Kecskeméti Közlöny, 1934. június (16. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-01 / 122. szám

Kecskemét, 1934. junius 1 ARA 8 FILLÉR. Szombat, 122 XVI. évfolyam KECSKEMÉTI KÖZLÖM ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra . . . . . 1 P 60 fill. Negyedévre ..................4 P 80 fil. Alapította: Dr. KISS ENDRE. Felelős szerkesztő: Dr. HORVÁTH ÖDÖN. POLITIKAI NAPILAP. Kiadóhivatal: Arany J.­u. 8. T. 114. Szerkesztőség: Hornyik J.-u.­­ T. 130. ­ECBJABB. Starhemberg Budapesten. Starhemberg herceg osztrák alkancellár Ina Budapestre érkezett, hogy a tornászvilág­­bajnokságokat megtekintse. Az amerikai aszálykatasztrófa. Amerikában szörnyű hőhullám pusztít, 102 fok a hőség Fahrenheit szerint Az aszály ka­tasztrofális arányokat ölt 45 állam közül csak 7-ben lesz valamirevaló termés. 20 államban teljes az aszálykatasztrófa. Még egyszer megkísérlik a leszerelési konferencia megmentését. Barthou francia külügyminiszter éles be­széde után úgy látszott, hogy a leszerelési kon­ferencia menthetetlenül feloszlik. Ma azonban olyan vélemény kerekedett felül, hogy a lát­szat megmentésére őszig elnapolják a konfe­renciát. „Franciaország magatartása tűrhetetlen.“ A leszerelési értekezleten Barthou fran­cia külügyminiszter kijelentette, hogy a biz­tonság kérdése az egész leszerelési kérdés központi tengelye. A franciák tehát nem enged­nek álláspontjukból, emiatt az angol sajtó már lemondott a leszerelési értekezlet sikeréről. Németország semmiesetre sem tér vissza Genf­­be, a német kormány szerint Franciaország magatartása tűrhetetlen. Magyarország panasza a Népszö­vetség előtt. Eckhardt Tibor, Magyarország delegátusa látogatást tett Avend­nál, a nemzetek szövet­sége főtitkáránál és kifejtette azokat az oko­kat, amik miatt Magyarország panaszt emelt a szerb határsértések ellen. A magyar pa­nasszal ma foglalkozik a Népszövetség. Június 30-án szűnik meg a boletta. A gabonajegyrendszer június 30-ával meg­szűnik és a gazdasági év végével fennnmaradó gabonakészletek még akkor sem fognak gabo­­na­jegy visszatérítésben részesülni, ha gabona­jeggyel fel lettek szerelve. A termelők a tu­lajdonukban levő gabona­jegyszelvényeket még 1934. július 15-éig köztartozásaik fizetésére­­felhasználhatják, illetve beválthatják. Leugrott a Szent Iatján-tem­plom­ tornyáról Rob­ert Margarete, egy bécsi mérnök el­vált fiatal felesége, levetette magát a bécsi Stephanskirche tornyáról és meghalt. A külföldi tőzsdéken már alig van elad­a magyar záloglevél. — Több cseh középiskolá­ban kommunista szervezkedést lepleztek le. — Párizsban exhumáltak egy halottat, hogy hozzá­jussanak a sorsjegyéhez, amely egymillió fran­kot nyert — A volt bécsi román követ özvegye 800,000 pengőt hagyott a román trónörökösre azzal, hogy biztosítani akarja jövőjét, ha el­ütnek a tróntól. — XL Pius pápa most 78 éves. — Páratlan gyászpompával temetik a 87 éves korában elhunyt Togo tengernagyot az orosz —japán háború japán hősét. A földbérlők a gazdaa­dóssági intézkedések kiterjesztését kérték. — Csődöt nyitottak a Ro­yal Orfeum ellen. — Díszsírhelyre temették el Aradon Barabás Bélát — Borvendég Ferenc­­eddigi alpolgármester lesz Budapest új főpol­gármestere. — Megtalálták az «emberrablás áldozatát­, Schuller Vilmos ékszerészt a rend­őrség vette őrizetbe, mert betörőbandát foga­dott fel bebiztosított üzletének kifosztására. — Megszűnik a nagyváradi jogakadémia. — Kocsánszki Károly ungvári detektív az ál­lomás peronján agyonlőtte magát, mert meny­asszonya nem jött meg az esküvőre s Kocsánsz­ki azt hitte, hogy visszalépett az esküvőtől; a menyasszony a következő vonattal érkezett. ... A Gazdasági Egyesület országos érte­kezlet összehívását kéri a minisztériumtól az aszálykárok ügyében. Kiss Endre dr. polgármestert beválasztották a tagok közé. 1­40 fővel emelkedett a taglétszám.­ ­ A Gazdasági Egyesület választmányi ülést tartott vasárnap délelőtt Szabó Iván dr. kormányfőtanácsos,­elnök vezetésével, amelyen az aszálykárok következtében a város lakosságát fenyegető veszedelem el­hárításáról tárgyalt. Szabó Iván dr. elnök: — A helyzet egyáltalában semmit sem javult, katasztrófa előtt állunk. A takar­mányhiány veszélyezteti a jószágállományt Az őszi takarmánymagvak kereskedőkézen vannak, az árak állandóan emelkednek. A kormányhoz kell fordulni, lássa el a kor­mány a termelőket takarmánymagvakkal, pl. muharral, még akkor is, ha külföldről kell hozatni. Márialaky Kálmán titkár a földműve­­lésügyi minisztériumhoz küldendő felira­tot olvasta fel, amelyben rámutatott arra borzalmas állapotra, amelybe az aszályká­rok juttatták a mezőgazdákat A 160.000 holdas kecskeméti határban alig­ van olyan néhány holdnyi terület, amelyet a rendki­­ívüli szárazság megkímélt volna és ez is siralmas képet mutat A gazdaközönség a kétségbeejtően rossz gabonatermés és az előrelátható takarmányínség, a kedvezőt­len hitelviszonyok és a súlyos közterhek következtében a legnagyobb erőfeszítés­sel sem képes már magát fenntartani. El­érkezett a tizenkettedik óra. Aki a határt járja, csak üres kamrákat és csűröket, éhező, rongyos gyermekeket és kétségbe­esést lát. Kéri az Egyesület a kormányt, hogy a gazdatársadalom hivatalos érdek­­képviseleti szerveinek megbízottait hívja össze mielőbb egy budapesti közös érte­­értekezletre és az ottani vélemények alap­ján tegyék meg a sürgős intézkedéseket. Hasonló mozgalomra szólítja fel az ország Gazdasági Egyesületeit és a Mezőgazda­sági Kamarákat is. Indítványozni fogják, hogy ne engedjék meg a takarmány kivite­lét. A kecskeméti aszálykárt pedig pon­tosan megállapítják. Hirdetmény útján fog­ják felhívni a gazdákat, hogy jelentsék be a kárukat a Gazdasági Egyesületben. Bejelentette a titkár, hogy Kiss End­re dr. polgármester levélben köszönte meg a megválasztása alkalmából kifejezett jó­­kívánatokat és kérte a tagok sorába való felvételét. Az egyesület a tagok sorába ik­tatta. Mint örvendetes eseményt terjesztette a választmány elé a titkár, hogy 40 taggal bővült az egyesületi létszám. Forster Frigye® ny. huszérezredes, Békebeli úr és kemény huszártiszt léptet el közülünk a nagy ismeretlen mindent el­nyelő ködébe: Forster Frigyes ny. huszárezre­­des­­,ma reggel váratlanul elhunyt. Van e­­mber Kecskeméten, aki ne ismerte volna Forster Frigyest, a kedves Frici bácsit, a leggavallérabb és legjellegzetesebb kecske­méti katonát? Fogalom volt a­­teve, az alakja, hihetetlen­nek látszik, hogy itt hagyott volna bennünket, Kecskemétet, baráti körét és mindenekfölött rajongásig szeretett családját. Mégis megtörtént. Ma hajnalban fél­­kor a Czollner-közi villában meghalt Kecskemét társadalmi életének egyik legismertebb, köztisztelet­ben és szeretesben álló tagja, nemes Forster Frigyes ny. huszárezredes. Kedden még­ a legkitűnőbb hangulatban vett részt egy vacsorán családja társaságában. Szer­dán reggel feltűnően sáppadt volt és rosz­­szullétről panaszkodott Délután ágynak esett. Orvost hívtak. Csütörtökön dlután erős gyomorvérzése volt ,este 10 órakor pe­dig be kellett szállítani a kórházba. Segí­teni azonban nem lehetett rajta és rövid szenvedés után ma hajnalban fél 3-kor elhunyt. Java férfikorában érte a halál, 55 esz­tendős volt. Életének java részét Kecske­­­­méten élte le. Katonacsaládból származott, s édesapja huszárőrnagy volt, ő maga is ra­­j­­ongásig szerette a katonai pályát. Pakson­­ született ugyan, de négy középiskolát már a kecskeméti piaristáknál végzett. Az­után Ausztriába ment katonaiskolába, ahonnan 1897-ben mint huszárzászlós ke­rült Brassóba az L-es huszárokhoz. Azon­ban csakhamar Kecskemét lett az állomás­helye. A 8-as huszárezredben szolgált­ A világháborúban 52 hónapot töltött a fron­ton, különböző helyeken. Volt­­az orosz, olasz és oláh harctéren. Számtalan kitün­tetést kapott, katonái rajongásig szeret­ték. Sok csatában vett részt, de különös szerencse folytán egyetlen egyszer sem se­besült meg. Nyugalomba vonulása után, 1929­-ben nősült meg. Feleségével együtt építették a Czollner-közi villát, ahol öt esztendőn ke­resztül is legboldogabb családi életet élte­­ hitvesével és leányával, i­t­t Regényíró hivatott tollára való téma len­ne Forster Frigyes alakja, élete. Regényíró tudna élethű portrét festeni róla azokból a legendaszámba menő «hagyományokból», amik róla fennmaradtak s­­amiket még nagyon sokáig fognak emlegetni és mesélni azok, akik ismer­ték. Nyílt, egyenes, őszinte, szókimondó ember volt, tele humorral. A pénzt nem sokra be­csülte, az vett a nézete, hogy a pénzgyűjtés nem teszi különbbé az embert, a pénz arra való, hogy elköltsék és forogjon, nem pedig a szalmazsákba dugni Amikor békebeli tiszt korában megütötte a főnyereményt , vagy Százezer forintot kézhez kapott, a szédületes összeget pár hónap alatt «közkinccsé tette» — amint ő­­mondta később. Soha sem bánta meg. Remek jó szive volt, számtalan megszorult embert kisegített, de ezekről mindig mélyet hallgatott, soha dicsekedni nem hallották és soha senkinek szemrehányást nem tett Nem ismerte a félelmet Amikor a kom­mün alatt túsznak befogták, személyes sérel­me nem izgatta, kedélyt vitt a túszok közé a fogházba, minden különösebb gátlás nél­kül, őrei füle hallatára szidta a «kommunista bagázs»-t Amikor kiszabadult, akkor sem az életveszélyt és az izgalmakat mesélte, szerinte a fogházban az volt a legnagyobb szenzáció, hogy őt külön zárkában kellett elhelyezni, mert senki sem tudott aludni­­ a hortyo­­gásától.­­ Vígan ment a harctérre és keménységet.

Next