Kecskeméti Közlöny, 1940. március (22. évfolyam, 50-72. szám)

1940-03-01 / 50. szám

1940. március 1. ________KECSKEMÉTI KÖZLIÍM 3 „Becsületünk őrzője és hordozója a mi Kormányzó Urunk...“ TefoUi ?M­artfy m­UtUziccelfták ünnepi beszéde a TÁcsa­­daUni t­esületek vigadói ünnepségén. A budapesti Vigadóban az országos jel­legű egyesületek, szövetségek közreműködésé­vel folyt le a társadalom megemlékezése. A Főméltóságú Urunk arcképével és címerekkel díszített hatalmas teremben a magyar Hiszek­egy után Teleki Pál gróf miniszterelnök mond­ta el ünnepi beszédét: — Mélységes hódolattal és tisztelettel, benső­séges szeretettel üdvözöljük Főméltóságú Kor­mányzó Urunkat annak a napnak előestéjén, ame­lyen húsz éve lesz, hogy a szegedi fővezért, a Ma­gyar Nemzeti Hadsereg megteremtőjét az ország kormányzójává választottuk. A magyar ember nem hajlong, de megbecsüli a maga közül előbbrevalót. A magyar ember becsüli azt, aki nagyot alkot, aki erős, de igazán és maradandóan csak azt tiszteli, aki tiszta életű és egyenes, — akinek a fegyverei is tiszták. Ezért járulunk Főméltóságú Kormányzó Urunk elé, nem alattvalói, de fiúi hódolattal: a nemzetnek, e nagy magyar családnak a családfőre feltekintő tiszteletével. — Kormányzó Urunk minden díszes ünnep­lést, felvonulást, hangosságot elhárított magától. Kormányzó Urunk óhaja atyai parancs számunkra! De kettőt nem tilthatott meg nekünk. Azt, hogy ne imádkozzunk hálás szívvel templomainkban és otthonainkban Istenhez, aki őt nekünk adta. És azt sem tilthatta meg Kormányzó Urunk, hogy a nemzet fiai és leányai össze ne jöjjünk, mert vá­gyunk mind együtt lenni ezen az ünnepen. Ebben az ünnepségben nincsen semmi hivatalos. Nem a miniszterelnök beszél, hanem a magyar társadalom­nak egyik tagja, a Keresztény Nemzeti Liga elnöke. —­ Nem tudok szebb szavakat azoknál — foly­tatta Teleki Pál gróf, — amelyeket Kormányzó Urunk mondott I. Ferenc József királyról való megemlékezésében: ,,A legnemesebb, a legjóságo­sabb, a leglovagiasabb ember, akivel valaha életem­ben találkoztam. Népeknek és embereknek egymás­sal összeütköző érdekei számára csak az ő bölcses­sége tudja a kiegyenlítést megtalálni. Ismeri az­­ embereket, le tudja mérni értéküket és éles szeme­­ az összefüggések mélyébe lát.“ — Horthy Miklós beszédében I. Ferenc József­­ személyének azokat a tulajdonságait emelte ki ép­­­­pen, azokat érezte nagynak a bölcs öreg királyban, amelyek nagyok magának Horthy Miklósnak lel­kében és személyében is. 1919 tavaszán Décsben Bethlen Istvánnal kettesben ugyanarra a férfiúra gondoltunk, akire Aradon Károlyi Gyula. A mi fu­tárunk nem érte el. Károlyi Gyula hívására jött Szegedre családja köréből, Kenderesről, amely a vörös és román arcvonalak között feküdt. Minisz­tertanácsban ültünk éppen, amikor Horthy Miklós belépett és Károlyi Gyulával kezet szorítva azt mondta: ,,Eljöttem, vállalom!“ Ezután részletesen ismertette a szegedi és dunántúli hadseregszervező munkát, majd így folytatta: Amikor bevonult a Nemzeti Hadsereggel Budapestre, a főváros és az ország népéhez így szólt: „A nemzetrontásnak im­már vége van, mindenkitől fegyelmezett, öntudatos magatartást követelek.“ Ne felejtsük el soha Horthy Miklósnak ezeket a mondásait. Bennük van az egész magyar lélek, együtt az ősi hagyományhitünk, zász­lónk állandósága és az élniakarás. Holnap lesz húsz éve, hogy az egész nemzet nevében a nemzetgyűlés már nemcsak a kardot bízta rá, de a romtakarító csákányt és ásót is Horthy Miklós kezébe adta. A kormányzó pedig nyilvános vallomást tett akkor és szent ígéretet: „A magyar nép erényeire akarom felépíteni a nemzet jövőjét. A keresztény világnézet erkölcsi fensőbbségével igyekszünk a romokon új életet teremteni.“ — És mi mindnyájan, e hazának magyar és nem magyarajkú fiai és leányai, akik már akkor ígértük és hittünk benne és felesküdtünk, hogy kö­vetjük öt, húszéves országlására visszatekintve bol­dog és hálás szívvel újítjuk meg szent eskübeszé­dünket. És velünk esküszik a 20 esztendő folya­mán felserdült magyarság és velünk esküszik az általa visszacsatolt országrészek népe is lelkesen. Mi mindannyian nemcsak hiszünk immár, de bi­zonyságot is látunk Kormányzó Urunknak a nem­zet gondos atyjává és a mai Európa tekintélyévé nőtt kimagasló egyéniségében, országlásának nehéz időket állt és álló stabilitásában. Köszönjük Néki ígéretének beteljesítését és egy emberként ígérjük valamennyien, hogy hűséggel, szeretettel, fegyelem­mel és engedelmességgel követjük őt tovább. — Nem mondhatok itt ma élettörténetet, de azt hiszem, nem is kell. Horthy Miklós élettörténe­tét tudja az egész ország és történelemmé vált az már bennünk. Horthy Miklós a magyar ember nyugodt biztonságával kormányoz, az 1000 éves alkotmány szellemében, amely nem betűkben, ha­nem a nemzetnek és az ezeréves nemzetet egyéni­ségében visszatükröző kormányzónak lelkében él. A magyar ember szereti az erős kezet, de az ma­gyar kéz legyen. A magyarnak lehetnek hibái. — Ünnepi hangulatban gyülekezett Kecske­mét város társadalma csütörtökön délután a Katona József Színházban, hogy részese le­gyen az országos ünnepnek, a Nemzeti hódo­latnak, amely ezen a délutánon köszöntötte Horthy Miklóst országlásának huszadik évfor­dulóján. Fél 6 órakor mindenki elfoglalta he­lyét. A színpadot örökzölddel és nemzeti színekkel díszítették. Minden hely foglalt volt a színházban, Kecskemét egész társadalma megjelent, ott láttuk a páholyokban Kiss Endre dr. főispánt, a város vezető tisztviselőit teljes számban, az egyházak vezető férfiait, Kovács Sándor pápai prelátust, Vass Vince dr. ref. lelkipásztort, Sárkány Béla főesperest, a törvényszék, az ügyészség, a pénzügyigazgató­ság, tanügy, MÁV és posta vezető férfiait, az intézmények vezetőit, a társadalmi és hazafias egyesületek vezetőit, nagy számban képviseltette magát a helyőrség tisztikara, élén Kerekes Jenő ezredes, állomásparancsnokkal, vitéz Grassy József vezérkari ezredessel, vitéz Kesseő László tüzérezredessel és Szalay Marzsó Tiha­mér tüzérezredessel. A Polgári Daloskör Kremán Sámuel or­szágos társkarnagy avatott vezényletével eléne­kelte a Hiszekegyet, utána Liszka Béla dr., Kecskemét polgármestere lépett a színpadra magyaros ruhában és a következő patinás be­szédet mondotta: — Az emlékezésnek ebben az ünnepélyes órá­jában csendesen és egyszerűen, de annál bensősé­gesebben hódolunk minden magyarok egyetlen Ve­­zérünk, Kormányzó urunk őfőméltósága előtt. A hűségnek, a ragaszkodásnak és a szeretetnek mély­ségesen igaz, őszinte érzésével jöttünk össze e falak között Horthy Miklós nagy családjának, a magyar nemzetnek kecskeméti fiai és leányai. A mi szíveink is beledobognak, a mi lelkeink is beleolvadnak a hódolat és a szeretetnek egyetemes ritmusába, amely ma este az ország minden városából és falu­jából, fehérfalú tanyaházaktól díszes palotákig a budai vár felé lüktet. — Történelmi súlyú és jelentőségű évforduló előestéjén vagyunk. 1920 március elseje új kor­szakot nyitott a nemzet életében. A forradalmi áju­­lat borúját a visszatérő hit és önbizalom derűje váltotta fel. A világháború legendás hősének, a nemzeti hadsereg honmentő fővezérének neve, di­csősége, rendkívüli egyénisége új programot adott mindenkinek vannak — de nyíltak vagyunk és be­csületesek, szókimondók, gyakran nagyon is azok. Becsületünk előbbrevaló jólétünknél. És soha sem voltunk alattomosak, sohasem voltunk szószegők. Becsületünk őrzője és hordozója a mi Kormányzó Urunk. A tisztességnek néha meredek, néha lassú, de mindenkor egyenes útján jár velünk. Külföldön mint legbátrabb államfőt, mint nemcsak országá­nak, de Európának is gondviselésszerű férfiúját, mint leglovagiasabb férfiút emlegetik és tisztelik. Hogy nekünk magunknak mit jelent, azt érzi csen­desen mindannyiunk szíve. Ma este minden magyar ember azzal a nyugodt biztonsággal tér nyugovóra, hogy Horthy Miklós apai keze őrködik fölötte. És azzal a fohásszal, hogy Isten óvja és tartsa meg nekünk még sokáig! Éljen Magyarország kormány­zója! A nagy tetszéssel fogadott beszéd után egy Liszt-énekszám következett a Budai Dalárda előadásában. Végül Kiss Ferenc szavalt, h a letiport országnak s új reményeket ébresztett a­­ megkínzott nemzetben. Ís — Húsz esztendő nem nagy idő a történelem­ben s a népek életében. De ez a húsz esztendő mégis elegendő volt ahhoz, hogy Horthy Miklós s bölcs kormányzása eltakarítsa a romokat, talpra­állítsa a nemzetet, megindítsa és eredményessé te­gye az alkotó, az építő és erőgyűjtő munkát. Horthy Miklós országlása felfelé ívelő útra vezette és hisszük, hogy a Felvidék egy részének és a Kár­pátaljának visszacsatolásán túl, továbbra is felfelé vezeti a nemzetet a jobb jövendő, a teljes magyar igazság feltámadása felé. — A nemzet tudja, hogy mit köszönhet kor­mányzójának s ezért szívből, létekből fakadó hála­imat küld a Mindenhatóhoz, hogy őt nekünk adta. Ezért fohászkodunk a magyarok Istenéhez, hogy tartsa meg Kormányzó urunkat, adjon hirt nevérel áldást életére. — Kérjük, engedje meg, hogy dicsőséges or­száglása két évtizedes fordulójának a reneszánsz magyar nagyhatalom alkotójának félévezredes szü­letési évfordulójával találkozása az osztatlan Kár­pát-medencét betöltő új magyar hatalom megala­kulását jelentse. A lelkes beszéd közben sűrűn felhangzott az ünneplő taps. Szigethy Béla joghallgató ha­tásosan szavalta el Móra Lászlónak a Kor­mányzóról írt versét. Utána a zsúfolt színház ünnepi közönsége feszült figyelemmel fordult a hangszóró felé, ahonnan végighallgatták Te­leki Pál gróf beszédét. Szavai mély hatást kel­tettek a közönségben. Ezt a beszédet ugyaneb­ben az órában az egész magyar nemzet hall­gatta. Minden városban, községben hasonló formák között közvetítették a magyar nép szá­mára. A beszéd végén újból felgördült a füg­göny és a Polgári Daloskor Kremán Sámuel vezetésével elénekelte a Himnuszt.____________ A „Hlagpac módolat" ünnepe­ a Katz Színház­on* Ünnepi hangulatban hallgatta végig Teleki Pál gróf beszédét Kecskemét társadalma. Liszka Béla polgármester beszéde. Emlékezzünk! 1915 március 1-én Gorlice környékén Franck Már­ton volt miskolci 10. honvéd gyalogezredbeli zászlós észrevette, hogy az oroszok egy jól elrej­tett és eddigelé még fel nem derített oldalozó állásból erősen lövik százada vonalát. Gyors el­határozással 30 embert gyűjtött maga köré és saját elhatározásából a sötétség leple alatt meg­rohanta az oroszokat. Vállalkozása sikerült, 100 oroszt foglyul ejtett. Kiváló magatartásáért a nagyezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Március 23-án lesz az ajándék sorsolás a gőzfürdőben! I. díj 100 pengő, vagy egy öltöny Széchenyitől. Gyönyörű női pongyola Krainertől és számos értékes nyereménytárgy. A sorsolásban minden egyes jegy részt vesz, mindenki őrizze meg minden elhasznál jegyének szelvényét, mert a rajta levő számmal játszik.

Next