Kecskeméti Közlöny, 1931. október (13. évfolyam, 221-247. szám)
1931-10-01 / 221. szám
Kecskemét, 1931. Október 1. ÁRA 8 FILLÉR. Csütörtök, 221. szám, XII. évfolyam. KECSKEMÉTI KÖZLÖM hil IIIIWIIiMIHIIIiWillllBI IW l'Hi I Hi HIT UH ......................................................... ELŐFIZETÉSI ÁRAK: SZERKESZTŐSÉG: 5??)y hónapra ...........................1 P 60 fill. Alapította: Dr. KISS Erted E. Szabadság-tér I., I. em. 3. ajtó Telefon 120 Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Felelős szerkesztő: Dr. HORVÁTH ÖDÖN. KIADÓHIVATAL: Arany I.u. 8. Telefon 114 LEGÚJABB. A kormányzó 10.000 pengőt és egy vagon búzát ajánlott fel az ínségeseknek. A kormányzó kedden az ínségben levő fölcőműveslakosság részére egy vagon búzát ajánlott fel, egyúttal pedig a Horthy Miklósné segítőakciónak egyhavi tiszteletútjának megfelelő összeget, vagyis tízezer pengőt bocsátott rendelkezésre. Horthy kormányzó adománya a legszebb példaadás és hihetőleg megmozdítja mindazokat, akik eddig nem vették ki részüket a segítésből. A fontoasság miatt már a francia banfi világos is hriilsiikek nauifalamlfjáll. nirek a nemzetközi pénzkpcsiról Párizsban olyan hírek terjedtek el, hogy a Francia Bankot rendkívüli nagy veszteségek érték. E miatt ezer frankkal esett a Francia Bank részvényének árfolyama. Egyébként valamennyi értékpapír esett.• Dánia is felfüggesztette az aranyvalutát. Mindenütt nagy mértékben emelkedik az arany ára Egy nagy svájci bankot úgy megrohantak a betétesek, hogy a bank kénytelen volt korlátozni a kifizetéseket, pedig a vizsgálat szerint a betétnek 121 százalékos fedezete van. A font árfolyamának 125 százalékos csökkenése rendkívül megélénkítette a textilkereskedelmet Angliában 10 nagy gyárat helyeztek ismét üzembe. Az aranyvaluta jövője. Kialakul-e egy új pénzrendszer? Dr. Cassel Gusztáv, az ismert svéd közgazdász «Küszöbön áll-e az aranyvaluták megszűnése?» címen előadást tartott a stockholmi rádióban. Cassel professzor előadásának bevezetésében ismertette az aranyvaluták eddigi történetét, majd az aranyvaluta jövőjéről beszélt. Szerinte nem maradhat büntetlenül az, hogy két állam aranygyűjtési szenvedélyével fizetésképtelenné tette államoknak egész sorát A kibontakozás útját a nemzetközi valutarendszer megszervezésében látja. Ennek a valutarendszernek továbbra is arany lenne az alapja, de az egyes jegybankoknak csupán annyi aranyat szabadjon tartalékolniuk, amennyi az ország valutája stabilitásának föntartásához szükséges. Ezen túlmenően ne szabadjon aranyat tartalékolni. J. M. Keynes, a nagyhírű angol pénzügyi szakférfiú szerint Franciaországnak és Amerikának rövidesen súlyos teher lesz a rengeteg arany, mert drága pénzük lehetetlenné teszi számukra az exportot Annak a nézetének ad kifejezést, hogy Anglia példáját nemsokára az egész világ követni fogja és egy új pénzrendszer kialakulása felé haladunk. Munkások élet-halál küzdelme a vízzel elárasztott tárnában. Röviden jelentettük már, hogy Vác mellett a kosdi tárnába víztömeg zúdult és 6 munkást megölt. Három ember csodálatosan megmenekült a haláltárnából. Elmondották, hogy váratlanul jött a víztömeg. A lámpák elaludtak, ők pedig irtózatos küzdelmet vívtak a megmenekülésért Hárman az utolsó pillanatban találták meg a tárna szűk nyílását. KISHÍREK MAGYARORSZÁGRÓL. A személyi megtakarításokon felül több mint egymillió pengőt töröltek a kereskedelmi tárca költségvetéséből. — A főváros nem adja bérbe sem az autóbuszüzemet, sem egyéb vállalatait — Két pesti lány kerékpáron Párizson át Nápolyba utazott. — Budapestről is szállítanak itt rekedt fecskéket repülőgépen melegebb vidékre. — Megindult a magyar sertésexport Csehországba. — Megszüntetik a pesti tej -zugüzemeket. KISHÍREK A NAGYVILÁGBÓL. Újabb zavargások vannak Spanyolországban. — A ruhrvidéki bányászok nem fogadták el a 7 százalékos bérleszállítást . Az orosz vörös hadsereg gyakorlatozása közben egy katonákkal teli vonat a levegőbe repült. Állítólag senki sem menekült meg- Csak egyetlen párt indulhat a szerb választáson. A többit feloszlatták. — Berlinben már a diákok is sztrájkba léptek a takarékossági rendszabályok ellen. Munkanélküliek nagy tüntetést rendeztek az angol parlament előtt. KiSS Ma, az ürgési verekedés tárgyalásának második napján érdekes vallomásokkal bővült a bonyolult bűnügy s ezek aztán döntők is lettek az Ítélethozatalnál Elsőnek Csőszi János mondott érdekes vallomást. A végzetes éjszakán találkozott egy alacsony fiatalemberrel, aki azt mondta, hogy ő szúrta le a tüzért. Ez az ember bement azután egy házba. A házigazda szerint azonban a szóbanforgó fiatalember aznap este nem is mozdult ki hazulról. Lényegtelen vallomások után az alsópályaudvar egyik vasutas tisztjét hallgatták ki, aki az áldozatot, Deák főfüzért vizsgálta meg a tüzérek lefegyverzése után és azt látta, hogy a tüzér sebéből nem folyik vér és az ingen is megszáradt már. A legérdekesebb vallomásokat a Bottyán-család tagjai tették. Ugyanis ezek az Epreskert utcában hallották a tüzérek garázdálkodását. Ki is mentek az utcára. Majd visszamentek és ekkor a vő, (ciki azóta már meghalt), felöltözött és elment. Csak éjfél után tért vissza, kissé italosan. Inge véres volt és odaadta feleségének, hogy mossa ki. Reggel pedig átadott neki egy csomó kést azzal, hogy azt a detektiveknek semmi esetre se mutassa meg. Délben pedig, mikor apósa korholta, hogy minek avatkozik bele az ilyen ügyekbe, azt válaszolta, hogy «ha a csamangók (rendőrök) nem tudnak rendet csinálni majd csinálóként». Általában az a meggyőződésük, hogy ő szúrta le a főtüzért különben is a vő garázda, verekedő természetű volt és többször volt dolga a törvényszék előtt. Hegedűs, a másodrendű vádlott kiegészíti ezt még azzal, hogy a vő az ő üzletéből állandóan leste az eset után, hogy jönnek-e a detektívek? A tanúvallomások után Szeley Imre dr. ügyész mondotta el vádbeszédét s a vádat mindkét vádlott ellen fenntartotta. Farkas Ferenc dr. ügyvéd — főleg az orvosszakértők véleményére hivatkozva — felmentést kért. A bíróság rövid tanácskozás után kihirdette ítéletét. A törvényszék mindkét vádlottat felmentette. Mint az ítélet indokolása mondja, a főtárgyalás adatai alapján nem lehet megállapítani, hogy a halálos szúrást ki ejtette Deák főtüzéren. Az orvosszakértők véleménye szerint a szúrás alulról fölfelé történt, az S. Nagy Jánost terhelő tanúvallomás szerint viszont, amit egyik tüzér tett, S. Nagy felülről lefelé szúrt A seb nyílása 17 millméter volt, a rendőrkard ezzel szemben 20 24 miliméter széles. Ezek az adatok amellett szólnak, hogy nem S. Nagy szúrta le a főtüzért, bűnösségének megállapítására tehát nincs megnyugtató bizonyíték, sőt arra is merült fel adat, hogy valaki más volt a tettes. Hegedűs ellen sincs megnyugtató bizonyíték, hogy a becsületsértést elkövette volna. Szeley Imre dr. ügyész fellebbezett S. Nagy felmentése miatt. A vtv. törvtépzésc ielmeisfeffe a Deák MHüzor sfijes$2 órásával vád«!f S.Nagy János rendár lalii§§reiesferl Az ellentmondúanuvallomasokkal nem lehetett mendnapireni, hl ohozta az argisl terek* dt shan a hala les sei Olts.. - t tűthes tanú vallo masak a melitardnai ősen. „Kecskemét város és főiskolája sok-sok emberbe oltott nemes kulturkincseket és ezzel a legizletesebb gyümölcsnél a legzamatosabb bornál is drágább értékeket produkált mondotta Magyar koronaügyész az ünnepi ebéden. Előkelő közönség jelenlétében folyt le a jogakadémia centenáris ünnepségének bankettje kedden délben az Úri Kaszinó dísztermében. A szebbnél-szebb felköszöntők egész sora hangzott el Baltazár Dezső püspök Horthy kormányzóra mondott felköszöntőt . A nagy megpróbáltatások idején a látás segít a népen. A látás, amely eszményeket néz. Segíteni csak az tud, aki maga is eszményekben él. Ilyen férfiú Magyarország kormányzója, aki nagy bizonytalanságunkban nagy bizonyságunk nekünk. Réthey Ferenc üdvözölte szép szavakkal a kultuszminiszter képviseletében megjelent Fáy főispánt és az igazságügyminisztert képviselő Magyar István koronaügyészt. Fáy főispánt magáénak vallhatja az akadémia, Zsitvay pedig épen legutóbb jelentette ki, hogy Kecskemét főiskolája százados erőssége a jognak és erkölcsnek. Rácz Béla dr. dékán a jogakadémia fenntartó testületeit élteti. A kultuszkormány talán szívesen elejtené az akadémiát. De a többségében katolikus Kecskemét az egész város javára biztosította főiskolájának létét. Kéri a várost és az egyházat, a két fenntartó autonómiát, hogy tartsák továbbra is az akadémiát. Joó Gyula dr. professzor: Száz éven keresztül a szeretet tartotta fenn az akadémiát Nem a majomszeretet, hanem az ész szeretete, amelynek ma is annyi jelét éreztük. Szászy Béla és a többi nagy tanítványok ragaszkodásának melege további évszázadra erőt adhat az akadémiának.Az egykori tanárokra és a vendégekre ürítette poharát Magyar István koronaügyész emelkedett ezután szólásra: — Hódolni akarok az akadémiának és vele e város előretörési vágyának, nagyszerű kulturérzékének. Ezeknek a drága értékeknek az irodalom lapjain is nyoma van. Jókai, Petőfi kecskeméti tartózkodása nyomán gyönyörű irodalmi virágok fakadtak. Katona Bánk bánja örök magyar érték. Kecskemét főiskolája és Kecskemét nagy kultúrérzéke, művelődési vágya elválaszthatatlanok egymástól. — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter úr engem bízott meg, hogy ezekkel a gondolatokkal köszöntsem a százéves akadémiát Az ő szava súlyos szó, elismerése nagy érték. Zsitvay ma a legnépszerűbb kecskeméti polgár. Mélyen érző, nagytehetségű ember, akinek szíve együtt dobban Kecskeméttel . Engem is két évtizedes múlt fűz ehhez a városhoz, amelyet mindig nagyon szerettem. Kecskemét város és főiskolája sok-sok emberbe oltott nemes kulturkincseket és ezzel a legizletesebb gyümölcsnél, a legzamatosabb bornál is drágább értékeket produkált. — Nem tudom mi lesz a jövője ennek a főiskolának, de azt tudom, hogy mindig ott fog ragyogni ormán a magyar lobogó. — Kecskemét sokat áldoz az akadémiáért, de tudja, hogy ez az áldozat meghozza gyümölcsét. Az akadémia kultúrájának a