Kecskeméti Lapok, 1870. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)
1870-10-22 / 43. szám
Harmadik évfolyam. 43. szám. Október 22.1870. vidékre:^: TjrnflnTrnifnrfii tfi nATr helyben, házhoz hordva: I■ I fi| IH RRl ■ ■ ■ H I || I W 1 M WJf vagy terjedelmes hirdetései.Negyedévre. 50 kr. K U I K U l||| U I ■ I LI I I H SSTM: :1: r : li S'.l M\ E\ |||B P. I I I , fl f 11IV Megjelenik e lap hetenként Ja JjLgfl JLfif H 18 | számittatik, egyszer, Szombaton. Hirdetések elfogadtatnak Gál-Előfizetési pénzek el- lia Fülöp könyvkereskedésében fogadtatnak Gallia Fülöp | jl a I rr Il * | Kecskeméten. — Hirdetések ezenkönyvkereskedésében Kecs- Ismeretterjesztő hetilap, hirdetési irodájában. (Pest, Királykeméten. » ■ utcza 60. sz.) A debreczeni kiállításról. Jelentése a kecskeméti „Iparegylet” elnökének. Hogy a hazai gyümölcsészet, ipar, gazdászat és kereskedelemre mily jótékony hatású horderővel bir egy kiállítás , azt a f. hó 8, 9. és 10-én tartott debreczeni fényesen igazolja. Ezt azon férfiak, kik már korábban is fáradoztak az ottani kiállítás nehéz munkájával, rég tapasztalták. A siker, az erkölcsi gazdag eredmény, erőt adott nekik megkezdett törekvéseikben tovább haladni: néhány évi szakértelemmel párosult szorgalmas munkásság a debreczeni kertészeti egyletet a hazai kertészet zászlóvivőjévé avatta. Nekünk, kiket Debreczen városához s az egylethez is kegyeletes rokonszenv fűz, jól esett e határozott meggyőződést szerezhetni. Egyébiránt oly vállalatokat , mint az ottani kertészeti egyleté, mely a nyegle üzérkedést, általában minden nyerekedést kizárva, a nemes gyümölcsfajok országszerte terjesztését tűzte feladatául, mely a magyar gyümölcsészetnek módot kiván nyújtani a legkitűnőbb, a legritkább fajoknak lehető legjutányosabb áron megszerzésére , — kell, hogy a siker áldása s az elismerés jutalmazzon. Ez egylet rendezte a kiállítást. Lépjünk be a 48—49-diki korszakból nevezetes múlttal biró díszes városháza épületébe, melynek nagy terme tűzetett ki a kiállítás helyéül. A lépcsőzeten jobbra felhaladva élénkbe tűnik óriási aranykeretben a város czímere; az oszlopokon nyugvó széles folyosó azonnal elárulja a kiállítás nagy terjedelmét: a későn jelentkezők kiállítmánya itt foglal helyet. Reggeli kilencz óra, rendezés, sürgős forgás minden teremben, számos kéz igyekszik a délután 3 órakor megnyitandó kiállításra minden terményt és tárgyat összhangzó csínnal berendezni. Egy előszobán s egy melléktermen keresztül haladva lépünk a virágokkal feldíszített nagy terembe, hol az elnökségnél épen az ország különböző vidékéről érkezett látogatók és küldöttségek tisztelkednek, kölcsönös üdvözlések után mindenkinek kézbesíttetik a kiállítás lefolyásának rendje. A díszes terem, a nagyszámú kiállított termények és tárgyak csinos berendezése különben is kiváncsivá tevén, tekintsünk körül sorrendben, mint azt a rendezőség elhelyezni jónak látta. A főterem egész nagyságát körülvedző asztalokon kiállított termények díszlenek, középen hat négynégy ölnyi hosszú asztal egyenlő körökre osztva nyugszik a korábban érkezett kiválóbb küldemények terhével. A legfelső első asztalon az erdélyi gazdasági egylet alma-és körte-, Tóth István Teésről alma-kiállitmányai helyezték, mindkettő méltó az érdekes helyre; második asztalt egészen Kovács József bátorkeszi ref. lelkész nagyszerű körte- és alma kiállitmánya foglalja el, a körte jelentékenyebb arányban képviseltetve; legszebb körtéi: szürke vajoncz, szürke esperest, Lauer húsvéti Diel vajoncza, Clairgeaux, Hardenpont angol herczegnő, Passe-Colmar-ja stb. Harmadik asztal Gr. Degenfeld Imre alma- és körte-kiállitmánya Téglásról, Liptai Ede 116 válfaj a leghelyesebb elnevezésű alma-kiállitmánya. A három alsó asztal elsején Karász Imre alma-kiállitmánya Szeghalomról, Szoboszló városa alma-, körte- és Bácsi László debreczeni lakos igen jeles alma-kiállitmánya helyeztetett. A második asztal egészen szellővel terhelve ismét Kovács Józsefé, a felsővel egy vonalban, e nagy választékú és becsű szőllő-gyűjtemény számos éveken át kifejtett szorgalom eredménye és jutalmaként tanúskodik, mint különös nagyszerű fürtök kitűntek a Bloussard fehér, Muscatquadrat (papsipka) fehér, és Markó Marokkó fekete szemű szőllői. A harmadik alsó asztalon bemenet jobbra Kecskemét alma- és körte kiállítmánya: talán nem követünk el szerénytelenséget, ha az almagyűjteményt a legkiválóbbak közé sorozzuk, habár ez valósággal csak rögtönzés volt. Azt kell azonban tapasztalnunk, hogy némely almáink elnevezése nem pomologiai, és a kertészeti tekintélyek által más néven ismertetnek, ilyen p. o. a „nő ranett“, melynek helyes neve „Orleansi kormos“, a „Szaniszló“ néven ismerős almának helyes neve „Triumph ranett“ (diadal kormos) stb. A nagy termet körülövedző asztalokon következők kiállítmányai szemléltettek sorrendben: Tamási Károly Debreczenből körte-, alma-, dió-terménye igen sok válfajban , különösen kitűnt igen szép Diel körtéje, s rendkívül nagyfajú diója; — nekünk úgy tetszik, hogy ha egyedül csak legnemesebb gyümölcseit állítja ki, a szemlélőre szerencsésb hatást gyakorol. Utánna Csapó Györgyné Debreczenből, Zrínyi János Vértesről, alma-kiállítmányai következtek, ez utolsónak szép sikulai almája tűnt ki. Ezután ismét Bácsi László gyönyörű körte terménye , nem annyira sok, mint nemesfajú szép választásban. Ha Bácsi L. kiállítmánya egy tömegben helyeztethetik el, még meglepőbb hatást gyakorol. Következett Szabó Lajos Debreczenből igen szép almafajaival, utánna Bakos Gábor földesi lelkész, Kecskés Lajos Margitáról, Kovács Ferencz Krasznamegyéből alma-küldeményeikkel. Utálnok Király Mihály Debreczenből alma-, körte-, dió-, mogyoró-kiállítása, rend, ízlés és választékosságban egyaránt meglepő hatásos, kormosai, mosolygó tafota, szercsika, arany parmain, királyi galambkája, fehér Calvillejai kitűnő szépek, tiszta jelvényezései gyakorlottságot tanúsítanak. Itt végződik a baloldal, szemben a debreczeni kertészeti egylet csaknem egész sort elfoglaló kiállításával , először is gazdag választékban, nemes fajú körtéi kitűnő példányokban, utánna alma-gyűjteménye, mindkettő ügyesen és választékosan elhelyezve; ezeknek két végén és a középsőrészen virágokból alkotott gúla, elől egy másfél fontos nagyságú birs Enyingről Glockertől. Mindezeknek kiegészítését képezi Sárváry Jakab Debreczenből alma-gyűjteményével. A piaczra eső oldalon első a derék Simonffy Imre, városi főkapitány kertészeti egyleti elnöknek alma- és körte-kiállítása, középszerű asztalon egymagában, jó ízlés, nem annyira sok mint nemes fajokból összeállított szép példányok, középen a szerény „Simonffy-piros“fal. Utánna két kisebb asztalon Szalonta városa, ezután * Czóbel Albert kiállitmánya Anarcsról, mindkettő almából. Ezután Debreczenből Sallay Józsefné alma- és körte-, Frőlich Károly Kassáról körte, végre Hadház városa almakiállitmányaikkal tűntek ki. Azt hisszük egyedül e nagy teremre volt a kiállítás számítva, a mellékterem, előszoba és csarnokra csak később terjesztetett ki. Az első teremben elől a debreczeni felső gazdasági tanintézet gondosan kezelt kerti és gazdasági magvai foglaltak helyet 106 fajban. Ezután Fischer Tivadarné czukorban szárított ötféle gyümölcse, Gobóczy Károlyné finom czukrozott dinnye-aszalványa. Befőttek Kovács Lukács Ida, Király Katalin, Kafka Teréz és Kaszonyiczky Szabó Teréztől, az elsőé legjobb ízléssel. Utánnak különféle borok kiállítása többektől, mérsékelt mennyiségben. E nevezettek állványai alatt a kerti zöldségek sora, melyek között a debreczeni gazdasági tanintézet honosított tápgumóival kelkáposzta, angol kalarábé, sárga- és czékla-répáival, Boross Ferenczné zöldség és torma, Kafka Teréz kék káposzta, Decski Istvánná kalarábé- és retek-kiállításaikkal tűntek ki. A terem előrészén Kafka Teréz gonddal és gyakorlott kézzel rendezett alma-, körte- és dió-termelvénye volt helyezve, melyet középen gúlaszerű alakban Szabó József debreczeni leánytanító igen választékos alma- és körte-kiállítmánya osztott két részre, e két kiállító almái közül nők kormosa, csikós őszi csörgős, fehér téli calville, piros téli calville, Török Bálint, Edler Princz, piros Apollo, Szercsika ananász kasszeli