Kecskeméti Közlöny, 1939. november (21. évfolyam, 249-273. szám)

1939-11-02 / 249. szám

Kecskemét, 1939. november 2. ARA 8 FILLÉR Csütörtök, XXI. évfolyam, 249. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Alapította: Dr. KISS ENDRE. JAV. POLITIKAI NAPILAP Egy hónapra ............................. IP 60 fill. Kiadóhivatal: Arany János­ u. 8. Telefon: 114. Negyedévre ............................. 4, 80 fill. Felelős szerkesztő: Dr. HORVÁTH ÖDÖN. Szerkesztőség: Kéttemplom-köz, Telefon­ 121. A finn külügyminiszter beszéde az orosz-finn tárgyalásokról. „Oroszország érdekeit is szolgálja a finn semlegesség.“ Erkko finn külügyminiszter a finn véderő javára rendezett előadáson beszédet mondott. Kifej­tette, hogy Finnország imperializmust lát Szovjet­­oroszország követeléseiben. A finnek kitartanak a semlegességük mellett. Ez a semlegesség Orosz­ország számára is védelmet jelent. Finnország ön­ként vállalta az eddigi szerződéses kötelezettségeit Oroszországgal szemben. Finnország óvatos gon­dossággal távoltartja magát a nagyhatalmak poli­tikájától. Ostromállapot Hollandia egyes vidékein. Hivatalos németalföldi jelentés szerint szükség esetén elrendelik Hollandia egyes vidékein az ostromállapotot. Erre azért van szükség, mert egyes lapok elfeledkeznek a semlegességről. —­ Az ost­romállapotot rövidesen kihirdetik.­­ Ma reggeli jelentés szerint a hivatalos lapban több tartományra elrendelte a kormány az ostromállapotot. Az ost­romállapot azokra a tartományokra vonatkoznak, amelyek a határon, vagy a szükség esetén tenger­vízzel elárasztható területeken fekszenek. A határ­menti országrészeken ugyanis nagyszabású erődít­ményeket készítenek. Svédország kölcsönt vesz fel hadiflottájának fejlesztésére. A svéd parlament 23 millió svéd korona belső kölcsönt vesz fel. A kölcsönből 18 aknalerakó hajót és egy torpedórom­bolót építenek. J­apán rövidesen tárgya­lásokat kezd Angliával és Amerikával. Tokiói jelentések szerint a japán kormány a kínai központi kormány megalakítása után meg­kezdi a tárgyalásokat Angliával és az Egyesült Államokkal. Moszkvában kötik meg a végleges orosz-német szerződést. A német-orosz gazdasági bizottság rövidesen visszautazik Berlinből Moszkvába. A végleges szer­ződést itt kötik meg. Jugoszláv- román kereskedelmi tárgyalások. Bukaresti jelentés szerint öttagú jugoszláv bi­zottság érkezett a román fővárosba. A román­­jugoszláv gazdasági egyezmény módosításáról tár­gyalnak. Az angol blokádügyi miniszter a gazdasági háborúról. Cross angol blokádügyi miniszter nyilatkozatot adott a lapoknak. Kifejtette, hogy nem blokádról, hanem gazdasági háborúról van szó, amely a nem­zetközi jog szabályainak megfelelően folyik. A le­foglalt dugáruk legnagyobb hányada nem élelmi­szer, hanem olyan olaj, amelyből a németek köny­­nyen lőszert tudtak volna gyártani.­­ A háború kitörése óta 488 ezer tonna Németországnak szánt olajat, vasat, rezet és más dugárut foglaltak le az angolok. Az utolsó két hét zsákmánya még nem ismeretes pontosan. Megkezdődött a dominiumok londoni tanácskozása. Londonban tegnap megtartották a dominiumok miniszterelnökei az első tanácskozásukat. Az indiai alkotmány kérdése? New­ Delhiben az angol alkirály megkezdte ta­nácskozásait Gandhival, az indiai kongresszusi párt vezetőjével és az indiai mohamedánok vezetőjével az indiai alkotmány megoldásáról. Ma folytatják a tárgyalásokat. Lapzárta után A finn kérdés ismét kiéleződött. Az egyik angol lap szerint Anglia és Orosz­ország rövidesen nagy horderejű kereskedelmi szer­ződést köt, Szovátán havazik. A hóréteg lent 20—25, a he­gyekben pedig már 70 centiméteres. A kormányzó meleghangú táviratban fejezte ki a részvétét Darányi Kálmánnénak.­­ Részvét táv­ir­atot küldött Teleki miniszterelnök is. Belgrádban tegnap istentisztelet volt a világ­háborúban elhúnyt magyar katonákért. A sírokat a magyar követség tagjai megkoszorúzták. Az egyik angol közgazdasági lap szerint a ké­szülő angol-olasz kereskedelmi szerződés a két or­szág csereforgalmát a megtorlások előtti mértéknél is nagyobbra emeli. Olasz jelentések szerint a finn helyzet ismét igen súlyossá vált. Helsinkiben igen nagy az izga­lom. A finn küldöttség tegnap visszaindult Moszk­vába. A határon azonban megvárták a finn kor­mány újabb utasítását, amelyet Molotov beszédé­vel kapcsolatban adtak.­­ A finn körök kiemelik, hogy az oroszok a legfontosabb ipari vidékeket kö­vetelik Finnországtól. Igen nagy hátrányt jelente­ne Finnországra ezeknek a területeknek átadása azért is, mert itt kiépítették a Siegfrid- és Maginot­­vonalakkal vetélkedő tökéletes véderőműveket. Ez a vonal szinte bevehetetlen. Ha pedig ezt Finnország átadná, kelet felé tel­jesen védtelen maradna. Wilnában zsidóellenes tüntetések voltak. Német jelentések szerint nyugaton gyér tüzér­ségi tevékenység folyt. (MTI) A „Friedrich“ nevű német hajó parancsnoka­­ ezer tonna rakománnyal együtt elsülyesztette a hajóját, nehogy az angolok kezébe kerüljön. (MTI)­­ „Hatoltak" a pasli utcáit. A légvédelmi gyakor­lat alkalmával cser­készek játszották el a bombatámadás áldo­zatainak szerepét. Darányi Kálmán 1886-1939. Tetétleni és pusztaszentgyörgyi Darányi Kálmán ny. miniszterelnök, a képviselőház el­nöke tegnap délután elhunyt. Már a nyár eleje óta súlyos trombózisban feküdt betegen. A nagy betegség miatt a leg­teljesebb nyugalomra volt szüksége, ősszel ál­lapotában némi javulás állott be, azután az elmúlt napokban váratlanul ismét súlyosabb­ra fordult az állapota. Orvosai több konzíliu­mot tartottak, a tanácskozásban külföldi pro­fesszorok is résztvettek. Segíteni azonban nem tudtak és Darányi Kálmán tegnap, november elsején délután 4 óra 36 perckor meghalt. Darányi Kálmán közéleti pályafutását a közigazgatásnál kezdte. Erdélyben volt szolga­bíró. Az összeomlás után a Csonkaországba jött. Rövidesen Győr és Győr­ megye főispán­jává nevezték ki. Később képviselővé válasz­tották. Rövidesen miniszterelnökségi államtit­kárrá nevezték ki. A Gömbös-kormányban a földművelési tárcát kapta. Amikor Gömbös miniszterelnök beteg lett, mint rangidős mi­niszter, Darányi lett a helyettese. A miniszter­­elnök halála után pedig ő kapott megbízást kormányalakításra. Igen jelentős állomást je­lentett a magyar politikai életben a miniszter­­elnök korában elmondott híres „győri“ beszé­de, amelyben a zsidókérdés megoldását, to­vábbá a milliárdos program megvalósítását je­lentette be. Az ő miniszterelnökségéhez fűző­dik ezenkívül az új titkos választójogi törvény, valamint a felsőházi reform és a kormányzói jogkör kiterjesztésének keresztülvitele. A fon­tos alkotmányjogi törvények megvalósítása után le is mondott a kormány elnökségről. Ké­sőbb azután a képviselőház elnökévé válasz­tották meg. Ezt a magas tisztséget viselte ha­láláig. Darányi Kálmánt felesége, Szemere Márta (Szemere Huba cs. és kir. kamarás leánya), három gyermeke, testvérei, Darányi Béla egye­temi tanár, Hóman Bálintné és sógora, Hóman Bálint kultuszminiszter gyászolja. Darányi Kálmánt igen meleg kapcsolatok fűzték Kecskeméthez. Régi kecskeméti család leszármazottja. Bár családja már régen elköl­tözött Kecskemétről , mindig hangsúlyozta, hogy kecskemétinek érzi magát. Többször megfordult városunkban s meglátogatta a ref. temetőben nyugvó őseinek sírját is. Darányi Kálmánt az ország a maga ha­lottjának tekinti. Temetése az Országház ku­polacsarnokból lesz. Az olasz sajtó igen nagy részvéttel ír Da­rányiról. Kiemelik, hogy nagy barátja volt Olaszországnak és többször megfordult Rómá­ban. Az elhúnyt házelnök temetése — az egyik déli lap jelentése szerint — valószínűleg ked­den lesz. Részt vesz rajta a kormányzó is. A szertartást Ravasz László dr. ref. püspök fogja végezni. Gyászbeszédet fog mondani Teleki miniszterelnök, Széchenyi gróf, a felsőház el­nöke és Bobory képviselőházi alelnök. Egyéb-

Next