Kecskeméti Lapok, 1875. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1875-02-21 / 8. szám
Nyolcadik évfolyam. 8. szám. Február 21. 1875. Előfizetési dij: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva.. Negyedévre . . 1 frt. 50 kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Egész évre . . 5 „ — „ Megjelen hetenként egyszer, Vasárnap. Szerkesztői szállás: Hal-piac, 250. sz., hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.KECSKEMÉTI LAPOK Vegyestartalmú hetilap. Hirdetési dijak: 5 hasábos petit sor , egyszeri hirdetésnél 5 kr.,többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél árleengedés adatik. A nyilt térben való közlemény 3 hasábos soráért 10 kr. számittatik. Bélyegdij minden beigtatásért 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak Tóth László könyvnyomdájában, 3-ik tized Budai-nagy-utcza 184. sz. Az 1874. XXXIV. t.-cikk. (Folytatás és vége.) Az ismertetésül felvett t.-cikk azon nevezetesebb intézkedéseit, melyekből az ügyfelek, ügyvédek irányábani jogaikat s kötelességeiket — és megfordítva — megismerhetik, annak helyén már említettem volt. Oly intézkedései azok a törvénynek, melyek az eddig létezett kószált viszonyokat rendezik, s a visszaéléseket gátolni célozzák. — Miután azonban minden ily intézkedések mellett is, többé- kevésbé történhetnek visszaélések: az érintett I.-cikk ily eshetőségek beállása esetére, a VIII. és IX. fejezetben foglalt szabályokat rendeli alkalmazásba vétetni. A jelzett törvény e két fejezete, amennyiben az első „az ügyvédi felelősségről“ , az utóbbi pedig „a visszaélések megtorlásáról“ intézkedik, a legfontosabb s legjelentékenyebbnek mondható. A most említett két fejezet címe, a felügyelet eszméjét egyiránt magában foglalja. A főfelügyeletet, úgy az ügyvédi kamarák, mint az ügyvédek felett, az igazságügyi miniszter gyakorolja; az ügyvédi tekintély és erkölcsi becsület megóvására legfőképen az ügyvédi kamara választmánya hivatott; hivatali kötelességek megszegése miatti panaszemelésre pedig, mind a magány fél, mind a k. ügyész, mind a bíróságok és hatóságok hivatvák s jogosítják. Kötelességsértést követ el — és igy teljes kártérítéssel tartozik — az ügyvéd, ha hivatás szerinti kötelességét azon bűnös célzatból szegi meg, hogy ezáltal magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek kárt okozzon. Az ily kötelességsértést a törvény „hivatali bűntettnek“ nevezi, s elkövetője fölött az illetékes fenyítő bíróság hozandja az ítéletet, mely a teljes kártérítésen felül, az ügyvédkedhetéstőli elmozdításra is kiterjed. Ily ítélet ellen fokozatos fellebbezésnek van helye. Hivatali vétséget követ el az ügyvéd, ha kötelességét nem gonosz, vagy hasznot hajhászó célból szegi meg; nevezetesen ha a féltől átvett iratokat kellőképen nem gondozza, vagy azok másolatban kiadását megtagadja; ha a képviselet megszűntével az előlegről számot adni nem akar; vagy számolván, a netaláni többletet vissza nem adja; ha a fél részére behajtott pénzt, vagy értéktárgyakat az illető félnek át nem adja, vagy nem az az által adott utasítás szerinti célra fordítja stb. Az itt elszámlált esetekbeni eljárásra azon kir. törvényszék illetékes, melynek kerületében a panasztott ügyvéd lakik. Ha az eljárásból az tűnnék ki, hogy a kötelességsértés büntető vagy fegyelmi eljárás alá eső tényt is foglal magában, a kir. törvényszék az iratokat a büntető vagy fegyelmi bírósághoz áttenni tartozik. Fegyelmi eljárás alá tartozó vétséget követ el azon ügyvéd, ki magaviselete által az ügyvédi kar becsületét s tekintélyét sérti; ki világosan igazságtalan ügyekben konokul perlekedőknek eszközül magát felajánlja, s azok részére beadványokat szerkeszt; ki dijjazott közbenjárók által vagy egyéb botrányos módon feleket keres, és aki a reá bízott ügyben nevezetes hanyagságot követ el. Büntetése a fegyelmi vétségnek lehet: a) írásbeli feddés; b) pénzbírság 50—500 frtig; c) felfüggesztés az ügyvédségtől legföljebb egy évre; d) elmozdítás az ügyvédségtől. A büntetéssel mindig kapcsolatos a teljes kártérítés, sőt azon körülmény, hogy az ügyvéd a felet kármentesítette, a büntető vagy fegyelmi eljárást nem enyészteti el. A fegyelmi bíróságot elsősorban az ügyvédi kamara választmánya, másodbíróságilag a legfőbb ítélőszék fegyelmi bírósága gyakorolja. A fegyelmi bíróság áll az elnökön kívül négy választmányi tagból; az ügyvédi kart, mint közvádló, a kamara ügyésze képviseli. Csekélyebb kötelességsértés esetében a választmány — fegyelmi eljárás megindítása nélkül is — rendreutasíthatja az ügyvédet. Ily esetben fellebbezésnek helye nincsen. A fegyelmi eljárás, vagy a kamara ügyészének kivonatára,vagy magánosok panaszára, vagy valamely bíróság, kir. ügyész, vagy egyéb hatóság följelentésére, de mindig csak a vádlott és a kamarai ügyész meghallgatása után, az illető fegyelmi bíróság által rendelhető el. A kamara választmánya a hozzá intézett panasz folytán a panasztott ügyvédet 100 frtig terjedő bírság terhe mellett, vagy fegyelmi eljárás fenyegetésével a maga igazolására felhívhatja illetőleg szoríthatja. Ha a feljelentett panasz folytán a fegyelmi bíróság a vizsgálatot szükségesnek tartja, ennek teljesítésére az elnök a kamara bármelyik tagját, mint vizsgáló biztost kiküldheti, kivételt csak a fegyelmi bíróság tagjai képeznek. Az így kiküldött biztos kihallgatja a vádlottat, panaszlót, szükség esetében megvizsgálja a panasztott ügyvédnek a panasz tárgyára vonatkozó iratait, sőt azokat le is zárolhatja. Ha tanúk vagy szakértők kihallgatását látja szükségesnek, ennek eszközlése végett az illetékes bíróságot megkeresi, mely ezen megkeresésnek eleget tenni és a kitűzött határnapról a biztost értesíteni köteles. A vizsgáló biztos a teljesített vizsgálatról pontos jegyzőkönyvet vezet, s azt a vizsgálat befejezése után — az összes iratokkal együtt — a kamara ügyészével közli. A kamara ügyésze, mint szinte a vádlott is, ha a vizsgálatot hiányosnak tartják, annak kiegészítését követelhetik. A kamara ügyésze a vizsgálat befejezése után, az iratok átvételétől számítandó 15 . nap alatt indítványát megtenni vagy az összes iratokkal együtt a fegyelmi bíróság elnökének benyújtani köteles. A tett indítvány fölött a fegyelmi bíróság határoz, s határozatát mindenik érdekelt félnek, a kamara ügyészének és a kamara székhelyén lévő kir. ügyésznek is kézbesitteti. Felebbvitelnek a kézbesítéstől számított 8 nap alatt helye van. Ha a vádhatározat jogerőre emelkedett, az elnök tárgyalási határnapot tűz ki, melyre a kamara ügyészét, a vádlottat, a szükséges tanúk vagy szakértőket — illetékes bíróságaik útján — megidézteti; egyszersmind a kamara székhelyén lévő kir. ügyészt és magánfelet is értesíti. Vádlottnak vagy megbízottjának jogában áll az idézvény vétele után az iratokat megtekinteni s azokat lemásoltatni. A tárgyalás szóbeli és nyilvános. A tárgyalást az elnök, a kitűzött tárgy megnevezésével nyitja meg. Ezután a kamara ügyésze rövid kivonatban előadja a vizsgálat eredményét, az elnök pedig felolvastatja a szükséges iratokat, s kérdéseket intéz a vádlotthoz, tanúkhoz, szakértőkhöz és a panaszró félhez; a tanúkat és szakértőket, ha azokhoz a bírák már több kérdéseket nem intéznek, — illetőleg a kamara ügyésze és vádlott az elnök útján intézni nem kívánnak, — felesketi. Ezzel befejeztetvén a tárgyalás, annak eredményéhez képest a kamara ügyésze a vádlott fölmentése vagy megbüntetésére vonatkozó indítványát olyképen teszi meg, hogy az utóbbi esetben a büntetés nemét és mértékét is meg kell jelölnie. Ezen indítványra a vádlott válaszol. További szóváltásnak helye nincsen. A vádlott a tárgyalásra ügyvédet is hozhat magával, ez esetben a közvádló vádjaira mind a vádlott, mind az ügyvéd felelni jogosítva van. A fegyelmi bíróság — a tárgyalás alkalmával fölmerült — bizonyítékokhoz képest hoz ítéletet. A fegyelmi bíróság mindig vagy a felmentést, vagy a vétkességet tartozik ítéletileg kimondani. Az utóbbi esetben meghatározandó a büntetés neme, s az eljárási költség összege, melyet a marasztalt fél viselni köteles. Felmentés esetében, ha a panasz nyilván alap nélkül emeltetett, a költségeket a panaszló fél viseli; ha pedig a panasz hamis állítások, vagy elferdített tényekre alapittatott, a fegyelmi biróság az összes iratokat a kir. törvényszékhez átteszi, mely a panaszlót 300 frtig terjedhető birságban marasztalja el; nemfizethetés esetében pedig a pénzbeli büntetést — 5 frtot számítva egy napra — fogságbüntetésre változtatja át. A fegyelmi bíróság azon napon hozza meg az ítéletet, melyen a tárgyalás befejeztetett, s az elnök azt azonnal kihirdeti, 48 óra alatt pedig indokaival együtt írásba foglaltatja. Ezen ítélet ellen a jelenlevők a kihirdetéstől, a jelen nem levők pedig a kézbesítés napjától számítandó 15 nap alatt föllebbezéssel élhetnek. A föllebbviteli fegyelmi bíróság a fölterjesztett iratok alapján határoz. Nevezetes és igen figyelemreméltó a törvény azon intézkedése, mely szerint az esetre, ha a kamara ügyésze a fegyelmi pert megindítani nem akarja, a per megindítására a kir. ügyész, sőt ha a fegyelmi eljárás megindítását magánfél kérelmezte, és a pert sem a kamara ügyésze, sem a kir. ügyész folyamatba tenni nem kívánja, a magányfél is — mint vádló — jogosítva van; és úgy a vizsgálat, mint a per folyama alatt és a tárgyalásnál mind a bűnösség kimondása, mind — esetleg — a kártérítés