Kecskeméti Közlöny, 1939. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
1939. január 1. KECSKEMÉTI KÖZLŐIK Szentpétervári Szilveszter Kucsmadivat. Hajnali hangulat a „ kucsmába’. Szűzfehér a határ, nincsen sár és nincs por Szentpétervára volt ily regényes egykor. Kalaposipar a „szebb időket“ várja. Nyáron hajdanfő, télen kucsma járja. Nincsen városszerte bőrébe’ ki férne. Ezer üveg pezsgő vár a végzetére. Van nóta és csuhaj éjfél után elég, Forró a hangulat, vodkaszagú a lég. Kecskeméten. Tánc reggelig. Hol egybegyűlenek pár ezeren veled, Tánchelyeken dúl most az igazi élet. Egyhelyben totyog és összepréselve ring, Mint hagymával spékelt hordós orosz hering. írja: Horváth Ödön dr. 85.000 lakosa van Kecskemétnek. A város fejlődése a természetes szaporodás tükrében. — 1940 végére, az új népszámlálás idejére csak nagymérvű betelepedés esetén érhetjük el a 90.000-es lélekszámot. Egyik legnagyszerűbb jelszava és célkitűzése a nayújhodott nacionalista világszemléletnek a fokozottabb családvédelem és a gyermekáldás növelése, mint a nemzet fejlődésének és jövendő nagyságának biztosítéka. Ezek a jövőt jelentő és hordozó problémák a mi országunk vezetőit is hosszú évek óta foglalkoztatják és a segítés érdekében ma már a konkrét intézkedések terén is jelentős lépések történtek. Nagyon helyesnek tartjuk természetesen, ha általános, országos érvényű intézkedések történnek, örvendezve hallunk minden olyan megmozdulást is, amely az egykés és egysés vidékek súlyos betegségén próbál segíteni. Nem szűnünk meg azonban sohasem sürgetni és hangsúlyozni azt, hogy az állami gondoskodás és segítő kéz elsősorban ott szükséges, sürgős és eredményt hozó, ahol töretlenül erős, egészséges a nemzet életfája, ahol legbőségesebb a gyermekáldás. Ennek megtartása a legelsőrendűbb nemzeti feladat. Felhívjuk erre az illetékesek figyelmét, most talán már éppen századszor, abból a helyi és országos szempontból egyaránt örvendetes alkalomból, hogy Kecskemétnek, az ország harmadik vidéki városának lélekszáma meghaladta a 85.000-et . . . A 16 090 lakostól a 85 000 ig. Kecskemét lélekszámára vonatkozóan, Hornyik János becsléseitől eltekintve a legrégibb számszerű adat 1772-ből származik. Mindenki szereti felkeresni SZABÓ IMRE harisnyaáruházát, mert ami szép, jó és mégis olcsó, az mind fel van halmozva ennél a cégnél. Mindenből gyári választékot tart és a legelső családoktól a legszegényebb néposztályig mindenki tudja már, hogy az itt vásárolt áruk maradandók és az értéke felülmúlja a kifizetett árat, ami mindig nagy megtakarítást jelent.______ amikor a ferencrendi barátok átadták a plébániát a világi papságnak. Az akkori feljegyzések szerint Kecskeméten 10.457 katolikus, 5412 református, 138 evangélikus és 76 görögkeleti, összesen 16.083 polgár élt. A legközelebbi számadat 1801-ből származik. A plébánia feljegyzései szerint ekkor 17.317 katolikus hívő élt Kecskeméten. 1826-ból viszont már egészen pontos adatokat tartalmaz a kistemplom felszentelési oklevele. 33.815 lakosa volt ekkor Kecskemétnek. (21.972 rk., 10.798 ref., 589 ev., 155 g. kel. és 301 zsidó). 1840-ben, a becslések szerint, 36.000 körül lehetett Kecskemét lakosainak száma. Az 1857-ben, az abszolutizmus idejében tartott, népszámlálás 40.112 (26.040 rh., 12.076 ref., 115 g. kel., 670 ev. és 1211 zsidó) lakost talált Kecskeméten. Ezután már a sorozatos népszámlálások adatai mutatják Kecskemét népének szaporodását. A lakosság száma: Az utolsó népszámlálás adatai szerint a vallási megoszlás a következő: Rk. 60.258, ref. 16.094, ev. 1173, gör. kat. 209, gör. kel. 109, izraelita 1567. Egyéb 57.A népszámlálás óta eltelt nyolc esztendő természetes szaporodásáról az anyakönyvek alapján az alábbiakat állapíthatjuk meg. A központi anyakönyvi hivataliban bejelentésre került: 1869-ben .................. . 42.319 1880-ban ................. 1890-ben .................. . 49.693 1900-ben .................. . 59.225 1910-ben .................. . 68.424 1920-ban .................. . 73.109 1930-ban .................. . 79.467 1931-ben 2135 születés 1462 halálozás 1932-ben 1978 1763 1933-ban 1885 1215 „ 1934-ben 2034 1295 1935-ben 1968 1641 „ 1936-ban 1857 1179 „ 1937-ben 1894 1206 1938-ban 1891 1290 » $ve:b8 mogmor jovot és 0 BOLDOG ÚJÉVET kivan a Standard Uadto » A természetes szaporodás tehát itt 4692 lélek volt. Ehhez járul még ugyanezen időtől a koháryszentlőrinci anyakönyvi kerületnek 313, a lakittelekinek 451 és a bugacmonostorinak 622, összesen tehát 1386 főnyi természetes szaporodása, így egész Kecskemét természetes szaporodása az 1930-as népszámlálás óta eltelt nyolc év alatt 6078 lélek volt. Ha ezt hozzáadjuk a népszámlálás 79.467-es lélekszámához, kiderül, hogy Kecskemét lakosságának a száma ma már meghaladja a 85.000 főt. A bevándorlás és elvándorlás eztt a számot lényegében aligha befolyásolja. Az eddigi népszámlálások eredményeiből legalábbis ez a tanulság vonható le. Megállapítható ugyanilyen alapon az is, hogy az 1940-es népszámlálás 86—87 ezer főnyi lakosságot fog találni városunkban. A 90.000-es lélekszánot csak nagyfokú betelepülés esetén érhetnénk el. Végső következtetés: Kecskemét, a maga 85.000 lakosával szilárdan tartja pozícióját a városok rangsorában és nemcsak munkájával, hanem fejlődésének imponáló számadataival is előkelő helyet követel a nap alatt. Összesen 15642 születés 10950 halálozás Szilveszter éjjel disznótoros vacsora lesz Qillich János éttermében mi Szívesen vásárlunk az újesztendőben is Aszódi Testvéreknél“TMTM"11"""] mert ízléses és megbízható árat kapunk, kipróbáltan ] a legolcsóbb árakon ____________________________________[|| Telefon: 44. Áruforgalom bevhelye.