Kecskeméti Lapok, 1868. október-december (1. évfolyam, 1-13. szám)
1868-10-10 / 2. szám
podás, hogy szintoly kényes mint rendkívül fontos népoktatási törvényjavaslat előleges megvitatás és kiegyenlítés végett egy 25 tagú szakbizottsághoz utasíttattassék. E nézet egy későbbi országos ülésben egyhangúlag el lett fogadva, s a népoktatási törvényjavaslat a meg is választott 25 tagú szakbizottsághoz lett utasítva. A Sept. 28, 29. és 30-án tartott országos ülések kétségtelenül a legnevezetesbek közé fognak mindenha tartozni. Mert a húsz évi keserű s mindkét fele annyi gyászt szült veszélynek, a horvát testvérnemzettel szemközt, az első napi ülés vetett véget. E napon lett a horvát és társországoknak az országgali egyesítését tárgyazó törvényjavaslat egyhangúlag elfogadva. E napon mondatott ki a magyar nemzet és magyar tengermellék rég tolmácsolt óhajtásához képest a törvény, hogy Fiume a magyar tengermellék az anyaországhoz a felelős kormány által tényleg visszakapcsoltassék. A második és harmadik napon ismét a szöllődézsma eltörlését és államsegély melletti megváltását érdeklő törvényjavaslat lett tárgyalva, megvitatva és elfogadva. Október 1-én és 2-án folytatólag országos ülések tartottak. 1-én a temesvidéki faszálitás lett tárgyalva, és 2-án Lónyay pénzügyminiszter által részben az 1869-ki országos költségvetés lett bemutatva. Ez utóbbi a pénzügyi bizottsághoz utasittatott tárgyalás végett; a temesmegyei fakérdést illetőleg a többség kielégítőleg találván, az ügyben a pénzügyminiszter tüzetes jelentését, az iratok előterjesztését feleslegesnek végzésileg kimondotta. De Lónyay pénzügyminiszter teljes megnyugtatást kívánván szolgáltatni, mindenki által érvényesíthető megtekintésül a tárgyiratokat a házelnökségnél felhívás kíséretében deponálta. Ma továbbá a 48 előtti úrbéri váltságok, uzsorakörülmények eltörlése s a kisajátítási törvényjavaslatok felett kezdettek meg osztályülések. Azok eredményeit ecsetelnem már a közelebbi hét feladata leszen. Ennyit az országgyűlésről. De szabadjon, mint részt vett tagnak, a kecskemétieket bizonyosan érdeklő, úgynevezett cath. autonomicus vegyes értekezletről még néhány sort kockáztatnom. Tudva levő dolog, hogy a prot. hitfelekezetek, keletkezésük óta, bárha időközben olykor némi megszakítással, de saját egyházi és iskolai ügyeikben, közvetlen és közvetve megválasztottaik által, a legszélesebb és legczélszerűbb önállást és autonómiát gyakorolják. A róm. kath. hitfelekezetű világi elem ez autonomikus joggyakorlattól még a keresztyénség korábbi századaiban elejtetett, s a kizárólagos joggyakorlatot egymással megosztva a létező hatalom és papság ragadta magához . Sept. 28-án a primásérsek elnöklete alatt tartatott meg az értekezlet, melynek tagjait főpapok, főurak és képviselők képezték, s melyben Deák Ferencz inditványozta, hogy a r. kath. hitfelekezetet együttesen a papság és hívek képezvén, alkotmányt, autonómiát is maguknak, nem egyik a másika nélkül, de együttesen adhatnak és készíthetnek. Indítványa és tanácsa tehát, hogy a főpapság közelebb a hívekből és papságból egy előkészítő gyűlést hívjon össze, mely is az alkotmányt készítő egyetemes gyűlés szervezetét megállapítván, az egyetemes, a hívek számarányában, a hívek és papságból összehívandó nagygyűlés adjon magának alkotmányt. Ez lészen az illetékes kifogástalan s egyedüli alkotmányos eljárási mód. Ez indítvány a jelenvoltak által egyhangúlag el lett fogadva. Horváth Döme, a község hatóság mint vevő fél és bár erkölcsi testület de még is alkuvó fél egy puszta örökvételéről határoz, mert hol jogok s tulajdon megszerzéséről, s ezerekröl mint még megalapítandó vételárról határoztatik, ott még nincs befejezett tény, az a tanácskozmány titka, és bár törvényeink értelmében a közgyűlések nyilvánosak, és bár az elnökség részéről nem jelentetett ki hogy azon tárgyalásra a közgyűlés zárt ülése alakult, mind azáltal kell hogy az értelmes közönség a városnak ezerekbe kerülhető mintegy elárulást ne tegyen, " mert jóllehet az érdeklett puszta 50000 írtért megszereztetni elhatároztatott, még az által szabad kéz lett a küldöttségnek adva, miszerént azt olcsóbbért is megkérheti, de igy erkölcsi kényszerűség alá jutott kevesebbért meg sem kísérthetni. És kérem tudósító úr, ha a közgyűlésről egyet mást elmond, egyebeket se tessék elhalgatni, mert a budai népszínház ügyinél egy egy tárgyban alig változott érdekesebb eszmecsere, míg a közgyűlés a népszínház ügyét méltánylattal fogadván, lehető segélyezésére a polgárok közt gyűjtő ívet köröztet. A fővárosi és vidéki levelezés elég szabatos és tartalomdús, van is benne borkedvezmény — mert a csigörtöl a magyar a falnak nem mén. A „vajda“ marad vajda.2) „Helyi újdonságaink“ ha találó modorban jőnek, sokat tehetnek. „Takarékpénztári kimutatásunk“ kedvező. „Hetivásárunk“ elég bő. Szappanos István.* * * Fentebbi czikk, akár lényegét, akár irányát tekintve, csakugyan bírálat, amelyben részünkre szánt bókot szíves köszönettel vesszük, de némely tételeit válasz nélkül nem hagyhatjuk. A különböző nézpontot követő pártok szükségességét megemlítő bíráló úr ezzel maga elismeri, hogy vannak köztünk pártok, mi azt óhajtjuk legyenek is, mert minden önálló és szilárd jellemű embernek kell hogy saját véleménye legyen, de ne ragaszkodjunk ahoz körömszakadtáig, tűrjük el a véleménykülönbséget s fogadjuk el mindig azt a mi jobb; ez pedig nálunk nem történik, tehát való igaz, annálfogva el kell ismerni bíráló úrnak azt is, hogy városunk népe most csakugyan apróbb tömegekre oszolva, bizonyos tekintetben némi gyűlöletes viszonyban áll, és épen ezt óhajtanók mi megszüntetni a vélemények kiegyenlítése s az egyesülés által. Bíráló úr nem talál városunk jóravaló népe közt ez idő szerint valamely nagyszerű szakadást; mi sem találunk oly nagyszerűt, melyet jó akarattal és megnyugtató felvilágosítással kiegyenlíteni ne lehetne, mert ha így állanánk, akkor bizonyára minden reménye nélkül a jobb jövőnek, felhagynánk a kiegyenlítés zizilusi nagy munkájával. Bíráló úr nem helyesli a rekrimináczió jellegét viselő vezérczikket, hanem szerinte működjünk a nyomasztó bajok elhárításán, az akadályok korszerű legyőzésén , helyi érdekeink öszhangzásba hozásán, ez mind igen jó, mind nagyon helyes, mi épen azt akarjuk, de mikép hárítjuk el ama csakugyan nyomasztó bajokat, ha ki nem mutatjuk azokat? mikép eszközöljük az akadályok korszerű legyőzését, ha meg nem nevezzük azokat? mikép hozzuk öszhangzásba helyi érdekeinket, ha meg nem ismertetjük azokat? — Sehogy! — Igen sok ember nem hiszi bajnak, nem tartja akadálynak, nem ismeri érdeknek azt, a mi valósággal az, hacsak az ellenkezővül fel nem világosíttatik s az eredményről meg nem nyugtattatik, — és nem is mind rekrimináczio az, a mi annak látszik. Nekünk felvilágosítanunk, javítanunk, reformálnunk kell minden irányban. Hazánk legnagyobb regenerátora gróf Széchenyi István minden előtt a meglevő bajokat és akadályokat mutatta ki, rekriminált és ostorozott minden balvéleményt, de aztán ki is jelölte a helyes irányt, és látnoki lélekkel megjóslotta, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz. Mi nem vagyunk méltók, hogy a nagy reformátornak saját köteleit megoldhassuk, de az általa kijelölt és átalában helyesnek beismert ösvényt követni szerencsének s kötelességnek tartjuk. Igen feltűnő, hogy akkor, midőn Kecseméten és Kecskemétről a közelebb múlt év második felében és a folyó év elmúlt egész három negyedében annyi badarság, hamis és hazug hír, gyanúsítás, téveszme és ferde fogalom kürtöltetett, — nem igen volt a ki reklamáljon ; most pedig az elvitázhatlan igazság ellen azonnal mintegy czáfolat intéztetik, — bizonyára, ha fentebbi czikk tisztelt íróját a legjobb szándékú polgártársunknak nem ismernénk, ez esemény csakugyan a nagypénteki molnárt juttatná eszünkbe. Mi igenis a nyomasztó bajok elhárítását, a közműveltség s jólét akadályainak korszerű legyőzését és helyi érdekeink öszhangzásba hozását tűztük zászlónkra, és ennyiben Sz. úrral teljesen egyetértünk; de hogy mindezt megtehessük, igenis kimutatni fogunk minden bajt, minden akadályt s megismertetni minden érdeket, sőt rekriminálni is fogunk ott ahol kell, hogy a szent czélt elérhessük, ugyanazért bizonyossá teszszük Sz. urat, hogy az elmondottaknál még nagyon sokkal többet is fogunk elmondani, ha kell. Egyébiránt nagy megnyugtatást találunk abban, hogy városunk egyik előkelő s köztiszteletben álló polgára , egy jeles képzettségű és közjóra törekvő, a kertészet és gazdászat terén alapos ismeretekkel bíró polgártársunk érintkezik szerény vállalatunkkal, minélfogva biztosítjuk őt, hogy közleményeit mindig szívesen veendjük, azonban arra kérjük, hogy akár velünk egyező, akár mienktől eltérő nézeteit, inkább indokolt önálló czikkek, mint megszaggatott bírálat alakjában közleni szíveskedjék. Hornyik János: ‘) Ha nem, ismerném önt, e kifejezését valóban zokon venném. Ott volt-e ön a közgyűlésben? figyelemmel kisérte-e polgármesterünk szavait, midőn előadta, hogy az alkudozás már megtörtént s az 50.000 frt, a Földváry családtól lealkudott összeg, melynél lejjebb alkudni már nem lehetett, s midőn kijelentette, hogy ha a közgyűlés a vételár ez összegét elfogadja, azonnal értesíteni kell a családot közgyűlésünk határozatáról; tehát a Földváry család még lapom megjelenése előtt leírta az ön nézete szerinti titkot.- És vegye fontolóra, hogy váljon titok-e az, mi nyilvános közgyűlésben háromszáz ember előtt történik, honnét a hallgatóság nincs kizárva , s vájjon ha titoknak lett volna is e határozat nyilvánítva, a Földváry család ügynökei nem jutottak volna-e különben is e titok birtokába? Szerk.) Kisinom sípén hozszsám való sivességit, majd megsolgálok irte, én is úgy nizsem, hogy Sappanos marad sappanos. Irgisi vajda. Tiszelt Serkeszi uraság! Níptanító barátomnak akarok kesenetet savazsni, a miért „Nípzsásló“-ban védelmezett minket kezsgyílís ellen. — Rossabb ezs a kezsgyűlís magánál azs orsággyilisnél is, hogy minket míg csak érdemes hazsafiaknak se nízs, pedig hát mink vagyunk azs egyetlenegy nemzsetisíg, a kik még mai napig se kírtünk kilen alkotmányt és territóriumot. Hátha nekink is esünkbe jutna legalább is azs egís irgíst kikanyarítani egy síp kis vajdaságnak?! Hát van abban valami ross, hogy mi ragaskodunk azs alkotmányhozs? His telen át mulatságokban hánysor muzsikálunk mi alkotmányon! ? miért ne ragaskodnánk hozszsá?! A 48-at pedig nem engedjük, mert azs terelte el a husonetet. Azsután meg bizson lehet sígyenelni, hogy kezsgyűlis csupa mesteremberekbül áll: sabó, kovács, sacs, molnár, sappanos, -------In pedig néptanító barátommal nem ílhetünk kezsettük, ez a nagy igazságtalanság, ha mi tölünk figgett volna, bizonyosan tudom, ott ilnénk, a zsírt is jó les míg egyser restellálni. — Sehogy se vagyok kezsgyílissel megelégedve, azsegís tárgyalása abból áll, hogy a mi sípét meg jót hamarjában agyon it, azt oda adja a sűcscsinek, hogy már most dolgozszsa ki; jó less annak a sűcsnek megizsenni, hogy csigánbőrt máskor újságokban olyan csúnyául ki ne dolgozszsa, mert engem utcse találok neki egyet hegedilni. — Azs Irgisi csigán vajda. Helyi újdonságok. — Vasárnap octób. 4-kén délelőtt a rómkath. anyatemplomban nagy számú közönség előtt tartatott meg a kántorverseny. A versenyre kijelölt darabok voltak: 1) praeludium és finale, magán orgonajátékból, 2) egy versszak ének: jertek keresztény lelkek, vagy óh Isten, szent felségedet, 3) egy versszak gyászének, 4) egy versszak egyházi ének tetszés szerént választandó. A megállapított sorrend szerint a versenyt megkezdte 1-ször. Erdélyi László, szegvári kántor; hangja gyenge, bágyadt, a templomban teljesen elenyészik; orgonajátéka meglehetős. 2-er. Erdélyi Sándor, az előbbi fia; orgonajátéka jó, de hangja még fejletlen , különben idővel válhat belőle jó kántor; bariton. Kovács János, itteni segéd; torokhang orgonajátéka középszerű. 4-er. Lovas János, úri kántor, kitűnő orgonajátszó, tiszta, csengő, kellemes hang míg magasra nem viszi; itt templomi hangnak gyenge; bariton. 5-ör. ifj. Mezei János, izsáki kántor, meglehetős orgonajátszó, hangja elég erős alantasan, fenntebb tompa, törődött; bariton. 6-or. Mezei Mór, szentesi kántor; erős, tiszta mellhang; orgonajátéka középszerű; magas bariton. 7-er. Székács József, nagyváradi kántor; orgonajátéka kitűnő; hamis tompa hangja van, a templomban elenyészik. 8. Szilvási Sándor, tápéi kántor; középszerű orgonajátszó, hangja gyenge, ezen templomban nem alkalmas; néha a hangjából kitér, énekét hamis hangokkal vegyíti. 9. Skultéti László, szegedi kántor, jó orgonajátszó, erős hangja nem eléggé csengő, kissé érczes; éneke ment minden hamis hangtól, érthetően énekel; magas bariton. 10. Tóth János, petrovosellói kántor, meglehetős orgonajátszó, merőben torokhang. 11. Újházi Sándor, egyeki kántor, orgonajátéka középszerű, hangja tiszta, erős, csengő, egészen mellhang, érthető, de nem eléggé iskolázott. 12. Veszelovszki János, helybeli helyettes kántor, orgonajátéka középszerű, de hangja tiszta, csengő, erős, kellemes, iskolázott, teljesen érthető; tenor és vékony bariton. 13. Zsidey János, szegedi kántor; orgonajátéka meglehetős, hangja tiszta, kellemes, de gyenge; tenorsecund. — A nép Weszelovszky éneke után megfeledkezett a szent helyről, s éljenek és tapsviharban tört ki, másnap, azaz odtob. 5-én reggel Weszelovszky egyhangúlag kántorrá megválasztatott, a nép nagy örömére, melynek valóban kegyencze, adja Isten, hogy mindég az maradjon. — Egy igen érdekes gazdasági könyv. A magyarhoni orvosok és természetvizsgálók pozsonyi közgyűlése két év előtt száz arany jutalmat tűzött ki egy közhasznú gazdászati könyv készítésére, melyet doctor Entz Ferencznek Újabbkori Magyar Gazda czímű munkája nyert meg. E munka kéziratát a nyertes szerzetűl a pozsony megyei gazdasági egyesület ismét száz aranyon megvette s az országban divatozó nyelveken több ezer példányban kinyomatta. Ezen közhasznú népies gazdasági tan és olvasó könyvet, mely a természettudomány elemeire játszi modorral oktat s a mezőgazdászat szakértelemnek fejlesztésére nagyon üdvös hatással lehet, minél nagyobb számú példányokban elterjesztetni a földmivelési magyar minisztérium ajánlja s a városi hatóság annak megrendelésére aláírási íveket köröztet. Mi olvastuk az igen érdekes könyvet s helyi gazdászatunk felvirágoztatása érdekében óhajtjuk, hogy az egyetlen földbirtokos és gazdászatot folytató polgártársunk házánál se hiányozzék. A tömött nyomatú, nagy nyolczadrétben 286 lapra terjedő könyv ára csak 80 kr. o. é.