Kecskeméti Közlöny, 1937. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-02 / 26. szám

, KECSKEMÉTI KfsZLDM 1937. február 2. U 3­­­B " legolcsóbban vehet a Héjjas harisnyaházból! terem végigmorajlik. — Mi ez? Ómen? Harkay lesz? Sem biztos." Nyúl Tóth Pál jön be — hallatszik innen is onnan is egy-egy mondat, hangfoszlány. A bizottság bevonul a tanácskozó terembe, amelynek ajtaja előtt csoportosul most úgyszólván mindenki. Labancz Ferenc dr. tb. tanácsnok har­sány hangon szólítja az első szavazót: Halasi Mihály. Nem jelentkezik. Halmi Lajos a következő, ő az első, aki bemegy, hogy leadja szavazatát az új módszer szerint. A közgyűlésen csupán a következők nem je­lentek meg: Baktay Albert, Csősz József, Fejér Pál dr., B. Gyenes János, Jenei József Kemenes Illés dr., Keszthelyi Tivadar, B. Kiss Ferenc, Nyúl Joachim, Takács János. Halasi Mihály később le­adta szavazatát. Folyik a szavazás. Bent a tanácskozó teremben, a hosszú asztal­hoz tett kisebb asztalnál Sárkány Béla h. főszám­vevő, Fehér Zoltán számvizsgáló és Kéri Sándor tb. árvaszéki ülnök fogadják és ellátják szavazó­­cédulával a sorra kerülő városatyákat. Két sza­vazólapot és egy borítékot kap mindenki. — Hogy is kell ezt használ­ni ? — kérdezi súgva az egyik szavazó. Rövid pár szóval meg­mondják és indul a fülkébe. A szavazás lebonyolítását pedig külön íven ki is nyomatták és minden bizottsági tag előtt ott volt az ülések asztalkáján, dehát bizony ilyenkor más­sal van elfoglalva az ember, minthogy olvasson. De azért hamarosan kialakul a gyakorlat. Simán folyik a dolog. Az ajtónál ott van Kiss Endre dr. polgármes­ter és érdeklődik, hogy megy a szavazás. —­ Majd a következőnél már meggyorsul. Bele­jövünk. . . mondja valaki. Alig húsz perc alatt véget ér az első szavazás, tehát nem lehet panasz. A jegyzők közük, hogy 1­8 szavazatot adtak le. Wagner dr. elnök felnyitja az urnát. Körülveszik a szobában levők, izgatottan figyel minden szem. Az első cédulán Nyúl Tóth Pál dr. neve van. Sűrű cigarettafüst üli meg a levegőt, a terem pillanatok alatt benépesül. Labancz Ferenc dr. és Papp István dr. szedik az elnöktől a szavazólapo­kat. Nyúl Tóth Pál, Harkay Béla cédulái felváltva kerülnek ki az urnából, alig látszik különbség. Fej-fej mellett haladnak. — Semmit sem lehet tudni! — mondják izga­tottan a körülállók. Fokozódik az izgalom, Lar­banc dr. tízes csoportokban rakja Harkay Béla névcéduláit, vitéz Papp egy csomóba Nyúl Tóthét, ezt nem tudják még, mennyi. Harkaynál már öt­vennél tartanak. 80 szavazatnál több kell a győze­lemhez. Harkay cédulái a 73 számnál végződnek, te­hát kétségtelen Nyúl Tóth Pál dr. a helyettes pol­gármester. 85 szavazatot kapott. 6 óra múlt pár perccel. Fáy főispán közölheti az eredményt: — Nyúl Tóth Pál dr. Kecskemét új helyettes polgármestere. Nagy éljenzés fogadja a bejelentést. S máris folyik tovább a választás. Az elnök közli, hogy a kijelölő bizottság a tanácsnoki állásra ugyancsak egyenlő helyen jelöli Liszka Béla dr. tb. főjegyzőt és Szabó Jenő tb. tanácsnokot. A legsimább választás. A helyettes polgármesteri választás után szem­­mel láthatólag csendesedtek az izgalmak. Liszka Béla és Szabó Jenő mérkőzése simának ígérkezett, a jelenlevők háromnegyed része biztosra vette Lisz­­kát. Ebben a nyugodtabb légkörben mesélte el Sár­­közy Jenő dr kormányfőtanácsos a következő vá­lasztási epizódot: — Amikor a polgármester még nem tiltotta el a városatyák látogatását, egymásnak adták a ki­lincset a jelöltek. Egy alkalommal az történt, hogy amikor az egyik urat meghallgattam és az irodából kikísértem, az előszobában már három másik je­lölt várakozott, akik közben érkeztek egymásután s véletlenül mind a négyen ugyanarra az egy állásra pályáztak. Mosolyogva szóltam hozzájuk: — Méltóztatnak látni?" Az urak négyen kérik szavazatomat egy állásra. Tessék tanácsot adni, hogy melyikőjüket támogassam . . . Hogy aztán mégis melyik úr mellett foglalt állást, azt elmondani már nem volt idő, mert köz­ben az urnához szólították. A tanácsnoki állásra a jelölő bizottság egyen­lően jelölte Liszka Béla dr. tb. főjegyzőt és Szabó Jenő tb. tanácsnokot. Az urna felbontása után rög­tön Liszkával kezdődtek a szavazólapok s előnyét végig növelte. A 159-ből 122-t kapott, míg Szabó Jenő szavazatainak száma 37-re rúgott, a többség tehát 85. Fokozódik az izgalom. Az I. osztályú aljegyzői állásra Schira Mihály, Labancz Ferenc dr. és a többiek mellett először Tóth Endre dr. is pályázott, de Tóth Endre a vá­lasztás napjára visszavonta pályázatát. Amikor még a pályázók közt volt, Kiss Endre dr. polgármester tette a következő tréfás megjegyzést: — Borzasztó, hogy ezek a nemzetiségek már Kecskeméten is nyújtogatják a csápjaikat. Első­osztályú aljegyzőségre pályázik egy tót (Tóth dr.), egy német (Schira) és egy magyar, de az se kuruc, hanem­­ Labancz. Az I. osztályú aljegyzői állásra betűrendben, de sorrendbeli különbség nélkül jelölték Labancz Fe­renc dr -t, Schira Mihályt és vitéz Szabó Mihályt. Nyilvánvaló volt, hogy Schira és Labancz közt dől el a választás, a szavazatok megoszlását eleinte izgalom kísérte, de aztán kialakult Schira fölénye. A 158 szavazatból 81-et Schira, 61-et Labancz, 16-ot vitéz Szabó kapott. Az eredmény kihirdetése után körülbelül ötve­­nen sütötték el a kézenfekvő szójátékot: — Hallottad, hogy Schira megváltoztatja a nevét? — Miért? — Mert most már nem sír a­. Nem mind arany, ami ígéret... Négy pályázót jelöltek a II. osztályú aljegyzői állásra: Laczi Pál, Kováts Sándor, Beke Kálmán dr., Katona Zoltán dr. sorrendben. A teremben el­terjedt a híre, hogy könnyű választás lesz, min­den értekezlet Laczi Pál mellett foglalt állást. Egy­szóval mindenki biztosra vette, kivéve magát az első helyen jelölt Laczit. — Majd kivárjuk — mondotta — nem szok­tam előre inni a medve bőrére. Amikor aztán a szavazatokat kezdték össze­számolni, kiderült, hogy tartózkodása nem volt tel­jesen ok nélküli. Beke Kálmán dr. erősen a nyo­mában volt, sőt Kováts Sándor és Katona Zoltán dr. is szépszámú szavazaton osztozott. Egyszóval nem mind arany, ami ígéret... A 156 szavazatból Laczi Pál 67-et, Beke 43-at, Kováts 28-at, Katona 18-at kapott. — Most már rettentő nehéz a helyzetem — mondja nevetve az egyik városatya. — Hogy-hogy? kérdik tőle. — Hát nézd, kérlek, most elmenni vacsorára a Schira Miskához, utána a Laczi Palihoz, aztán a Dömötör Lalit is biztosan megválasztják, ki bírja ezt? A „legsötétebb“ választás. Kétségtelen, hogy a legizgalmasabb választás Dömötör Lajos dr. és Gaál Dezső dr. összecsapása volt. Az első fogalmazói állásra ifj. Dömötör Lajos dr.-t, Gaál Dezső dr.-t, Hausser Rudolf dr.-t és ifj. Magyar József dr.-t jelölték. — Ez a legsötétebb választás — mondják itt is, ott is, — semmit sem tudni, lehet, hogy Dömötör nagyon elszalad, de meglepetés sincs kizárva, Gaál Dezső családja, rokonsága, összeköttetése igen nagy. — Elég erősek vagytok? — kérdi valaki vitéz Héjjas Tibort, aki tudvalevőleg Gaál Dezső rokona. — Kérlek — feleli Héjjas Tibor — én nem a Dezsőre szavazok. — Hogy-hogy? — Úgy, hogy a Dömötör Lajosnak már akkor megígértem, amikor még Dezső fellépéséről nem volt szó, Dezső csak később szánta rá magát s meg­mondtam neki őszintén, hogy sajnálom, de adott szavamat nem változtatom meg. Kezdődik a szavazás, Magyar József dr. ügy­véd lép az asztalunkhoz. — Most hallja szerkesztő úr a világ leghumo­rosabb dolgát mondja munkatársunknak — saját fiamra nem fogok szavazni. Miért? —­ Hát csak nem teszem ki magam annak, hogy egy szavazatot kapjon és mindenki azt mond­ja: az apja szavazott rá. Amikor aztán lefejtették a szavazatokat, kide­rült, hogy ifj. Magyar József mégis csak kapott egy szavazatot. Egyet. Magyar József ügyvéd bosszankodva mondja munkatársunknak: — Valamelyik gézengúz kihallgatta a beszél­getésünket s azért is rá szavazott. Nagy izgalom kíséri a lefejtést. Az első pár szavazat Dömötöré, de aztán jön Gaál Dezső és egy­kettőre nyomában van, sőt 40 körül utóléri és el is hagyja, 50 után újra Dömötör, 60 körül újra Gaál vezet, majd Dömötör „egyenlít“ és 71—71 az arány, amikor már csak 3 cédula van az urnában. Kiveszik: mindhárom Dömötör. Győzött 3 szótöbb­séggel. Dömötör 74, Gaál 71, Hausser4 Magyart szavazatot kapott. Mindenki gratulál Dömötörnek, aki még feltér az izgalomtól, de gratulálnak Gaál­­nak is. — Egészen meg vagyok hatva — mondja. Kisebb az izgalom, de szintén elég erős a ver­seny a második fogalmazói állásnál. Jelölés: Sátha István dr., Sándor József dr., Végh Sándor dr., Tamássy Ferenc dr. A 155 szavazat közül Sántha 76, Végh 53, Sán­dor 21, Tormássy 5 szavazatot kapott. A legbiztosabb. Mai műsorunk utolsó száma az adóügyi helyet­tes főszámvevő. 8 óra elmúlt, páran eltávoznak, mondván, hogy Sárközy úgyis biztos. Valóban, vége az izgalomnak, gyorsan lezajlik a szavazás és az megfelel a várakozásoknak. A 148 szavazat kö­zül Sárközy Béla dr. 104-et, Szabó László 23-at, Kertész István 21-et kap. Kilenc óra felé járunk, amikor Fáy főispán bejelenti, hogy a többi állásra hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődik a választás. A MAI EREDMÉNYEK. Ma délelőtt negyed 11 óra után nyitotta meg a választó közgyűlést Fáy István főispán. A terem közelről sem volt olyan népes, mint szombaton, az érdeklődés alábbhagyott, az izgalom is csökkent. Mielőtt a szavazásokat megelőző jelölésre sor kerülhetett volna, az egyik jelölő bizott­sági tag, Szabó Iván dr. pótlásáról szered­t gondoskodni. Szabó Ivánnak halaszthatatla­nul fontos ügyben el kellett utaznia. Helyette Szabó László ny. tanácselnök lett a jelölő bi­zottság tagja. Az érdeklődés megcsappanását mutatja, hogy míg szombaton a h. polgármesteri ál­lásra 158-an szavaztak, addig a mai legna­gyobb­ állásra, a számvevőire már csak 131 volt a szavazatok száma. A szülésznői állásra hárman pályáztak: Molnár Mihályné, Silber Lajosné és Borbély Jánosné. Két szülésznői állást töltöttek be és kétszer kellett leszavazni a bizottsági ta­goknak. Molnár Mihálynét és Silber La­­josnét választották meg. A szavazatszedő bi­zottság elnöke Szappanos Sándor dr. volt. A számvevői állásra sorrendben így jelöl­tek: Holló Miklós, Kertész István, Major Emá­­nuel és Kovács Lajos. Horváth Ödön dr. el­nökletével folytatták le a szavazást Holló Miklós 74, Kertész István 14, Major Emánuel 36, Kovács Lajos 10 szavazatot kapott, így Holló Miklós nyerte el a számvevői állást. Az I. o. adótiszti állásra a jelölés a követ­kező volt: Bencsik István, Sándor Miklós és Madari József. A szavazatszedő bizottság elnö­ke Nóta István dr. volt. Leadtak 132 szavazatot, ebből Bencsik István 82, Sándor Miklós 48, Madari József 2 szavazatot kapott, tehát Bencsik Istvánt vá­lasztották meg 34 szótöbbséggel. Az eredmény kihirdetése után bejelentet­te a főispán, hogy amíg a választás folytán megüresedett másik I. o. adótiszti állásra je­lölnek, az árvaszéki irodatiszti állás választá­sát ejtik meg. Az irodatiszti állásra jelölték vitéz Gyu­lai Lajost, Szabó Jánost, Soós Zoltánt és Vincze Jánost. 133 szavazatot adtak le. Vaja Béla dr., a szavazatszedő bizottság elnöke az alábbi eredményt hirdette ki: Vitéz Gyulai Lajos 72, Szabó János 53, Vincze János 5, Soós Zoltán 3 szavazatot kapott, tehát vitéz Gyulai Lajos az új irodatiszt. A másik I. o. adótiszti állásra az alábbi volt a jelölés: Szabó Ferenc, Sándor Miklós, Madari József. Meglepetés! Leadtak 133 szavazatot. Dömötör László dr., a szavazatszedő bizottság elnöke az aláb­bi eredményt hirdeti ki: Sándor Miklós 88, Szabó Ferenc 64, Madari József 1 szavazatot kapott, tehát Sándor Miklós a II. o. adótiszt. A közgyűlést délután 3 órakor folytatják. Új szavazási rendszer. Egyöntetű a megállapítás, hogy az új szavazási rendszer tökéletesen bevált. Gyors, abszolút tiszta, újszerű és valószínűleg orszá­gosan is követésre fog találni. A sok jó tulaj­donság között egyik legnagyobb előnye, hogy teljesen megmenti a városatyákat a cédula­­özöntől, amely máskor a városháza kapujától szinte az urnáig kísérte őket. Kiss Endre dr. polgármesternek a nagysikerű újításhoz igen sokan gratuláltak.

Next