Kecskeméti Közlöny, 1930. április (12. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-01 / 74. szám

2 KECSKEMÉTI KÖZLÖNY |QV1 áp­ilis 1. 143.405 pengő Kecskemét folyó évi rögzített jövedelmi és kereseti adója. Mindössze 26 és félezer pengővel kevesebb a tavalyinál. A pénzügyigazgatóság most küldte meg az adóügyi számvevőséghez a rögzített jövede­lem és vagyonadó folyó évi összesítő kimuta­tását. A kimutatás szerint a rögzített jöve­delemadó 100,994.20 pengő, a vagyonadó 42,411.70 pengő, összesen tehát a két rögzí­tett adó összege 143,403.90 pengő. Ezzel szem­ben a múlt évi rögzítés a jöv.­adónál 118,836 pengő és 10 fillér, a vagyonadónál 31,253.90 pengő, a két összeg együttesen 170,090 pengő. Az összehasonlítás alapján tehát a folyó évben mindössze 26,685 pengővel kevesebb a rögzített adók összege. A csökkenés megle­hetősen kicsi, ami annak­ lehet a következ­ménye, hogy a felmondások nem érkeztek be olyan számban, mint azt várni lehetett. Sok­kal nagyobb változás várható azonban a nem rögzített adóknál, amelyeknek folyó évi ki­vetési munkálatai most vannak folyamatban. CSÜTÖRTÖKÖN REGGEL 8 ÓRAKOR LESZ REKVIEM A NAGYTEMPLOMBAN KATONA JÓZSEFÉRT. SZERDÁN HELYEZIK KOPORSÓBA A HAMVAKAT ÉS CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT FELRAVATALOZZÁK A SZENTHÁROMSÁG TEMETŐBEN AZ ÚJ SÍR ELŐTT. Katona József hamvai eltemetésének előkészületei már megtörténtek. A halhatatlan költő és szülei földi marad­ványait, mint dr. Szabó Kálmán igazga­tótól értesülünk, szerdán helyezik a ko­porsóba, melyeket lepecsételnek. A­ ko­porsókat csütörtökön reggel felravataloz­­­zák a Szentháromság temetőben és a teme­tés csütörtökön délután 3 órakor fog vég­bemenni nagy ünnepélyességgel. A teme­tés szertartását Kovács Sándor apátplébá­nos végzi nagy papi segédlettel és ő mondja a csütörtök reggel 8 órakor a­­gytemplomban tartandó requiemet is. VW Mmoni Váljasargösstget a fágóin­depilisre ttetii­tó, érdestes a ftisgudiesen a fontos ftftrdesrol. — A tiütőhötrak­tor ts g?,nm93c$Koii£őrvá!ö megvalósítása is n­alaszthatatan. A th. kisgyülés ma délelőtt ülést tartott ,Fáy István főispán elnöklésével. Legfontosabb tárgya volt a kisgyülésnek a vágóhíd sürgős megépítése iránt Szappanos Sándor dr. és társai által benyújtott indítvány. Füredy Lajos tanácsnok referálta az ügyet. Rámutatott arra, hogy a kisgyülés 1931 május 1.-ig hagyta meg a Reich-fatelepet jelenlegi bérletében. Utána feltöltési munka következik, ami megint jelentékeny időt vesz igénybe. ■Pénzügyi megoldás szempontjából nem is vol­na baj a késedelem, mert akkorra talán job­bak lesznek a hitelviszonyok. A másik oldala viszont az a dolognak, hogy a jelenlegi vágó­híd egyáltalán nem felel meg a követelmé­nyeknek. Kénytelen megengedni a hatóság a­­magánházaknál való vágatást, ami feltétlenül a hús rovására megy. Így történhetett meg sok esetben, hogy a szalámigyárak kifogásolták, sőt egyes esetekben át sem vették­ a húst. A forgalom jelenlegi csökkenésének is rész­ben a vágóhíd, részben a fogyasztóközönség csökkenése az oka. Indítványa az, hogy uta­sítsa a közgyűlés a polgármestert az előkészí­tési teendők lehető legsürgősebb lebonyolítá­sára. Sándor István szerint a telket az állomás mellé kellett volna helyezni, hogy a szállítás olcsóbb legyen. A hűtőközraktár okvetlenül megvalósítandó a vágóhíddal kapcsolatban. Kecskemét a szalonnaszállítás központja volt, így talán visszanyerhetnénk szerepünket. De a baromfi és tojásértékesítés szempontjából is rendkívül fontos a kérdés. Mikor a nagy magáncég létesült Kecskeméten, egyszerre megalakult a tröszt is, amely Kecskeméten 4 fillérrel olcsóbban vásárolta a pulyka ki­lóját, mint Félegyházán. Ennek is elejét le­hetne venni a hűtőközraktárral. Garzó Sándor pénzügyi tanácsnok rámuta­tott arra, hogy részletes pénzügyi tervet kell készíteni. Szemébe kell nézni annak, hogy miből fogjuk fedezni a 150,000 pengős amorti­zációt. Kecskeméti Mihály szintén a hűtőház rendkívüli fontosságára mutatott rá. Zimay Károly polgármester kijelentette, hogy próbálták a teherpályaudvar melletti el­helyezést, de nem lehetett. A város felőli ol­dalra a gyümölcspiac kerül, a másik ol­dalra a szolnoki­ úti átjárónál pedig rendkívül nehéz a közlekedés. Kezdettől fogva az az ál­láspontja, hogy az hűtőház feltétlenül megva­lósítandó. Akkor is meg kell építeni a vágó­hidat, ha az első években ráfizetünk, mert a mostani abszolút nem felel meg. Kiss Endre dr. alapos érvekkel mutatott rá­­a­rra, hogy a­ gyümölcshűtés kérdését is a vágóhíddal kapcsolatban kell megoldani. Da­tolyát, fügét bőven árulnak a vasútállomáso­kon, gyümölcsöt minél kevesebbet. A rengeteg kanadai és kaliforniai alma mellett magyar alma alig van ilyenkor már a pesti vásárcsar­nokokban. Meg kell kísérelni a kérdés megol­dását, mert hatalmas eredményeket lehetne elérni. Kecskeméti Mihály: Az egész megyében nincs konzerváló hely. Olyan rendkívül fon­tos ez a kérdés, hogy már a folyó évben el­akarják intézni a kecskeméti gyümölcskeres­kedők. Zimay Károly: Szakértők meghallgatása feltétlenül szükséges. Utasítja a kisgyűlés a polgármestert, hogy tanulmányozhassa az ügyet. Szappanos Sándor dr. azt hangsúlyozta, hogy a vágatás nagy mértékben fellendülne a vágóhíd megépítésével. Békében 10.000 vágott sertést exportáltunk, most alig ezret. Nemcsak a vágatási díjat, hanem a közvetett hasz­not is kell nézni. A kisgyűlés végül is kimondotta a sürgős­séget a vágóhíd építésére, azzal, hogy a jövő év tavaszán kezdődjék meg az építés. Kiss Endre dr. javaslatát tanulmányozás tárgyává teszik a megoldás szempontjából. Révész Imre, a Kecskened Művészideje vezetése nyerte a Műcsarnok nagydíját A műcsarnok tavaszi kiállításának dí­jait szombaton tartott ülésén adta ki az együttes bíráló bizottság. A társulat nagy­díját Révész Imre festőművész, kormány­főtanácsos, a kecskeméti művésztelep ki­váló, országos nevű vezetője nyerte el »öregek« című gyönyörű alkotásával. A szép siker városszerte kelt őszinte nagy örömet a nagy magyar művész ismerősei­nek,tisztelőinek hatalmas táborában. Az asszony marólúggal leöntötte az udvarlóját, 2 évi fegyházra ítélte a törvényszék. Ruzsonyik Károly kerekegyházai fiatalem­ber régóta szemet vetett Pál Mihály fiatal feleségére. Az asszonynak azonban sehogyan sem tetszett a fiatalember udvarlása, annál is inkább, mivel férje i­gen féltékeny volt. Egy este, amikor Pál Mihály nem volt otthon, Ruzsonyik bezörgetett az asszonyhoz, aki azon­ban elkergette a fiatalembert. A történteket az asszony elmondotta a férjének is, aki a fiatalember helyett az asszonyt korholta, hogy ő keresi az alkalmat a találkozásra. Az asz­­szony a méltánytalan elbánás miatt az ud­varlón állt bosszút. Egy utcai beszélgetés al­kalmával egy bögre marólúgot öntött a fia­talember arcába, aki ennek következtében sú­lyos sérüléseket szenvedett, azonkívül egyik szemét elvesztette. Az ügyet ma tárgyalta a törvényszék Ha­­usinger tanácsa. A vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, a tanúk is igazolták. A bíróság 2 évi fegyházra ítélte. Az elítélt az ítélet ellen fellebbezett. f­izessen eld a Kecskemén Közidm­re! Benyovszky István pompás búcsúkiállítása megnyílt a múzeumban. Nagytehetségű fiatal művészünk, Benyovsz­ky István Kecskeméten töltött nyolc eszten­deje alatt emelkedett országos nevű mű­vész­­szé. A kecskeméti műpártoló közönség tanú­ja volt a kivételes magyar tehetség magasba ívelő pályájának, büszke volt rá és mindig sok-sok szeretettel állt mellette. Benyovszky István most a fővárosba köl­tözik. Kiállítással búcsúzik Kecskeméttől. A búcsukiállítás a közönség impozánsan meg­nyilvánuló elismerésének és szeretetének je­gyében nyílt meg vasárnap a múzeumban. Szunyoghy Farkas a Műpártoló Egyesület nevében nagy és előkelő közönség jelenlété­ben mondott szép megnyitóbeszédet. A magyar művészet jelentőségét méltatta, Benyovszky piktúráját, amely tőrőlmetszetten magyar és kecskeméti levegőjű.* A múzeum két termének­ falain világí­tanak Benyovszky képei. Csupa szín, élet, le­vegő, művészet mind a hetven. Remek kol­lekció. Büszkék vagyunk rá, hogy Kecskemé­ten emelkedett ilyen magaslatra alkotójuk. A Kecskeméti tárlaton még alig tapasztal­tunk ilyent: egész sereg­kép elkelt már az első félórában.* Benyovszky meghatottan fogadta a sok sze­retetteljes gratulációt: Nem megyek én el végleg Kecske­métről, mondogatta, lejövök minden évben legalább három hónapra. Tizenhárom gólt rúgott a két kecskeméti futballcsapat „gólképtelen“ csatársora. KAC-Vecsés 9:2 (3:1), KTE-Monor 4:0 (2:0). Szenzációs kettős bajnoki meccs szem­tanúja volt vasárnap délután az ezer főnyi közönség. Az őszi szezon kezdete óta ese­dékes gólok tegnap kijöttek. A felgyü­lemlett hátraléknak Monor és Vecsés itta meg a levét. Az otthoni szűk pályán félel­mes két vendégcsapat a KAC rendes mé­retű pályáján terítékre került, a »gólkép­telen« csatársorok szenzációs napot fogtak ki maguknak. A KAC már 3:0-ra vezetett, amikor Vecsés 3:1-re javította a félidőt, majd a második félidő elején 3:2-ig feljött. Eddig kétséges volt a meccs sorsa, noha a KAC a jobb időkre emlékeztető formában nagy fölényt mutatott. Ekkor indult meg a gól­­eső s Vecsés többé nem jutott szóhoz. A gólokat Veroszta (3), Aszódi I. (3), Fo­dor, Szentkirályi lőtték, egy öngól volt. A KTE - Monor meccs baljósan kez­dődött, 11-es volt a KTE ellen. Lakó a­­zonban kifogta a biztos gólnak ígérkező 11-est s ettől kezdve megfordult a játék. Monor a mezőnyben egyenlő erejű ellen­fél volt, a KTE nagy lelkesedését azon­ban nem tudta ellensúlyozni. A bravú­ros meccs góljait Kákonyi, Prohászka, Kerekes és Kovács rúgta, u­gy a KAC, mint a KTE minden egyes embere a legnagyobb dicséretet ér­demli a tegnapi kellemes meglepetésért. Kormánykerékhiba miatt három utasával árokba fordult az autó a Budai­­utón. Könnyen végzetessé válható autóbaleset játszódott le vasárnap délután a Budai­ uton. Mátis István, Schroff Károly budapesti sof­­főrök és Végh András kereskedősegéd ültek egy teherautóban, amikor — állításuk sze­rint — a­ korm­ánykerék elromlott és az autó az árokba fordult. Mind­­három férfi oly sze­rencsésen bukott ki az autóból, hogy csak kisebb sérüléseket kaptak, amelyeket azután bekötöztek a belső kórházban. Az autó és uta­sai még este elhagyták Kecskemétet.

Next