Kecskeméti Lapok, 1870. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)

1870-12-03 / 49. szám

ből, a télen át hajlandó minden vállalkozót a gazdasági gépekkeli bánásmódra és kezeltetésre díj nélkül betanítani, s a mi vidékünkön ily szakértők egyátalában nem találtatván, mert a gépkezelőket tetemes áldozattal Pestről kell szállítani, s a gépek terjedését már ez a nehezítő körülmény is érzékenyen gátolja: vajha a mezőgazdászat érdekében legalább négy-öt tanulékony kézműves a télen át a fővárosban az egyesület költségén, vagy ha korlátolt anyagi helyzetében még nem tehetné, közvetítésével Kecskemét sz. kir. város hatósága által a gépkezelésre beoktattatnék. A közgyűlés által a mezőgazdászat érdekében e jóakaratú és közhasznú indítvány szíves örömmel fogott volna önerejéből érvényesíttetni, de mert kezdetleges helyzetében kellő pénzerővel még nem rendelkezik , az egyesületi elnökséget bízta meg, hogy ez érdekben saját ,gazda lakosainak érdekében is, a gazdasági gépek használata és terjesztésére könnyítő közvetítő áldozatnak elsajátítása és meghozására bizalomteljesen a városi közgyűlést kérje föl. S e jóakaratú megbízatás már másnap az egyesületi elnökség által egy szerény kérvény alakjában, el is lett intézve. **) Ezek voltak a főbb mozzanatok, melyek a gazdasági közgyűlésnek mindvégig nagy érdekeltséget keltőleg tárgyai és kifolyásai leendettek. Most záradékul, mindezekről a vidéki gazdászat iránt érdeklődő közönséget, s a közgyűlésen meg nem jelenhetett tagtársakat egyszerűen értesítvén, szabadjon ismertető sorainkat azon óhajtással bezárni, vajha öregbedő részvét, támogatás és tényleges áldozathozatal kíséretében siikerülne az egyesületnek, megbízott választmányának a jövő évre kétszeresen kielégítő tevékenységet és feltűnő eredményeket felmutatni; s vajha e gazdasági egyesület üdvös tevékenységében a vidéknek a mezőgazdászat terén mielőbb áldáshozó központi közegévé válhatnék! Adja isten. Pest, November 30. 1870. Az iparos-oktatás Magyarországon. IV. Angliában sokkal szélesebb alapon igyekeznek az iparosok szellemi emeléséről gondoskodni, mint Németországban s különösen az általunk például felhozott würtembergi királyságban. Az Angliában elfogadott rendszer némileg kiegészítő részét képezi az angolok összes lényegében felismerhető autodidaktikus iránynak, és ennek az angol egyesült királyságban megvan a maga jogosultsága, már csak azért is, mivel a népoktatás-ügy nem nagyon összhangzatosan van kifejlődve s a humanistikus oktatás is tökéletlenül vagy egyoldalúlag van szervezve. Az angol scools of science and art, részben reáliskoláinkat is pótolják, de úgy czéljukat, mint szervezetüket tekintve kitűnőleg gyakorlati jellegűek. Az Angliában oly magasra tartott egyéni szabadság abban is kifejezést nyer, hogy egyáltalában hiányzik az iskolakényszer, s hogy a tanulónak tökéletesen szabadon lehet a tantárgyakat megválasztani. Az állam, mely angliában nem nyúl be anynyira minden viszonyba, mint azt a szárazföldön majdnem mindenütt látjuk, nem igényli a továbbkiképzés feletti felügyeleti jogot. Vannak azonban szabályok, melyek szerint — de csak is ott, ahol szükségesnek látszik — gyámolítólag hat és ezen esetre némi befolyást is fentartott magának. De egy központi intézeten kivül, mely az iparos-szakoktatási tovább-kiképzés előfeltételeit szolgáltatja, melyben tanerők képeztetnek, az állam maga ipariskolákat nem léptetett életbe. Ő csak elősegíti ezek életbeléptetését, mihelyest valamely helyen az iskola szüksége érezhetővé vált és az iskola fentartására szükséges eszközök magán vagy községi úton előteremtettek és ez összegek későbbi befolyása is garantírozva van. Az anyagi segélyezés módozatai akképen vannak szabályozva, hogy az ily iskolák felvirágzásánál érdekelt minden tényezők a leghatályosabban pártolásra serkentetnek. Segélyt ugyanis az állam csak előrelátható és tényleg elérhető eredmény kilátásában nyújt, miáltal aztán az iskolák jövője is biztosítva van. Az állam a segélyezést nem is tekinti oly kötelességnek , melynek teljesítéséről az iparososztályhoz tartozó polgárok érdekében kell gondoskodnia, hanem csupán oly szolgálatnak, mint minden egyéntől követelni lehet azáltal, hogy mindenki bár csak mérsékelt, de elvileg szigorún keresztül vitt iskolapénz fizetésére köteleztetik. A „Science and Art Departement of the Commitee of Council on education“, melyet röviden iparosoktatási hatóságnak nevezhetünk, képezi azon kormányszervet, melynek a parlament évenként iparosoktatási czélokra bizonyos összegeket szavaz meg. Ez összeg 1867-ben kerek summában 20,000 font sterlingre ment. Ezen hatóság a következő segélyezési eszközöket alkalmazza: A) Azon helyeknek, ahol községi költségek vagy önkéntes adakozások alapján ipariskola létesül, és ki lehet mutatni azt, hogy szükség van oly iskolára, „mely gyermekeknek és felserdülteknek ipari és gyári munkálkodásra hasznos ismereteket szolgáltat“, az iparosoktatási hatóság pontosan meghatározandó feltételek alatt pótösszeget adhat az iskolai épületre. De ezen összeg az építendő ház területe szerint négyszeglábanként 2 sh. 6 d.-t meg nem haladhat, valamint 500 £-nél sem lehet nagyobb összeg. B) Az iparosoktatási hatóság minden ily iskolának az állandón szükségelt taneszközök beszerzésére az e célra szükségelt költségek fele részét megadhatja, mihelyest azok másik fele helybeli illetékekből begyült és bizonyos szabályok szerint megállapított lokális iskoladíj által azon kötelezettség el van vállalva, hogy a segélyezési összeg az iskola beszüntetése esetére a hatóságnak vagy vissza fog téríttetni, vagy a taneszközök egy más iskolának fognak átadatni. C) Az ily iskoláknál működő s az előírt képzettséggel bíró tanítók nevezett hatóságtól az oktatás minőségi és mennyiségi eredményének megfelelő előre kiszabott díjat kapnak. A tanítók ugyanis az egyes ipariskolai osztályokba tartozó tanulók mindenike után, ki egy év alatt valamely tantágyból legalább 25 órát látogatott és a már előbb említett iskolai bizottságok valamelyike előtt évenkint tartatni szokott első- vagy másodfokú vizsgálaton jeles vagy kielégítő bizonyítványt nyert, vagy aki megfelelő rajzot készít 4 ■£., 2. jfb., 1. £. vagy 10 shilling díjat követelhet az iparhatóságtól, a szerint, amint a tantárgy vagy bizonyítvány igényli. Két évi tanműködés és legalább 30 tanuló eredménydús tanítása alapján minden tanító igényt tarthat II. osztályú 5 napi tartamra szóló és 3 fg.-re menő útiköltségre, hogy a főváros Kensington múzeumát és egyéb tudományos és műintézeteit meglátogathassa. D) Az ipariskolák mindazon tanonczai, kik első osztályú bizonyítványt kaptak, királyi jutalmat (Queen’s prizes) nyernek, mely könyvekből vagy eszközökből áll és amelyet eléjükbe tett jegyzék szerint önmaguk tetszés szerint választhatnak. Minden egyes iskolai osztály legkitűnőbb növendékei között pedig az egyes tantárgyak szerint éremdíjak (1 arany, 1 ezüst, 2 bronze) osztatnak ki. Aki aranyérmet nyert, szabadon beléphet a londoni bányászati iskolába vagy a dublini tudományos akadémiába. És akinek első osztályú bizonyítványa van, szabadon látogathatja a Kensington-museum könyvtárát és műgyűjteményét. Magán vagy községi ösztöndíjak alapítása tehetséges iparos tanonczok alapos kiképzése czéljából, az iparhatóság részéről az által segíttetik elő, hogy ez egy-egy ösztöndíjas tanoncznak 250 pótdíjat ad, de azösztöndíjakat a pályázók között a helybeli bizottság osztja ki. Mindez csak alapvonalait képezi a legkisebb részletekig csodálatosan kifejlődött angol iparosoktatási rendszernek. A részletesebb tárgyalást megakadályozza közlönyünk szűk kerete, de talán ebből is elegendőleg meg lehet ítélni azt, hogy az állami segély Angliában mi módon gyakoroltatik. A science schools és art school többnemű öszszetartozósága daczára is ez ideig el van különítve , és az angol iparhatóságnak két egymástól elkülönített alosztálya vezetése alatt áll. De ezen szétválasztás az ismeretek két ágazata, t. i. a túlnyomólag elvont hasznos ismeretek szerzése és a műképzettség gyakorlati megszerzése között csupán közigaztatási, és alig nehezíti meg lényegesen az előretörekvő iparos ifjak előmenetelét mindkét téren. E két iránynak úgyszólván ideális egyesítését, amint az a nagyszerű Withworth-féle magánösztöndíj alapítvány czélozza, e helyütt csak megérinthetjük, alkalmilag azt majd részletesen kifejtendjük. A schools of scienceben előadott tárgyak a következők: Gyakorlati sík- és tér-mértan. Gépszerkesztés és rajz. Épület- és hajóépítés és rajz. Tiszta számtan, elméleti és alkalmazott számtan; hallás-, látás- és melegségtan; szerves és szervetlen vegytan; földtan, ásványtan, állati élettan, zoológia; növény-, boncz- és élettan; tudományos és mezőgazdasági növénytan; bányászat, fémtan; hajókázás és tengerészeti csillagászat, gőztan és természeti földrajz. A shhools of art-ban előadatik: a mértani, erőműtani, építészeti és láttávlati vonalrajzolás; szabadkézrajz előrajzok és mintázatok után; lapok és testek árnyalása tárgyak és mintázatok után; emberi ábrázat, állati alakok, virágok, történelmi tárgyak rajzolása előrajzok, minták, mintázatok és a természet után vázlatosan és árnyalva; boncztani tanulmányok; tájképek, diszítmények rajzolása lapok, előrajzok metszvények után egy színben, víz- vagy olajfestékkel; tájképrajzolás előrajzok és természet után; az emberi alak, állatok, csoportozatok lerajzolása meztelen és öltönyben metszvények és a természet után. Diszitmények, gyümölcsök, virágok és lombok, állatok és emberi alakok mintázása öntvények, rajzok és a természet után. Elemi és alkalmazott mintarajz diszitési czélokra, monochromban vagy domborműben; stílus-tanulmányok, építmények, gépek, tervek és térképek lerajzolása sík- és dombor-mintarajz, boltozat-készítés, kő- és fametszés, porczellán-festés. A különböző tantárgyakra a tanulók száma következőleg oszlott meg: Az iskolák sikeréről következő statistikai adataink vannak: A chools of arts száma 1865-ik évben 103-ra ment, a tanulóké 16,621. De ezen számokbani kimutatás az iparos-oktatási rendszer eredményéről csak igen hiányosan tünteti fel a tényleges állapotot, minthogy maga e rendszer csak egy részét képezi azon eszközöknek, melyek az iparos haladás előbbrevitelét czélozzák. Az angol ipar, mely 1851-iki első világkiállításon a művészet, ízlés és képzelőtehetség által uralt ipartéren a frranczia és német vetélytársak által igen háttérbe lett szorítva, az 1862-iki világkiállításon egészen más álláspontot foglalt el, mivel a kormány a nevezett irányban szenvedett vereség folytán arra érezte magát indíttatva, hogy az iparos- Osztályok és Tanulók Tantárgy --------------------_____________________ 1865 , 1869 1865 1869 1. Gyakorlati sík- és térmértan .......................... 52 257 1602 6413 2. Gépszerkesztés és rajz . 43 247 1320 6338 3. Épület és hajóépítés és rajz............................... 27 226 776 6423 4. Elemi számtan ... 1 52 221 1183 5073 5. Magasabb számtan . . 2 6 13 83 6. Elméleti géptan ... 21 57 727 1064 7. Alkalmazott géptan . . 8 47 112 1345 8. Akuszika, optica és melegségtan ..................... 47 134 1406 3306 9. Villanyosság és delejesség 41 170 1487 4584 10. Szervetlen vegytan . . 88 191 2466 5182 11. Szervi vagytan ... 16 22 699 873 12. Földtan.......................... 16 64 382 1643 13. Ásványtan..................... 4 8 74 135 14. Állati élettan .... 35 220 1130 6131 15. Zoologia.......................... 10 8 584 1151 16. Növénykoncztan és élett. 10 27 252 717 17. Tudományos és mezőgazdasági növénytan . 5 14 174 310 18. Bányászat..................... 2 4 23 40 19. Metallurgia..................... 6 7 117 74 20. Hajókázás.................... 15 22 1011 536 21. Tengerészeti csillagászat 9 8 865 349 22. Gőztan.......................... 4 25 138 900 23. Természettani földrajz . 33 219 1132 7034 Összesen: 546 2204 1 9529 22,956 A shools of science száma Ev , . kiosztott érmek kiosz- ;---------------------------szám iskolák tanulók tott dijak arany I ezüst ! bronz __ ; I ji': " I II / 1 ,mr ■■ ' 1868 212 , 11,925 3245 13 16 39 1869 I 810 21,669 1854 10 12 23 *#) Kecskemét sz. kir. város közgyűlése a kérvény folytán néhány ifjabb kovács és lakatos iparosnak segélyezés melletti felküldését elhatározta s a vállalkozni szándékozókat jelentkezésre felhivatni rendelte. Szerk. Sólyom.