Kecskeméti Közlöny, 1933. március (15. évfolyam, 49-73. szám)
1933-03-24 / 68. szám
2 Egy 15 hónapos kislány lenyelte a cipőpaszta doboznyitót. Érdekes beteget hoztak be tegnap délután a belső kórházba. Egy kisleányt, aki lenyelte a cipőpaszta doboznyitót A kisleány Ladányi Margit 13 hónapos, alsószentkirályi lakos. Mint elmondták, a kisleány kezébe került valahogyan egy elhajított doboznyitó. A szájába vette és a doboznyitó egy szerencsétlen pillanatban leszaladt a torkába, de fennakadt a nyelőcsőben. Még idejében értek be vele a kórházba, ahol azonnal eltávolították operációval a doboznyitót, amely könnyen fulladást okozhatott volna. ÖTFOGÁSOS EBÉDET FŐZTEK A FŐZŐISKOLA MAI ELSŐ ÓRÁJÁN. Hetenként nyilvános bemutató és kóstoló lesz. — 42 «növendék.“ Ma reggel 9-kor fehér hajlekötős kendőben és kötőben uriasszonyok, leányok gyülekeztek a Hornyik János utcai «Azalea» volt virágüzlet helyiségében. Hátul tűzhely ég. Waczovszky Rezső főszakács hófehér «szakácsi díszben» áll, a feleségével fők az oktatói a MANSz égisze alatt működő főzőtanfolyamnak. A főszakács programot ad: „ A résztvevő úrhölgyek térképet kapnak a modern konyháról, betekintést nyernek a konyhaművészet titkaiba, megtanulnak főzni, készíteni és eltenni minden fontos dolgot Amit egész héten főzünk, abból vasárnaponként 10—12-ig bemutatót csinálunk a nagyközönség számára. Az első április 2-án lesz. Ilyenkor a «növendékek» fognak felszolgálni. A kóstolóért pár fillért kell fizetni. Május elején nyilvános vizsga lesz. A főzőiskola célja: Gazdaságosan, változatosan és ízletesen főzni. 42 növendékünk van Megkezdődik az első óra. Sistergés, kavargás, rotyogás, boszorkányos ügyesség s kész az első ebéd. Zellerkrém leves, bevert tojás hollandaisse mártással, strassburgi bélszinszeletkék, burgonyafánk és citrom-puding. Amikor kész van minden, leírják a receptet s végül «amit főztek, meg is eszik» — szakácsnyelven. « Elkóstolják...» A Műkedvelők Zenekarának szimfonikus hangversenye. A műkedvelők zenekara a nehéz viszonyok ellenére is hűségesen megrendezte szokásos magas színvonalú hangversenyét. Az összetorlódó kulturális események miatt — klasszikus színházi előadás, Madarassy-Beck Gyula előadása — a szokottnál kisebb számú, de annál lelkesebb közönség, élén Fáy István főispánnal hallgatta meg az eseményszámba menő hangversenyt. A zenekar M. Bődön Pál zeneiskolai igazgató hivatott vezetésével kitartó, szorgalmas próbálással érlelte élvezetessé a műsort, amely végig magyar vonatkozású volt. Beethoven Eroica szimfóniájának magyaros változataitól kezdve, amit széles lendülettel dolgoztak ki a zenekar buzgó tagjai, a népszerű Háry Jánosig. Schubert Rondójának élvezetességét fokozta M. Bodon Pál ragyogóan színes hangszerelése. A közkedvelt Háry közjáték most sokkal előadás érettebb volt, mint a Kodály-jubileumon. Nagy előnyére vált az előadásnak az egyik kevésbé biztos szólónak más rokonhangszerre helyezése. A zenekar tagjainak és kiváló vezetőjének minden elismerést megérdemlő buzgalma és főleg a zeneiskolának fúvóstanfolyamai ebben a hangszercsoportban is hamarosan biztosítani fogják a teljességet. A zenekar számait rendkívül nagy tetszéssel KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1933. március 24. fogadta a közönség. Puky Margit zongoraszámai egészítették ki a zenekar műsorát. Helyes ízléssel összeállított programján Brahms és Bartók művei szerepeltek. Fölényes technikai tudással könnyed biztossággal és erős egyéni hangsúlyozással oldotta meg feladatát. A közönség meleg ünneplésben részesítette és az egyes számok után ismételten kitapsolta. (s. l.) „Kecskemétnek a maga architektonikus szépségeivel és exportjelentőségével jobban bele kell kapcsolódnia a belső idegenforgalomba“ — mondotta Madarassy Beck Gyula báró. „A világkrízist az emberi butaság hozta létre.“ — Mi a teendő? Tegnap délután 4 órakor érkezett Kecskemétre báró Madarassy Beck Gyula dr., a Magyar Kereskedelmi Csarnok elnöke, hogy a Kereskedelmit Végzettek Szövetségének meghívására előadást tartson a világgazdasági helyzetről Az állomáson a Szövetség tagjai fogadták, akik a délután folyamán Kecskemét nevezetességeit mutatták meg. Este 9 órakor a Kereskedői Kaszinó dísztermének minden talpalatnyi helyét elfogatták az érdeklődők. Hajnóczy Iván dr. üdvözölte az illusztris előadót, aki ezután tartotta meg lebilincselő és mindvégig érdekftaszító előadását a mindnyájunkat legjobban izgatóproblémáról, a világűrésről. — Mindenekelőtt — mondotta — be kell vallanom, hogy, sajnos, de ma vagyok Kecskeméten először, azonban talán nem utoljára. Remélem, hogy ezt a pár órát hasznosan fogom eltölteni Kecskeméten, abban a városban, amelynek kell, hogy jobban belekapcsolódjék az idegenforgalomba. Ez a város a maga architektonikus szépségével, a hallatlan kedvességével és exportszempontból rendkívüli jelentőségével tarthat arra igényt, hogy a belső idegenforgalomban sokkal jelentősebb kapcsolatai épüljenek ki és azt hiszem, hogy ha a város kevés lépést is tesz, semmisem áll ennek útjában. Ezután tért át tulajdonképéni előadására. A nagy háború kitörésének első napj ae óta a világ eseményeinek alakulása seolyan drámai lüktetést nem mutatott, mint az utolsó hetekben. A politikai, gazdasági és szociális kérdések olyan világtörténelmi alakulatai között élünk, amelyek nemcsak a politikai helyzetet, de az egész világhelyzetnek megváltoztatását hozhatják. Katasztrofális ellentmondásokkal van telítve az a korszak, amelyikben élünk. Az egyik óriási ellentmondás az, hogy páratlan jelentőségű, nagy horderejű találmányok máról-holnapra szűkítik a tér és az idő fogalmát, mégpedig olyan mértékben, amelyre három évtizeddel ezelőtt még gondolni sem mertünk. Ugyanekkor pedig a népek között a hermetikus elzárkózás, az autarkia öngyilkos őrülete, az áru, az ember és a tőke forgalmának korlátozása soha azt a fokot nem érte el, mint ma. Másik ellentmondás az, hogy amikor a technika hihetetlen fejlődése, a termelés quantitatív és qualitatív óriási emelkedése egy úgynevezett túltermelést hozott létre, ugyanakkor, amikor a kávét a tengerbe süllyesztik, a pamutot elégetik stb., stb., a munkanélküliség ijesztő arányokat ölt. Millió és millió éhező keserve tölti meg a világ indulatoktól terhes levegőjét és olyan belső evolúcióhoz vezethet, melynek következménye beláthatatlan. Ezután rátért a Szovjet-Oroszország belső krízisének ismertetésére. Elmondta, hogy a szovjet «paradicsomban», amely az ipari munkásságért jött létre, olyan munkásnyomor van, hogy német munkanélküli munkás munkanélküli segélyből primár szükségletek szempontjából jobban el van látva, mint a dolgozó orosz munkás. Gyökeresen fölfordult világban élünk. A Paris melletti békék a józan észt letaszították trónjáról, az emberi butaság hibát hibára halmozva hozta létre a világkrízist. Csupán két momentum van, amely a krízis létrehozásában nem a butaságból ered. Az egyik a mezőgazdasági túltermelési, amelynek oka, hogy a háború után a mezőgazdaságilag művelhető területek óriási százalékban emelkedtek és a gépek kevesebb embert vesznek igénybe, tehát a termelés olcsóbbá lett. A másik pedig az, hogy az amerikai «prosperity» idejében az Európára özönlő dollárfolyam ideig-óráig betöltötte a hiányokat később pedig oka lett a krízisnek. Ezután a politikai helyzetet ismertette, majd rátért a magyar kérdésre. Az osztrák-magyar monarkia áldás volt Magyarországra, mert piacokat biztosított, ma pedig a kisantant-gyűrű megfojtással fenyeget. A mai magyar sors katasztrófális voltának két fő oka van. Az egyik a sülyedés az agrártermékek értékesítésében, a másik a kultúrleépítések szükségszerűsége. Ez az utóbbi keresztülvihetetlen. Ma gazdaságilag Szerbia nívóján állunk és ha a kulturális nívónk is a szerbekkel egyenlő lenne, nem is volna baj. Csakhogy kulturszínvonalat leépíteni lehetetlen. Ma világdráma izzó cselekményeinek NIL fölvonásában, a bonyodalom csúcspontján állunk. A javulás útján vagyunk. A kibontakozás lehetőségeit a következőkben látom: Nem szabad olyan devizapolitikát folytatnunk, amely az importot jutalmazza és az exportot bünteti. A kiviteli lehetőségeket kormányunknak jobban ki kell aknázni. A pengő árfolyamát a valódi értékre kell leszállítani, hogy a magyar áruért tényleg megkapjuk azt az árt, amelyet az megér. Az előadást Kecskeméti Mihály a Kereskedői Kaszinó elnöke és Tóth Imre a kereskedelmista szövetség alelnöke köszönték meg. Az előadás után munkatársunk kérdést intézett Madarassy Beck Gyula báróhoz, aki tudvalevőleg az Idegenforgalmi Tanács elnöke, hogy mi kép, gondolná Kecskemét nagyobb bekapcsolódását az idegenforgalomba. , — Mindazokat a városokat — válaszolta — amelyek erre súlyt helyeznek, fölhívtuk, hogy a propagandáról (plakátok, fényképek) nekik kell gondoskodni. Ez áll Kecskemétre is. Továbbá a pesti nemzetközi vásáron a városok számára pavilont állítunk föl, amelyen szintén üdvös volna, ha Kecskemét termelvényeivel részt venne. Őszintén szólva ilyen finom barackpálinkát még sohasem ittam. No meg a zöld szilváni...! Miért nem lehet ilyet Pesten kapni? Közben megkérdezték, hogy egy bugaci kirándulás filléres gyorssal milyen támogatásra tarthat számot . Mindent megteszek — mondotta —, hogy a MÁV-ot rábírjuk arra, hogy a filléres gyorsok indítását könnyebbé tegye. A kecskeméti programot illetőleg — úgy gondolom — Bugacon valami látványossággal kellene egybekötni. — Tervbe van véve — jegyezte meg ■munkatársunk — hogy a nagytemplomi előtti téren szabadtéri előadást rendez a Katolikus Egyházi Énekkar. — Ezt is nagyon helyesnek tejtem. de az a legfontosabb, hogy a program sűrítve legyen eseményekkel (^másik —) Hideg a tavasz. A vdkacsák alatt befagyott a viz, a bíbicek a szántásba bújtak a hideg elől. A vetésekben eddig még nem tett kárt a fagy. Szokatlanul hidegen köszöntött ránk a tavasz. A vadkacsák alatt befagyott a viz, a bíbicek a szántásba bújtak a hideg elől A vetéseknek mint Matusz János, a Mezőgazdasági Szakiskolatanára közli a Kecskeméti Közlönnyel — eddig még nem ártott a fagy. A talaj csak egy centiméterre fagyott át, és így a még csírázó vetésekben kárt nem tehet, ha azonban állandóan és ilyen nagy mértékben ismétlődik, félő, hogy tönkreteszi a vetéseket. Reméljük azonban, hogy jobbra fordul az időjárási, eddig még biztonságban vannak a mezőgazdasági termények.