Kecskeméti Közlöny, 1933. szeptember (15. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-01 / 198. szám

Kecskemét, 1933. szeptember 1 ÓRA 8 FILLÉR Péntek, 198. XV. évfolyam KECSKEMÉTI KÖZLŐIM ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra ........................... 1 P 60 fill Negyedévre ...................... 4 P 80 fill Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Alapította: Dr. KISS ENDRE. Felelős szerkesztő: Dr. HORVÁTH ÖDÖN, SZERKESZTŐSÉG: Hornyik János­ utca 1. sz. Telefon 120. KIADÓHIVATAL: Arany J.­u. 8. Telefon 114. Romániában maximálják a kenyér árát és trónvárakat­ szabnak a gabonásak. A kereskedelmi miniszter utasította a vá­rosok és vármegyék polgármestereit, illetőleg prefektusait a kenyérárak maximálására. Ezen­túl a polgármesterek és a prefektusok kö­telessége lesz a kenyérárak felülvizsgálása, il­letőleg azoknak a búza érához való viszonyí­tása. Az ő kötelességük lesz a jövőben meg­­s­szüntetni azokat az anomáliákat, hogy a búza­­ nagy esése ellenére is még mindig a régi ke­­ír­nyérárak érvényesek. A gabonának irány­árakat szabtak. Nuts &resi»eiked£s u Cslhúflöl gabotiasöistseii. Arra a hírre, hogy Argentína Londonban eláírta a búzaegyezményt, az ausztráliai gabo­naárak hirtelen emelkedtek. Az áremelkedési mozgalmat követi a kukorica, a zab és a rozs­­is, amelyeket eddig soha el nem ért magas árakon jegyeztek. Cegléden 50 százalék a pótadó. A szomszédos Cegléden most készültek el a költségvetés összeállításával. A pótadó 50 százalék lesz, Ausztria izgalmas napjai. A kormány komoly rendszabályokra készül a nemzeti szocialisták ellen. Az innsbrucki törvényszéki fogházból a horogkeresztesek kiszabadították Steidle Heim­­wehr-vezér merénylőjét. A szökevény és szök­­tetői már régen túljártak az olasz határon, ami­kor ral vakmerő fogolyszöktetést észrevették. A szöktetéssel kapcsolatban az osztrák kor­mány elhatározta, hogy a legsúlyosabb rendsza­bályokat lépteti életbe a horogkeresztesek ellen, annál is inkább, mert a horogkeresztes sejtszervezetek nagyarányú kémszolgálatot szerveztek az osztrák postahivatalokban. Egyéb­ként is rendkívül elhatalmasodik a horogke­resztes mozgalom. Klagenfurtban három nap alatt nyolc bombamerénylet történt. Albánia összes iskoláiban kötelező az olasz nyelv. — Kínában vöröshadsereget alakítot­tak egyik tartomány felkelői. — Szeptember 29. -ére összehívták a népszövetség tanácsülését.­­ — Németország 10,000 vagon búzát vásárol Ro­mániától. — Boris bolgár király Párizsba ér­kezett. — Tízezer lengyel zsidó kivándorol­t Palesztinába. — Az új munkarend miatt ki­tört a nyílt ellenségeskedés Ford és az ame­rikai kormány között. A hercegprímás Lengyelországba utazott a Báthori-ünnepségekre. — A rézgálickartel megfékezését és a borfogyasztási adó eltör­lését sürgették a szőlősgazdák országos érte­kezletén. — Szerb katonai repülőgép szállt le Mohács mellett. — A most életbe lépett ma­gyar—osztrák kereskedelmi egyezmény a to­­jéskontingenst 30 vagonnal emelte. — Országos virág és gyümölcskiállítás nyílik meg szeptem­berben a városligeti Iparcsarnokb­an. Gratz Gusztáv kilépett az egységes pártból. — Móra Ferencen epekooperációt hajtottak végre. Újabb ajánlat a felsőkereske­delmi elhelyezésére. .Harmadik ajánlat is van már a fiú felsőkereskedelmi elhelyezésére. Sárközy Béla földbirtokos felajánlotta a városnak Belső Széchenyi­ utca 21. számú házát az iskola céljaira 15.0OO pengős vételár elle­nében. Élénk szél, változó felhőzet, egyes helye­ken kisebb eső. A hőmérséklet nem változik lényegesen. Horthy Miklós kormányzó beszéde a kecskeméti gyümölcsről. Szerdán délután 4 és fél 5 óra közt haladt át a Széchenyi-emlékhajó a Tiszahíd alatt, azonban a fogadására összeseregtett kecskemétieket és laky­­telekieket a töltésre sem engedték fel . így a hajót nem láthatták. Nagy feltűnést keltett az érthetetlen csendőri intézkedés. A Széchenyi-emlékhajóra Horthy Miklós kormányzó tegnap, szerdán délben szállt fel Szolnokon. A hajóraszállás előtt a városháza nagytermében a kormányzó nyitotta meg a szolnoki búzakiállítást. Megnyitó beszédében többek közt a következőket mondotta: — Magyarországon terem a legjobb bor, a tokaji, itt terem a világ legjobb búzája, a tiszavidéki, nem messze Szolnoktól terem a világ legjobb gyümölcse, a kecskeméti és Ma­gyarországon gyártják a legjobb selymet. A mi bajunk az, hogy amikor a legjobb értékeket kitermeljük, sohasem gondolunk arra, hogyan lehetne azokat jól értékesíteni. Egyszerűen be­letörődünk abba, hogy az árakat mások dik­tálják nekünk. Majd a­­n hajózás jelentőségéről s a Tisza hajózhatóságának fontosságáról szólt. A «Lukács Béla» hajó 12 óra után indult Szolnokról lefelé. Mint ismeretes, a hajóúton Kecskemétről résztvett Fáy István főispán, Zimay Károly polgármester és Gesztelyi Nagy László dr. gaz­­gazdasági főtanácsos, a Duna Tiszaközi Mező­gazdasági Kamara igazgatója. Zimay polgármester aki Csongrádon hagyta el a hajót — az útról többek közt a következőket mondotta: — A hajóút igen kellemes volt, remény van rá, hogy sok gyakorlati haszna lesz. Be­szélgetés formájában részletesen, szóba került a Duna—Tisza csatorna kérdése, megvalósítá­sának lehetősége, konkrétumok azonban ter­mészetesen nem kerültek tárgyalásra.­­ A Széchenyi-emlékhajó délután 4 óra és fél 5 közt haladt át a tiszaugi híd alatt. A ti­ I­szaugi állomásnál százakra­ menő tömeg gyűlt össze Lakytel­ekről és Kecskemétről. A déli vonattal érkezett ki Ugra Fü­redy Lajos és Szabó Jenő tanácsnok, Rácz Béla dr. jogakadémiai dékán, Joó Gyula dr. prodé­­kán, Dús Lajos postafőnök, több városi tiszt­viselő és számosan mások. Jelen volt négy piarista pap, Muraközy Gyula Kálvin-téri ref. lelkész, a volt kecskeméti költőpap is, Laky­­telekről Muraközy Dezső vezetésével zászló alatt küldöttség vonult ki. " Sajnos, a felvonulás kárba veszett, a csend­­őri kordon a töltésen állt, ide már nem szabad volt felmenni és igy a hajónak csak a füst­jét és a kéményét lehetett látni egy percre. Ez az intézkedés természetesen nagy fel­tűnést keltett, ig­ j, érzékenyen érintette a nagy társaságot, amelynek tagjai közt aligha lehe­tett volna találni kétes elemeket. Többen pró­báltak interveniálni a helyszínen levő csendőr­századosnál, ő azonban a legudvariasabban,­­ de leghatározottabban kijelentette, hogy nem tehet semmit, parancs, parancs. A közönség, miután hiába próbált olyan helyet keresni­, ahonnan valamit látni lehetett­­ volna, megunta a várakozást és nagyobb ré­sze be sem várta a hajó érkezésének időpontját, hanem ment ki haza, ki a Petrezselyem-csárdá­­­­ba ultimáriásozni, ki pedig a Hankovszky-bir­­t­­okra — flekként sütni. Ilyenformán a kirán­­! Az a revolverlövés, amely tegnap reg­gel hangzott el az OTI kecskeméti intéze­tének főnöki szobájában, olyan nagy vissz­­hangot keltett, ami szinte példa nélkül áll Kecskeméten. A hír elterjedése óta senki nem beszél másról Kecskeméten, mint Vámbéry Pál dr. tragédiájáról. A közszeretetben állott elegáns, fiatal fő­nök szomorú elhatározása mindenkit szi­ve mélyéig megindított s tegnap óra után útfélen megállítják munkatársainkat ugyanazzal a kérdéssel: — Él e még Vámbéry? A válasz mindannyiszor ugyanaz. Per­cenként érdeklődnek állapota iránt s ami­kor e sorokat írjuk, Vámbéry Pál szervezete még mindig szívósan küzd a halál ellen. A rendkívül súlyos fejsérülés az első pillanatban azt engedte következtetni, hogy legfeljebb pár órai szenvedés, illetve eszméletlen haláltusa van hátra. Azóta szinte semmit sem változott a beteg állapota, még mindig eszméletlenül, válságos állapotban fekszik, de szívverése­­ még mindig kielégítő. Időnként reflexmozgásokat végez, tel­jesen öntudatlanul ugyan és néha sóhajtá­sát hallani. Tegnap délután mesterséges után táplálékot vetettek fel a súlyos beteggel. Az orvosok egész sora fordult meg betegágyánál, mindannyinak ugyanaz a vé­leménye. Várni kell, nem tudni, merre fordul sorsa, a sérülés halálosnak látszik, de nincs véglegesen kizárva egy kedve­ző fordulat. A golyó felfelé hatolt be a koponyába és a fejtető csontja alatt állt meg. Az agyroncsolás valószínűleg nem nagy és akárhányszor fordult már elő eset, hogy ilyen sérüléssel életben maradt a beteg. Egészen megható az iparosság részvéte. Az iparosság érthető okoknál fogva, soha sem rokonszenvezett túlságosan a Társadalombiztosítóval, de Vámbéry ki tudta vívni azt, hogy egy-két év óta feltű­nően kevés a helyi panasz. Vámbéry egyé­niségének, szíves modorának, előzékeny­ségének köszönhető ez az eredmény, amíg Ő nem jött, vörös posztó volt az iparosok szemében a helyi intézet. Ő azonban vala­hogy mindenkivel tudott beszélni. Az ipa­rosok nagyon sajnálják. De mindenki sajnálja, aki csak ismeri. Az öngyilkossági kísérlettel kapcsolat­ban egész sereg­híresztelés kelt szárnyra Vámbéry magánéletét és hivatali ügyeit illetően. Ami magánéletére vonatkozik, az­zal a hozzánk intézett búcsúlevél kérésé­hez híven nem óhajtunk foglalkozni, ami azonban hivatali ügyeit illeti, efelől több illetékeshez kérdést intéztünk. Maga az intézet hivatalosan nem nyilatkozhat s alábbiakat magánúton sikerült megtud­nunk, s dúlok, eltekintve a tilalomtól, jól eltöltötték ■ az időt Vámbéry dr. vívódása a halállal. Ma délig változatlan, s­őt egy kis mértékben javult az állapota. — Tegnap mes­terséges táplálkozást kapott. — Meggyógyulhat-e a súlyos sérült ? — Felesége és huga Kecskemétre érkezett és felkeresték betegágyánál. — Az iparosság részvéte. Koholmánynak mondják a szabálytalanságok hírét.

Next