Kecskeméti Közlöny, 1932. június (14. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-10 / 129. szám

1932. jtriliis 10. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY Majom a kirakatban. Szimath Kázmér a legközelebbi Kecskeméti Vásárra szenzációs kirakatversenyt jósol. A Nagykőrösi­ utcai festéküzlet kira­kata pár nap óta feltűnően nagy érdek­lődés központjába került. Az ember mesz­­sziről azt hihetné, hogy valami egészen új rendszerű, zseniális bence produkálja magát, vagy a légyfogók terén gondolt az alkotó merészet és nagyot. Ámde ha az ember odasiet, hogy ma­ga is megcsodálhassa a vegyészet fejlő­désének ezt a legújabb vívmányát, úgy semmiképpen sem fojthat el egy elragad­tatott ejkát, sőt csuhajt. Mert a kirakat­ban a kencék, fimniszek, bőrpuhítók és egyéb szakbavágó csodaszerek közt olyas­mit lát, ami nem függ össze szorosan­ a fes­tékipar produktumaival, legfeljebb annyi­ban, hogy ülőgumója a piros festék rek­lámja lehetne és hogy maga is gyárt vala­miféle spanyolviaszkot. A kirakatban ugyanis egy majom lát­ható. Ez persze nem úgy értendő, hogy talán valami tükör van szembeállítva és abban az ember saját magát látja, hanem a szó szoros és közönséges értelmében. Egy szép nagy ketrec van a kirakat közepén és benne egy kis ausztráliai majom fintor­­gatja a pofáját A kirakatrendezésnek ezt az üdítő vív­mányát a műveit emberiség nevében ki­törő lelkesedéssel üdvözlöm, mert hiszen az embert évek óta más vágy sem epeszti, mint hogy a festéküzletek kirakatában ausztráliai majmot lásson. Lelki szemeim­­ előtt már kezd kialakulni a legközelebbi , Kecskeméti Vásár kirakatversenyének lé­­­­legzetfojtóan izgalmas képe. A többi üz­­­­letek is be fogják szerezni a szakmájuknak­­ megfelelő fenevadat. Valóságos állatkert­­ lesz a korzón. A drogériák kirakatában indiai ele­fántok fogják kétgyönyörtől részegükten szagolgatni az otkolont, miközben agyaru­kat a legújabb fogpéppel kefélik hófe­hérre. A szabók kirakatában kétpupu teve lesz frakkban, jelezvén, hogy ez az uri­­szabószalon a legszeszélyesebb termetre is plasztikusan alkot. A cipőüzletek kirakatában antilopok és boa constrictorok garantálják az anti­lop- és kígyóbőrcipők anyagának valódi­ságát, olyként, hogy hátukból hiányozni fog a cipő kiszabott bőrdarabja. Ugyanilyen bizonyságtétel végett a re­­tikülüzletek kirakatában krokodilok olda­lukon mutogatják a hiányt fájdalmas ábrá­­zattal. A harisnyaüzletek kirakatában hab­selyem kombinéba bujtatott berber orosz­­l­­án fogja marcangolni dühödt szenvedél­lyel a legújabb női selyemharisnyát, annak bebizonyítására, hogy az oroszlán karmai­nak legrettenetesebb lépéseitől sem sza­lad le a szeme. Lesz aztán a kirakatokban királytig­ris, víziló, orrszarvú, sakál, hiéna, bö­lény, jegesmedve, fóka, rozmár és amit csak fel tudunk használni reklámnak. Egyet azonban feltétlenül ajánlok min­den üzletnek. A szakbavágó fenevadon kí­­vül, amelyet ki-ki tetszése szerint választ — feltétlenül beszerzendő mindenütt egy­­egy kenguru. Mert egyéb erszényes állat úgy sem igen megy De manapság. A kecskeméti kir. törvén­ysztéktől Ke. 1951-1931. 33. szám. HIRDETMÉNY Sahin Tóth István kecskeméti ügyvéd által képviselt Magyar Kereskedelmi Vál­lalat, valamint ennek tulajdonosai Kéry Károly és Kéry József be nem jegyzett úri és női divatáru kereskedő kecskeméti lakosok ellen 1931. évi december hó 29. napján megindított csődönkivüli kényszer­­egyességi ügyben a kir. törvényszék a mas. napon jóváhagyta az adós és hitelezői kö­zött létrejött 50 százalékos egyességet Kecskemét, 1932. évi május hó 10. nap­ján. ORBAN JÁNOS sk. kir. trnéki bíró. A kiadmány hiteléül: Tollainé k­. s. tiszt Fölösi Béla VASKERES­KEDÉSÉBEN KOCSITENGELYEN legolcsóbban beszerezhetők Kecs­kemét, Gáspár And­­rás­ u. 5. Telefon 11. „Az iparosság már proletárosztály lett“ — mondja az Ipartestület főjegyzője. Ezer mester segéd, tanonc nélkül. — A mesterek egy része a szomszéd vá­rosokban mint segéd dolgozik. »Meg akarják mondani a miniszterelnöknek, hogy Kecskemét már csak hírből gazdag." A munkanélküli segédek önállósulnak. Döbbenetes részletek Kecskemét iparos nyomoráról, amelyet feltárnak Sza­ Janos­ dr. Károlyi miniszterelnöknek. A kecskeméti iparosság munkanélküli­sége és nyomora abban a küldöttségjá­rásban robban ki, amelyet gróf Károlyi miniszterelnök elé fognak vezetni. Aki vé­gighallgatta az iparosság legutolsó tárgya­lásait, amikor a munkanélküliség kérdése volt szőnyegen, az tisztán látja, hogy itt valóban segíteni kell, minél sürgősebben, egy társadalmi osztály érdekében, amely társadalmi osztály idáig erőssége volt a polgári társadalomnak. A polgár mintaké­pe, pillére az iparos, aki szorgalmasan dor­­zik egész életében, gyűjt házra, szőlőre és m­eg­elégedetten, nem pazarolva él család­ja, városa és hazája javára. Ma már csak kesereg az iparos... Az iparosság helyze­téről beszélgettünk Szappanos Sándor ipartestületi főjegyzővel. — Az iparososztály ma már a szó legszo­rosabb értelmében proletárosztály lett — mond- t­ja Kecskemét 1569 önálló­ mestere közül ma már ezer segéd és tanonc nélk­ül dolgo­zik. Megkezdődött Kecskemétről egy szomorú vándorlás. Eltűnik egy iparosme­ster és később megtaláljuk négy vidéki városban, hol mint se­géd, vagy napszámos dolgozik. Egymásután ad­ják el a hajdan jómódju iparosok az ingatla­naikat. Nem föltűnő jelenség már, hogy az iparos otthagyja műhely­helyiségét és laká­sába költözik, hol természetesem nem megy majd neki az üzlet. Majd kérdésünkre sorba vette Szap­panos dr. főjegyző az egyes iparágakat és részletezte az iparos nyomort. — Az épí­tési iparnál azt látjuk, hogy a­ legnagyobb építész vállalkozók m­aguk pepe­cselnek apró javítási munkákkal. Az építőipa­rosok egész nap az utcán sétálnak- Budapest környékén nagy családi házépítések vannak­. Győrben sincs semmi baj, amióta fenn voltak Pesten a mezítlábas tüntető sétán. Mi is meg akarjuk mondani a miniszterelnöknek, hogy­­ Kecskemét már csak hírből gazdag. És én, kér­­j­dem­i azt — folytatja érdekes nyilatkozatát . Szappanos főjegyző hogy mit szóljon az ! az iparos, aki egy év alatt csak egy csizmát­­ ad el!? A tisztviselők pár hónapja nem kap-­­­ják rendesen fizetésüket és méltán lázonganak, de akkor mit szóljanak az iparosok!? Volt egy iparos, aki azt mondta, hogy felhozza hét gyermekét és ide ülteti elém a székre, hogy tartsa el őket az Ipartestület Utom-útfélen fognak el bennünket az emberek, hogy mond­junk valami jót. Mi csak azzal tudunk vigasz­talni, hogy mindenki ilyen nyomorúságos hely­zetben van. A cipész­iparosság helyzete?! A cipésziparos, amikor meg van szorulva, áron alul­­ad el. Kabátja alá dugja a cipőt, kiviszi a zsilitpiacra és ott adja el. Mert ott megve­szik 1—2 pengőért! A kovácsok, bognárok, nem kevésbé jégvertek, min­t a gazdák. Egy bog­nár k­ét kocsi rendelést kapott azzal, hogy majd a gyümölcsből kifizetik az árát. Amikor jött a jégverés, másnap már hajnalban ott volt a gazda és kérte a bognárt, hogy ne ké­szítse­­el a kocsikat, mert tönkre ment minden reménysége, gyümölcse. Két kovács beszélge­tett a minap az egyiknek műhelyében, amiéi­g fel volt söpörve. «Ugyan miért söpörtél fel, hadd higyjés­ azt, hogy néha dolgozol is” — mondotta neki a másik. A szabok sorsa? Egy hetipiacon elad egy kabátot és a forgalmi pluisz báromat, mert nem tudja fizetni az ál­talányt. Az iparos tűnődik azon, hogy el­men­jen-e a vásárba!? Nem hoz az se már for­galmat. Úgy látszik, mintha az élelmiszer szak­ma jól menne. A forgalommal nemi jár együtt azonban a haszon. Ma már az is előfordul, hogy hentes adja be az iparigazolványát. 1.10 pengő az élősertés s mire ez piacra kerül 1.70 pengőbe van az iparosnak. Mit tud ezek után keresni?! Egy-egy állatvásárra ma m­ár 2—3 hentes áll össze. A hentesek nem érzik az elsejét, de nem eszik húst a munkásosz­tály se. A válságos időiknek van egy másik je­lensége is. A mesterek egymás után bocsájt­­ják el segédeiket és azok — mit teklafenlék — önállósulnak. Irtózatos konkurrencia, öl­döklő küzdelem kezdődik, míg felőrlődik benne az önállósult segéd összegyűjtött tőkéje. — Olyan elkeseredett az iparosság, hogy így nem lehet egy télnek n­eki menni. Az építő­ipar foglalkozt­atása sok jót hozna. Hogy végighallgatom a főjegyző sza­vát, már népes a hivatala. Ezer goadu­­baju iparosok, kik tanácsért jöttek és — panaszkodni. Szomorúság, kedvetlenség ül az arcukon. De máshol is ugyanilyen arcokat látok — künn az életben. Össze­­szerencsétlenedünk. Lerongyolódott az iparososztály és alig él bennünk a jó re­ménység. A küldöttség? Bár sikerülne va­lamit elérni! (Ka.) 3 A szódásüveggel agyonvert legénynek papírvékonyságú koponyája volt. Hétfői számunkban írtunk róla, hogy a nagykőrösi határban szódásüveggel agyonverte Szabó Dénes és Dudás János Polovics Miháyyt. Kedden volt a bonco­lás Nagykőrösön. Kiderült, hogy Polo­­vics házimulatságra igyekezett az egyik tanya felé, ahonnan már távozott régi ha­ragosa, Szabó Dénes, Dudás társaságában kissé ittasan. .Az után összetalálkoztak, összevesztek és az egyikük a kezében le­vő szódásüveget Polovics fejéhez vágta. Polovicsot halántékon találta a szódás­üveg és pillanatok alatt meghalt. A tegnapi boncolás megállapította, hogy Polovicsnak abnormisan vékony volt a koponyája, ezért tört be olyan hamar. Azonban a szörnyű ütés erősebb kopo­­nyájú emberrel is végzett volna. Nem kell már Pestre, Ceg­lédre, Nagykőrösre A mmm fehérneműjét sajátkezüleg, törés nélkül, hattyafehér és tükör­fényesre vasalom gallérját, kézelőjét, kemény ingeket, alsó fehérneműeket, valamint elvállalok mindennemű festést és vegytisztítást. Tóli dobóinkázióe meneti Wes­­seieniji­ utitti auKiföterepemel inesinijisotijim a nagyérdemű közönség kényelmére. 288 Szives párfogást kérek Sebész Jánosát IgyaPJJi: Csillaghegyi ásványfiz több száz méter mélységből fakad, rádió­­aktivitásánál fogva @ l£gk£ŰV€lfeK!l üdltöitai. Kecskeméten kapható minden jobb üzletben FŐELÁRUSZTÓ Szilágyi István polgári sörraktáros és szikvízgyáros. Deréényi uta 19. sz. Telefon 257. leg minden mennyisegiM­­TM hipnaló!­mmwB

Next