Kecskeméti Lapok, 1875. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1875-05-23 / 21. szám
mikor a jég meghűl, mert ugyanannyi légmennyiség nem képes annyi vízgőzt magában tartani, ha meghűlt, mint mennyit magában tartott, míg meg nem halt. Ezt szépen észlelhetjük, ha a forrásban levő víz fölé nézünk. Tegyük tenyerünk élét szemöldökünkre s nézzünk az edény fölszinével vízszintes vonalba. Nemde a felszálló gőzt nem fogjuk meglátni? Próbáljuk kezünket a forró víz fölé tartani. Nemde forró ott a lég? Tehát ezen forró lég képes magába fogadni a nagymennyiségű gőzt. Nézzünk most magasabban az edény fölé. Ott már füst vagy köd alakban látjuk a gőzt. Tegyük most oda kezünket. Ott már nem oly forró a lég, tehát nem bírja magában tartani azon gőzmennyiséget, melyet közvetlenül a fazék fölött magában tartott, s így a gőznek egy része összeverődik. (Folytatása következik.) Kérelem a kecskeméti iparostársakhoz. Ha meggondoljuk, az iparos ifjúság a jelenlegi zilált iparviszonyok közt mily elhagyatottan áll, valóban minden józan gondolkozású iparost ezek jövője gondolkozásba ejt. Az eddigi céhrendszer igen sok hiányossága mellett is sokkal jobb volt az ifjúságra nézve a most létező bizonytalanságnál; az iparos ifjúság nagy része jelenleg magára hagyatva van, nincs ki őket kötelességeikre és minden jóra és üdvösre figyelmeztetné, mit a jelenkor kívánalma minden józan gondolkodású iparos ifjútól megkíván. Belátva ezen hiányokat oda törekedett már eddig is hazánk minden nevezetesebb városa, hogy felállították a szükséges iparos ifjúsági egyleteket, mindezen megtörténtek folytán városunkban is fennáll már huzamos idő óta hasoncélú egylet, és már több ízben adott is magáról életjelt, célul tűzvén ki magának az előhaladást. Valódi élvezet látni az egyletben közöttük a szép egyetértést, a gyengébbek , hogy mint iparkodnak elsajátítani a tapasztaltabbaktól a finom társalgási modort, amily szorgalmatosan olvassák az oda járatandó szépirodalmi és iparszaklapokat, azonfelül van az egyesületnek már is szépen berendezett könyvtára, a minek szaporítása az egylet legfőbb gondjai közé tartozik , és a mit több lelkes ügy barát nagybecsű ajándékaikkal nem szűnnek meg azt gyarapítani, mivel a könyvek olvasgatása a tagoknak a legkedvesebb foglalkozásuk. Azonfelül mint már a helyi lapokban is közölve volt, könyvet nyitott mind a munkaadó, mind a munkakereső iparosok között, hogy ezeknek kellő útbaigazítással szolgálhasson. Azonfelül ha netalán az egyletnek valamely tagja betegségbe esnék, azt amennyire csak ereje engedi segélyezi. És még ez évben egy igen szép feladat vár megoldást az iparos ifjúságtól, ugyanis az egylet közgyűlése elhatározta, hogy folyó évi szeptember havában az ifjúság erejéhez és idejéhez mért iparkiállítást rendezend; mindezeket és más több számtalan hasznos intézkedéseket, mit az egylet célul tűzvén ki magának, nem életszükség-e az iparos ifjakra nézve, hogy ezen egylet éljen és fennálljon; de még mindezideig az egylet nem fejthette ki tevékenységét úgy , mint annak hivatása megkívánta volna, mivel nem oly tömegesen pártolta az ifjúság mint azt pártolnia kellett volna, pedig ha az ifjúság tömörül és erejét összpontosítja, amit én hiszek, hogy előbb-utóbb, de mélhatlanul be fog következni, egyesült erővel oly szép eredményt mutathatnak fel, ami csak dicséretére fog válni az összes ifjúságnak; teheti-e az ifjúság azon néhány krajcárját, mit ott havonként fizet, hogy az egylet tagjává lehessen, jobb helyre, mintha oda fizeti, és ünnep- és vasárnap töltheti-e idejét jobb helyen, mintha a számokra berendezett díszes terembe összejönnek , és ott a hasznos olvasmányokkal foglalkoznak. Engem még azon jó remény is táplál, ha , ezen egylet oda törekszik, hogy hivatásának úgy , mint kell hogy megfeleljen, városi községhatóságunk valamint más erkölcsi testületektől, úgy ettől se vonja meg atyai támogatását. Azért is kérve kérem iparostársaimat, különösen a nagyon tisztelt ipartestületek elnökeit, nyújtsanak segédkezet az egyletnek mind nagyrabecsült pártfogásaikkal, mind avval, hogy a körükhöz tartozó iparos ifjúságot buzdítsák, hogy annak tagjaivá legyenek. Mert ha ifjaink kellőleg képeztetnek, amit csakis ezen az úton lehet nekik elérni, úgy vár- hatunk belőlök idővel, mikor önállók lesznek, olyan iparosokat, akik méltók lesznek az igazi magyar iparos névre. Végh József, iparos ifjúság elnöke. Meghívás. A kecskeméti jótékony nőegylet f. évi május hó 27-ik napján d. u. 3 órakor, az „Olvasó-kör“ *~------------ *) Hát nem az iparukhoz szükséges ismereteket? Szerk. helyiségében tartandó évi rendes közgyűlésére az egylet t. c. tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: az alapszabályok 19. §.-a alatt körülirt ügyek, különösen pedig a néhai özv. Deák Lászlóné elhalálozása folytán megüresedett alelnöki szék betöltése és az igazgató választmány megválasztása. Kecskemét, 1875. május 10-én. Az igazgató választmány nevében: Horváth Döméné, egyleti elnök. HELYBELI ÚJDONSÁGOK. Kedves vendégeink voltak a pünkösdi ünnepek alatt: dr. Pauler Tivadar és Királyi Pál képviselő urak, kik Horváth Döme képviselőnk vendégszerető házánál voltak szállva. Alig érkeztek meg vendégeink, Paulernél azonnal tisztelegtek: a kir. törvényszék, a jogakadémia tanári kara, az ügyvédi kamara, a r. kath. papság, a kegyesrendiek és másnap Kiss Miklós főispán úr ő méltósága is. Pauler már nem miniszter, így nem hivatalos majdnem kötelességszerű volt a tisztelgés, hanem önkéntes , s illette az a kitűnő tanárt és legjelesebb magyar jogtudóst, a jeles, tapintatos államférfiút. Ünnep első estéjén a kaszinóban vendégeink tiszteletére társas estély rendeztetett, melyben 108-an vettek részt; az estély igen kedélyes és vidám volt, mit Királyi Pál találó és elmés pohárköszöntései még fokoztak. — Királyi Pál már régi ismerősünk és mindig szívesen látott vendégünk, — Pauler pedig, kihez első alkalommal volt szerencsénk, előzékeny , finom modorával mindenkit meghódított, kinek alkalma volt vele érintkezni, és igen jó emléket hagyott nálunk. * A jótékony „Nőegylet“ május 27-dikén d. u. 3 órakor az „Olvasókör“ helyiségében fogja megtartani évi rendes közgyűlését, melyben az igazgató-választmány megválasztásán kívül, néhai özv. Deák Lászlóné halála által megüresedett alelnöki állomás is be fog töltetni. Mint halljuk az alelnökségre leginkább Sárközi Ágnes k. a. és Murai közi Józsefné úrnők neveit emlegetik; bármelyik választassák is meg azonban, miután mindegyik tevékeny és ügybuzgó tagja az egyletnek, az egylet nyerni fog a választással. * A főiskolai ifjúság által május 17-ikén rendezett műkedvelői előadásra érdekességénél fogva a tele színház lévén, a kitűzött két jótékony cél tekintetéből jónak látjuk tudatni, hogy az összes tiszta jövedelem 15 forint 84 kr. volt. (?) A bevétel és kiadásról nincs tudomásunk. — Méltóságos Horváth Döme úr az iparegyesület részére 70 kötet könyvet szíveskedett ajándékozni, miért is fogadja nyilvánosan az igaz- gató-választmánynak köszönetét. Kecskemét, 1875. máj. 20. Katona Zsigmond, egyesületi elnök.f Sikeres kúra. B. G. egyik állatorvosunk ! S. K. M. gazdálkodó polgártárs 6 darab lovát szerencsésen agyongyógyitotta. A gyanús viszketegségben levő lovaknak oly erős méregből készített kenőcsöt, hogy a bekenés után azonnal mind a 6 darab megdöglött. Most a rdegkárositott követeli kárának megtérítését. * Czuczor Gergely költőnk születési háza falába Andodon állítandó emléktábla ünnepélyes leleplezése f. évi június 6-án déli 11 órakor fog megtartatni. * A szélbalok országos kudarca. Pünkösdre a 48-as párt országos értekezletre hívta össze elvtársait, remélvén, hogy a szentlélek segélyével oly határozatokat sikerülene hozniok, mely az átkos közös-ügyes kormányt, s ennek támaszát s az óriás szabadelvű-pártot összemorzsolni lesznek hivatva. A föld gyomrából kitörni készülő tűz nem mutat félelmesebb (?) előjeleket, mint e gyűlés előkészületének felzajló hite .... azonban maga s a pünkösdi értekezlet eloszlatott minden aggodalmat. A „harminc nemes Budára tart“ paródiájaként 33-an érkeztek nagy Magyarországnak még nagyobb fiai és bölcs vezérei. A mikort népiünket Szappanos István , Huszthy Pál, Csuka Tóth István, ifjabb Kovács Gábor és Csabai József honhazafiak képviselték. A küldöttség szája ezúttal Huszthy Pál és nem a virágos nyelvű s szónoki tehetségéről oly nagy körben ismeretes Szappanos István volt. Kár érette! ha ez beszél, sokkal nagyobb .... nevetés lett volna az eredmény. Egyébiránt az ötös küldöttség még aznap hazajött, amennyiben Szappanos István úr indítványa követ- tkeztében mint „önkéntes küldöttség“ sok időt nem tölthet vala odafen, már csak azért sem, mert Cs. Tóth István, Csabai József és ifjabb Kovács Gábor polgártársaink, a Nádor vendéglőben B. Baldácsi Antal bőkezű nagylelkűsége folytán ebbek tálalt „pincenpánc“ (amelyik ételnek nevét a küldöttség elolvasni, vagy kimondani nem bírta, azt nevezte ezen néven) mellett éhen maradtak. — Úgy kell nekik, mert nem ők hitták meg a gazdag deli bárót „lebbencs“-re, meg „kurcinál fordított kásá“-ra, ebéd felett aztán elmondhatták volna a báró úrnak: „lássa uram, az ilyen politikusoknak mint mi 48-asok vagyunk, ez a napi és nemzeti eledelünk, máskor ha hiv ebédre bennünket, ne a ,,Nádor“-ba tersttesen számunkra, hanem vigyen ki a rákosi gyepre, hol a természet zöld pázsittal borított nagy asztalán párolgó „bogrács“ körül . . . . . . ülve úgy jól lakunk a magunk főztiből . . . mint a „nimet a roszpradlijából.“ — Egyébiránt országos kedves egésségekre kivonjuk mind az ebédet, mind a kirándulást. — A helybeli joghallgatók műkedvelői előadást rendeztek a lefolyt héten. Előadták Tóth Kálmán „Nők az alkotmányban“ című vígjátékát. Az előadás — leszámítva azt, hogy egy kissé hoszszadalmasan ment — teljesen kielégítő volt, s vonzerejét mindenesetre azon körülmény kölcsönözte, hogy Szathmári-Lackóciné, a budapesti nemzeti színház első rendű művésznője is lerándult a jótékony cél iránti áldozatkészségből az előadásra. A nevezett művésznő Krisztinát, a követté erőszakolt Bánfalvi nejét játszó páratlan otthonossággal s utánozhatlan természetességgel; ezen szerep egyike azoknak , melyekben a hasonló szerepkörben mozgó színésznők Szathmári-Lackócinét utol nem érik , miután az émelygős színpadi pathost nem bírják levetkőzni. A jótékonyság önmagában leli legszebb jutalmát, minket pedig csak szives közreműködéséért még mélyebb tisztelet csatol a t. művésznőhöz. Adjon az ég az övéhez hasonló sok szivet a hazának. A műkedvelők közül kitűntek Herceg Mari szép gúnykacajával, még az ármány is szebben hangzik a szép ajakról; továbbá Fényfi Mathild és Berecki Jenőné; a férfiak közül Marianovics Sándor és Nagy Ákos, kik közül az utóbbinak különösen sok érdeme van e jól töltött órák létesítésében. N... — 1875. május 17-én d. e. 10 órakor a k. v. természettudományi társulat által tartott közgyűlés a következő sorrendben folyt le: Társulati elnök úr megnyitván a közgyűlést, számos tag jelenlétében felolvasta jelentését; ezután következett a titkári-, könyvtári- és pénztári jelentés felolvasása, melyek befejeztével következtek a választások. — A szakosztály-elnököket a közgyűlés egyhangúlag ismét megválasztotta; három választmányi tagul dr. Kecskeméti Lajos, Bóka Péter és Hanusz István urak lettek egyhangúlag megválasztva. — Pénztárnok úr — Katona Zsigmond — beadván lemondását, miután a közgyűlés jegyzőkönyvileg köszönetet szavaz neki a pénztár gondos és pontos kezeléséért, — helyette Milhoffer János gyógyszerész urat választotta meg egyhangúlag. — Ezek után a felolvasások tartására vonatkozólag egy kis eszmecsere váltása után a közgyűlés megköszöné elnök úrnak szives, buzgó tevékenységét — s több tárgya nem lévén — 3/4 12-kor eloszlott. — Kecskemét, 1875. május 20. Szakács István , titkár. — A f. hó 17-kén megtartott műkedvelői előadás szives közreműködőinek, névszerint: Bereczky Jenőné úrnőnek . — Herczegh Mari és Fényfy Matild kisasszonyoknak, mint a kik a legsszívélyesebben s legnagyobb készséggel engedtek fölhívásunknak, — nemkülönben Fehér Péter főiskolai tanár úrnak, mint előadásunk buzgó és fáradhatlan ügyvivőjének, — végre Haskó József ügyvéd úrnak, ki a legnehezebb feladatot, a darab elsúgását irántunk szives indulata jeléül elvállalta: a joghallgatók műkedvelői társulata nevében ezennel hálás és legmélyebb köszönetünket nyilvánítjuk. — Kecskemét, 1875. évi május hó 18-án. Nagy Ákos, bizotts. elnök. Kádár Árpád, bizotts. jegyző. — A f. hó 17-én tartott műkedvelői előadás alkalmával az 1. számú páholyban 1 fehér elefántcsont színházi látcső tokkal, a 11-ik számú páholyban egy látcsőtok, végre a zárthelyen a 4-ik sorban szintén egy látcsőtok találtatott. A tulajdonosok jelentkezzenek az átvétel iránt Nagy Ákos úr lakásán, n.Kőrösi utca 232-ik szám. — Kádár Árpád, bizotts. jegyző. — Benedek Aladár „Uj idők“ című mindinkább terjedő s méltán kedvelt hetilapjának 20-ik száma a következő változatos tartalommal jelent meg: „A köztársasági mozgalmak hazánkban, II., Strommer Lajostól; „Dies irae“, (eredeti költemény) Várady Antaltól; „Négy év után“, (eredeti naplótöredék) Szulyovszky Etelkától; „Hagyj egyedül“, (Tennyson költeménye) Szuik J. fordításában; „Szerelem és szenvedés", (Polko Eliz elbeszélése); „A Heilbronni Katinka költője“ (Vely E. jellemrajza); „A divat" (divatos karcolat), Széplaki Zsolttól; „irodalmi, társadalmi és művészeti hírek“; a borítékon: előfizetési felhívás a „Milyenek a nők“ című munkára; vidéki élet; divattárca; Hymen; számrejtvény; sakktalány; a szerkesztő nyílt válaszai: vegyesek. —E lap előfizetési ára egy negyedévre csak 2 frt. 50 kr., s félévre 5 frt. Kiadóhivatal: Budapest, Kristóf-tér 2. szám, hol a megrendelések bármikor elfogadtatnak. Felelős szerkesztő: Szűcs Imre.