Kecskeméti Közlöny, 1935. október (17. évfolyam, 224-250. szám)

1935-10-01 / 224. szám

2 Felültek a kocsira s a rendőrségre mentek, ahol nem­­ sokkal később Jávor tanácsos és Cserhalmi­ fogalmaz­­­zó megkezdte első kihallgatását. A közönség óriási izgalommal tárgyalta az ügyet s csak este terjedt el a híre a kecskeméti új­ságírók első hiteles információi alapján, hogy mi tör­tént voltaképpen, hogy nem sorozatos lopás, hanem egy példátlan vakmerőséggel végrehaj­tott betörésről van szó. Hogyan fogták el a betörőket. Este megjött a híre, hogy Pesten kézrekerültek a tettesek és megvan az ékszer jórésze. A tettesek név szerint: S­riedl Sándor, Barna Mihály, Póner Ferenc és Valentin Mi­hály. Póner és Valentin ,márkás­ betörő, is­mert bűnözők, állandó rendőri megfigyelés alatt vannak, Friedl büntetlen előéletű ,.felta­láló­­, akinek valami betörés elleni találmánya van, Barna Mihály pedig Kecskeméten jól ismert szőnyegkereskedő. Barna régi ismerőse Rigó­nak, ő vette rá, hogy segítsen neki és társai­nak, ki akarják fosztani a zálogház ékszer­szobáját, juttassa nekik el a kulcsok máso­latát. Rigó, aki ingadozó jellemű, könnyen befolyásolható ember, hajlott a végzetes ta­nácsra és nagy nehezen kötélnek állt. A tár­saság már régen készült a nagyszabású betörésre, előzőleg Rigó segít­sége nélkül már próbálkoztak, de meggyő­ződtek róla, hogy beavatott, a viszonyokkal ismerős ember kell cinkostársnak, így vették rá Rigót arra, hogy­ a kulcsokról szappanle­­nyomatot csináljon s ennek nyomán a pestiek elkészítették az álkulcsokat. Szombat délután azután felültek a BE 919 rendszámú autóra, amit kölcsönkértek és este hét óra után Kecskeméten voltak. Besurrantak a zálogház­ba és megkezdték a munkát. Hajnali két óráig „dolgoztak ”, aztán autóra ültek és indultak Pestre. A zsák­­mány­on az autón osztoztak, a rengeteg aranyat elásták. Valentin az ő részét Káposztásmegyeren, a Dunaparton, Póner Ferenc a rákoskeresztúri temetőben. Rigónak ma kellett volna kapnia huszon­ötezer pengőt a zsákmányból. Állítólag a Budai­ úti zsidó­temetőben adta volna át Barna Mihály. A betörőket a budapesti rendőrség fogta el va­sárnap délelőtt és nyomban telefonértesítést küldött Kecskemétre is a rendőrségnek, hogy azonnal tisztázza Rigó szerepét. A fővárosi detektívek először Ruzicska volt birkózóbajnokot fogták el, aki csónakon vitte át a Dunán a lopott kincseket. Azután Friedl került kézre. Ő tette az első beismerő vallomást, megnevezve bűntársait is. A betörők autón érkeztek Budapestre. Érdekes, hogy már az úton összevesztek az osztozá­­son. Ez okozta a vesztüket. A bravúros rendőrmunka mára újabb eredményt produkált: elfogták Barnát is és lakásán szintén találtak a lopott aranyneműekből. Hasonlóképpen előállították ma délelőtt Spornyák Gyula soffőrt is, aki autóján Kecskemétre hozta a be­törőket. Munkatársunk látogatása Rigóéknál. * Mi vezethette Rigót erre a szerencsétlen lé­pésre? Sétatér­ utca 18. számú házban laknak Rigóék. Sárgára meszelt, nádfedeles, szép virágoskertes ház. Rigóné a kertben ül fehér fonott székben, kisírt szem­mel fogad bennünket. Előjön Rigó Manci is. .. más­kor mindig mosolygó fiatal tanítónő szeme is ka­rikás. — Vettek észre valamit az utóbbi időben? — Igen, — kapjuk a választ — az utóbbi idő­ben — már egy éve — de különösen betegsége óta, — nagyon ideges. Hiába kérdeztük, mi baja van, csak azt válaszolta, nem értetek ti ehhez. Tavasszal, ami­kor beteg volt és élet-halál között lebegett, akkor furcsa látogatókat kapott. Friedl Sándor és Barna Mihály jöttek. Nagyon gyanús volt a külsejük és roppant erőszakosan viselkedtek. — Pénzt kértek édesapámtól — mondja Rigó Manci — és azzal fenyegetőztek hogyha nem kapnak pénzt, meglátjuk a következményét. Valami talál­mányról volt szó. Én ki is utasítottam őket, a kaput is bezártuk, de valahogy újból bejöttek. — Amikor az uram felgyógyult — folytatja Ri­góné — megígérte, hogy szakít Friedlékkel, de lányom mondotta többször, hogy a zálogházban találkoznak. — Megfoghatatlan előttünk, mi vitte bűnre férjemet, hiszen mindene megvolt. Haza nem adott pénzt, csak ritkán. 4 fűszeres és tejes számlát fizette ki és néha adott 10—15 pengőt. 4 két fiamtól és a lányomtól kaptam a háztartásra, piacra, ruhára pénzt. Csak ez a rossz társaság az oka mindennek. Rigó Lajos kihallgatása alkalmával a követ­kező vallomást tette: Budapesti rovottmúltú emberek társaságába került, Barna Mihály volt kecskeméti lakos útján, akik közt Friedl Sándornak valami légyfogó és energiakihasználó gép találmánya volt.­­ Friedlt Barna Mihály útján állandóan segítette, hogy a találmányt értékesíteni lehessen és a jövedelemből fedezhesse Rigó a már régebben fennálló záloghá­zi hiányait. Ezek a hiányok az ő hanyagságából kifolyólag keletkeztek, amit állandóan leplezett. Az összegek, amiket Barnának adott, állítólag nem kerültek teljes egészükben F­riedlhez, mert Barna „jutalékokat“ vont le magának. Mint Rigó vallomásában előadja, Friedl szom­baton Kecskeméten járt és őt figyelmeztette, hogy pesti gangszerek be fognak törni a kecskeméti zá­logházba. Rigó, aki hírből ismerte a „kutyás Va­lentin“ nevű pesti betörőt és tudta, hogy Friedl és Barna összeköttetésben van vele, tiltakozott a pesti betörők kecskeméti „vendégszereplése“ ellen. Szombaton este 7 óra táján elment megnézni a zálogházat, ott talált két pesti betörőt, akik a betörést már akkor megkísérelték és — mint mondja — onnan elzavarta őket. Tovább figyelte, hogy nem jönnek-e vissza, majd hazament. Vasárnap reggel szintén bement a zálogházba s akkor vette észre, hogy az ékszerkamrát feltör­ték és kifosztották. A zálogházban dolgait, írásait kezdte rendez­getni és elhatározta, hogy végrehajtja régebbi ön­gyilkossági szándékát. Az odaküldött detektív ak­kor találta meg Rigót, mikor ezt végre akarta haj­tani s lefegyverezte őt. Megvannak az ékszerek! Ma déli jelentés szerint az ékszerek leg­nagyobb része megkerült és az a budapesti rendőrségen van. Pesti gangszerek hatalmában... Rigó Lajos vallomása az első pillanatban h­ihetelennek hangzott, azonban a pesti nyo­mozás támogatni látszik, amiket mond. Az a feltevés, hogy Rigó, akinek régebbi ézelmei­ről pesti „ismerősei“ tudtak, teljesen a gangszerek hatalmában volt és tűrni kény­szerült, hogy a zálogházat kifosszák. Rigó hosszabb időn át 80 sikkasztást követett el. A déli órákban kísérték át Rigót a zálog­házba helyszíni szemlére. Ezt az utat, mivel már valamennyire megszelídült, kézbilincs nélkül tette meg. A rovancsolás alkalmával ugyanis 80 drb zálogcédulát találtak, a hozzá­való tárgyakat azonban eladta Rigó még ré­gebben, így alapos a gyanú, hogy jó adag sikkasztással is gyarapszik a bűnlajstrom. Beszél az ékszertolvaj felesége. Barna Mihály neve nem ismeretlen a kecske­méti alvilágban sem. Orgazdaságért többször volt már büntetve. Feleségének a Royal-épületben van kalapszalonja. Egy éve nem élnek együtt, mert Barnával nem lehetett megmaradni egy fedél alatt. Állandóan Pesten tartózkodott, csak nagy ritkán jött haza. Adósságokat csinált, amiket a felesé­gének kellett kifizetni. Két kisgyermekük van. Egy 14 éves fiú és egy fiatal kislány, mintha kérdeznék, mi lesz velünk? Szomorú látvány. Elmegyünk. Manci kísért ki a kapuig, útközben mondja: — Nem értem édesapámat, miért kellett ezt tenni, hisz­ én még ruhának sem kértem egy fillért sem. Most másfél évig helyettesítettem. Ilyen csapás. Most volt házkutatás. Rigó cselekménye a Btk. szerint is rendkívül súlyos. Bűntetté minősíti a cselekményt, tolvaj­­szövetség­ben vett részt. A lopást betöréssel követ­ték el. Az érték 2000 pengőnél nagyobb és hogy mint közhivatalnok, közhivatalnoki jellegének föl­használásával volt tettestárs a lopásban. A minő­sítő körülmények bármelyike elég ahhoz, hogy a maximális büntetés 10 évi fegyház legyen­. :80Kf^a-disogcKScga­ c8csöcsc8c^^ Délnyugati, nyugati légáramlás, nyugaton és északnyugaton némi felhősödés, az északi határ­széleken esetleg záporeső, éjjeli ködképződés. A hőmérséklet alig változik. Szeptember 30, hétfő, október 1, kedden és október 2, szerdán az előadások fél 5, há­romnegyed 7 és 9 órakor. Az első előadás mindennap olcsóbb hely­árakkal! II FRÉDII kémdráma. KÉT NIKI RAJZFILM MAGYAR HÍRADÓ (Hétfőn az első előadás kivételével.) köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonoknak, jó ismerősöknek, külön a MÁV szemészetének, kik drága jó férjem, Bitó Sándor szept. 27-i temetésén megjelentek, ravatalára koszorút és virágot helyeztek, részvétükkel mélységes fájdalmamban osztoztak, ezúton mondok hálás kö­szönetet. Kecskemét, 1935. szeptember 30.­­ özv. Bitó Sándorné: Az utolsó szavak könnybe fulladnak. 4 feleség és anya, a leány szinte segélykérően néznek ránk. „A legerélyesebb vizsgálatot rendeltem el“ — mondja Kiss Endre polgármester. A Kecskeméti Közlöny munkatársa ma délben kérdést intézett Kiss Endre dr. polgármesterhez, aki a következőket mondotta: — A zálogház ékszerosztályán a zálogba vett tárgyakra száztízezer pengőt folyósítottak, feltehető tehát, hogy a legminimálisabb számítás sze­rint ennek kétszerese, 220.000 pengő értékű arany- és ezüstholmi volt a zálogházban. Ennek egytized része nem jutott a bűnszövetkezet kezére, valószínűleg nem volt már idejük feltárni ezeket a fiókokat. Ezek szerint 150—200 ezer P értékűre becsülhető az az ékszertömeg, ami veszélyeztet­ve volt.­­ Negyven kilogramnyi már megkerült belő­lük, tehát a legnagyobb veszélyen feltétlenül túl va­gyunk. Egyébként is a város 290.000 pengőre biztosította be a zá­logházat, úgyhogy a feleket semmiképpen sem érheti károso­dás. — Rigó Lajost állásától természetesen felfüg­gesztettem és a zálogháznál a legerélyesebb vizsgá­latot rendeltem el. A vizsgálat lefolytatásával Garzó Sándor pénzügyi tanácsnokot bíztam meg. Annyit máris közölhetek, hogy a zálogintézet pénztárában és könyvelőségében már megejtett rovancsolás semmi szabálytalansá­got nem talált, úgyhogy remélem, a legrövidebb időn belül tiszta képünk lesz nemcsak a bűnös manipulációról, hanem a raktárról is. A legnagyobb gondot és nehézséget a zálogba tett tárgyak identifikálása jelenti az ügy le­bonyolítását végző hivatali szervek számára. A leg­több zálogcédula ugyanis csak nagy általánosságban jelöli meg a zálogba tett tárgyat. Például: 3 drb aranynemű, egy darab karóra, stb. Addig amíg a zá­logtárgyak helyükön, a fiókokban voltak s amig raj­tuk volt a zálogcédula száma, minden nehézség nél­kül fel lehetett ismerni, melyik tárgy kié, de most, hogy a számokat letépték róluk, elkezelhetetlen nehézségeket jelent ennek a problémának megoldása.­­ Én mindenesetre a lehető legnagyobb hivatali apparátust állítom be az anyag ilyen irányú feldol­gozására és hiszem, hogy rövid idő alatt ezzel a nagy feladattal is végezünk. Rigó Lajos szenzációs vallomása. A szerencsétlen asszony, aki mindig maga tar­tot­ta az egész családot, teljesen összetörten panasz­kodott a Közlöny munkatársának. Sokszor kö­­nyörgött az urának, hogy hagyja abba­­izérmeit, mert az üzletből ő is megélhet. De nem lehetett vele beszélni. Mikor aztán az asszony látta, hogy állandóan Pesten él és ha itthon van, mindjárt de­tektívek keresik, megszakított vele minden össze­köttetést. Ma délelőtt házkutatás volt Rigóéknál. Ma reggel 9 órakor egy felhúzott sátorú bér­kocsi haladt sebes irammal a rendőrségtől a Gyenes­­tér felé. A konflis belsejében vitéz Cserhalmi­ rendőrfogalmazó és Vígh Lajos detektív között megbilincselve, fekete zakóban, gallér nélkül Rigó Lajos, vele szemben a kisülésen Véghelyi Károly detektív. Rigóék lakására mentek házkutatást tar­tani. A kutatás mintegy másfél órát vett igénybe. 10 évig terjedhető fegyház. noKEHtn «mai 1935. október 1. ■... i «inni MMiiinnii)»«

Next