Kecskeméti Lapok, 1874. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1874-11-22 / 47. szám
meggyőződni, még e mai napig is a szokottnál kevesebb tárgy érkezett be. De meg óhajtottam volna még e havi rendes közgyűlésben a költségvetést tárgyalás alá vétetni, azonban mivel az még az 1870. XLII. t. c. 14. §.-a értelmében az illető szakbizottság és városi tanács vizsgálatán máig sem mehetett át, csak vagy rendkívüli , vagy pedig a jövő december havi rendes közgyűlésen lesz tárgyalható. Ami az október havi rendkívüli közgyűlésben megrendelt fölterjesztéseket illeti, van szerencsém jelenteni, hogy mind a 11-ik számú dragonyos ezred törzskarának beszállásolása ellen az országgyűléshez és a honvédelmi minisztériumhoz, mind a katona beszállásolási szabályoknak a belügyi és honvédelmi minisztériumokhoz, mind pedig a honvéd laktanyára vonatkozó felterjesztések a honvédelmi minisztériumhoz elkészíttetvén, felküldettek. A városi közönség által a fővárosban épített háznak szakértők közbejövetele mellett leendő felülvizsgálatára és átvételére lévén kiküldetve, van szerencsém jelenteni, hogy folyó hó 2-án és 3-án tartott felülvizsgálat után az épületet — miután azt a szerződésnek minden tekintetben megfelelőnek találtuk — a városi közönség részére átvettük, mivel a jegyzőkönyv és hivatalos jelentés a mai közgyűlés elé van terjesztve s elintézésre vár. A vállalkozónak kielégittetésére vonatkozó részletes kimutatás a hivatalos jelentésben foglaltatik. Ezúttal tudomására hozom a t. közgyűlésnek, hogy a kávéházi helyiségen és a pinceraktárakon kívül a házban levő minden lakosztály bérbe van helyezve, és hogy a mostani házbér leesés mellett is tisztességes jövedelmet hoz be, amennyiben a folyó novemberi évnegyedre 4005 írt. 44 kr. fizettetett a haszonbérlők által. Megnyugtatására a t. közgyűlésnek jelentem továbbá, hogy a háznak minden éghető anyaga, valamint félévi haszonbére is 5 évre biztosítva van. A törvényszéki építkezés felülvizsgálata még máig sem ejtethetett meg, jóllehet evégett az igazságügyminisztériumhoz a tanácsból újabb felterjesztés intézhetett. A közegészségi állapot a tiszti orvosi jelentés szerint október hónapban ép oly kedvező, mint volt szeptember hóban; a betegek száma igen csekély , a halandóság is keveset változott, ugyanis az október havi halálozás 131, tízzel múlta csak felül a szeptember havit. A hasznos házi állatok között pusztító betegség nem mutatkozott. A személy- és vagyonbátorság — a rendőrkapitányi hivatalos jelentés szerint — október hóban teljesen megnyugtató volt; semmiféle nagyobb bűneset nem fordult elő. Egy felmerült esetből azonban, hogy a kapitányi hivatalnál egy munkabíró ember jelent meg, és segélyt vagy munkát kért, nem mulaszthatom el a 1. közgyűlés figyelmét felhívni az iránt, váljon nem látná-e szükségesnek, hogy netán előforduló hasonló esetekben az illetők, valamely hasznos községi munka teljesítésére, mérsékelt díj mellett alkalmaztassanak? A pénztárak forgalma október hónapban — tekintve az átalános pénzszükséget és résztermést — kielégítő volt, ugyanis: 1) bevézetett .... 84.000 írt. 26 kr., 2) szeptember havi pénztármaradvány . . . 6,800 „ 27 „ összesen: 90,800 frt. 53 kr. 3) kiadatott .... 81,155 frt. 21 kr., pénztárállás nov. 1-én 9,645 frt. 32 kr. Az adópénztár bevétele: 1. Kecskemét adóközségből: a) tőkében egyesektől : 14,844 frt. 56 kr., b) kamatokban . . . 492 „ 41 „ összesen: 15,336 frt. 97 kr. c) községi vagyon után 3,932 frt. 32 kr., d) kamatokban . . . 127 „ 79 „ mindössze: 19,397 frt. 08 kr. 2. Bugac-Monostor adóközségből: a) tőkében...... 1,246 frt. 09 kr., b) kamatokban ... 33 „ 96 „ összesen: 1,280 frt. 05 kr., 3. Pusztaszer adóközségböl: a) tőkében....................... 2,220 frt. 63 kr., b) kamat . . . . . 43 „ 17 „ összesen: 2,263 frt. 80 kr., és így a három adóközségből befolyt összesen 23,140 frt. 93 kr. Az ügyforgalom a múlt október hóban következő volt: beérkezett. 824 ügydarab, ebből elintéztetett közgyűlésen 54 tanácsülésen 224 ülésen kívül 528 összesen: 796. Az elnöki igtatóban 8 ügydarab érkezett, s valamennyi elintéztetett. A polgármesteri jelentés tüzetes intézkedést egyik pontjában sem kívánván, a közgyűlés azt átalában tudomásul vette, ami azonban annak azon pontját illeti, hol a polgármester felemlíté azon egyetlen esetet, mikor a kapitányi hivatalnál megjelent egy ínséges munkát vagy segedelmet kért, a közgyűlés kimondotta, hogy nem ellenzi ugyan, ha netán előforduló esetben a városi tanács a munkabíró ínséges egyéneket hasznos foglalkozással mérsékelt díj mellett ellátja, de a napszámnak mai állásában, s midőn a mindennapi tapasztalat azt mutatja, hogy munkahiány helyett inkább munkás kéz hiányát érezzük, nem látja szükségét e tekintetben tüzetes határozathozatalnak, nehogy ez által a kenyék és naplopók egész seregét zúdítsa fel követelésre, miáltal a közpénztárnak szükségtelenül nagy megterheltetése idéztetnék elő. Ezután Nagy Lajos árvaszéki elnök úr indítványozta , hogy a városban egy árvaház állíttassák fel, mely indítvány közhelyesléssel találkozván, — miután különben is alap van hozzá — az indítvány egyhangúlag elfogadtatott, s a kivitel módozatainak megállapítása céljából egy nagyobb bizottság kül shetett ki. Ezen közhasznú indítványnak ekképen lett s elfogadása után ugyancsak Nagy Lajos úr kérdést is intéz a nagykőrösi-utca járdáinak roszasága iránt a főkapitány és főmérnök urakhoz, kiknek a kérdésre adott felvilágosítása után határozatba ment, hogy a kőrösi-nagy utcán 15 nap elfolyása alatt minden háztulajdonos tartozik járdáját a mérnök által kimutatandó szélességben és magasságban elkészíteni, különben a kapitányi hivatal fogja azokat megkészíttetni. (Vederemo!) Tassy László bizottsági tag azt indítványozza, hogy a városbeli közkutak mellől vagy mindenütt szedessenek el a vályúk, vagy mindenütt hagyas- ssanak meg, amely indítvány véleményezés végett s a gazdászati bizottságnak kiadatott. Ugyancsak Tassy László úr indítványozza, hogy valamint a nagy lábas jószágnak meg van engedve a birka legelőn menni, akkor engedtessék meg, mikép a birkafalkák is legelhessenek a ménes- és baromjárásban. — az indítvány azonban csak annyiban fogadtatott el, hogy a mint a ménes és barom szétveretik, attól kezdve a birkáknak amazok legelőjére hajtása megengedtetik , s tavaszig vagyis március első napjáig maradhatnak benne. Ezután a közgyűlés napirendre tért, kihirdetettnek vévén először is az 1874. évi XXVII. törvénycikkelyt. A gyűlés további folyamáról legközelebbi lapunkban adunk tudósítást. TÁRCA. A magyar országgyűlések szervezetének fejlődési története. Irta: M. K. (Folytatás.) 1847. vagyis három év múlva a pártvélemények — melyek az országgyűlésen kívül is foglalkoztaták a nemzetet — mondjuk — ezek harcának közepette szeptember 17-kén kelt királyi rendelet a legközelebbi országgyűlés megnyitásának napját november 7-kére tűzte ki. Ismét élénk színezetet öltött az ország a követválasztási mozgalmak által. Több megyében, hol azelőtt mindig az ellenzéki párt jelöltjei közül választottak követek , most a kormánypártnak sikerült győzedelmeskedni. Különösen nagy figyelmet vont magára az egész országban két egyén követté választatása: Kossuthé és Széchenyié. És noha Széchenyi megválasztatását bizonyosnak hitték is, Kossuth megválasztatását annál lehetetlenebbnek tartották. S mi jön az eredmény? Kossuth Lajos Pest megye követévé választatott, Széchenyi István pedig Mosony megye képviselőjévé lett. Az országgyűlés a kitűzött napon megnyittatott, és ámbár a pártok a haza önállóságát, s kormányzati függetlenségét illető komoly kérdésekben különválva élénk küzdelemre készültek, mindazáltal az országgyűlés napjai teljes egyetértésben ünnepelt örömnapok voltak. Ez ünnepelt örömnek tárgyait a király magyar megnyitó beszéde, és István főherceg nádorrá választatása képezték. A királyi előadásokban minden fontosabb kérdés fel volt véve, s úgy a városok, ösiség, mint az örökváltság és katonai élelmezés tárgyaiban egész kész törvényjavaslatok készíttettek. Itt már figyelmet érdemel az ösiség eltörlése is, mely tárgyban Somsich Pál, a conservatív kormánypárt vezére tette meg első indítványát, mi természetesen az ellenzék által nem kevesebb örömmel fogadtatott. „Ezután mintegy négy hónapon át gördítette az országgyűlés fáradatlanul Sysiphus kövét, midőn a párisi forradalom híre elérkezett Kossuthhoz, az ellenzék mostani vezéréhez. A hit nem kevésbé izgatta fel hazafias érzelmeit, mint nagyra vágyását. Termékenyítő villanyként hatott át lelkén az országgyűlés egy új irányának előteremtése, s ez által mintegy gondolva azt, hogy enyésző tekintélyét csak helyreállítja, lelkének erejét e tárgy körül pontosította össze.“ Igen! Kossuthot nagy lelkesedéssel árasztotta el a remény; hatalmas szónoklatával indítványozta a felelős miniszteri kormányzatot, s indítványa örömmel fogadtatott az alsó táblánál, míg a felső táblán egy ideig megakadt, azonban nem sokára március 14-kén a főrendek ülésében is elfogadtatott. A következő nap, március 15-kén egy országgyűlési küldöttség ment Bécsbe, amely küldöttség 13 felső- és 59 alsóházi tagból állott; ezek nyújtották át az országgyűlés feliratát. S Ferdinánd e szavakkal: „Én a hű karok és rendeknek egy, a honi törvények értelmében független felelős minisztérium alkotását elfogadni hajlandó vagyok“ — adta atyai jósága jelét, és érezteté a nemzet iránti szeretetét az országgyűlés küldöttsége jelenlétében. S nem sokára egy leiratban gróf Batthányi Lajost miniszterelnökké nevezte ki, s azt a minisztérium megalakításával bízta meg. A mi jelen országgyűlés szervezetét illeti , hasonló volt az 1608-diki szervezethez, de mindamellett mégis a jelen században eddig tartott országgyűlések mintája volt a szerint, amint már újabb időben egy vagy más csekély változás történt, mint ezen változásokról az illető diatáknál külön szólottunk. Hanem az ezen gyűlésen alkotott törvénycikkek értelmében a jövendő országgyűlések szervezetének fejlődési története ismét egy új változtatott intézkedéssel gazdagodott akkor, amidőn annak alakja egy új átalakuláson ment keresztül. Ugyanis jelen alkalommal felhasználva az országgyűlés az udvar kedvező hangulatát, mindent elkövetett, hogy a magyar nemzetre felderítse már egyszer a boldogság fényes hajnalát. S valóban hajnala ez országgyűlés egy nemsokára felkelendő napnak, mely délpontját elérendő, új nemzeti életet terjeszt a hon felett, ha eddigi győzedelmét továbbra is eszélyesen használja fel az országgyűlés, amelynek szervezetében — mint már fentebb mondottuk — nemcsak lényeges változás történt, hanem annak Katona József főügyészi dolgozataiból. — Közli: Huszár László. — (Folytatás.) 4) Kanász Csorba József ellen, a ki már egy ízben a T. N. Pest Vármegye által fenyittetett, azon vád, hogy Mészáros András Latzházi Lakosnak 4 darab hízott Ökreit és egy Tehenet az 1816. Eszdei Junius 28-kán az Ürböi pusztáról ő lopta volna el, vagy azokat, mint tudva lopottakat mind kezéhez vette volna, ki nem jővén — egyedül azért, hogy az ezen Ökrökkel ellopatott egy Tehénnek, melyet ő Szegedi Istvány kezére adott, szavatossát állítani nem tudja, sött ezen által adást elegendő próbák ellen is nyakassan tagadná, mint azon egy Tehénnek Tolvajjá tekintettethetvén, egyszerre elveendő 40 pártra ütésekre ítéltetett. 5) Szegedi Istvány elegendőképpen bebizonyítván azt, hogy Kanász másképp Csorba József kezéről kapta légyen azon Tehenet, mely az 1816. Eszdei Junius 28-án az Ürbei Pusztáról Latzházi Lakos Mészáros András 4. ökreivel ellopattatott, és későbben utánna felemésztetett, ellene nem álván az, hogy ,ő a Kártvallottal már meg is egyezett, és igy ő (semminek tekintettvén a Vétel felett tett külömben is kárhozatos Egyesség) tsak úgy mint a Felsőbb Rendelések ellenére passus nélkül vevő tekintettelhetvén, egyszerre elveendő 30. pártra ütésekre ítéltetett. 6) Tonté Ferentz, 7) Pál Éva, Tonté Ferentzné ellen az, hogy Félegyházán raboskodó Szabó Jánostól, Hekkel Dánieltől ellopatott Portékát ők vették volna által, be nem bizonyittatván, szabadon botsáttatni rendeltettek. 8) Pitty Tóth József ellen, aki már számtalanszor fenyittetett, az, hogy a múlt Eszdei November utolján Ágasegyházi Árendás Pettykő János Hámjait, sem az, hogy Csillag József és Kozma Anna Krizsa Györgyné Holmijait ellopta volna, de nem bizonyittatván, szabadon botsáttatni rendeltetett. 9) Lesi Ferencz ellen, a ki már egy ízben fenyittetett, az, hogy azon Tolvajságban, mellyet a múlt 1826. Eszdei Septemb. 7-ke éjjelén Kópiás György és Rajkó Imre Félegyházi lakos Rekett Nagy Mihály Juhaiban elkövetni akartak, társ vagy elöl mozdító lett volna, nem bizonyittatván, szabadon botsáttatni rendeltetett. 10) Tóth Mihály ellen világosságra jővén az, hogy a múlt 1826-dik Eszdei November 8-kára viradóra az Ágasegyházi legelőről Simonyi János