Kecskeméti Közlöny, 1934. június (16. évfolyam, 122-145. szám)
1934-06-01 / 122. szám
Kecskemét, 1934. junius 1 ARA 8 FILLÉR. Szombat, 122 XVI. évfolyam KECSKEMÉTI KÖZLÖM ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra . . . . . 1 P 60 fill. Negyedévre ..................4 P 80 fil. Alapította: Dr. KISS ENDRE. Felelős szerkesztő: Dr. HORVÁTH ÖDÖN. POLITIKAI NAPILAP. Kiadóhivatal: Arany J.u. 8. T. 114. Szerkesztőség: Hornyik J.-u. T. 130. ECBJABB. Starhemberg Budapesten. Starhemberg herceg osztrák alkancellár Ina Budapestre érkezett, hogy a tornászvilágbajnokságokat megtekintse. Az amerikai aszálykatasztrófa. Amerikában szörnyű hőhullám pusztít, 102 fok a hőség Fahrenheit szerint Az aszály katasztrofális arányokat ölt 45 állam közül csak 7-ben lesz valamirevaló termés. 20 államban teljes az aszálykatasztrófa. Még egyszer megkísérlik a leszerelési konferencia megmentését. Barthou francia külügyminiszter éles beszéde után úgy látszott, hogy a leszerelési konferencia menthetetlenül feloszlik. Ma azonban olyan vélemény kerekedett felül, hogy a látszat megmentésére őszig elnapolják a konferenciát. „Franciaország magatartása tűrhetetlen.“ A leszerelési értekezleten Barthou francia külügyminiszter kijelentette, hogy a biztonság kérdése az egész leszerelési kérdés központi tengelye. A franciák tehát nem engednek álláspontjukból, emiatt az angol sajtó már lemondott a leszerelési értekezlet sikeréről. Németország semmiesetre sem tér vissza Genfbe, a német kormány szerint Franciaország magatartása tűrhetetlen. Magyarország panasza a Népszövetség előtt. Eckhardt Tibor, Magyarország delegátusa látogatást tett Avendnál, a nemzetek szövetsége főtitkáránál és kifejtette azokat az okokat, amik miatt Magyarország panaszt emelt a szerb határsértések ellen. A magyar panasszal ma foglalkozik a Népszövetség. Június 30-án szűnik meg a boletta. A gabonajegyrendszer június 30-ával megszűnik és a gazdasági év végével fennnmaradó gabonakészletek még akkor sem fognak gabonajegy visszatérítésben részesülni, ha gabonajeggyel fel lettek szerelve. A termelők a tulajdonukban levő gabonajegyszelvényeket még 1934. július 15-éig köztartozásaik fizetésérefelhasználhatják, illetve beválthatják. Leugrott a Szent Iatján-templom tornyáról Robert Margarete, egy bécsi mérnök elvált fiatal felesége, levetette magát a bécsi Stephanskirche tornyáról és meghalt. A külföldi tőzsdéken már alig van elada magyar záloglevél. — Több cseh középiskolában kommunista szervezkedést lepleztek le. — Párizsban exhumáltak egy halottat, hogy hozzájussanak a sorsjegyéhez, amely egymillió frankot nyert — A volt bécsi román követ özvegye 800,000 pengőt hagyott a román trónörökösre azzal, hogy biztosítani akarja jövőjét, ha elütnek a tróntól. — XL Pius pápa most 78 éves. — Páratlan gyászpompával temetik a 87 éves korában elhunyt Togo tengernagyot az orosz —japán háború japán hősét. A földbérlők a gazdaadóssági intézkedések kiterjesztését kérték. — Csődöt nyitottak a Royal Orfeum ellen. — Díszsírhelyre temették el Aradon Barabás Bélát — Borvendég Ferenceddigi alpolgármester lesz Budapest új főpolgármestere. — Megtalálták az «emberrablás áldozatát, Schuller Vilmos ékszerészt a rendőrség vette őrizetbe, mert betörőbandát fogadott fel bebiztosított üzletének kifosztására. — Megszűnik a nagyváradi jogakadémia. — Kocsánszki Károly ungvári detektív az állomás peronján agyonlőtte magát, mert menyasszonya nem jött meg az esküvőre s Kocsánszki azt hitte, hogy visszalépett az esküvőtől; a menyasszony a következő vonattal érkezett. ... A Gazdasági Egyesület országos értekezlet összehívását kéri a minisztériumtól az aszálykárok ügyében. Kiss Endre dr. polgármestert beválasztották a tagok közé. 140 fővel emelkedett a taglétszám. A Gazdasági Egyesület választmányi ülést tartott vasárnap délelőtt Szabó Iván dr. kormányfőtanácsos,elnök vezetésével, amelyen az aszálykárok következtében a város lakosságát fenyegető veszedelem elhárításáról tárgyalt. Szabó Iván dr. elnök: — A helyzet egyáltalában semmit sem javult, katasztrófa előtt állunk. A takarmányhiány veszélyezteti a jószágállományt Az őszi takarmánymagvak kereskedőkézen vannak, az árak állandóan emelkednek. A kormányhoz kell fordulni, lássa el a kormány a termelőket takarmánymagvakkal, pl. muharral, még akkor is, ha külföldről kell hozatni. Márialaky Kálmán titkár a földművelésügyi minisztériumhoz küldendő feliratot olvasta fel, amelyben rámutatott arra borzalmas állapotra, amelybe az aszálykárok juttatták a mezőgazdákat A 160.000 holdas kecskeméti határban alig van olyan néhány holdnyi terület, amelyet a rendkiívüli szárazság megkímélt volna és ez is siralmas képet mutat A gazdaközönség a kétségbeejtően rossz gabonatermés és az előrelátható takarmányínség, a kedvezőtlen hitelviszonyok és a súlyos közterhek következtében a legnagyobb erőfeszítéssel sem képes már magát fenntartani. Elérkezett a tizenkettedik óra. Aki a határt járja, csak üres kamrákat és csűröket, éhező, rongyos gyermekeket és kétségbeesést lát. Kéri az Egyesület a kormányt, hogy a gazdatársadalom hivatalos érdekképviseleti szerveinek megbízottait hívja össze mielőbb egy budapesti közös érteértekezletre és az ottani vélemények alapján tegyék meg a sürgős intézkedéseket. Hasonló mozgalomra szólítja fel az ország Gazdasági Egyesületeit és a Mezőgazdasági Kamarákat is. Indítványozni fogják, hogy ne engedjék meg a takarmány kivitelét. A kecskeméti aszálykárt pedig pontosan megállapítják. Hirdetmény útján fogják felhívni a gazdákat, hogy jelentsék be a kárukat a Gazdasági Egyesületben. Bejelentette a titkár, hogy Kiss Endre dr. polgármester levélben köszönte meg a megválasztása alkalmából kifejezett jókívánatokat és kérte a tagok sorába való felvételét. Az egyesület a tagok sorába iktatta. Mint örvendetes eseményt terjesztette a választmány elé a titkár, hogy 40 taggal bővült az egyesületi létszám. Forster Frigye® ny. huszérezredes, Békebeli úr és kemény huszártiszt léptet el közülünk a nagy ismeretlen mindent elnyelő ködébe: Forster Frigyes ny. huszárezredes,ma reggel váratlanul elhunyt. Van ember Kecskeméten, aki ne ismerte volna Forster Frigyest, a kedves Frici bácsit, a leggavallérabb és legjellegzetesebb kecskeméti katonát? Fogalom volt ateve, az alakja, hihetetlennek látszik, hogy itt hagyott volna bennünket, Kecskemétet, baráti körét és mindenekfölött rajongásig szeretett családját. Mégis megtörtént. Ma hajnalban félkor a Czollner-közi villában meghalt Kecskemét társadalmi életének egyik legismertebb, köztiszteletben és szeretesben álló tagja, nemes Forster Frigyes ny. huszárezredes. Kedden még a legkitűnőbb hangulatban vett részt egy vacsorán családja társaságában. Szerdán reggel feltűnően sáppadt volt és roszszullétről panaszkodott Délután ágynak esett. Orvost hívtak. Csütörtökön dlután erős gyomorvérzése volt ,este 10 órakor pedig be kellett szállítani a kórházba. Segíteni azonban nem lehetett rajta és rövid szenvedés után ma hajnalban fél 3-kor elhunyt. Java férfikorában érte a halál, 55 esztendős volt. Életének java részét Kecskeméten élte le. Katonacsaládból származott, s édesapja huszárőrnagy volt, ő maga is rajongásig szerette a katonai pályát. Pakson született ugyan, de négy középiskolát már a kecskeméti piaristáknál végzett. Azután Ausztriába ment katonaiskolába, ahonnan 1897-ben mint huszárzászlós került Brassóba az L-es huszárokhoz. Azonban csakhamar Kecskemét lett az állomáshelye. A 8-as huszárezredben szolgált A világháborúban 52 hónapot töltött a fronton, különböző helyeken. Voltaz orosz, olasz és oláh harctéren. Számtalan kitüntetést kapott, katonái rajongásig szerették. Sok csatában vett részt, de különös szerencse folytán egyetlen egyszer sem sebesült meg. Nyugalomba vonulása után, 1929-ben nősült meg. Feleségével együtt építették a Czollner-közi villát, ahol öt esztendőn keresztül is legboldogabb családi életet élte hitvesével és leányával, itt Regényíró hivatott tollára való téma lenne Forster Frigyes alakja, élete. Regényíró tudna élethű portrét festeni róla azokból a legendaszámba menő «hagyományokból», amik róla fennmaradtak samiket még nagyon sokáig fognak emlegetni és mesélni azok, akik ismerték. Nyílt, egyenes, őszinte, szókimondó ember volt, tele humorral. A pénzt nem sokra becsülte, az vett a nézete, hogy a pénzgyűjtés nem teszi különbbé az embert, a pénz arra való, hogy elköltsék és forogjon, nem pedig a szalmazsákba dugni Amikor békebeli tiszt korában megütötte a főnyereményt , vagy Százezer forintot kézhez kapott, a szédületes összeget pár hónap alatt «közkinccsé tette» — amint őmondta később. Soha sem bánta meg. Remek jó szive volt, számtalan megszorult embert kisegített, de ezekről mindig mélyet hallgatott, soha dicsekedni nem hallották és soha senkinek szemrehányást nem tett Nem ismerte a félelmet Amikor a kommün alatt túsznak befogták, személyes sérelme nem izgatta, kedélyt vitt a túszok közé a fogházba, minden különösebb gátlás nélkül, őrei füle hallatára szidta a «kommunista bagázs»-t Amikor kiszabadult, akkor sem az életveszélyt és az izgalmakat mesélte, szerinte a fogházban az volt a legnagyobb szenzáció, hogy őt külön zárkában kellett elhelyezni, mert senki sem tudott aludni a hortyogásától. Vígan ment a harctérre és keménységet.