Kecskeméti Közlöny, 1933. április (15. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-27 / 94. szám

2 Egy hét múlva megkezdik az állványozást a ferenc­­rendiek temploma belső átfestéséhez. Hét napja folyik a kőművesmunka az ol­dalhajóban. Egy hét óta folyik a kőművesmunka a ferencrendiek templomában, az oldal­hajó falát a tövig leverték, nedvességmen­­tes anyaggal fogják bevonni. Ez a munka egy hét múlva befejeződik. Ekkor vissza-­­ helyezik az oltárokat és itt lesznek a mi­­j­sék, ugyanekkor megkezdődik az állványos­­­zási munka a főhajóban. A villanyvezeté­kei­et is ujjal cserélik föl. Az oldalhajó értékes, Szent Annát ábrázoló képét fel­szí­­lították Budapestre, ahol Fridschler Móric festőművész átfesti. A központosított végrehajtás eredménye: Gyorsabb munka. A februári adónegym­ástól kezdődött m­eg a köz­p­ontosított végrehajtás. A premierről Révécz Sándor tanácsnok ezek­et mondotta: Az eddigi fajp­asztalat azt mutatja­, hogy az új rendszer hasznos. A munka meggyorsult A végrehajtók kis kivételt, 1 mtjris befejezték kerületeikben az adónegyedis éeő munkát Már a színházban folynak a zeneiskola előadásának próbái. A legteljesebb siker reményével biztat az előadás. Szombaton lesz a Zeneiskola Didó és Aeneas című operaelőadásának premier­je. Az énekkar és zenekar nagy ambíció­val készül a bemutatóra. Most már a szín­házban folynak a próbák. Az előadás mo­rt láthatóan nagy sikert hoz és még csak növeli azt az eredményt, amelyet zeneis­kolánk eddig Schütz, Josquin, Kodály mű­veinek előadásával elért Az énekkar kó­rusai elsőrangúak, a szólisták biztosan állják helyüket A ref. leánylíceum, a le­­ánykereskedemi, a kispolgári és a piaris­ta gimnázium növendékeinek pompás tán­cai tarkítják a felvonások egyes jeleneteit. A szombati előadás este 8 órakor kez­dődik. A földszinten már csak az utolsó sorokban van néhány hely. Az erkély és karzati jegyekkel együtt Korda, Kultúra és Kovács Sándor-féle könyvkereskedések­ben kaphatók. A vasárnapi előadás a TEVE céljait szolgálja. Kezdete 6 órakor, jegyek a Me­netjegyirodában (Kőrösi­ utca) kaphatók. Ma délelőtt volt a római kato­likus papság kecskeméti kerü­letének tavaszi konferenciája. A Kecskemét­ kerület revn­­kát papsága ma tartotta tavaszi konfer­enci­áj­át a­ ferenc­­rendi zárdában. A Kecskemétről teljes szám­ban és a környékből nagy számban megjelent plébánosok és lelkészek reggel 9 órakoir a ferencrendiekről misén vettek részt, a­melyet P. Keresztes Eresztens mondott, majd a zár­dában megkezdődött a konferencia. Kovács Sándor alpját-plébános a katolikus házassága jogból és Balyi János lelkész, kecskeméti­­k­á­pl­­án az­­akció katolikas is­meretes mozgalmá­ról tartott előadást. Beszédeiket újra követte. Délben ebéd volt. A honvédhuszárok ezredü­nnepélye. Az I. Ferenc József jászkun 1. hon­védhuszárezred mint írtuk — pénte­ken délelőtt 10 órai kezdettel «Ezredün­­nepélyt» rendez a lovassági laktanya ud­varán. A fogadtatás, elvonulás után tábori mise lesz, majd ünnepi beszédet mond Bonyhádi Perczel Olivér ezredes ezred­parancsnok. Díjugratások, lövészverseny, lovagi torna szerepelnek a látványos prog­ramon. Az ünnepély után társasebéd lesz a Kaszinóban. Az ünnepélyre nincs belép­­tidíj. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1933. április 27. 22 hónapra visszamenőleg akarja megadóztatni a posta a mellékállomással rendelkező 60 kecskeméti telefonelőfizetőt. Az általános modernizáláskor egyetlen szóval sem mondták, hogy pénzbe kerül az új kapcsoló, most pedig visszamenőleg havi 2 pengős díjat vetnek ki rá.­­• A mellékállomás előfizetői díja csak 50 fillérrel olcsóbb, mint a főállomásé. Nagy az elkeseredés az érdekeltek között. — A Közlöny tudósítójától — Az új telefonrendszerre való áttéréskor a kecskeméti telefon­ előfizetők mellékállomá­sainak kapcsolókészüléi­ét is modernizáltá­k. Olyan kapcsolót szereltek fel, amelynek se­gítségével a csengetés egyenesen átvihető a miel­léká­llomásra. A kecskeméti előfizetők ak­kor egyetlen­ szó figyelmeztetést sem ka­ptak, hogy ez a kezelőátszerelés pénzbe kerülne. Most aztán súlyos meglepetés érte a mielléká­­­lolmással álró mintegy 60 kecskeméti telefonelőfizetőt, értesítést kaptak a szegedi postaigazgatóság­tól, hogy haladéktalanul fizessenek be 22 hó­napra visszamenőleg havi 2 pengőt, össze­sen tehát fejenként 44 pengőt, mert ennyi a modern kapcsolóké­szülék havi használati díja. A postaigazgatóságnak ez az eljárása ter­mészetesen nagy felháborodást keltett az ér­dekeltek körében, annál is inkább, mi­­rt a 44 pengőket a kapott felvilágosítások szerint még akkor is meg kell fizetniük, ha a változott helyzetre való tekintettel most le a­karják sze­relni a mellékállomást.­­Ugy­anis az a helyzet, hogy a mellékállomás eddigi előfizetési díja havi 3.50­0 volt, ehez járul most a kapcsoló havi 2 pengős díja, a mellékállomás előfize­tése tehát 50 fillérrel olcsóbb, mint az önálló telefonállomás. Lehetetlen dolog különben, hogy a posta olyanért szedjen visszamenőleges díjat, amely­ről az előfizetők joggal hihették az egész­­kecskeméti telefonrendszer modernizálása ka­pcsán hogy díjtalan szolgáltatásként kap­ják. Valószínű, hogy nagy részük lemondott volna már két év előtt, ha az indokolatlan drágítást akkor tudomására adják. Értesülé­sünk szerint a 60 kecskeméti érdemfilt egyön­tetű fellépésre készül. Kérdést intéztünk Dús postai önök­höz, hogy remélhető e a sérelmes intézkedés meg­változtatása. Kijelentette, hogy tudomása szerint legfeljebb részletfizetést fog engedé­lyezni a szegedi postaigazgatóság a Hátralé­kokra. Nem hatósági tanácsra állapították meg az útépítés munkabéreit. Zimay Károly polgármester nyilatkozata. — A herényi kubikosok panasza. Irtuk tegnap, hogy Bodócs Gyula th­ .biz. tag interpellációt nyujtott be a közgyűléshez, amelyben felvilágosítást kér azon elterjedt hírekre, hogy a nemzetközi út építésénél ál­lítólag hatósági tanácsra állapították meg ala­csonyabban a munkabéreket. Az interpelláció, mint értesülünk, elkésett, azonban Zimay pol­gármester a polgármesteri jelentés kapcsán választ fog adni az elterjedt hírekre és kap­csolatosan kérdésünkre az alábbi nyilatkozatot adta: " Az elterjedt hir minden alapot nélkü­löző valótlanság. A városi hatóságnak éppen az volt és az­­tehetett a törekvés©, hogy a kecskeméti munkások­ nemcsak jelenlegi el­tartásukról tudjanak gondoskodni a munka­bér­ből , hanem a lehetőséghez­ képzist tartalé­kolhassanak is arra az időre, amikor nincs munkájuk. Meg kell itt említenünk, hogy a he­tényi kubikosok bent jártak­ ma, a városban és pa­naszolták, hogy egyetlen embert semi alkal­maztak közülük a munkánál. 50 kubikos várja hogy munkához jusson. "Tudomásuk szerint egyébként összesen 17 kecskeméti munkás van alkalmazásban a Palatínusnál, 10 nap­számos és 7 kőmunkás. Ezzel szemben 33 vi­­­déki munkás, 25 kubikos­­és 8 kőmun­kás Irta: KEREKES JÓZSEF ny. felügyelő igazgató. dl „tiszed" elnevezés, a város fekvése, a kecskeméti rácsszámitás, a napkelelés. (4) A vidékiek a 11-ik tized idején élcelődi­ek igy Kecskemét kiterjedése fö­lött, hogy már önmagánál is nagyobb, mert 11/10-ből áll A tized elnevezés tehát nálunk hosz­­szú múltba nyúlik és tradíció-tisztelettből a hatóság most is meghagyta ezt az elne­vezést, mikor legutóbb (1931-ben) ismét rendezte a belterületnek részekre osztá­sát. Ma ismét 10 tized van. Budapesti majmolásból terjed már a nép közt is a «kerület» név. Az iskoláik dolga, köztudatba vinni a helyes elneve­zést. Igaz, hogy a számok mellett Árpád stb. város­nevek is hivatalosan adottak, de a tájékozódás könnyebbsége mindig a számokban marad. Még csak azt említem meg, hogy a ti­zedek élén hajdan tizedesek állottak te­kintéllyel és elég tágaskörű hivatással.­­ Ma már más névvel és megváltozott sze- I repkörrel a «kézbesítőket» tarthatjuk a fi­­­­zedesek hivatali utódjának. Városunk fekvését úgy szokták föld­rajzilag vázolni, hogy Kecskemét a Duna- Tisza közti vízválasztó homok dombhát élvonalán van. De egyszerű, talán tájéko­­zóbb ez a megjelölés: Pest­ megyének csak­nem a közepén fekszik. Budapesttől légvo­nalban mérve 83 km-re, a vasúti fővona­lon pedig 105 km-re s így gyorsvonatom a fővárossal egy és háromnegyed óra alatt közlekedik, személyvonattal 3 óra alatt. A tőlünk 85 km-re levő Szegeddel gyorsvo­naton 1 óra 20 perc alatt. Ez a vasútja 1852-ben épült s ez maradt a fővonalnak.­ Azóta 7 más irányban épültek mellék­ágak, Kecskemét egész területén 57 megál­lóval. Egész területét behálózó vasútvona­lainak hossza összesen 150 km. A kecskeméti nagytemplom tornyán az északi szélesség 46 fok 54 perc (39,8 mp.) parallelje, valamint a grenwichi keleti hosszúság 19 fok 41 perc (54 mp.) meri­diánja egymást metszőleg vonulnak át. Eb­ből következik, hogy az egységes idő dol­gában Kecskemét a középeurópai időzó­nába esik (mert a II. zónában fekszik). A zónák t. i. a földgömb 15 fokos gerezdjei grenwichtől számítva akként, hogy az ot­tani csillagvizsgálón átvonuló délkör a 0 fok s ettől nyugatra 7.5 és keletre is 7.5 fok, együtt teszi az első zónát. A zónage­rezd közepén átvonuló délkör helyi ideje az egész zónára érvényes. A mi zónánk közepén a 15 fok vonul át, tehát annak helyi órája nekünk is érvényes, pedig mi ettől Keletre vagyunk (4, sőt majd 5 fok­kal.) Ezért a mi helyi óránk előbb jár a hivatalos zónaóránál és pedig 18 első és 24 mpt-cel előzi meg ez a középeurópai egységes időt. Helyi napdelelése tehát ki­­kerekítve 18,5 perccel előbb van a hiva­talos időpontnál.

Next