Kecskeméti Közlöny, 1940. április (22. évfolyam, 73-98. szám)

1940-04-01 / 73. szám

Kecskemét, 1940. április 1. 41, 8 FILLÉR. Hétfő, XXII. évfolyam, 73. sz. BTSSI KÖZLŐM­E­NT- ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Alapította: Dr. KISS ENDRE. ... ... POLITIKAI NAPILAP Egy hónapra ............................ 1 P 60 fill. Kiadóhivatal: Arany János­ u. 8. Telefon: 113. Negyedévre ............................ 4 P 80 fig. Felelős szerkesztő: Dr. HORVÁTH ÖDÖN. Szerkesztőség: Két templom­ köz, Telefont Itt Döntő fordulatot várnak a hadviselésben a szövet­ségesek részéről. Anglia cáfolja a Dardanellákon való támaszpontlétesítésről elterjedt híre­ket. — Weygand Párisban. Teleld Gaxa érkezett. Teleki Pál gróf miniszterelnök az olasz határt el­hagyva meleghangú táviratban köszönte meg Mussoli­­ninek Magyarország iránti barátságának újabb meg­nyilvánulását. Hangsúlyozta az olasz—magyar hagyományos kapcsolatokat, amelyet az egész magyar nemzet átérez. Hasonló táviratot küldött Ciano gróf olasz külügyminiszternek is. .A miniszterelnök vasár­nap este lépte át a magyar határt. Fél 10 órakor fu­tott be a vonata a székesfehérvári pályaudvarra. Itt Keresztes-Fischer belügyminiszter és Csáky István gróf külügyminiszter csatlakoztak hozzá. A déli pálya­udvarra háromnegyed 11 órakor érkezett meg a mi­niszterelnök Hivatalos fogadtatás nem volt, mert Te­leki útja magánjellegű volt. CHURCHILL BESZÉDE HIT­LER ELLEN. Nagy feltűnést keltett Churchill szombati rádió­beszéde. Igen élesen támadta Hitlert és a rendszerét. Kifejtette, hogy Angliának nincsen vitája az olasz és japán néppel, a szovjettel sem keresi a viszályt. Egy emberrel van dolga: Hitlerrel. A német sajtó válaszában hangsúlyozza, hogy az az egy ember, akire Churchill beszédében céloz, az egész 80 milliós német népet jelenti. MOLOTOV BESZÉDÉNEK VISSZHANGJA. Molotov orosz külügyi népbiztos ismeretes be­szédével részletesen foglalkozik még a világsajtó.­­ Az olasz lapok szerint nem tisztázta a beszéd a szovjet külpolitikai céljait. Kétségtelen, hogy az angol lapok újból Oroszország felé néznek, mert állandóan a szov­jet—angol—francia kereskedelmi kapcsolatok újra­­felvételéről írnak. A legnagyobb visszhangot Molotov beszédének az a része keltette, amelyben a népbiztos határozottan ki­fejezte igényét Beszarábiára. A román lapok ezzel kapcsolatosan azt írják, hogy téved Molotov, amikor azt állítja, hogy nincsen támadást kizáró szerződés Moszkva és Bukarest között, mert 1929-ben a Kellog­­paktum alapján fennáll a megnemtámadási kötelezett­ség. ÖSSZEÜLT A FRANCIA HADI­TANÁCS. Lebrun elnökletével tegnap összeült a francia haditanács. Az ülés csaknem három óra hosszáig tar­tott. A legnagyobb meglepetést az keltette, hogy Wey­gand tábornok, a távolkeleti haderők főparancsnoka is Párizsba érkezett. Hosszabb ideig tárgyalt Daladier francia hadügyminiszterrel, Reynaud miniszterelnök pedig Gamelinnel folytatott megbeszéléseket. Általá­ban döntő jelentőségű fordulatot várnak a hadviselés­ben a haditanács tárgyalásainak folyamán. A DARDANELLÁK ÜGYE. Az egyik belga lap azt a feltűnést keltő híradást közli, hogy a franciák és az angolok ki akarják ter­jeszteni a blokádot a Fekete-tengerre is, hogy ezzel megakadályozzák az orosz olaj és mangánérc Német­országba való szállítását. A lap azt állítja, hogy Tö­rökország meg is adta az engedélyt, hogy a szövetsé­gesek hajói átkeljenek a Dardanellákon és flottatá­maszpontként használhassák a török kikötők egy ré­­szét. Weygand párizsi tárgyalásai is ezzel álltak ösz­ Raeder nagy­admirális « Vaskereszttel tün­teti ki a búvárhajó ex­pedícióról visszatért német tengerészeket. szefüggésben Ankarai jelentések szerint tisztázták a szir-török ellentéteket is. Az egyezmény aláírásával ki­küszöbölték a francia-török jóviszonyt gátló akadá­lyokat. A nagy feltűnést keltő hírt már­is cáfolják. Lon­donban — ma déli jelentéseink szerint — egy szó sem igaz abból, hogy a szövetségesek szabad átvonulást kértek volna a török kormánytól a Dardanellákon át. Teleki nyilatkozata római útjáról. „Magyarország szem elől­ tartja Európa érdekeit." Tele­ki Pál gróf miniszterelnök hazaérkezése után nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munka­társa előtt. Kifejtette, hogy magánjellegű volt a látogatása. Természetesen Olaszországban megláto­gatta Mussolinit és Cianot. Az lett volna természet­­ellenes, ha nem látogatta volna meg őket. A meg­beszélések azért voltak hosszúak, mert igen sok tárgykörre vonatkoztak. A megbeszélések nagyon értékesek voltak Magyarországra nézve. Az a be­nyomása, hogy sokkal többet és sűrűbben kellene találkozniuk a vezető államférfiaknak. A magyar­olasz barátság sokkal mélyebb annál, mintsemhogy külön megegyezéseket és új szerződések történhes­senek. Eredményt éppen ezért nem szabad várni. A magyar-olasz viszony éppen ezért nem is léphe­tett új fázisába. Ez a barátság természeti adottság, amely feleslegessé teszi a külön szerződéseket. — A magyar-olasz rokonszenv a hagyományok közös tiszteletén és a lelkialkatok békiességén is nyugszik. A mi politikánk nyitott könyv és nem változhat. Magyarország céljait békés úton kívánja megoldani. Ezt már sokszor hangsúlyozta. Magyarország szer­vesen beletartozik az európai népek közösségébe, éppen ezért nem téveszti szem elől Európa érdekeit­­. Magyarország mindig így fogta fel politikáját. Magyarország tisztában van azzal, hogy Európa szempontjából káros volna kiterjeszteni a háborút. Meggyőződése azonban az, hogy a békének általá­nos megbékélésnek kell lennie és az igazságtalan­ságokat fenntartás nélkül meg kell szüntetnie. Az a baj, hogy a legtöbben nem a történelem felelős­ségében élnek, hanem az élet mozijában érzik ma­gukat és csak az „érdekeset“ keresik. A magyar politika nem pillanatnyi békét akar, hanem olyant, amely állandó, azonkívül virágzó fejlődést és meg­élhetést teremt mindenkinek. — Ebben a munká­ban mindenkinek részt kell vennie. Mindenkinek el kell telnie hivatástudattal. Nemzetünk megerő­sítésének gondolatát ápolni kell. Ezután megemlékezett arról is a miniszter­­elnök, hogy minden magyar embernek élmény, ha Rómába mehet. Hitünknek megerősítésére van szükség Ezért jelentős XII. Pius pápánál tett láto­gatása, amely igen nagy hatással volt rá. — Végül elmondotta, hogy Pavolnnj miniszterrel a kulturális kapcsolatokról beszéltek. Ezeket ki kell mélyíteni a jövőben. —N­— Lapzárta után. Teleki beszámolt a Kormány­fiónak római útjáról. JAROSS MINISZTER LEMOND. Gróf Teleki Pál miniszterelnök ma délelőtt fél 11 órakor a kormányzóságra hajtatott és beszámolt Horthy Miklós kormányzónak a római megbeszé­lésekről. A 11 órakor a közigazgatási tanfolyam megnyitásán nem lehetett ott, éppen ezért a meg­nyitó beszédet Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter mondotta. Csáky István gróf külügymi­niszter az elnöki megnyitó után igen érdekes elő­adást tartott a külügyi igazgatásról. Majd Nicki Al­fréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a nemzetközi gazdasági kapcsolatokról beszélt. Jaross Andor ma adja be le­mondását. Déli jelentéseink szerint Jaross Andor március 30-án nyilvánosságra hozta miniszterségének le­mondását, tekintettel arra, hogy a felvidéki minisz­térium befejezte célját és megszűnt. Mivel Teleki nem volt Magyarországon, a formális lemondásra csak ma kerülhet sor. Lemond Szilassy államtitkár

Next