Kecskeméti Közlöny, 1929. július (11. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-02 / 147. szám

2 magántanár, ügyvéd, a kecskeméti ev. egyház presbitere, a sárospataki főiskola volt közigaz­gatója stb. június hó 29-én d. u. 2 órakor, éle­tének 60-ik évében rövid, de súlyos szenvedés után elhunyt. A megboldogult drága porrészeit julius­ hó 1-én, hétfőn délután 4 órakor fogjuk az Síjkollégium előtti térről a Budai-u. rk. temetőben levő családi sírhelyre örök nyuga­lomra helyezni. Gyászolják a Meczner, Hodos­­sy, Horváth és Dezseőffy családok. El nem múló szeretettel őrizzük emlékét. Kecskemét, 1929 június hó 30-án. «Megkerestem az Urat és meghallgatott engemet, és minden rettegé­seimtől megszabadítod engemet.» (Zsolt, 33— 5.)A jogakadémia gyászjelentése: Az egyetemes ref. jogakadémia elöljáró­sága és tanári kara mély fájdalommal jelenti, hogy dr. Meczner Sándor nyilvános rendes tanár folyó hó 29-én munkás életének 60-ik, jogtanári működésének 34-ik évében súlyos szenvedés u­tán elhunyt. Kedves halottunkat július 1-én, hétfőn délután 4 órakor fogjuk a Tisza István-kollégium előtti térről, utolsó útjára kisérni. Kecskemét, 1929 június 29. Em­lékét kegyelettel őrizzük! «Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltéretett nékem az igazság koronája.» (Timótheus 2. IV. 7. 8.) Meczner Sándor dr. holttestét az Ujkol­­légium dísztermében ravatalozták fel. Teme­tése ma, hétfőn délután 4 órakor lesz az Uj­­kollégium előtti térről. Az ügy­védi társadalom kiválóságai jelentek meg a kecskeméti ügyvéd­gyűlésen. Az ügyvédek szegedi vándorgyűlésének egy része tegnap délelőtt Kecskemétre érkezett, hogy egy nap kellemes emlékeivel tegyenek pontot a nagy ügyvédi kongresszus végére, amelynek a kecskeméti gyűlés bár mellékhaj­tása, de a jelenlevőknek mindenesetre egyik legszívesebben visszagondolt élménye volt. Összesen mintegy 50 vidéki ügyvéd érke­zett, közöttük Fittler Dezső udvari tanácsos, Papp József, a bpesti Kamara elnöke, felső­házi tag, Kálnoky Bedő Sándor országy. kép­viselő, Széll Gyula felsőházi tag, Nyulassi Já­nos kincstári főtanácsos, Király Ferenc szöv. főtitkár, Medvigy Gábor szöv. társelnök és még számosan mások is az ügyvédtársadalom kiválóságai közül. Az érkezőket Markó Imre üdvözölte a Kamara és a Szövetség nevében. Az ügyvédek első útja Katona József szob­rához vezetett, amelyet megkoszorúztak s ahol­ Szemző Sándor szomséathinyi kamarai ügyész tartott nagy értékű emlékbeszédet. Ez után megtekintették a Múzeumot, majd a törvény­széken elhelyezett hősi emléktáblákra virágot tettek, amikor vitéz Péteri (Petrik) Aladár tartott szép beszédet. A díszgyűlés a városháza közgyűlési termé­ben folyt le. Megnyitóbeszédet Kiss Kálmán dr. kamarai elnök mondott, majd Zimay Károly polgármester üdvözölte a résztvevőket s utána Kálnoky Bedő megtartotta szakelőadását, ame­lyet a kereskedelmi jog köréből vett, ahol — mint mondotta — tanulmányai során legtöb­bet «mutatott», a záróbeszédet Szabó Iván or­­szággy. képviselő mondotta, innen külön autóbuszokon a Széktóba vitt az út. A pompás fürdő ez­úttal is annyi elisme­rést kapott, hogy azt külön hosszú volna fel­sorolni. A gyűlést a Kaszinóban rendezett kiválóan sikerült bankett fejezte be. A remekebbnél­­remekebb felköszöntők egész sora hangzott el. Fittler Dezső a kormányzót, Kiss Endre fő­ügyész a város nevében a vendégeket, Dobos Sándor (Cegléd) a Kamara és Szövetség ne­vében, Bardócz Árpád a bírói és ügyészi kar nevében, Papp József gyönyörig súlyos veretű szavaival Egy főispánt, Zimay polgármestert és Kiss Kálmán kamarai elnököt köszöntötte. Bulássy János a kiváló kecskeméti ügyvé­deket éltette, Sallay János (Félegyháza) Papp Józsefet köszöntötte. Medvigy Gábor annak a gondolatnak adott kifejezést, hogy amikor a hazáról van szó, az ügyvédség mindig egyet jelent, Kiss János, mint a Kaszinó elnöke kö­szöntötte a vendégeket s végül Kiss Kálmán a megjelent hölgyek egészségére ürítette po­harát. A gyűlést táviratilag üdvözölték Zsitvay Tibor igazságügyminiszter, Szászy Béla és Án­gyán Béla államtitkárok. Garantált legmagasabb arzén tartalmú ZsILDPOSt legolcsóbban 3428 Bódog festékraktárában szerezhető be. Körösi­ utca. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1929 július 1 Hi A nyári szezon legnagyobb attrakciója jól k­icsll Min#­m az országos felrü­hdisteránszié Bohózatok, Vígjátékok, és larsuilafäkah vemäesil­ätefta ’ ’ ma, Mifan este 'i29 óraSM&r tréfák, jelenetek, kuplék, A VÁROSI MOZIBAN és a legaktuálisabb lm§§ §cia a polit­ika!’ Társadalmi f­­ankOTszai Mara, Tanati Nusi *9111? szinnázi konferanszok, éS IfláSZ SzórOS közreműködésével ===== If"TJáröi^Má^acagtatö~müsor ! If Harmadik díjat nyert Debrecenben a Polgári Daloskör A budapesti konkurrenciával és főleg a zsűrivel nem lehet versenyezni. Pénteken érkezett a dalárda Debre­czenbe. Az elszállásolásról, ellátásról, a­­zonfelü­l egész sereg élményről, kellemes és keserű tapasztalatról legközelebb szá­molunk be. A Polgári Daloskor versenyére más­nap, szombaton délelőtt került sor a »Bika« nagytermében. 50 dalárda ver­senyzett ebben a csoportban. A Polgári Daloskor a »Kormányzói díjban« és a »Könnyebb műdal« csoportban indult. Az előbbire Demény: »A tamási biró háza«, az utóbbira Szabados: »Örök határ« össz­­kart kellett előadni. Sorrendben hatodik volt dalárdánk. A szereplés a zsúfolásig telt nagyterem közönségének igen lelkes tetszése mellett zajlott le. Úgy a dalárda, mint Kremán Sámuel karnagy feladata ma­gaslatán állottak. Kétségtelen azonban, hogy a szerencse ezúttal elpártolt Kecske­métről. A kormányzói díjért folytatott küz­delemben e csoportnak a nyertese a »Du­nakeszi Magyarság« dalárda lett. A másik darab előadásával egy har­madik díjat nyert a Kecskeméti Polgári Daloskor. Az első díjat itt is a »Duna­keszi Magyarság« vitte. Mellesleg meg­jegyzendő, hogy Nagykőrös, Félegyháza s általában a vidék úgyszólván szóhoz sem jutott a csoportban. A nyertes dunakeszi­­ek —­ mint az köztudomású — csak név­­leg vidékiek, voltaképen Budapest táp­lálja dalárdájukat s a versenyen a főváros dominált. Vidéknek szinte reménytelen a budapesti zsűri ellen küzdeni. A zsűri tagjai voltak: Kneif­feld Fe­renc volt karnagy, Harmath Arthur, Sik­lós Albert és Járay István zeneakadémiai tanárok s Kereszti Jenő orgonaművész karnagy. A dalosok mindegyike teljes szívvel lélekkel szállt a küzdelembe s a külső eredmény meg sem közelíti azt az érté­ket, amit valójában képvisel, de még azt a teljesítményt sem, amit a versenyen fel­mutatott. Székesfehérvár igen szép ezüst­­serlegét kapta a dalárda. A kecskemétiek debreczeni tartózko­dásuk alatt csaknem mindig együtt voltak s a legkellemesebb hangulatban használ­ták ki a szép időt. Igen jó hatást tett Far­kas Ignácz örökös tb. elnök kitartó, lel­kesítő jelenléte, Szőke Gyula sok irányú gondoskodása. Ezenfelül állandóan a da­­lárdistákkal volt a számos kisérő, köztük Kremán Sámuelné, Szőke Gyuláné, dr. Tormássy Dezsőné s a dalosok női hozzá­tartozói igen sokan. A Polgári Daloskor iparosbarátai közül ott voltak többek kö­zött Molnár Máté, Sátori István, Deák Lajos vendéglős, Sántha János cipész Ambrus Ferenc csizmadia, Tóbi József mázoló, Márton József kőfaragó, velünk tartott Póta Aladár főkántor, Dékány La­jos gazdálkodó és még számosan. Külön meg kell emlékeznünk Vargha László alezredesről, ki most Debreczen­­ben van s a legnagyobb szívességgel ka­lauzolta a kecskemétieket. Gyűjtöttek Kecskeméten a repülőnap alkalmából. Szombaton délelőtt és délután általános gyűjtőnap volt Kecskeméten a magyar repülő­sport érdekében. Az országnak ugyanis álla­mi pénzt nem szabad repülőre fordítani s igy a nehéz körülmények között tengődő avia­tikát társadalmi uton kell életre kelteni. Kecskeméten egész napon át urna és per­sely gyűjtés volt, amit az erre felkért hölgyek végeztek szorgalmasan. Délután a Szabadság­téren a sörössátor mellett fölütötte sátrát­­ kath. Legényegylet kitűnő zenekara is, ami­nek hangjaira nagy közönség jelenlétében­­ tette bájos magyar táncát Körmöczy Ica és I­máromy Lacika igen meleg tetszés és sil mellett. Kedves látvány volt a katonatelep­ II. sí­mű iskola növendékeinek magyar ruhás cs£­dásjelenete, amelyhez a zenét Terecskei Zsi ügyesen pengetett tamburája szolgáltatta, kitűnő rendezés Heteshu­mer Ida tanítónő é­reme. A kát. egyháztanács négy­­ harang öntésére adott meg­bízást a pesti Valzer-cégnek. Megvalósul az új orgona is. A katolikus egyháztanács szombaton tartott ülésén elhatározta, hogy megbízást ad a pesti Valzer-cégnek négy új harang öntésére. (A Valzer-cég eddig a háború után 20.000 haran­got öntött. Többek között a budapesti Bazilika nagyharangját, az egyetemi templom harangjait, azt is, amelynek szavát a rádió szokta közve­títeni.) A naagyharangba stimmelve, h-dár alap­akkordban négy új harang készül, 11, 7.20, 4.80 és 1.40 mázsás, összesen 13.000 pengőért. A harangöntés céljaira adományokat köszönettel fogad az egyháztanács. A nagytemplom új orgonája ügyében úgy határozott az egyháztanács, hogy megköti a szerződést a pécsi Angster-céggel. Előbb azon­ban bizottság megy Szegedre, hogy meghall­gassa a Fogadalmi Templom orgonáját. A szer­ződés megállapításánál Geyer József, az or­szágos nevű orgonaszakértő is jelen lesz. Az orgona kb. 40.000 pengőbe kerül. lí 1 ,­A­­­É­Á­Ő­S­éVd """TIT"*“ P­Ö0E

Next