Kecskeméti Közlöny, 1933. március (15. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-24 / 68. szám

2 Egy 15 hónapos kislány lenyelte a cipőpaszta doboznyitót. Érdekes beteget hoztak be tegnap délután a belső kórházba. Egy kisleányt, aki lenyelte a cipőpaszta doboznyitót A kisleány Ladányi Margit 13 hónapos, al­­sószentkirályi lakos. Mint elmondták, a kisleány kezébe került valahogyan egy el­hajított doboznyitó. A szájába vette és a doboznyitó egy szerencsétlen pillanatban leszaladt a torkába, de fennakadt a nyelő­csőben. Még idejében értek be vele a kór­házba, ahol azonnal eltávolították operá­cióval a doboznyitót, amely könnyen fulla­dást okozhatott volna. ­ ÖTFOGÁSOS EBÉ­DET FŐZTEK A FŐZŐISKOLA MAI ELSŐ ÓRÁ­JÁN. Hetenként nyilvános be­mutató és kóstoló lesz. — 42 «növendék.“ Ma reggel 9-kor fehér hajlekötős ken­dőben és kötőben uriasszonyok, leányok gyülekeztek a Hornyik János­ utcai «Aza­lea» volt virágüzlet helyiségében. Hátul tűzhely ég. Waczovszky Rezső főszakács hófehér «szakácsi díszben» áll, a feleségé­vel fők az oktatói a MANSz égisze alatt működő főzőtanfolyamnak. A főszakács programot ad: „ A résztvevő úrhölgyek térképet kapnak a modern konyháról, betekintést nyernek a konyhaművészet titkaiba, meg­­tan­ulnak főzni, készíteni és eltenni minden fontos dolgot Amit egész héten főzünk, abból vasárnaponként 10—12-ig bemuta­tót csinálunk a nagyközönség számára. Az első április 2-án lesz. Ilyenkor a «nö­vendékek» fognak felszolgálni. A kóstoló­ért pár fillért kell fizetni. Május elején nyilvános vizsga lesz. A főzőiskola célja: Gazdaságosan, változatosan és ízletesen főzni. 42 növendékünk van­ Megkezdődik az első óra. Sistergés, kavargás, rotyogás, boszorkányos ügyes­ség s kész az első ebéd. Zellerkrém le­ves, bevert tojás hollandaisse mártással, strassburgi bélszinszeletkék, burgonya­fánk és citrom-puding. Amikor kész van minden, leírják a receptet s végül «amit főztek, meg is eszik» — szakács­nyelven. « Elkóstolj­ák...» A Műkedvelők Zenekarának szimfonikus hangversenye. A műkedvelők zenekara a nehéz vi­szonyok ellenére is hűségesen megrendezte szokásos magas színvonalú hangverse­nyét. Az összetorlódó kulturális esemé­nyek miatt — klasszikus színházi előadás, Madarassy-Beck Gyula előadása — a szo­kottnál kisebb számú, de annál lelkesebb közönség, élén Fáy István főispánnal hall­gatta meg az eseményszámba menő hang­versenyt.­­ A zenekar M. Bődön Pál zeneiskolai igazgató hivatott vezetésével kitartó, szor­galmas próbálással érlelte élvezetessé a műsort, amely végig magyar vonatkozású volt. Beethoven Eroica szimfóniájának magyaros változataitól kezdve, amit szé­les lendülettel dolgoztak ki a zenekar buz­gó tagjai, a népszerű Háry Jánosig. Schu­bert Rondójának élvezetességét fokozta M. Bodon Pál ragyogóan színes hangsze­relése. A közkedvelt Háry közjáték most sokkal előadás érettebb volt, mint a Ko­­dály-j­ubileumon. Nagy előnyére vált az előadásnak az egyik kevésbé biztos szó­lónak más rokonhangszerre helyezése. A zenekar tagjainak és kiváló vezetőjének minden elismerést megérdemlő buzgalma és főleg a zeneiskolának fúvóstanfolyamai ebben a hangszercsoportban is hamaro­san biztosítani fogják a teljességet.­­ A zenekar számait rendkívül nagy tetszéssel KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1933. március 24. fogadta a közönség.­­ Puky Margit zongoraszámai egészítet­­ték ki a zenekar műsorát. Helyes ízléssel összeállított programján Brahms és Bar­tók művei szerepeltek. Fölényes techni­kai tudással könnyed biztossággal és erős egyéni hangsúlyozással oldotta meg feladatát. A közönség meleg ünneplésben részesítette és az egyes számok után ismé­telten kitapsolta. (s. l.) „Kecskemétnek a maga architektonikus szépségeivel és exportjelentőségével jobban bele kell kapcsolódnia a belső idegenforgalomba“ — mondotta Madarassy Beck Gyula báró. „A világkrízist az emberi butaság hozta létre.“ — Mi a teendő? Tegnap délután 4 órakor érkezett Kecske­métre báró Madarassy Beck Gyula dr., a Ma­gyar Kereskedelmi Csarnok elnöke, hogy a Kereskedelmit Végzettek Szövetségének­ meg­hívására előadást tartson a világgazdasági hely­zetről Az állomáson a Szövetség tagjai fo­gadták, akik a délután folyamán Kecskemét nevezetességeit mutatták meg. Este 9 órakor a Kereskedői Kaszinó dísz­termének minden talpalatnyi helyét elfogat­ták az érdeklődők. Hajnóczy Iván dr. üdvö­zölte az illusztris előadót, aki ezután tar­totta meg lebilincselő és mindvégig érdekfta­­szító előadását a mindnyájunkat legjobban izgató­­problémáról, a világűrésről. — Mindenek­előtt — mondotta — be kell vallanom, hogy, sajnos, de ma vagyok Kecs­keméten először, azonban talán nem­ utol­jára. Remélem, hogy ezt a pár órát hasznosan fogom eltölteni Kecskeméten, abban a vá­rosban, amelynek kell, hogy jobban belekap­csolódjék az idegenforgalomba. Ez a város a maga architektonikus szépségével, a hallat­lan kedvességével és exportszempontból rend­­kívüli jelentőségével tarthat arra igényt, hogy a belső idegenforgalomban sokkal jelentő­sebb kapcsolatai épüljenek ki és azt hiszem, hogy ha a város kevés lépést is tesz, semmi­­sem áll ennek útjában. Ezután tért át tulaj­donképéni előadására. A nagy háború kitörésének első napj a­e óta a világ eseményeinek alakulása se­­olyan drámai lüktetést nem mutatott, mint az utolsó hetekben. A politikai, gaz­dasági és szociális kérdések olyan világ­­történelmi alakulatai között élünk, ame­lyek nemcsak a politikai helyzetet, de az egész világ­helyzetnek megváltoztatását hozhatják.­­ Katasztrofális ellentmondásokkal van telítve az a korszak, amelyikben élünk. Az egyik óriási ellentmondás az, hogy párat­lan jelentőségű, nagy horderejű találmá­nyok máról-holnapra szűkítik a tér és az idő fogalmát, mégpedig olyan mértékben, amelyre három évtizeddel ezelőtt még gon­dolni sem mertünk. Ugyanekkor pedig a népek között a hermetikus elzárkózás, az autarkia öngyilkos őrülete, az áru, az em­ber és a tőke forgalmának korlátozása so­ha azt a fokot nem érte el, mint ma. Má­sik ellentmondás az, hogy amikor a tech­nika hihetetlen fejlődése, a termelés quan­titatív és qualitatív óriási emelkedése egy úgynevezett túltermelést hozott létre, ugyanakkor, amikor a kávét a tengerbe süllyesztik, a pamutot elégetik stb., stb., a munkanélküliség ijesztő arányokat ölt. Millió és millió éhező keserve tölti meg a világ indulatoktól terhes levegőjét és olyan belső evolúcióhoz vezethet, melynek következménye beláthatatlan. Ezután rá­tért a Szovjet-Oroszország belső krízisé­nek ismertetésére. Elmondta, hogy a szovjet «paradicsomban», amely az ipari munkásságért jött létre, olyan munkásnyo­mor van, hogy német munkanélküli mun­kás munkanélküli segélyből primár szük­ségletek szempontjából jobban el van lát­va, mint a dolgozó orosz munkás. Gyökeresen fölfordult világban élünk. A Paris melletti békék a józan észt letaszí­tották trónjáról, az emberi butaság hibát hibára halmozva hozta létre a világkrí­­zist. Csupán két momentum van, amely a krízis létrehozásában nem a butaságból ered. Az egyik a mezőgazdasági túlterme­lési, amelynek oka, hogy a háború után a mezőgazdaságilag művelhető területek óriási százalékban emelkedtek és a gépek kevesebb embert vesznek igénybe, tehát a termelés olcsóbbá lett. A másik pedig az, hogy az amerikai «prosperity» idejé­ben az Európára özönlő dollárfolyam ide­­ig-óráig betöltötte a hiányokat később pedig oka lett a krízisnek. Ezután a politikai helyzetet ismertet­te, majd rátért a magyar kérdésre. Az osztrák-magyar monarkia áldás volt Ma­gyarországra, mert piacokat biztosított, ma pedig a kisantant-gyűrű megfojtással fenyeget.­­ A mai magyar sors katasztrófális vol­tának két fő oka van. Az egyik a sülyedés az agrártermékek értékesítésében, a má­sik a kultúrleépítések szükségszerűsége. Ez az utóbbi keresztülvihetetlen. Ma gaz­daságilag Szerbia nívóján állunk és ha a kulturális nívónk is a szerbekkel egyenlő lenne, nem is volna baj. Csakhogy kultur­­színvonalat leépíteni lehetetlen. Ma világ­­dráma izzó cselekményeinek NIL fölvoná­sában, a bonyodalom csúcspontján állun­k. A javulás útján vagyunk. A kibontakozás lehetőségeit a következőkben látom: Nem szabad olyan devizapolitikát folytatnunk, amely az importot jutalmazza és az expor­tot bünteti. A kiviteli lehetőségeket kor­mányunknak jobban ki kell aknázni. A pengő árfolyamát a valódi értékre kell le­szállítani, hogy a magyar áruért tényleg megkapjuk azt az árt, amelyet az megér. Az előadást Kecskeméti Mihály a Ke­reskedői Kaszinó elnöke és Tóth Imre a kereskedelmista szövetség alelnöke kö­szönték meg. Az előadás után munkatársunk kérdést intézett Madarassy Beck Gyula báróhoz, aki tudvalevőleg az Idegenforgalmi­ Tanács elnö­ke, hogy mi kép, gondolná Kecskemét na­gyobb beka­pcsolódásá­t az idegenforgalomba. , — Mindazokat a városokat — válaszolta — amelyek erre súlyt helyeznek, fölhívtuk­, hogy a propagandáról (plakátok, fényképek) nekik kell gondoskodni. Ez áll Kecskemétre is. Továbbá a pesti nemzetközi vásáron a vá­rosok számára pavilont állítunk föl, amelyen szintén üdvös volna, ha Kecskemét term­elvé­­nyeivel részt venne. Őszintén szólva ilyen fi­nom barackpálinkát még sohasem­ ittam. No meg a zöld szilváni...! Miért nem­ lehet ilyet Pesten kapni? Közben megkérdezték, hogy egy bugaci kirándulás filléres gyorssal milyen támoga­tásra tarthat szá­mot . Mindent megteszek — mondotta —, hogy a MÁV-ot rábírjuk arra, hogy a fillé­res gyorsok indítását könnyebbé tegye. A kecskeméti programot illetőleg — úgy gon­dolom — Bugacon valami látványossággal kel­lene egybekötni. — Tervbe van véve — jegyezte meg ■munkatársunk — hogy a nagytemplomi előtti téren szabadtéri előadást rendez a Katolikus Egyházi Énekkar. — Ezt is nagyon helyesnek tejtem. de az a legfontosabb, hogy a program sűrítve le­gyen eseményekkel (­^másik —) Hideg a tavasz. A v­dkacsák alatt befagyott a viz, a bí­bicek a szántásba bújtak a hideg elől.­­ A vetésekben eddig még nem tett kárt a fagy. Szokatlanul hidegen köszöntött ránk a tavasz. A vadkacsák alatt befagyott a viz, a bíbicek a szántásba bújtak a hideg elől A vetéseknek mint Matusz János, a Mezőgazdasági Szakiskola­­tanára közli a Kecskeméti Közlönnyel — eddig még nem ártott a fagy. A talaj csak egy centimé­terre fagyott át, és így a még csírázó ve­tésekben kárt nem tehet, ha azonban állan­dóan és ilyen nagy mértékben ismétlődik, félő, hogy tönkreteszi a vetéseket. Remél­jük azonban, hogy jobbra fordul az idő­járási, eddig még biztonságban vannak a mezőgazdasági termények.

Next