Kecskeméti Lapok, 1873. január-június (6. évfolyam, 2-26. szám)
1873-04-20 / 16. szám
meg mindent, mit e téren a közügy megkiván s a gyakorlat célszerűnek bizonyít. Ezzel az intézkedéssel, mint fentebb is emlitők, a baj gyökeresen orvosolva ugyan nem lesz, de oly utcák, mint ezúttal , hogy többet ne említsünk, a körösi, ahol tégla-, vályog- és kőszénpor kellemes vegyírléke tarkítja a léget és a rész sorsa által arra vezetett lakosok, sétára járók szemét, tüdejét rongálja, mégsem lesznek és ez nyereségnek elég arra, hogy figyelmen kívül ne hagyjuk s kivitelét sürgessük és követeljük. tekintetben igénybe vett városi pénztár számára némi jövedelemforrás is nyittatik; és azok egyike nem más, mint hogy azon területek, amelyek a szerb tövissel leginkább el vannak borítva, előre meghatározott nagyságú részletekben a legtöbbet ígérőknek ahol ez lehetséges több évre haszonbérbe adassanak; — a másikat pedig, amely nagyon sokkal kevesebbe kerülne a kapáltatásnál és mégis célszerűbb, nem egyéb, minthogy a szerbtövis, mielőtt magot hozott, vagy a már meghozottat annyira megérette volna, hogy azok csiraképesekké lettek, tehát épen a kellő időben — korán sem , mert azután még kihajthat, vagy nőhet utána, de későn sem — kaszáltassék le. Rustikus. A „szerbtövis“ irtása Kecskemét sz. k. város területén. Sok esetben, minden lépten nyomon, tapasztalhatja a figyelmes szemlélő s vizsgálódó, miszerint ha valamely ügy, kérdés napirendre kerül, arra vonatkozólag a törvényhatósági közgyűlés a legcélszerűbb határozatot igyekszik meghozni, sőt néha még az is megtörténik, hogy az olyan célszerű s teljes határozatok némelyike végre is hajtatik, foganatosíttatik is. A szerb tövis irtására vonatkozólag is van talán minden évről közgyűlési határozat, csak az a fájdalom arra nézve, hogy azokat, úgy a határozatokat magukat, mint azok végrehajtását illetőleg is sem czélszerűeknek, sem helyeseknek nem lehet tartani. Hogy miért nem , ezzel is szolgálunk azonnal. A földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszter a szerb tövis kiirtását nemcsak elrendelte, hanem évenként jelentést is kívánt arról, hogy mily intézkedések létettek e tekintetben és mi lett az eredmény. A jelentések fölterjesztettek, a tett intézkedéseknek pedig azon sikere volt, hogy a városi közönség — nem ismervén a szerbtövis természetét — az évenként kiadott kisebb-nagyobb összeget nem annak irtására, amint szándékában volt, hanem akaratlanul tenyészetének előmozdítására használta föl, mert a szerbtövissel leginkább elborított területeken a tövis kikapáltatása által annak igen sokáig csiraképes magvai számára a talajt mintegy elkészíttette. Ha ez így van — pedig ezt szavahihető szakértő állította — akkor hiába teszszük a legnagyobb erőfeszítéseket is, és — mint a múlt évben történt — haszontalanul költünk a tövisirtásra sokkal többet annál, mennyit a száj bér-forintok után kirótt kétárokból beveszünk; mindazon erőfeszítéseknek, költekezéseknek és áldozatoknak az elmondott okból nem lehet kívánt eredménye és sikere. Hanem bátorkodunk mi két expedienst ajánlani, amelyekkel nemcsak biztosan célt lehet érni, de azon kívül azok egyike által a nagyon sok Hát azt vetted-e észre, mily hamar előjött az a kis fia madár? anyja hivó szavára—kérdé ismét az anya. „Azt is észrevettem!“ válaszolt Gyula gondolkodva. Het ha nekünk is oly gyors szófogadó fiunk volna —egy oly gyermekünk, ki az első intő szóra szót fogadna —•oh de örülnék! Gyula hallgatva átkarolta anyját és azt mondá: „jó anyám! én olyan fiad akarok lenni!“ és Gyula ezután igazán mindig az első szóra megtette mindazt, mit szülei neki parancsoltak. Eltaláljátok, kitől tanulta azt meg ? Ki szeretné a szép kis madár s a jó kis Gyula szép példáját követni? Mily kedves az oly gyermek, ki az első szóra szót fogad ? Legyetek ti is gyors szófogadók, mert erről ismerik fel a jó gyermeket és ha elestek, ha valamitek fáj, ne sírjatok mindjárt, hanem viseljétek türelemmel! A kicsikéknek csütörtök d. e. egy kis faszekrénykét mutatok, melyben a kis labda nagyságú teke, azután a henger és a kocka van. Ez Fröbl foglalkoztató eszközeinek Ilik tárgya, I. pedig amai labda, melyről már szólánk s melyek gyapotból készitvek ily szikekkel: vörös, sárga, kék, zöld, lila és narancsszínű. A Illik tárgyú épitő-szekrénykét már idéztem a nyolc kis kockával, a IV-ik szekrényke pedig 8 kis hasábot tartalmaz, mely olyan hosszú, mint két kis kocka s melylyel a nagyobb kisdedek az év második felében már szinte foglalkoztak, de az V. és VI. szekrényke tartalmát még nem ismerik. Nagyon előnyös volna, ha eme építőfácskákkal a szülői házban is foglalkoznának a gyermekek. Brunner játékraktárában Pesten megkaphatók. A nagyobbak csütörtök d. u. újév óta körkirakással vannak elfoglalva, melyet Fröbl, a gyermek fogalomköréhez mérten, a megtestesített körvonalaknak nevez. Ezek nagy, kisebb és egészen kicsi drót-karikák s ugyan azon karikák fele. A kezdő gyakorlatok most a nagy egész és fél karikákból tartatnak, melyből csinos szépészeti idomok formálhatók. Pénteken d. e. az emberi test társalgásunk tárgya, melyhez a kisdedek korát megillető egészségi, ép életrendtani szabályok is csatoltatnak. A kicsikék is megnevezik testrészeiket, hol többnyire a beszéd és értelem fejlesztés együtt kezeltetik. Minden foglalkozáshoz alkalmi dalok és versek vétetnek fel. Péntek d. n. lerakó vesszőcskékkel foglalkoznak a nagyobb óvoncok s miután ezek már a tárgyaknak csupán határvonalait tüntetik fel, mint megtestesült vonalak szerepelnek. A függélyes, vízszintes és ferde irány itt határozott alakban vésődik a gyermek emlékezetébe, sőt különböző számviszonyok is merülnek fel, azért a gyermek fogalmai mennyiség tekintetében is erősbülnek. Péntek d. u. ismét a teke és egy labda vétetik elő a kicsikéknél s ha kielégítő feleletet adnak, a henger, később a kocka, utóbb pedig az átfúrt kocka kerül szemlélet alá. Szombaton ismétlés tartatik az egész heti társalgás tárgyai felett. Eme ismétlés azért lényeges, mert a következő hét társalgási anyagának mnenynyiségét és minőségét ez határozza meg. Ha roszul emlékeznek, nem vétetik fel új tárgy, hanem az utóbbi lesz felfrisítve. Kívánatos lenne, hogy az ójoncok közül szombat d. e. egy sem maradna ki, pedig vannak szülők, kik a fél napért nem tartják érdemesnek őket elküldeni, miután délután a súrolás végett szünet van. Nem lesz talán érdektelen még azon vezérelveket is megemlíteni, melyek minden értelmes jó szülőt és nevelőt, kisdedekkeli bánásmódban vezérelni szoktak. Értem t. i. azt a szeretetteljes bánásmódot, mely a kisdednek mintegy elsőrendű életszükségét képezi. Igen, a kisdednek éreznie kell, hogy szexelve van, de ha indulatosság, makacsság, kajánság, pajkosság mutatkozik, akkor ama erélyt is kell vele éreztetni, mely őt önuralomra, szoktatja. Ám a nagy szeretetnek és az erélyes szigornak is megvannak illő határai. Az ártatlan kisded szeretete oly lélekemelő, oly angyalian kedves, hogy az csak azt nem hatja meg, ki végkép érzéketlen. Mily megható látvány, ha a kisded a nyert kedveskedést kedveskedéssel viszonozza! Benne mintegy letükrözi magát a jó benyomás s általa az a kis boldogított szív hálaérzetének háláját nyilvánítja! De ha eme kedveskedés akár a szülő, akár a gyermek részéről hízelgéssé fajul, akkor elkényesztetést szül s akkor a jó nevelés jó eredményének akadályul szolgál. A romlatlan gyermek bizonyos ismertető jele, hogy a hízelgést ki nem áshatja! Ha az erélyes bánásmódnak haragos állapotban akarunk kifejezést adni, érvényt szerezni, akkor nagyon tévedünk! A célba vett javítás helyett sokszor dac, makacsság és nem egyszer alattomos ravaszság fejlődik a megfélemlített gyermekben. Szükséges tehát, hogy a valódi benső szeretet és a higgadt józan erély karöltve legyen bánásmódunk irányadója. Dühös, haragos embert nem is kellene soha látni, soha hallani a gyermeknek! Én azt észleltem, hogy a kisded maga akkor ingerült, kedvetlen, ha baja van, vagy ha baja támad. Egy két éves fiúcska az óvodában ily ingerült állapotban harapta gyermektársait s midőn kiengesztelésül megcsókoltattam vele a sérült helyet, S z i i h á l. ...„Rosz időket élünk, rosz csillagok járnak.“... Helyi színészetünk egén a láthatár végképen beborult. A közönség megunta-e a színházba járást , vagy azon megbocsáthatlan baklövések után, mit a működő társulat részéről az utóbbi időkben tapasztalt, nem kívánkozik színházba menni? nem akarjuk eldönteni, hanem nekünk úgy tetszik, hogy emez okok mindegyike fenáll s tartja viszsza közönségünket a színházba járástól. Akárhogy legyen is azonban a dolog, nekünk referensi tisztünk ezúttal tovább nem terjedhet, mint e körülményt felemlíteni. Vasárnap, ápril 13-án, bérlet szünetben adatott Hegedűs Lajos jóhírű drámája: „Bíbor és gyász“ 5 felvonásban. Az előadás meglehetős volt, a sok szerepcserét azonban kötelesség lett volna előadás előtt jelezni, így azonban a darab sok tekintetben érthetetlenné vált. Az egyes szereplők ellen nem sok kifogásunk volt, Bács úr azonban a beteges királyt, gyakori köhögése dacára is nagyon egészségesnek tüntette fel. Közönség az ünnep dacára is közép számban jelent meg, különösen az előkelő osztály alig volt képviselve. Hétfőn, ápril 14-én, bérlet folyamban színre hozatott „A két drótos“ eredeti népszínmű 4 felvonásban, írta: Kempelen Győző. Az előadásról mi jót mondhatnánk, azt mind Völgyi Gyula vinné el, ki Kruponacsek Marci szerepében ügyesen és jókedvűleg játszott. Közönség ma ismét kisebb volt, sem hogy azzal dicsekedhetnénk , hanem bizony fordítva lehetett volna itt a két ünnepen előadott darabokat színre hozni, úgy nevezetesen, hogy „Bíbor és gyász“ bérletben, „A két drótos“ pedig ünnepi közönségre számítva, bérlet szünetben lett volna előadva. A hangulat után ítélve — elhihetik — az eredmény jobb leendett. Szerdán, ápril 16-án, bérlet folyamban adatott „Női harc“ francia vígjáték 3 felvonásban, Írták: Seribe és Legense, fordította Csepreghi. A darab maga ismeretes s egyike a legélvezetesebb vígjátékoknak, de a mint ez itt eldaráltatok, a „ments meg uram“-féle veszedelmek közé tartozik. Okunk van részletekbe nem bocsátkozni, de általánosságban annyit megmondani kötelességünk, hogy ilyen A Kecskemétvidéki Gazdasági Egyesület 1873. évi április 14-én tartott választmányi ülése. Elnök: Horváth Döme, jegyző: Csereklyei Károly, tagok számosan. Mindenek előtt bemutattatok és felolvastatok az egylet által Nagy-Körösön 1872-ik évben rendezett tárlat számadásainak megvizsgálásáról beadott bizottsági jelentés, melynélfogva kitűnt, hogy az egyletnek innen származott tiszta bevétele 426 frt. 55 krt tesz, azonban azon megjegyzéssel, hogy az egylet e tárlatra 1500 frtnyi államsegélyt nyert. Farkas Elek úr, e tárlat rendező bizottságának ügybuzgó elnöke, e jelentés alapján a további kötelezettség alól föloldatik és buzgalmáért nékie elismerés és köszönet nyilvánittatik. Két rendbeli miniszteri intézmény folytán értesíttetik az egylet, hogy Klimke C. frankenthali tanító, egy a méhek táplálkozására szolgáló növényekből összeállított virággyűjteményt mutatván be, az a nevezett tanítónál, szállítással együtt, 11 forintért megrendelhető. E gyűjtemény igen érdekes s kiváltképen az iskolák növény gyűjteményei közé illő, sőt szükséges volna, amennyiben azon sorrendben van tartva, mint az egyes növények, virágzási szakokban, a méheknek táplálékot nyújtanak.A gyűjtemény 200 különféle, papírra préselt, növényfajt tartalmaz. Továbbá közöltetik az egylettel, a vasvármegyei gazdasági egylet által, egy alakítandó országos magyar méhész egyletre vonatkozó alapszabálytervezet. Mindkét leirat a méhészeti szakosztályhoz utasíttatik. Indítvány létetett a helybeli posta hivatal, állami intézetté emeltetése iránt. A városi törvényhatóság — ez irányban eszközlendő lépések megtétele végett — az egylet részéről benyújtandó folyamodány által, megkerestetni inditványoztatik. Elnök jelenti, hogy a n. m. kir. földmiv. ministerium által, 1871-ik évben, ez egyletnek, jeles tényész jószág terjesztése tekintetéből előlegezett 6750 frt. folyó évi március hó 13-án, a helybeli kir. adóhivatalba visszahelyeztetett, miről a címzett ministerium, köszönetét nyilvánító felirat kapcsán elnökileg értesitve lett. Tudomásul vétetik. Továbbá, hogy az egylethez egy takaréktűzhely és egy kész szekér küldetett an. m. kir. földmivelési ministérium által, előbbi angol mintára készült, mint valósággal tűzanyag kímélő tűzhely, kísérlet tétel végett; utóbbi pedig a címzett ministerium által, ez egyletnek ajándékul küldetik. Egy ilyen szekér a n.-kőrösi tárlaton 1872-ik évben volt kiállítva , hol annak célszerűsége bebizo-előadás, olyan „szende“ színésznővel , minőnek Gyöngyösi Elma k. a. mutatta be magát, a szomorú helyi viszonyokat derültekké tenni nem lehet. OO