Kecskeméti Közlöny, 1930. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-01 / 1. szám
Kecskemét, 1930. január 1. Ára 10 fillér. Szerda 1. szám, XII. évfolyam. KECSKEMÉTI KÖZLÖM ELŐFIZETÉSI ÁRAK: SZERKESZTŐSÉG: Egy hónapra........................ 1 P 60 f. Alapította: Dr. KISS ENDRE. Szabadság-tér L, II. em., 3. ajtó. Telefon 120. Negyedévre ... . . •• 4 P 80 f, Felelős szerkesztő: Dr. HORVÁTH ÖDÖN. „T, , , — „ „ . Megjelenik hétfő kivételével mindennap. _________________________________KIADÓHIVATAL: Arany J.u. 8. Telefon 114 LEGÚJABB: 250.000 métermázsa gabona elpusztult egy csikágói tűznél. Hétfőn délután tűz pusztított el egy csikágói hétemeletes gabonaraktárat Az óriási tűzvészben 250.000 métermázsa gabona égett el Kilenc munkás megsebesült. Több mint 150.000 pengős pályázat a hídépítésre. Kiírták az óbudai híd tervpályázatát. Első díj 60.000, második 40.000, harmadik 24000 pengő. Ezenfelül legalább három tervet megvásárolnak 12—12.000 pengőért Négyes ikrek. Besenyőtelek községben Pók István gazdálkodó 26 éves felesége négyes ikreknek adott életet, egy leány volt, három fiú. Másnap mind a négy meghalt A revízió a külföldi sajtóban. A Magyar Revíziós Liga legutóbbi nyilvános igazgatósági ülésével igen sok külföldi lap foglalkozik. Különösen hosszan ír a Daily Mail és a Le Temps arról, hogy milyen nagy arányokban erősödik a Liga, milyen hatalmas propagandát fejt ki s mennyire komolyan kell számolni vele. 3.200.000 pengő költséggel új városházát épít Debrecen. A vidék leggyorsabban fejlődő városa, Debrecen, új székházépítésre készül. Az új városháza költsége 3 millió 200 ezer pengő lesz. A BOLDOGABB ÚJÉVET. A lelépő 1929-es esztendő örök szomorú témája a gazdasági válság volt. Sajnos átlép ez a szomorú téma az 1930-as esztendő küszöbén és uralkodója lesz még az 1930-ik esztendő elejének is. Reméljük, hogy csak az elejének. Míg a gazdasági létünk alappillére, a mezőgazdaság, elfogadható áron tudta értékesíteni terményeit, addig ment valahogyan a dolog, az idén azonban a gabona katasztrófájával megszámlálhatatlan milliók kiestek az ország gazdasági vérkeringéséből. Egyszerre elviselhetetlenné váltak a közterhek, amelyek alatt a jobb konjunktúra idején is roskadozott már mindenki. Megállt úgyszólván minden kezdeményezés, minden vállalkozás, mert a hitelviszonyok is meredek tempóban romlottak. Épen a fordítottja következett be, mint ami az előző esztendők jellemzője volt Az előző években ugyanis, főként az ingatlanoknál valóságos vásárlási láz szállta meg az embereket. Akinek öt holdja volt, eladta és tizet vett. A felét persze adósságra. Aki a tíz holdat adta el a régebbi öt holdasnak, az természetesen már húszat iparkodott vásárolni. Ezt a birtoknövelést pedig csak nagyon kevesen úszták meg adósság nélkül. De a vállalkozás, építkezés, üzlet terén is bizonyos lendület, bátorság, kedv mutatkozott. Emlékezhetünk, hogy Kecskeméten is számos és szép építkezési terv állott már a megvalósulás közvetlen küszöbén. Sajnos, mindez megváltozott A fejlődés, az előretörés helyett a leépítés lett a jelszó. Mégpedig ragadós és maximális gyorsasággal terjedő jelszó, mert az atmoszféra mindenben kedvezett térhódításának. Kevés pénz, drága hitel. A bor ára a szódáéval konkurrál, a gabona mélypontján. A gyümölcs és zöldség speciálisan Kecskeméten segített valamit, de csak egy részét tudta betömni az áresések nyomán keletkezett hézagoknak. Megfogyatkozott kereskedőnél a vásárló, iparosnál a megrendelő. Aki eddig munkásokkal dolgoztatott, maga végzi el családjával a tennivalókat, vagy, legjobb esetben is lefokozta foglalkoztatott munkásainak számát Kétségtelenül okos, bölcs helyes, ha összehúzódott az olyan ember és a firmumra redukált igényekkel várja a jobb cet, aki számára ez létkérdés volt. De van- e még olyanok is, akik tőkeerősebbek le- tudnák tartani a régi színvonalat. Egy képzett kecskeméti kereskedő mondta - Legnagyobb baj kérem, hogy azok is végletekig összehúzódtak, akiknek pedig volna pénzük. Nagyon tudjuk valamennyien, hogy minden bajunk végeredményében a trianoni végzetben gyökerezik. Alapos javulást csak megfelelő területi revízió hozhat Az enyhülés útja azonban adva van. Lendületet adni a gazdasági életnek még áldozatok árán is. Megmozgatni nagy közmunkák és olcsóbb hitel árán de Hegedűs Lóránt végzetes tévedései és hibái de Hegedűs Lórán végzetes tévedései és hibái nélkül a petyhüdt vérkeringést, amely a mesterséges táplálás után, bizonyára hamarosan, saját erejéből is folytatni tudja majd életet biztosító munkáját. Tudjuk, hogy a szép, nagy városunk a maga hatalmas erejével mindenben támogatni kívánja, támogatni fogja ezt az utat, amely boldogabb újévhez vezeti a mi sokat próbált, szegény nemzetünket. Mit hoz Kecskemétnek az újév ? jere? Fáy István főispán, Zimon Károly polgármester, Szeless László felsőházi tag, \\ Szabó Iván dr. és Horváth Milhály dr. országgyűlési képviselők újévi nyilatkozatai \\ „Müindent megteszünk a munkanélküliség csökkentésére“ A távozó gondterhes, emlékezetesen nehéz esztendő végén, az új év küszöbén kérdést intéztünk városunk vezetőihez, hogy mit remélhetünk 1930-ban, mit hozhat Kecskemét szempontjából az új esztendő? Talán sohasem néztünk még a közeledő vendég elé olyan várakozással, mint most, amikor ezer bajunkra, gondunkra, nélkülözésünkre kell megváltást hoznia. Fáy főispán: Reménységgel nézek az új év elé. Fáy István főispán a következőket mondotta: — A mélypontot elértük a súlyos és mindenkire egyaránt nehéz gazdasági helyzetben Reménységgel nézek az új év elé. A kormány informálva van és nagyon jól ismeri az általános helyzetet Minden törekvése oda irányul, hogy biztosítsa a javulást, enyhülést hozzon a nyomasztó gazdasági atmoszférába. — örvendetesnek találom Kecskemét szempontjából, — folytatta a főispán, — hogy a felelősségben, miként a múltban, több párt osztozik. Becsületes törekvést látok az ellenzék részéről, hogy pártpolitikát félretéve, együtt óhajtják a legnehezebb kérdéseket megoldani Meg lehetnek győződve, hogy rajtunk nem múlik az eredményes együttműködés. A munkanélküliségről intéztünk ezután kérdést a főispán úrhoz. — Bizony ez most a legégetőbb kérdés, — válaszolta. A munkanélküliek száma ugyan Kecskeméten nem haladja túl a tavalyi mértéket, mégis tagadhatatlanul rosszabb a helyzet, mert a munkások sokkal kevesebbet kerestek a nyáron, mint más esztendőkben. Úgy a város, mint az állam igyekszik szükségmunkákat biztosítani. A polgármester úr ilyen irányban már konkrét intézkedéseket is tett. (Szikrai szivattyútelep, uzárkolások). Azon vagyok, hogy ne bürokratikus lassúsággal, hanem rövid úton hajtassanak végre a szükségmunkatervek. A jövő év nagyobb közmunkáira vonatkozólag megjegyzem, hogy a postapalota ügye jól áll és információm szerint az árlejtést kiírják. Ha átvergődünk a válságon és hiszem, hogy a legnehezebb részén már átvergődtünk, bár a kereskedelmi és ipari világban sok áldozata volt a súlyos depressziónak, el kell következnie egy jobb konjunktúrának a gazdasági élet részére. Nagyon fontos, hogy aki csak el tudja kerülni, igényeinek végső leszorítása árán is, ne csináljon adósságot, legalább újabb adósságot ne. Mert a pénz könynyen elfolyik, viszont mindenki jól tudja, hogy az adósságot milyen hihetetlenül nehéz a mai időkben visszafizetni. Zimay Károly polgármester ezeket mondotta munkatársunknak: — Bízom benne, hogy az 1930-as végre meghozza a várva-várt gazdasági javulást. Ha a hitelviszonyok javulnának, óriási lendületet venne, minden vállalkozás és eleven élet váltaná fel a mostani szomorú pangást. Ami a város anyagi helyzetét illeti, mindent el kell követnünk, hogy a költségvetés keretein belül maradjunk. Kétségtelen, hogy az általános helyzet javulása a városi költségvetés bevételi oldalát is megjavítanál. A város anyagi helyzete ugyanis szoros összefüggésben van polgárainak a helyzetével. — Milyen intézkedések történnek a munkanélküliség csökkentésére? — Mindent elkövetünk e téren, — mondta Zimay Károly polgármester. Az állatvásártér rendezése ügyében már be is érkezett az építészeti ügyosztálytól a jelentés. A legközelebbi jövőben már hozzá is fognak a 4000 pengőt kitevő földmunkához. Utak javításáról is szó van. Itt azonban nehéz a döntés. A föld fagyos, ami megnehezíti a munkát. A távoli utakon a városi munkások nem járhatnának ki és kint el sem volnának helyezhetők. Tehátelsősorban városi házimunkák jöhetnek számításba. A költségeket természetesen kölcsönből kell fedeznünk. — Milyen nagyobb munkákra van kilátás az új évben? — Feltétlenül megépül a postapalota és rajta leszek, hogy megkezdődjék a közvágóhíd építése is. Ez egymillió pengős építkezés lesz, amely sok embert foglalkoztat majd. Szeless László felsőházi tag, Kecskemét városa az utolsó évek alatt kétségtelenül nagy lendülettel haladt előre a fejlődés útján. Az a rengeteg terv, ami valaha szinte elérhetetlen álomként lebegett a régi Kecskemét szeme előtt, részben már megvalósult és nagyrészben annyira elő van készítve, hogy mind a megvalósulás küszöbén áll. Jelenleg — sajnos — nagy akadályként áll a megvalósítás előtt a mai gazdasági helyzet. Ennek oka, véleményem szerint, Trianon. Lehet száz és sezerféleképen magyarázni egyes kisebb-nagyobb tüneteket, ha végig megyünk a dolgok összefüggésén, végeredményben minden bajunk, panaszunk kutforrásaként a végzetes, a kegyetlen «béké»-hez jutunk. Amikor valaki rendbe akarja szedni magángazdaságát, először is mérleget készít. Mennyi a tényleges vagyona, mennyi az adóssága? Ez a kiinduló pont, ebből látja, micsoda terhekkel kell számolnia. Magyarország a trianoni béke miatt ezt a legfontosabb mérleget sem tudja elkészíteni. A trianoni «békét» olyan lelkiismeretlen formában diktálták ránk, hogy még azt sem tudjuk, még ma sem tudjuk. Voltaképen mivel is tartozunk? Ezért óriási jelentőségű a hágai tárgyalás. Ha a kormány sikeresen tudja visszaverni az ismert zsarolási manővert, úgy gazdasági helyzetünkben nagy enyhülésnek kell következnie s ha bekövetkezik, Kecskemét is nagy lépéssel jut közelebb gyönyörű tervei megvalósításához. Azt fölösleges mondanom, hogy ezenfelül a polgárság egyetértése, összetartása, egymás megbecsülése elengedhetetlen követelmény, mert Kecskeméten — úgy látom — ma már e tekintetben kedvező áj helyzet Szabó Iván úr, képviselő. A gazdasági viszonyokban kell, hogy javulás következzék be. Az alap megvan rá most is. Mert ugyan nagyon olcsón értékesítettünk minden kiviteli cikkünket, különösen a gabonát, ezzel szemben fizetési mérlegünk eddigi eredménye azt mutatja, hogy a külföldi cikkek fogyasztása lassan, lassan háttérbe szorul és csökken, ami végeredményében fizetési mérlegünket az 1927-esnél és az 1928-asnál sokkal előnyösebbnek tünteti fel. Speciálisan