Kecskeméti Lapok, 1872. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1872-04-20 / 16. szám
cs. arany és 6000 darab ezüst huszas adósság biztosításának alapjául. Továbbá ugyanezen pénztár által kezeltetik, de külön pénztári könyv és napló mellett, a polgári kórház tőkepénze. Ezen pénztárban 1867. május 20-án kötelezvényekben találtatott 17,132 írt. 11 kr., mely summa egyes lakosoknak 200 frtos részletekben 6% kamat előleges befizetésének kötelezettsége alatt adatott ki, de itt a kölcsönvevők megfeledkeztek szigorú kötelezettségekről, az intézet fontosságáról és üdvösségéről egy részben , mert a kamatokat nemhogy előlegesen, kötelezettségük értelmében befizették volna, de utólagosan sem tettek eleget kötelezettségüknek; más részről a kamatok beszedésére sem fordittatott kellő gond és figyelem s ennek az lett káros következése, hogy a kölcsön vett tőkéktől 7, 8, 10, 12, sőt 14 évi kamatok is fizetetlenül voltak. E késedelmes fizetés ezen pénztárra nézve felette sérelmes és káros következést volt s azonnali orvoslást igényelt: e végből az illető hátralékos tartozók a kamatoknak azonnali befizetésére komolyan felszólittattak, a felszólítás után is késedelmezők a törvény értelmében tartozásaik befizetésére köteleztettek, melynek azon kedvező sikere lett, hogy a befolyt kamatokból és más néha-néha előfordult kegyes hagyományokból s bírságokból a kórház tőkepénze 1871. decz. 31-én volt 32,542 frt. 74 kr. s igy 1867. május 20-tól szaporulat 15,410 frt. 63 kr. Végre ugyanezen pénztár kezelése alatt áll, de hasonlóul külön számadási könyv és napló szerinti kezelés mellett, a szegények házának tőkepénze, melyben volt 1867. május 20-án egyeseknél kötelezőkre kiadva 1715 frt. 24 % kr.; de ezen pénztár is a fentebbi módon, a kamatok nem fizetése miatt hasonló részhelyzetben volt és folytonos szorgalmazás után, a kamatoknak befizettetése és egyéb e czélra befolyt jövedelmezések folytán 1871. decz. 31-én volt ezen pénztár tőkepénze 15,315 frt. 242 kr. és igy 1867. május 20-tól szaporulat 13,600 frt. Eddig tart a törlesztési pénztár irányábani előterjesztésem, melyből azon pénztár bevételei és kiadásai elegendőleg felderíttettek, most a városi váltságpénztár befolyt jövedelmeit s kiadásait és azon pénztár jelen állására nézve bátor vagyok felvilágosítást adni. Ezen pénztár terhe oly nyomasztólag hat ránt, — higgadt megfontolás mellett hathat e város minden lakosára, •— hogy annak lefolyása e várost némi mellőzés, vagy figyelemmulasztás mellett nagy zavarba sodorhatja, — melynek terhe egy részben a bécsi nemzeti banktól felkölcsönzött 300,000 frt. törlesztés útjáni visszafizetése. Ezen pénztárban 1867. máj. 20-án igen csekély summa lévén, az évi február 10-én ki nem fizetett 10,500 frt. rátának az évi aug. 10-én kifizetni kötelezett rátávali együttes kifizetése felette súlyos terhére volt; az idő rövidségét és különösen a gazdálkodási időszakot tekintve, a mulasztásból eredhető nagy bajok elhárítása végett, ide különösen éber figyelmet kellett fordítani; de a folytonos szorgalmazás itt is meghozta az óhajtott sikert, mert az 1867. aug. 10-re kitűzött fizetési határidőben a 21.000 frt. pontosan befizettetett, és azóta a fizetési terminusok pontosan megtartatván, városunkra legkisebb kellemetlenség sem származott, sőt a részletenkint ezen pénztárba befolyt, de fel nem használt summákat, hogy kamat nélkül ne heverjenek , időszakonkint a helybeni takarékpénztárba behelyezvén, úgyannyira, hogy ma 6% kamat fizetés mellett behelyezve van 34,191 frt. 78 kr. Kellő gond fordittatott továbbá a városi házi pénztárba befolyt azon összegekre, melyeknek bizonyos rendeltetésük lévén, sem a város terhei letisztázására, sem domestikai czélokra felhasználhatók nem voltak : mindezeket, hogy gymölcsözés nélkül ne heverjenek, a helybeni pénzintézetekbe kamatozás végett behelyezvén, e szerint kiadva van: 1-szer sertéshizlaló telepekért bejött és már egy részben tőkésített kamatokkal szaporodott summa 7106 frt. 74 kr. 2-szor Lakiteleki ármentesített rétek haszonbéréből befolyt summa 17,437 frt. 19 kr. 3-ar szentkirályi s alpári csücskeföldek árából bejött 1233 frt. 69, 4-er Mesterházi korcsmaföld árából előpénzül bejött bánatpénz 750 frt. 5 szór a lefolyt három évben a fogyasztási adóból, a havi részletek pontos befizetése után fentmaradt summa 9000 frt.., összesen 35,527 frt. 62 kr. Ha a váltságpénztárból a takarékpénztárba behelyezett summát hozzászámítjuk, van a helybeni pénzintézetekbe gyümölcsözés végett beadva összesen 69,719 frt. 40 kr. Végre felemlíteni nem látom feleslegesnek, hogy a lefolyt 1871-ik évben, városi, bugaczi monostor és pusztaszeri adóba, valamint ínséges kölcsönök visszafizetésébe, a helybeni és a szegedi m. kir- adóhivatalba átfizettetett összesen 334,503 frt. 54% kr. Ezekből méltóztatik átlátni, hogy négy évi s tíz hónapi hivataloskodásunk alatt, tiszttársaim közreműködésével, e város pénzügyi állását tekintve, mit tettünk; hogy megfeleltünk-e hivatásunknak s bennünk helyezett bizodalomnak és mennyiben, annak megítélése nem reám, hanem a tisztelt bizottsági tagok köréhez tartozik, hogy ily rövid idő alatt városunk zavart pénzügyi állását tekintve, minden tisztába hozatott, ezt nem állítom, de hogy négy évi s tíz hónapi idő mindazok bevégzésére nem elegendő, azt határozottan merem állítani, valamint azt is, hogy városom, melyben születtem, melynek felvirágzását óhajtom , melyet szeretek, melyben akarok élni és meghalni, minden veszélyes bajtól mentve, ingadozott hitele tökéletesen helyreállítva van; bizton állítom, hogy városunk vagyoni állását tekintve, oly szerencsés helyzetben áll, hogy folytonos munkáiddás által felvirágozása minden kételyen felül áll. Az előadottakból könnyen átlátható, hogy engem tiszttársaimmal együtt, hiúság, dicsvágy, nagyravágyód nem vezetett, midőn választópolgártársaink bizalmánál fogva hivatalunkat elfogadtuk; én nem ragyogni, de használni akartam, fő törekvésem volt: e várost minden tekintetben boldogítani , a sok keserűségek közepette is ; igyekeztem hivatásomnak eleget tenni, soha nem csüggedtem, teljes erőmből s meggyőződésem szerint teljesítettem mindenkor Felséges Urunk s koronás Királyunk és a Magas Kormány iránti törvényes kötelességeimet s végeztem városom iránti hivatalommal együtt járó teendőimet: e tudat kisér jelen perczben csendes családi körömbe, ez a síron túl az Isten Ítélő széke eleibe.r És most tiszttársaim nevében is, akiktől hivataloskodásom ezen utolsó percében, a netán tanúsított szigorúságomért bocsánatot kérek : legyenek meggyőződve, hogy én őket, rangkülönbség nélkül szerettem, legyenek elnézők és elfelejtők; legyenek meggyőződve, hogy mindazt, ha valamit tettem, nem a magam, hanem városom, melynek jobblétét előmozdítani velök együtt különös kötelességünk lévén, érdekében tettem, — ezennel hivatalomról lemondok; fogadja Méltóságod tőlem e város pecsétjét és levéltárának kulcsait, melyeket én hivataloskodásom alatt, esküm- t höz hiven, megőrzöttem. Kecskemét, ápril 2-án, 1872. Nagy Lajos, m. k. polgármester. Az ipartörvény végrehajtása tárgyában az ipar s kereskedelmi miniszter a következő körrendeletét intézte az ország valamennyi törvényhatóságához. Az ő felsége által szentesített és legközelebb kihirdetett ipartörvény , megszüntetvén az egyes iparágak megkezdése és gyakorlása, az iparosok és segédszemélyzetük közti viszony minősége, az ipartársulatok és az iparhatóságok eljárása körül eddig uralkodott bizonytalanságot és az egyes törvényhatóságok által az érvényben volt iparrendtartással szemben követett eljárás különbözőségét, mely elveken alapszik és oly intézkedéseket tartalmaz, melyek képesek összes iparunkat erős tevékenységre ösztönözni, annak gyors haladását és felvirágozását előidézni. Az egyes törvényhatóságoktól fog függni nagy részben, hogy — helyesen értelmezve a törvény egyes tételeit és kellő erélylyel, de egyszersmind kellő tapintattal, és a létező érdekek lehető kímélésével hajtva végre annak intézkedéseit, — egyfelől az ipar természet szerinti fejlődésének, az ezt előmozdító tényezők lehetőleg szabad szövetkezésének, és az iparos értelmiség emelkedésének útjában álló akadályokat elhárítsa, másfelől az ipar fejlődésére és haladására nélkülözhetően oltalmat biztosítsa. E czélból nem tartottam feleslegesnek, a törvényhatóság figyelmét egyelőre a következőkre hívni fel: a) Tekintettel az ipartörvény 4. §-ára, mely szerint a történt bejelentésekről szóló iparhatósági igazolványok a bejelentés napjától számítandó 3 nap alatt múlhatatlanul kiszolgáltatandók, az első fokú iparhatóságot gyakorló községeknek kötelességeikké teendő, hogy haladék nélkül iparbejelentési sorkönyvről gondoskodjanak, melyben minden egyes bejelentésnek sorszám szerinti felvétele mellett,a bejelentés napja, a bejelentő neve és lakhelye, a község neve, melyre az illető ipargyakorlat bejelentetik, a bejelentett iparág, és végre a kiszolgáltatott iparigazolvány száma és kelte, vagy eshetőleg a megtagadás indokai rovatosan bejegyzendők lesznek. b) A törvény 5. §-a feljogosítván a közigazgatási hatóságokat, hogy az ott elősorolt iparágak gyakorlására nézve közbiztonsági, közerkölcsiségi, közegészségi és más egyéb közérdekek szempontjából, ugyanazon törvény korlátai között, és a helyi szükséghez képest általánosan kötelező szabályokat hozzanak, szükségesnek tartom a törvényhatóságot figyelmeztetni, miszerint az érintett egyes iparágak minőségéhez, és a helyi szükséghez képest, tekintettel az érintett ipartörvény szabványaira, valamint az 1874-ik évi 42-ik t. ez. 5. 6. és 7-ik §-aira is, hasonló szabályok alkotásáról idejében gondoskodjék. S e czélból tájékozásul értesítem, hogy sz. k. Fest városa közönsége ama szabályok kidolgozása iránt már rendelkezett. Megkönnyítené a törvényhatóság munkáját és a lehető egyformaság érdekében kívánatos is volna, ha a nevezett város által megállapítandott szabályokat