Kecskeméti Lapok, 1871. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1871-01-07 / 1. szám
4 IH U&fe* ’ Negyedik évfolyam, 1 szám. Január 7.1871 __________ ___________________ • Előfizetési díj : # ________ ___ _____ __ Hirdetési dijak: Vidékre, postán: jF* '^P'lff M Try tsT1# ^§r ■■■ ■ vagy 13 # I I I I I 8 m $ ül M jgM fl I 9 fi I n H n Ilii If 5 hasábos petit sor, egyszeri helyben, házhoz hordva: B# || | 1 I B I# l«1 gl fi I.1 1 § B 1 I II MII I # hirdetésnél 5 kr.többszöri skt: jr* I Hl \I I ill H . I I H Fill ^‘so.'ar Egész évre . . 5 „ — „ §| U m || g TM V| IFik p n fj Lpf Kg S g 9 B | _ | | | 19 I* A nyilttérben való közle-Megjelenik e lap hetenként |li illiilll 11111 II I 1 1 I ff I 1 111% mény 3 hasábos soráért 10 kr. egyszer, Szombaton. BSgJr ■■uSlHlHIíhl JBL |SbK Juli !bL|B| fl számittatik. Előfizetési pénzek el- Hirdetések elfogadtatnak Gál fosadtatnak Gallia Pilön Ha Fü 18p könyvkereskedésében fogadtatnak Szallia Eulop „11. 1 I r, I « ■ | Kecskeméten. — Hirdetések ezenkönyvkereskedésében Kecs-ti PTIPQZ I H M PT I H kivttl fölvételnek még M. Zelslerkeméten. IOINIUI ullbl JDOtlU II C II I a II. hirdetési Irodájában. (Pest,Király. *oteza 60. az. Előfizetési fölhívás „KECSKEMÉTI LAPOK“ 1871-ik évi folyamára. Lapunk ezen számával kezdetét veszi a negyedik évfolyam. Minél több szellemi és anyagi küzdelem jutott eddig e szerény helyi lap osztályrészéül, annál több reményre jogosít a kedvezőbb jövő iránt ama megnyugtató bizalom , melyet e lapnak helyben és vidéken fölgerjesztenie sikerült. Rendes közlönye lévén Lapunk helyben a Kecskemét-vidéki gazdasági egyesületnek, a kecskeméti Takarékpénztárnak, az Olvasókörnek és jótékony Nőegyletnek , — a többi egylet, társulat, intézet és valamennyi testület közleményeit mindig szives készséggel fölkarolta; minélfogva reményű alulírt szerkesztőség, hogy az eddig fenállott illetéktelen választófalak mihamarabb leomlanak s jövőben e Lapot — czimének teljesen megfelelőleg — mint az összes helyi érdekegység gyúpontját leszen szerencsés bemutatni. Jövő évre munkatársakul és levelezőkül jelentékeny munkaerő ajánltatott fel részünkre, mely eddigi egyetlen hátrányunkat, az egyoldalúságot megszüntetve. Lapunkat változatos közlemények adhatásával fogja érdekesbbé tenni. Mindazáltal jövőben is a tanügy és közművelődés, a gazdászat és ipar, a városi belügy és rendészet leszen a kitűzött irány, mely Lapunkat vezérlendi, és ezek mellett a kiállítás tömöttsége, változatossága, kiváltképen átalános és összes helyi érdekeink figyelemben tartása leszen főtárgya vállalatunknak. Mihez képest őszinte bizalommal felhívunk minden helybeli intézetet, társulatot, egyletet s a város kebelében létező testületet , hogy Lapunkat kölcsönös bizalommal felkarolva, körükben és kebelükben fölmerülő minden mozzanatról jelentéseiket, értesítéseiket , vagy észrevételeiket, a közügy érdekében, e helyi közlöny számára készséggel beküldeni szíveskedjenek. Egyszersmind tisztelettel kérjük eddigi előfizetőinket, hogy megrendeléseiket megújítani s azok mellé újabb megrendelőket is szerezni szíveskedjenek, figyelmeztetvén egyszersmind , hogy Lapunk további folyamára megrendeléseikről mielőbb intézkedni méltóztassanak, nehogy a lap szétküldésében fenakadás történjék. Lapunk alakja és ára egyelőre marad a régi. Viszhang. .. A nőegylet alakulása Kecskeméten is nemét a jótékony izgalomnak hozta létre nemcsak a kedélyekben, hanem az elmékben is. Ennek volt következménye, hogy a „Kecskeméti Lapok“ több czikket hoztak, melyek részint a nőneveléssel foglalkoztak különösen, részint a nők hivatásával átalában : egyik érinti anő amancipatiát is. Nem kerülhetjük el a tévedést, ha ma úgynevezett emancipált nőkről ítéljük meg a nők emancipatióját: amazok egy női typust képeznek, mely a jelen társadalomnak egyik kinövése; emez egy eszme, a mely által felüdül, újjászületik az emberi nem. Némely nők a szerénységet nyűgnek, a háziasságot korlátoltságnak, a nőiséget tehernek tartják s azokat, mint ilyeneket le is vetkőzik és szabadabb szokásokat s viseletet öltenek, férfiasabb kedvteléseket keresnek, átalában férfiasan szabadabb gondolkodást követnek, mely szabadság és férfiasság azonban épen nem valami eszményi. Ezek a mi emancipált nőink, kiket a debardeuröktől még egy kis szemérem választ el. A nő-emancipatio eszméje pedig azt fejezi ki, hogy ruháztassanak fel a nők a társadalomban ugyanazon polgári jogokkal, mint a férfiak, s nyittassák meg előttök az emberi tudásnak és megélhetésnek minden ösvénye. Imez emancipationak elmaradhatatlan következése, sőt első föltétele, hogy a nők tényleg oly minőségű és terjedelmű nevelésben, illetőleg oktatásban részesüljenek, miáltal képesek legyenek hivatásuknak, feladatuknak eleget tenni. Ekkor a nő be lesz vezetve azon eszmék világába, melyek az egyéni egy napos élet szövevényei fölött magasan jelzik nemzedékről nemzedékre az örök emberiség haladásának százados lépéseit, s a mely világ a kinek lelke előtt egyszer föltárul, annak homlokán ott ragyog az emberméltóság sugara, azon fenséges érzete, melylyel egy kebelben kicsinyhitűség, rút indulatok nem honolhatnak. — És ekkor az önmagának visszaadott, sorsának urává tett nő, anyagi függetlenségében, szellemi önállóságában szabad lesz tehetségeivel, szabad lesz vágyaival, szabad lesz akaratával, semmi tekintetben sem rendelve alá a férfinak, kölcsönös és egyenlő lévén a szükség érzete, melynélfogva a két nem természet szerint vonszódik egymáshoz. Gondolni sem lehet jobban elpazarolt s rosszabbul betöltött időt, mint amilyen hattól tizenhat éves koráig egy leány élete ma. Talán két-három évig intézetbe jár, de ki merné azt oktatásnak mondani! És a többi hét-nyolcz év alatt? — a szív és fő ürességének elpalástolására, de föntartására is oly igen alkalmatos, beszédben és cselekedetben követendő egyezményes magaviseleti szabályok alá fogva, az utánzás és tettetés mesterségére utalva megfosztatik az édes emlékezésnek örök és egyedül zavartalan forrásától, az egyéni életnek a későbbi idők megött homályba enyésző mythoszi korától, a boldog gyermekkortól, egy mesterkélt báb lételét másolja, mígnem egy nyilvános mulatságba, mint mondani szokás a világba először bevezettetik, amikor hajadonná, eladóvá lesz. És ekkor? — egyetlen föladata, hogy tessék, egyetlen czélja, hogy férjhez menjen. És még ha a férfiak, kiknek tetszeni ez idő szerint a leány feladata, átalában fenkölt szelleműek és olyanok lennének, kik csak a benső valódiságnak hódolnak! Ne mondja senki, hogy a nők fényűzése és meg nem bízható volta ijeszti viszsza a férfiakat a nősüléstől. Hányadik férfi az, ki hódolatát valami egyébbel tudná vagy akarná tanúsítani, mint drága csecsebecsékkel és az érzelmeket megvesztegető hízelgésekkel? S avagy nem a gazdagon felpiperézett öltözéket kíséri-e a legtöbb sóvár, tekintet, és nem a kaczért rajongja-e körül a legtöbb udvarló ? Az örök szép, a fenséges iránti érzékkel nem bírnak ma a férfiak, miután szemeik csak a felszín változatait keresik. Ezeknek imponál a külső fény, de nem bíznak sem önodaadásukban, sem kitartásukban, sem életrevalóságukban, s azért nem nősülnek. Tudom, hogy vannak férfiak, kik a legtiszteletreméltóbb okokból maradtak és maradnak nőtlenül, de azok annyival több kímélettel viseltetnek a nőnem iránt, s bár a valódi okot elárultnuk tiltja a kegyelet, ugyanaz visszatartja őket attól, hogy álokokkal palástolják az igazit, mire nem is szorulnak. Legyen csak beavatva a nő az igaz és szép által megvilágosított, a tudomány és Előfizetési díj: a postán vidékre, vagy helyben házhoz hordva. Negyedévre . . ) frt. 50 kr. Félévre . . . 3 „ — „ Egész évre . . 5 „ — „ A hirdetések s nyittéri közlemények dija e lap mindenik számának homlokán olvasható; mind az előfizetési, mind pedig a hirdetési dijak Gallia Fülöp úr könyvkereskedésében fogadtatnak el. Kecskemét, Jan. 4. 1871. Szerkesztőség.