Kecskeméti Közlöny, 1933. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-31 / 296. szám

4 Mit fagyasztunk a télen ? A Konzervgyár a jövő héten megkezdi a silány boroknak fagyasztással való feljavítását. Egészen rendkívüli érdekes­ségű mun­ka indul meg a jövő héten az Első Kecs­keméti Konzervgyárban. A Konzervgyár a borjavítás munkáját az eddigi mustsürítés után a borfagyasztás formájában folytatja. A Kecskeméti Közlöny munkatársa tegnap felkereste a Konzervgyárban Lebovits Sán­­­­dor igazgatót, aki érdeklődésünkre az­­ alábbiakat mondotta: " Úgy a mustsürítésnek, mint a borfa-­­­gyasztásnak azonos a célja. Minthogy a bor értékét annak szesztartalma határozza meg, minél magasabb a szesztartalom, an­nál értékesebb a bor. A mustsürítéssel úgy emeljük a szesztartalmat, hogy a gyenge mustot (amely kierjedés után élvezhetetle­nül gyenge borrá forma) be­ürítjük tehát annak felesleges víztartalmát elpárologtat­juk és a visszamaradó szőlőcukrot hozzá­öntjük az otthon maradt musthoz. Mint­hogy a cukorból lesz a szesz, természete­sen mennél több sűrített mustot adok a gyenge mustomhoz, annál magasabb per­centes bort kapok. — Azonban a must sűrítésére rendel­kezésre álló idő 4— 5 hét lévén, ez idő alatt nem lehetett azt a mennyiséget besűríteni, amennyire tulajdonképpen szükség lett volna. Amikor a must már kiforrt, tehát besűrítésre alkalmatlan, lép előtérbe a fa­gyasztás. A fagyasztás azon alapszik, hogy a víz kevesebb hideget igényel a megfa­­gyáshoz, mint a bor alkoholja. Tehát ha egy eljárással a fagyasztás alá vesszük a bort, ebből annyi felesleges vizet kifa­gyaszthatunk, amennyire nekünk éppen szükségünk van. Ezzel az eljárással tehát nem úgy emeljük a szesztartalmat, hogy szeszt öntünk hozzá, hanem, hogy vizet vonunk el belőle. A törvény ily módon 22,5 percent szesztartalomig enged előállítani fagyasztott bort. — A musts­írítés milyen eredménnyel végződött? — kérdezte munkatársunk — Sűrítésre 202 vagon must került. Hogy oly kevés, az az ígo i'Oviosogén :, ,a lőtt, mert habár a kereskedők igyekeztek a must kiforrását megakadályozni, a gazdák-­­ nál levő készletek forrásnak indultak.­­ A 20.200 hl. must sűrítési díja fejé­ben 97.000 pengő volt az összes bevéte­lünk. 57 munkás dolgozott hat és fél hé­tig éjjel-nappal, 50 vagon szenet füstöltünk el tényleg a levegőbe, a villanyszámlánk óca 12.000 pengő volt, 6 óriási üstöt hoz­tunk le Pestről, felszereltük, leszereltük, * visszaszállíttattuk stb., ez mind súlyos pénzbe került. Tehát ebből a 97.000 pen** gő összbevételből 100.000 pengőt tisztán keresni —­ mint az a városban hirlk — kissé nehéz lett volna. Hogy a sürittetőik ráfizettek volna, azt sem hiszem, mert a legjobb hírnévnek örvendő borkereskedő­ink egyenként 15—25, sőt 45 vagonnal is süríttettek és ma már beigazolódott az is, hogy ez a mennyiség túl kevés volt. A ke­reslet a besűrített must után oly nagy, hogy az értéke jelentős százalékkal emel­kedett. Annak is híre van, hogy a város 136.000, illetőleg 60—70.000 pengő kárt szenvedett volna a mustsürítés folytán el­párolgott «víz» fogyasztási adója miatt. Ezt csak olyan ember állíthatja, aki a fo­gyasztási adó lényegével nincs tisztában. Ugyanis tudni kell, hogy fogyasztási adó csak azután a bor után fizetendő, amelyet megisztnak, ami fogyasztásra ker­ül. Az, a borivó ember, aki idáig bort ivott nem fog sem több, sem kevesebb bort inni azért mert a kecskeméti konzervgyár sűrített, nem is beszélve arról, hogy 8 percentes bort bortermő vidéken senki sem iszik, ha pedig innen sikerülne ezt a gyenge, könnyen romlandó bort valahova elszállí­tani, jóvátehetetlen kárt okozna a kecske­méti bor jó hírnevének.­­ A mustsürítésnek és a borfogyasz­tásnak a természetes értékjavuláson kí­vül árjavító hatása abban nyilvánul, hogy sok silány must és silány bor lekerül a pi­acról, a kínálatot­ kisebbé teszi, aminek ter­mészetes folyománya, hogy a kereslet meg­élénkül, a borok hamarabb és jobb áron kerülnek eladásra. A jobb áron értékesí­tett bor után a gazda be tudja fizetni a fo­gyasztási adót, míg a pincéjében fekvő, fogyasztásra alkalmatlan silány bor úgy a városnak, mint a gazdának csak gondot okoz. er*#s és lagorto*! Sr. äzoltar Mis vendal­iviedenféle betegeknek. 4-­5347 FájdalomEnélküli foghúzás és forfőzás, arany és porce­lán fogsorok, gyulladásos lérz# bütyos ga­gyítása a legmodernebb módos. Mozgó fogak megerősítése 1 Quart-fénykezelés, v­ér­vizsgálat. neigh­teifellitöff Aram Naggkériil-a. 31,g. síim. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1933. december 31 30 hold földet kér gyapottermelésre a várostól a külföldön járt Szarka Nándor. Szurday Rábesi fixírveezér anyagilag is hajlandó támogatni a belföldi termelést. Több ízben jelentettük, hogy külföldet járt földink Szarka Nándor a gyapotter­­meléssel kísérletezik Kecskeméten és a kedvezőtlen időjárás ellenére az idén már igen szép eredményt ért el. Szarka Nándor a Mezőgazdasági Ka­mara támogatásával segítséget kért a mi­niszterelnöktől. Ugyancsak támogatásért fordult a városhoz is. 30 hold homokföldet kér Zirnay Károly polgármestertől, aki megértéssel fogadta előterjesztését. Felkereste Szuday Róbertet is, a Ma­gyar Pamutipar Rt. vezérigazgatóját. A szakértői vizsgálat kitűnőnek találta a kecskeméti gyapotot és rendkívüli jelen­tőséget tulajdoní­tana a termelés sikeré­nek. Szurday Róbert egyébként anyagi tá­mogatást is kilátásba helyezett. A mezőgazdaság szempontjából óriási jelentőségű volna, ha a termelés nagyobb arányokban megindulhatna a kecskeméti­­ homokon. B. U. É. K. BOLDOG ÚJÉVET KIVÁN t vevődnek, jóbarátainak, ismerőseinek és a gazdaközönségnek Soós János és neje mészáros. BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNOK rendelőimnek, ismerőseimnek és jóbarátaim­nak _____Felföldy fényképész, N.-Kőrosi-utca 44. BOLDOG ÚJÉVET­ KÍVÁN t vevőinek, jóbarátainak, ismerőseinek és a gazdaközönségnek Deim Gusztáv és neje hentes és mészáros. BOLDOG­­ÚJÉVET KIVÁN tisztelt vendégeinek, ismerőseinek és jóba­­rá­tainak Demján Lajos vendéglős, Arany J.-tt. BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN­­ vevőinek, jóbarátainak, ismerőseinek és a gazdaközönségnek Vincze Mihály és neje, hentes és mészáros. BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK tisztelt vevőinknek ____________Sollinger Testvérek, bőröndös. BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN a­­ vendégeinek és jó ismerőseinek özv. Adler Imréné vendéglős, Bem-u. 19. BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN megrendelőinek és jóbarátainak. Márton László kőfaragómester és neje, ___IV., Árok­ utca 6. sz.________________ BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNOK üzletfeleimnek, jóbarátaimnak, ismerőseim­nek, Leicht István kátyosmester, Szarvas u. 14. BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN­­, vevőinek, jóbarátainak, ismerőseinek és a gazdaközönségn­ek Kei­dl Péter és neje hentes és mészáros. BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNOK vevőimnek és ismerőseimnek özv. Felföldy Dezsőnné trafikos, Csányi­ u. 9. BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN mélyen tisztelt vendégeinek, jóbarátainak és ismerőseinek Fekete László úrt­ és nS3 fodrász, Csányi­­utca 4 sz. _____ BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNOK mélyen tisztelt vevőimnek és kedves ba­rá­taimnak Bodocs József fű­szer- és vegyeskereskedő Deák-tér 2. aa. ■ , BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN t. vevőinek, jóbarátainak, ismerőseinek Héjjas harisnyaáruház, N.­Kőrösi-u. BOLDOG ÚJÉVET KIVÁN “ a mélyen tisztelt vevőinek és ismerőseinek Szentjobby Rózsiké dohányán», Arany ___János-utca. BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNOK a mélyen tisztelt vevőimnek, ismerőseimnek és jóbarátaimn­ak _______Kovács Pál Utóda, azikvizgyáros. Boldog újévet kíván G­oldmann Ferenc órásmester, ékszer- és látszer­­ü­zlete. Koháry­ u. és Gáspár A.~u. 1. LEVELEK. Máriavárosi levélgyűjtő ládát! Tiszte­lettel kérjük igen tisztelt Főszerkesztő urat, hogy nb. lapjában az alábbi közér­dekű sorokat leközölni szíveskedjék. A máriavárosi állomás környékének lakossága a postai levélgyűjtő ládát még a mai napig is nélkülözi, holott tettünk már lépéseket annak felszereltetésére. Te­kintve, hogy igen tisztelt Főszerkesztő úr ab. lapja minden közérdekű dolgot felka­rol és sikerhez vezet, kérjük, hogy e ké­relmünket is az illetékesekhez ljuttatni szíveskedjék. A postaláda felállítása a Szathmáry­­féle trafiknál volna a legcélszerűbb, ahol postai értékcikkek úgyis kaphatók. CSAK A 5­441 SCbők gallértisititás és testes A LEGSZEBB ÉS A legtökéletesebb Sebőkné, Kisfaludy­ utca FELHÍVÁS a RENDELŐINKHEZ. Tisztelettel felkérjük a nagyra becsült rendelőinket és tudtukra adjuk, hogy 1934. január 1-től a hitelt megszüntetjük. Kivételt képeznek a nagy üzemek és a nagy gazda­sági alakulatok, attól legfeljebb egy havi hi­telt nyújthatunk. A nehéz gazdasági helyzet kényszerített bennünket ezen felhívásra és az, hogy a sok kellemetlen súrlódást elkerüljük. Sok pa­naszt feltárhatnárok a számlafizetések közül, de enefeet wtkftd elhal­l­gatjuk. 5802 Tisztdettel : 1 . a Bogt^r«a41Oszt­ag.

Next