Kecskeméti Lapok, 1872. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1872-04-20 / 16. szám

cs. arany és 6000 darab ezüst huszas adós­ság biztosításának alapjául. Továbbá ugyanezen pénztár által ke­zeltetik, de külön pénztári könyv és napló mellett, a polgári kórház tőkepénze. Ezen pénztárban 1867. május 20-án kötelezvé­nyekben találtatott 17,132 írt. 11 kr., mely summa egyes lakosoknak 200 frtos részle­tekben 6% kamat előleges befizetésének kötelezettsége alatt adatott ki, de itt a köl­­csönvevők megfeledkeztek szigorú kötele­zettségekről, az intézet fontosságáról és üd­vösségéről egy részben , mert a kamatokat nemhogy előlegesen, kötelezettségük értel­mében befizették volna, de utólagosan sem tettek eleget kötelezettségüknek; más rész­ről a kamatok beszedésére sem fordittatott kellő gond és figyelem s ennek az lett káros következése, hogy a kölcsön vett tőkéktől 7, 8, 10, 12, sőt 14 évi kamatok is fize­­tetlenül voltak. E késedelmes fizetés ezen pénztárra nézve felette sérelmes és káros következést­ volt s azonnali orvoslást igé­nyelt: e végből az illető hátralékos tarto­zók a kamatoknak azonnali befizetésére ko­molyan felszólittattak, a felszólítás után is késedelmezők a törvény értelmében tarto­zásaik befizetésére köteleztettek, melynek azon kedvező sikere lett, hogy a befolyt kamatokból és más néha-néha előfordult kegyes hagyományokból s bírságokból a kórház tőkepénze 1871. decz. 31-én volt 32,542 frt. 74 kr. s igy 1867. május 20-tól szaporulat 15,410 frt. 63 kr. Végre ugyanezen pénztár kezelése alatt áll, de hasonlóul külön számadási könyv és napló szerinti kezelés mellett, a szegé­nyek házának tőkepénze, melyben volt 1867. május 20-án egyeseknél kötelezőkre kiadva 1715 frt. 24 % kr.; de ezen pénz­tár is a fentebbi módon, a kamatok nem fizetése miatt hasonló rész­helyzetben volt és folytonos szorgalmazás után, a kama­toknak befizettetése és egyéb e czélra be­­folyt jövedelmezések folytán 1871. decz. 31-én volt ezen pénztár tőkepénze 15,315 frt. 24­­2 kr. és igy 1867. május 20-tól szaporulat 13,600 frt. Eddig tart a törlesztési pénztár irányá­­bani előterjesztésem, melyből azon pénztár bevételei és kiadásai elegendőleg felderíttet­­tek, most a városi váltságpénztár befolyt jövedelmeit s kiadásait és azon pénztár je­len állására nézve bátor vagyok felvilágo­sítást adni. Ezen pénztár terhe oly nyo­masztólag hat ránt, — higgadt megfontolás mellett hathat e város minden lakosára, •— hogy annak lefolyása e várost némi mellő­zés, vagy figyelemmulasztás mellett nagy zavarba sodorhatja, — melynek terhe egy részben a bécsi nemzeti banktól felkölcsön­­zött 300,000 frt. törlesztés útjáni vissza­fizetése. Ezen pénztárban 1867. máj. 20-án igen csekély summa lévén,­­ az évi február 10-én ki nem fizetett 10,500 frt. rátának az évi aug. 10-én kifizetni kötelezett rátá­­vali együttes kifizetése felette súlyos ter­hére volt; az idő rövidségét és különösen a gazdálkodási időszakot tekintve, a mu­lasztásból eredhető nagy bajok elhárítása végett, ide különösen éber figyelmet kellett fordítani; de a folytonos szorgalmazás itt is meghozta az óhajtott sikert, mert az 1867. aug. 10-re kitűzött fizetési határidő­ben a 21.000 frt. pontosan befizettetett, és azóta a fizetési terminusok pontosan meg­tartatván, városunkra legkisebb kellemet­lenség sem származott, sőt a részletenkint ezen pénztárba befolyt, de fel nem hasz­nált summákat, hogy kamat nélkül ne he­verjenek , időszakonkint a helybeni taka­rékpénztárba behelyezvén, úgyannyira, hogy­­ ma 6% kamat fizetés mellett behelyezve van 34,191 frt. 78 kr. Kellő gond fordittatott továbbá a vá­­rosi házi pénztárba befolyt azon összegekre, melyeknek bizonyos rendeltetésük lévén, sem a város terhei letisztázására, sem do­­mestikai czélokra felhasználhatók nem vol­tak : mindezeket, hogy gy­­mölcsözés nél­kül ne heverjenek, a helybeni pénzintéze­tekbe kamatozás végett behelyezvén, e sze­rint kiadva van: 1-szer sertéshizlaló telepe­kért bejött és már egy részben tőkésített kamatokkal szaporodott summa 7106 frt. 74 kr. 2-szor Lakiteleki ármentesített rétek haszonbéréből befolyt summa 17,437 frt. 19 kr. 3-ar szentkirályi s alpári csücske­­földek árából bejött 1233 frt. 69, 4-er Mesterházi korcsmaföld árából előpénzül­­ bejött bánatpénz 750 frt. 5 szór a lefolyt három évben a fogyasztási adóból, a havi részletek pontos befizetése után fentmaradt summa 9000 frt.., összesen 35,527 frt. 62 kr. Ha a váltságpénztárból a takarékpénz­tárba behelyezett summát hozzászámítjuk, van a helybeni pénzintézetekbe gyümölcsö­­zés végett beadva összesen 69,719 frt. 40 kr. Végre felemlíteni nem látom felesleges­nek, hogy a lefolyt 1871-ik évben, városi, bugacz­i monostor és pusztaszeri adóba, valamint ínséges kölcsönök visszafizetésébe, a helybeni és a szegedi m. kir- adóhiva­­­­talba átfizettetett összesen 334,503 frt. 54% kr. Ezekből méltóztatik átlátni, hogy négy évi s tíz hónapi hivataloskodásunk alatt, tiszttársaim közreműködésével, e város pénz­ügyi állását tekintve, mit tettünk; hogy megfeleltünk-e hivatásunknak s bennünk helyezett bizodalomnak és mennyiben,­­ annak megítélése nem reám, hanem a tisz­telt bizottsági tagok köréhez tartozik, hogy ily rövid idő alatt városunk zavart pénz­ügyi állását tekintve, minden tisztába hoza­tott, ezt nem állítom, de hogy négy évi s tíz hónapi idő mindazok bevégzésére nem elegendő, azt határozottan merem állítani, valamint azt is, hogy városom, melyben születtem, melynek felvirágzását óhajtom , melyet szeretek, melyben akarok élni és meghalni, minden veszélyes bajtól mentve, ingadozott hitele tökéletesen helyreállítva van; bizton állítom, hogy városunk va­gyoni állását tekintve, oly szerencsés hely­zetben áll, hogy folytonos munkáiddás által felvirágozása minden kételyen felül áll. Az előadottakból könnyen átlátható, hogy engem tiszttársaimmal együtt, hiúság, dicsvágy, nagyravágyód nem vezetett, mi­dőn választó­polgártársaink bizalmánál fogva hivatalunkat elfogadtuk; én nem ra­­gyogni, de használni akartam, fő törekvé­sem volt: e várost minden tekintetben bol­dogítani , a sok keserűségek közepette is ; igyekeztem hivatásomnak eleget tenni, soha nem csüggedtem, teljes erőmből s meggyő­ződésem szerint teljesítettem mindenkor Fel­séges Urunk s koronás Királyunk és a Magas Kormány iránti törvényes köteles­ségeimet s végeztem városom iránti hivata­lommal együtt járó teendőimet: e tudat kisér jelen perczben csendes családi kö­­­­römbe, ez a síron túl az Isten Ítélő széke eleibe.r És most tiszttársaim nevében is, a­kiktől hivataloskodásom ezen utolsó per­­c­ében, a netán tanúsított szigorúságomért bocsánatot kérek : legyenek meggyőződve, hogy én őket, rangkülönbség nélkül szeret­tem, legyenek elnézők és elfelejtők; legye­nek meggyőződve, hogy mindazt, ha va­lamit tettem, nem a magam, hanem vá­rosom, melynek jobblétét előmozdítani ve­lök együtt különös kötelességünk lévén, érdekében tettem, — ezennel hivatalomról lemondok; fogadja Méltóságod tőlem e vá­ros pecsétjét és levéltárának kulcsait, me­lyeket én hivataloskodásom alatt, esküm- t höz hi­ven, megőrzöttem. Kecskemét, ápril 2-án, 1872. Nagy Lajos, m. k. polgármester. Az ipartörvény végrehajtása tárgyában az ipar s kereskedelmi miniszter a következő körrendeletét intézte az ország vala­mennyi törvényhatóságához. Az ő felsége által szentesített és legközelebb kihirdetett ipartörvény ,­­ megszüntetvén az egyes iparágak megkezdése és gyakorlása, az iparosok és segédszemélyzetük közti viszony minősége, az ipartársulatok és az iparhatóságok eljárása körül eddig uralkodott bizonytalanságot és az egyes tör­vényhatóságok által az érvényben volt iparrend­tartással szemben követett eljárás különbözőségét, m­ely elveken alapszik és oly intézkedéseket tar­talmaz, melyek képesek összes iparunkat erős tevékenységre ösztönözni, annak gyors haladását és felvirágozását előidézni. Az egyes törvényhatóságoktól fog függni nagy­­ részben, hogy — helyesen értelmezve a törvény egyes tételeit és kellő erélylyel, de egyszersmind kellő tapintattal, és a létező érdekek lehető kímé­lésével hajtva végre annak intézkedéseit, — egy­felől az ipar természet szerinti fejlődésének, az ezt előmozdító tényezők lehetőleg szabad szövet­kezésének, és az iparos értelmiség emelkedésének útjában álló akadályokat elhárítsa, másfelől az ipar fejlődésére és haladására nélkülözhetően oltal­mat biztosítsa. E czélból nem tartottam feleslegesnek, a tör­vényhatóság figyelmét egyelőre a következőkre hívni fel: a) Tekintettel az ipartörvény 4. §-ára, mely szerint a történt bejelentésekről szóló iparhatósági igazolványok a bejelentés napjától számítandó 3 nap alatt múlhatatlanul kiszolgáltatandók, az első fokú iparhatóságot gyakorló községeknek köteles­ségeikké teendő, hogy haladék nélkül iparbejelen­tési sorkönyvről gondoskodjanak, melyben minden egyes bejelentésnek sorszám szerinti felvétele mel­lett,­a bejelentés napja, a bejelentő neve és lak­helye, a község neve, melyre az illető ipargya­korlat bejelentetik, a bejelentett iparág, és végre a kiszolgáltatott iparigazolvány száma és kelte, vagy eshetőleg a megtagadás indokai rovatosan bejegyzendők lesznek. b) A törvény 5. §-a feljogosítván a közigaz­gatási hatóságokat, hogy az ott elősorolt iparágak gyakorlására nézve közbiztonsági, közerkölcsiségi, közegészségi és más egyéb közérdekek szempont­jából, ugyanazon törvény korlátai között, és a helyi szükséghez képest általánosan kötelező sza­bályokat hozzanak, szükségesnek tartom a tör­vényhatóságot figyelmeztetni, miszerint az érintett egyes iparágak minőségéhez, és a helyi szükség­hez képest, tekintettel az érintett ipartörvény szabványaira, valamint az 1874­-ik évi 42-ik t. ez. 5. 6. és 7-ik §-aira is, hasonló szabályok alkotá­sáról idejében gondoskodjék. S e czélból tájéko­zásul értesítem, hogy sz. k. Fest városa közönsége ama szabályok kidolgozása iránt már rendelkezett. Megkönnyítené a törvényhatóság munkáját és a lehető egyformaság érdekében kívánatos is volna, ha a nevezett város által m­egállapítandott szabályokat

Next