Kecskeméti Közlöny, 1929. szeptember (11. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-01 / 198. szám

Kecskemét, 1929. Szeptember 1. ________Ára 12 fillér.________Vasárnap, 198. szám, XI. évfolyam. KECSKEMÉTI KÖZLÖM ELŐFIZETÉSI ÁRAK: .. „ n „TCQ rMm­” SZERKESZTŐSÉG: Egy hónapra.......................... 1 P 60 f. Alapította: Dr. KISS ENDRE. Szabadság-tér 1., IL­m, 3. ajtó. Telefon 120. Negyedévre . . .. . . . 4 P 80 f. Felelős szerkesztő: Dr. HORVÁTH ÖDÖN. , — T . „ . , Megjelenik hétfő kivételével mindennap. KIADÓHIVATAL: Arany J.­u. 8. Telefon 114. FONTOS ÜGYEKET TÁRGYALT A KÖZGYŰLÉS. A VÁROS TÁVIRATILAG ÜDVÖZLI A JUBILÁLÓ VASS MINISZTERT.­­ ZIMAY POLGÁRMESTERT KITÜNTETTE A TESTNEVELÉSI TANÁCS. - NAGY VITA A POSTÁRÓL. KÜLDÖTTSÉG MEGY A MINISZTEREKHEZ. CSEKÉLY ÁLDOZATTAL MEG LEHETNE VALÓSÍTANI A KÉT EMELETET. A CSÖKKENTETT TERVEK. Fáy István főispán fél 10 órakor nyitotta m­egi ath. bizottság mai közgyűlését, amelyre a szokottnál valamivel nagyobb számban je­lentek meg a városatyák. Megemlékezik elnök Lengyel Jakab th. bi­zottsági tag elhunytáról. Majd Szarvas András dr. főorvos kért szót. A legnagyobb nyomorúság idején, a ma­gyar éjszakában feltűnt Vass József alakja, aki 10 éve miniszter. Mint a közélelmezés, mint a kultusztárca vezetője és most mint népjóléti miniszter nagy szociális érzékkel,­­rendkívüli tehetséggel dolgozik. Pontról-pont­­ra valósítja meg hatalmas programját és szociális téren óriási eredményeket ért el. Tör­vényeinek jellemzője: a gyermekek védelme. Mi kecskemétiek, anyagi helyzetünk miatt ed­dig nem tudtunk belekapcsolódni az ő prog­ramjába­, de most jön a mi időnk, mert Vass miniszter jubileuma alkalmából a tüdővész el­leni küzdelmet tűzte zászlójára. Indítványo­zom, hogy meleg szívvel üdvözöljük jubileu­ma alkalmából. (Nagy éljenzés.) Fáy István főispán bejelenti, hogy az Orsz. Testnevelési Tanács oklevéllel és aranyérem­mel tüntette ki Zimay Károly polgármestert azoknak a hazafias érdemeknek az elismeré­séül, amelyeket a testnevelés körül kifejtett. — Melegen üdvözlöm, Polgármester urat, szép kitüntetése alkalmából, mondotta a főis­pán. Ez a kitüntetés széleskörű, eredményes működése egy csekély részének elismerése. (Hosszantartó éljenzés). Homoki Nagy László dr. a közgyűlés ne­vében üdvözölte a polgármestert. Zimay polgármester meghatott szavakkal mondott köszönetet Kecskemét város közön­ségének és közgyűlésének megértő, igaz magyar áldozatkészségére hárította az érdem jelentős részét. A polgármesteri jelentés után Csikai La­jos az Ipartestület ismeretes beadványát in­dokolta meg élőszóva. Azt indítványozta, ír­janak fel a keresk. miniszterhez, hogy az ere­deti tervek szerint épüljön a posta. Ellen­kező esetben a város ne adja meg a 30.000 pengős támogatást Zimay polgármester kérte, hogy felirato­kat intézzenek az érdekelt miniszterekhez és azokat nagy küldöttség adja át. Kenéz Zoltán dr.: Kecskemét, az ország szíve, 30 év alatt csak két állami épületet kapott. Itt az ideje, hogy Kecskemét ebben az égető ügyében támogatásban részesüljön. Fáy főispán közölte, hogy tegnap a posta­vezérigazgatóságnál tárgyalt a postaügyben. Tévedés azt hinni, hogy az egyemeletes posta valami nagyon kicsi lenne. Bátran palotának nevezett ő az, a tervek alapján és a posta igényeit teljesen kielégítené. Úgy látja a hely­zetet, hogy a város bizonyos áldozata árán 20 —25 ezer pengő hozzájárulással esetleg két­­­­emeletesre lehetne építtetni a Kálvin-téri fron­tot Ez azonban késedelmet jelentene. Az egy­emeletes tervek viszont teljesen elkészültek és a jövő héten már ki is irnák a versenytár­gyalást. A főispán ezután felfüggesztette a közgyű­lést és bemutatta az egyemeletes posta terveit. Az épület szép és ízléses kiképzésű, azonban általános volt a vélemény, hogy az Újkollé­­gium internátusa és az Ókollégium nagyon elnyomnák. A közgyűlés újból való megnyitása után Iványosi Szabó László dr. hangsúlyozta, hogy­­a posta ügye annyira sürgős, hogy nem lehet várni az építkezéssel. Dömötör László dr. ha­sonló értelemben szólalt föl. Csikai Lajos vi­szont ragaszkodott a kétemeletes palotához. Végül úgy határozott a közgyűlés, hogy küldöttségileg kísérlik meg a kétemeletes pa­lota kieszközlését. Dömötör Lajos dr. h. polgármester a ha­szonbérleti ügyeket referálta. A szentlőrinci árverés eredményét nem hagyta jóvá a közgyű­lés. A 7 parcella közül ötre időközben ked­vezőbb ajánlat érkezett, amelyeket elfogadott a közgyűlés. A hátralevő két parcellát házi kezelésbe veszi a város. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy fel­ír a belügyminiszterhez, amelyben rámutat ar­­ra, hogy mesterségesen iparkodnak a földek értékét lenyomni. A kövezési szerződésekkel kapcsolatban Kenéz Zoltán dr. rámutatott arra, hogy a Frá­ter- és Bocskay-utcákon a kövezés egyáltalán nem felel meg a várakozásnak. Döcögős, gyen­ge a kövezet Az eső kimossa a lazán elhe­lyezett köveket A locsolás nem történik meg­felelően. Az ártézi­ kút környékén egy csomóba gyűjtik a szemetet. Zimay Károly polgármester közölte, hogy a Hirsch-céggel bizonyos viták merültek fel arra nézve, hogy a 40.000 pengőt kitevő ho­mok­költségek kit terhelnek. Ezt majd próba­per fogja eldönteni. A kövezésnél, ha hiba van, ki kell javítania a vállalkozónak. A sze­mét elhordása felől haladéktalanul intézkedik. Az összes új utcák locsolása csak újabb befek­tetésekkel oldható meg. .­„Anyám nem fog engem lábbel megölni“ — mondta a 16 éves Yn­es leiakasztotta magát. Másnap délben holtan találták meg, onnan alacsony fára akasztotta magát, hogy Ibidet értek a térdei. Beszállították a kórház halottas kamrájába. Megdöbbentő családi tragédia játszó­dott le a Körösi-hegyben. Egy 16 éves fiú, ifj. Kuczik János, azért, mert anyja megverte, a kukoricásban felakasztotta magát. A tragédia előzményeit az öngyilkos fiú édesanyja az alábbiakban adta elő. Csütörtökön este ifj. Kuczik János a ki­sebb testvérét ütlegelte, amiért ő a Jánost karfiol gyökérrel megverte. A megvert fiú haragos szavakkal támadt anyjára . Anyám sem fog engemet többet megütni. Ezután eltávozott. Másnap délben ta­láltak rá Barta Gergelyné kukoricájában, egy fára akasztva. Oly alacsony ágra a­­kasztotta magát, hogy a lábait fel kel­lett húzni és térdei még így is érték a földet. Hulláját beszállították a külső kór­házba. Bemutatásra kerül a Katona József színházban a „Stúdió“, a rádió legjobb művészeinek szereplésével. Kitűnő gondolat megvalósítását hatá­rozta el tegnap a Tüdővész Ellen Véde­kező Egyesület igazgató-választmánya. Dr. Cserey—Pechány Albinné ugyanis, a sze­gény tüdőbetegek karácsonyi megvendé­­gelése érdekében, felvetette egy »Rádió­est« megrendezésének eszméjét. Igen ötletesen és frappánsan ki is dolgozta már nagy vonásokban a Katona József Színházban tartandó előadás prog­ramját, amely már eredetiségénél fogva is rendkívüli sikerre tarthat számot. Elgondolása szerint az előadás lefo­lyása a következő lesz:­­ Színpad: a Stúdió utánzata. Serz bácsi saját személyében álmosan konferálja, hogy öt perc múlva megkezdődik a rádió »Tarka-estje.« Közben jönnek a rádió­műsorok ismert szereplői, üdvözlik Serz bácsit, csakúgy, mint Pesten az igazi Stú­dióban volnának. Konferálás, a szereplők a mikrofon elé állnak és leadják száma­ikat. Épen úgy, mintha nemcsak a zsú­folt kecskeméti színház publikuma, ben­ne az egész ország rádióelőfizetői hallgat­nák őket. Óriási sikerre lehet számítani ezzel az előadással, épen azért a választmány feltétlenül megvalósítandónak mondotta a kitűnő eszmét és felkérte Cserey—Pec­hány Albinnét, hogy a pesti művészekkel lépjen összeköttetésbe a vendégszereplés ügyében. Az előadás október végén, vagy no­vember elején lesz. Az 1930-as költségelőirányzat részletei. Az ideihez arányítva 288 ezer pengővel csökken a bevétel és 634 ezer pengővel emelkedik a kiadás. Legutóbb közöltük az 1930-as városi költ­ségvetés végösszegeit, amelyek az előirányzat szerint a következőképen alakulnak: Bevétel 5.613,574 P, kiadás 6.525,281 P. Most módunk­ban áll közölni a költségvetési előirányzat részletes adatait. Az idei, tehát 1929-es költségvetés bevé­tele 5.324,740 P volt A bevétel tehát 288,834 pengővel csökken az 1930-as költségvetési elő­irányzatban. A kiadás viszont 634,801 pengő­vel emelkedik jövőre, mert az idei költségve­tés kiadási oldalának végösszege 5.890,480 P. Az 1930-as előirányzat kiadási tételei: Ál­talános igazgatás 2.144,290 P. A tavalyihoz ké­pest 0.13 százalék az emelkedés. Közegészség­­ügy 252,970 P. A tavalyihoz viszonyítva 0.21 százalékos csökkenés mutatkozik. Közoktatás 1.092,122 P. A tavalyival szmben 1.27 száza­lék az emelkedés. Szegényügy 224,462 P. Az emelkedés 1 százalék. Közélelmezés 351,524 P. Az emelkedés 0.18 százalék. Városszépítés 399,329 P. Az emelkedés 1.96 százalékos. Va­­gyonigazgatás 1.356,597 P. az emelkedés 5.45 százalékos. Hitelügy 708,987 P. Az emelkedés 5.99 százalékos. Bevételek: Általános igazgatás 1.717,917 P. A tavalyihoz képest 1.87 százalék a csökkenés. Közegészségügy 110,766 P. A csökkenés 0.12 százalék. Közoktatás 87,995 P. A csökkenés 0.09 százalék. Szegényügy 191 P. Közélelmezés 485 ezer 219 P. A csökkenés 0.53 százalék. Város­szépítés 17,647 P. A csökkenés 0.02 százalék. Számszerűleg a nyugdíjalapnál 26,000 P, a kiadástöbblet. A kulturális kiadásoknál 74 ezer P az új tanítói állások, testnevelés, Ka­­tona-centennárium költségei következtében. A szegényügynél 58,000 P, a városszépítésnél 115 ezer P. Itt az új kövezett utcák, terek, par­kok gondozása jelentős költség-többletbe ke­rül. A bevételeknél, az általános igazgatásnál 166,000 P marad el az ideihez viszonyítva. Ennek oka a borfogyasztási adó, vagyonátruhá­zási illeték, forgalmi adó, húsfogyasztási adó, kereseti adó stb. csökkenése. A vagyonigazga­­tásnál számszerűleg 316.000­­ a csökkenés, a­mit a gabona és bor alacsony ára és a legelő jövedelem csökkenése idézett elő.

Next