Kecskeméti Lapok, 1870. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)

1870-11-26 / 48. szám

Harmadik évfolyam. 48. szám. November 26.1870. Előfizetési dij : * Hirdetési h­iiak m PliPTT 1 A DDF Mii 11 Lilim «w* T^i"e . r • t ! i Hirdetések elfogadtatnak Gál-Előfizetési pénzek el- lla Fulop könyvkereskedésében fogadtatnak Gallia Fu­­lop ■ XX ■ A. ** I Xlll Kecskeméten. — Hirdetések ez­én­kemétenreTkenésében Kecsl‘ Ismeretterjesztő hetilap. bwéti^it^^restKir­.6. Neh­ány szó a r. eath. autonómiáról. (Folytatás.) Negyedfél évvel ezelőtt a felelős kor­mányzat megalakulván, a főpapság a köz­­tiszteletü vallásügyi ministernell csakhamar bizalmas felhívást nyert, hogy az 1848. 20. térnek ismétt életbeléptével a r. kath. h­itfelekezet autonómiája iránt gondoskodni és kezdeményezni feladatuknak ismerjék. A főpapság az üdvös feladat fontossá­gát és szükségét be is ismerte, mihez képest a herczeg-primás vezénylete és irányadása mellett huzamos!) ideig gyülésezvén, egy javaslat lett általuk kidolgozva, mely egyes részeiben tekintélyes férfiak jóakaratú véle­ménye következtében többszörösen is újra lévén dolgozva, elvégre a főpapság által, mint a r. kath. h­itfelekezet legfőbb kegyura elé, megerősítésü­l az apostoli magyar ki­rály elé föl is terjesztetett. Ez alkotmányos szervezet iránti dolgo­zat, ha a r. kath. h­ivek jogosult igényei­nek igen sokban nem is felel meg, ha a korszellem és józan szabadelvűség színvo­nalán teljesen nem áll is, de a jó szándé­kot és becsületes törekvést az adott hely­zetben tőle megtagadni nem lehet. Már azon lépéssel, hogy az autonómia elé tar­tozandó ügyekben, kezelés, kormányzat és ellenőrzés tekintetében, az egyharmadányi papi befolyás mellett, a világiak részére kétannyi közvetlen­ befolyás lett a dolgo­zatban kimondva, s elegendő tanúságul szolgál arra, hogy e jóakaratú javaslat a szervező congressus által kiindulási és haszna vehető anyagát felvétessék. A hivatkozott dolgozat a nagy közönség előtt ismeretlen levéli, s nem is tudatván biztosan: várjon e téren a főpapságnak van-e czélja a szükséges lépéseket tiszte szerint eszközleni , sajtó útján és társulati gyűlésekben mind inkább hangosabban nyilvánult a r. kath. közvélemény, határo­zottan kijelentvén, hogy ezentúl is a kor­mány és papság gyámsága alatt, legkisebb befolyása nélkül ott hagyni legszentebb egyházi és iskolai érdekeit nem kívánja, de hitfelekezeti önállását és függetlenségét korszerűen szervezni kívánván, a kezdemé­nyezést elodázhatlannak találja. Különösen az országgyűlési képviselők körében ez irányban élénk mozgalmak ke­letkeztek, s egymásután értekezletek több­ször tartatván, ez által mindinkább szük­ségessé vált, hogy az autonómia szervezé­sének érdekében az előlépések megtétes­senek. S a herczeg-primás által a r. kath. hit­vallású képviselők tekintélyesebb része ez érdekben magán­értekezletre felhivatván, a pesti papnöveldéi könyvtárteremben tartott ez emlékezetes értekezletben történt, hogy a jelenlevő összes ügytársak nézetét és óhajtását élethiven tolmácsolva, a haza böl­cse Deák Ferencz az elnöklő herczeg­­primásnak kijelentette, hogy a kath. hívek a főpapság jóakaratú kezdeményét szívesen fogadják, de szükséges, hogy az autonómia ne csak a főpapság és fővédúr, hanem együttesen a hívek által is előteremtessék. Szükséges, hogy a szervezeti munkájat már a hívek befolyásával és törvényes alakban készíttessék. S és azért kívánatos, hogy már a szervező congressus tagjainak meg­választási módozatát, egy a hívek által közvetlenül választott képviselők gyüleke­zete állapítsa meg, s ha e választási sza­bályok az apostoli király által jóváhagyot­tak , az autonomicus alkotmányt az azoknak alapján összeülendő congressus alkossa meg. Ezen így működendő congressus lesz hivatva, a kath.­list felekezet önállását és függetlenségét megteremteni és szervezni, s a főkegy­úr hozzájárulása után, a szerve­zett autonómiát törvényszerűen életbe lép­tetni. Csak ezen eljárás adhat a híveknek is megnyugvást, ha hogy a szervezeti mun­kájat saját hozzájárulásuk által is eszkö­zöltetik , s törvényesség és alkotmányosság tekintetéből is az eljárás ez által teljesen kifogástalanná tétetik. A bölcs tanács el lett fogadva, s a con­­gressusra vonatkozó választási szabályok kidolgozására az elő-congressus csakhamar össze lett híva. A közmegnyugtatást eszközlött válasz­tási szabályok alapján, közelebb az alkot­­mányozó congressus is összehivatott. Itt va­gyunk tehát valahára, annyi előkészület és várakozás után, az óhajtott ösvényen, mely ha kölcsönös jóakarat, egyenlő törek­vés és áldozatkészség párosul bennünk, az egyházat alkotó papság- és hivekben, bizonyosan mindnyájunkat, a r. kath. ér­deket egyedül biztosítható és korszerűen felvirágoztató alkotmányos önkormányzatra, az autonómiára fog vezérleni. A szervező congressus együttléte, a figyelmet és aggályokat egyenlően lekötő külháborús körülmények, s az ülésező or­szággyűlés daczára — maga iránt mindenütt nagy érdekeltséget keltett. Nagy érde­keltséget, és méltán, mert ha az óhajtott római katholikus autonómiát korszerűen, és józan-szabadelvű­en megoldani és érvé­nyesíteni sikerülne, az a r. kath. hitvilág­ban első és unicum lévén, bizonyosan a többi r. kath. országokban is mindenütt mintaképül fogna szolgálni; mert hazánk­ban is, ez által a különnyelvű­ r. lath. hitfelekezetnek a magyar független r. kath. egyház keretében tömörülni fog­ván, legszentebb hitfelekezeti érdekeik szol­gálatában és önálló élvezetében a magyar nemzeti egység szempontjából is nagy horderejű átalakulásnak alapja vettet­nék meg és országosan biztosíttatnék. Az egybegyűlt congressus több mint 200 tagjával, természetesen együttesen szervezni, együttesen alkotmányterveze­tet előállítani képtelen lévén, a szokásos igazolás és megalakulás után a tanácsko­zási házi szabályok megállapításával, az autonomicus szervezet javaslatszerű ki­dolgozására egy 27 tagú, egyharmadában egyházi, s kétharmadában világiakból álló bizottságot nevezett ki, s e bizottsági dol­gozat elkészültéig üléseit elnapolta. A kirendelt bizottság csak néhány nap­­pal azelőtt ült össze s megalakulván, a ritka tapintatú báró Sennyey Pál elnök­lete alatt, nagyfontosságú működését már tényleg meg is kezdette. A bizottság munkálkodásának, s a szer­vező congressus működésének történetét és jellemét megírni még a jövő feladata; a congressus tagjai előtt, eleddig a tapasztal­tak után, s igen eszélyesen, s a kitűzött nagy czél, az autonómia megteremtése lévén a vezéreszme, tartózkodtak eltérő nézetárnyalatok miatt pártokra oszlani, különböző ösvényre térni, s így a főbb el­veket, törekvéseket is jelzeni még minden tekintetben korai volna. De annyit ügyszeretet mellett nyilvánít­hatunk , hogy az alkotmányozó congressus­­nak, s minden egyes tagjainak kezébe, a társadalom és miveltség, a humanitás és nemzet részéről végtelen nagyfontosságú és nagy felelősséggel járó vitális érdekek van­nak letéve. Kétségtelen, hogy azoknak meg­óvása, biztosítása, reformálása és újjáterem­­tése egy részről a minő óvatosságot és eszélyt igényelnek, úgy más részről szük­ségképen kimaradhatlanul kell, hogy az alkotmányos önkormányzat, épen e legszen­tebb érdekek megóvása és fejlesztése tekin­tetéből józanon­ szabadelvű és korszerű szer­vezettel ejtessék meg és érvényesíttessék. Ezen vitális érdekek többé a kegyúrnak és papságnak exclusiv érdekei nem lehetnek; kell, hogy közvetlen befolyás által kezelés, ellenőrzés és kormányzat útján az összes kath. hívek életérdekeivé váljanak. Mindez csak úgy érezhetik el, ha az összes minden néven nevezendő egyházi vagyon és alapítvány, nem többé egyes osztály, de a nyolcz millió katholikus garantiája alá lesz áthelyezve; ha önmaguk a hívek által kezeltetvén, ezentúl nem exclusiv czélokra, de a kath. autonómia által önmaguknak a hiveknek, az egyetemes egyházközönség-

Next