecsetelte a közállapotokat. Hason­ló mostoha körülmények között — amilyenek a talajviszonyok, az időjárás, a gazdasági hely­zet — nincs nép, mely többet produkálna, mint e környék népe. Kéri az elnököt, hogy szavait rektifikálja, ő is foglalkozik az útépítéssel, amely meg­felelő anyag hiányában elmaradt, továbbá a fahiánnyal, az Alföld gyümölcskultúrájának elő­mozdításával. Veszélyben forog az eddig szé­pen fejlődött kivitel, mert a gyümölcs nem az, ami volt. Egy megfelelő gyümölcskísérleti te­lep nagyon fontos volna. G. Nagy László reflektál a két felszó­lalásra. Ő nem Kecskemét és környékéről be­szélt, hanem általában az Alföldről A témát viszont nem egész terjedelmében fejtette ki, mert az idő rövidsége miatt nem tudott min­dent elmondani s így csupán csak a panaszok­nak adott hangot. Steinecker egyetemi tanár kifejti, hogy Ma­gyarország jövője nem a búza, de a gyümölcs­­termelés. Nemere Gyula a kellő gazdasági oktatás hiányáról beszél. Nem gazdasági főiskola, de gazdasági népiskola kell. De nem a felnőttek­nek, hanem a gyermekeknek. Értékes előadást­ tartott még Kecskemétről Szabó Lajos, a Kamara főtitkára, Velich Ist­ván ny. kertészeti főfelügyelő, Ráth Árpád ve­gyészmérnök, továbbá vidékről Győrffy István dr. egyetemi tanár, Gélei József dr. e. tanár, Obermayer Ernő dr. fővegyész, Werner József szerkesztő. A baloldali tanácsteremben ugyanekkor a közegészségügyi szakosztály ülésezett Darányi Gyula dr. egyet, tanár elnöklete alatt. Kecs­kemétről igen tartalmas, figyelemre méltó elő­adást tartott Tassy József dr. Cserey Pechány Albin dr., Nagy György dr., Buzna Dezső dr., Merétey Sándor dr., Szarvas András dr., vidék­ről Darányi Gyula dr. egyet, tanár, vitéz Berde Károly dr. egyet. m. tanár, Kunz Andor dr. egyet. m. tanár és Bálint Sándor dr. Az ülé­sen állandóan jelen volt Petri államtitkár. A jobboldali tanácsteremben a nyelvészeti, társadalomrajzi, néprajzi és történelmi szak­osztályok ülése volt Hajnóczy Iván dr. keresk. isk. ig. elnöklete alatt. Ugyanő ilyen magas szinvonalu előadást is tartott, azonfelül Bibó István dr. min. tanácsos, Horger Antal dr. egyete­mtanár, Szombatfalvy György dr. gimn. tanár. A földtani, földrajzi, f­o­kai és kémiai szak­osztályok a róm. kath. egyház dísztermében tartották ülésüket Szentpétery Zsigmond dr. egyet. tanár elnöklete mellett. Rajta kívül ér­tékes előadást tartott Kogutowicz Károly dr. egyet, tanár, vitéz Lengyel Endre dr. egyet. m. tanár, Strömpl Gábor tanár, az Állami Tér­képészeti Intézet kiküldöttje (vetített képek­kel.) Másnap reggel megtekintették a Ka­mara Talajtani és Bakteriológiai Intéze­tét Ráth Árpád és Buzna Dezső kalauzo­lásával, utána a Városi Múzeumot, hol Szabó Kálmán dr. múzeumigazgató volt a szakszerű vezető Papp László dr. tb. múzeumőr segédkezésével. Tíz óra után különvonaton Bugaczra rándultak ki az alföldkutatók. A lehető legkellemesebben töltötték a napot. Az idő olyan kedvező volt, hogy megrendelni sem lehetett vona különbet. Délben az e célra épített gallysátorban ebéd volt, a­­melyen a szép és értékes beszédek egész sora hangzott el. A vendégeket Nyúl Tóth Pál dr. tanácsnok üdvözölte a város ne­vében. A legszebb emlékekkel gazdagodva este, különvonattal érkeztek vissza a ven­dégek Kecskemétre és utaztak tovább. Itt kell megemlékeznünk arról a nagy és rengeteg gonddal járó munkáról, a­­mellyel Nyúl Tóth Pál dr. tanácsnok oly sikerrel rendezte meg a miniszteri látoga­tás és az Alföldkutató közgyűlésnek nagy programját. Minden elismerés megilleti segítőtársait, Szabó Jenő főjegyzőt és Szellner Ferenc dr. aljegyzőt is. A város közgyűlése. Tizenhat bizottsági tag jelenlétében nyitotta meg Fáy István főispán a th. bi­zottság mai közgyűlését. A polgármesteri jelentés után a laká­sok felszabadítása és a magasabb lakbér­osztályba sorozás ügyében beadott indít­ványt tárgyalták. Bódogh Ferenc indítvá­nya nyomán a háztulajdonosok hat tagú küldöttsége keresi fel a népjóléti minisz­tert, hogy a lakások felszabadítását sür­gesse. Június 15.-ével megkezdődik a gyü­mölcspiacon a piacbíráskodás. Piacbírák: Szabó Jenő tb. főjegyző, Liszka Béla dr. I. oszt. aljegyző, Farkas Dezső, Kéri Sán­dor dr., Szellner Ferenc dr., Schira Mihály, Tóth Endre dr., aljegyzők, Dobos István dr., tb. aljegyző, Laczy Pál dr., Beke Kál­mán dr., Labancz Ferenc dr., Katona Zol­tán dr. fogalmazók, Horváth József dr., Olajos Sándor, Papp Miklós és Szabó László tb. fogalmazók. Megkezdődött a kövezési munka. Ma kora reggel végre megindult az utcakövezés munkája. A Bocskay-utcán a vállalkozó emberei hozzákezdtek a föld­munkához. Elsősorban is mint jeleztük a gyümölcsforgalom szempontjából legsür­gősebb három utca: Bocskay-, Fráter- és Csányi-utcák kövezését készítik el. A kiránduló társaság kalandja a megvadult őzzel Ritka kalandban volt része tegnap délután a ref. egyház kisnyiri kirándulásán résztvevők egyik csoportjának. A kiránduló társaság csa­patokra oszolva szerte a domboknál ütött ta­nyát, így Szombathy Mihály kántortanító és családja is. Éppen az elemózsiát bontották ki, hogy hozzálássanak az uzsonnához, amikor a közeli bokorból zörej hallatszik és egy meg­riadt őz ugrik elő. Az őzike — amely egyéb­ként a legjámborabb állat, nevét meghazut­­toló vad ugrándozásba kezdett. Észrevette a távolabbi csapatokat és hogy hirtelen nem tu­dott el­menekülni, rúgott, ugrált fesztelenül, hirtelen beleugrott a meglepődött kis társaság kellős közepébe, Szombathyt fején, hátán rúg­ta meg, feleségét a karján és gimnazista fiuk­nak úgy a gyomrába rúgott, hogy métereket hempergett a földön s végül vad iramban el­­vágtatott. A különös kaland, ami egy őzikével történvén igazán ritka, persze pár percig tar­tott, de eléggé érezhető nyomokat hagyott. A kirándulás azonban e kis incidens kivételé­vel nagyon jól sikerült. Jakust ma hajnalban újabb nyomozó körútra vitték. Papp főfelügyelő, Zsótér és Kaiser detek­tívek ma hajnalban fél 4 órakor Jakus Ernő­vel ismét vonatra ültek. Ezúttal Debrecen, Mis­kolc, Nyíregyháza azután Székesfehérvár, Szek­­szárd és Pécs ,a­z út célja, ahol szintén le­folytatják a helyszíni nyomozásokat. Közel 2000 kiránduló Nyírben. Ideális időben talán minden eddiginél ha­talmasabb számú közönség részvételével zaj­lott le tegnap a prof. bibliakörök kisnyíri ki­rándulása. Ugyanekkor Nagynyírbe rándult ki az evang. ifjúság. A kirándulók száma összesen megközelítette a kétezret. Az erdő tisztásán zsoltáréneklések, szavalatok voltak. Hetessy Kálmán dr. előadást tartott, Muraközy Gyula bibliát magyarázott.

Next