Kecskeméti Lapok, 1875. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1875-03-28 / 13. szám

Nyolcadik évfolyam. _______________________13. szám,____________________________Márczius 28. 1875. Előfizetési dij: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva. Negyedévi'. . . 1 ttt 50 kr. Félévig . . . 2 „ 50 „ Egész évre . . . „ — „ Megjeleli hetenként egyszer, Vasárnap. Szerkesztői szállás: Hal-piac, 250. sz., hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.KECSKEMÉTI Vegyestartalmú ALAPOK. éti lap. Hirdetési dijak: 5 hasábos petit sor , egyszeri hirdetésnél 5 kr., a többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél árleengedés adatik. A nyilt térben való közlemény 3 hasábos soráért 10 kr. számit,tatik. Bélyegdij minden beigtatásért 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak Tóth László könyvnyomdájában, 3-ik tized Budai-nagy-utcza 184. sz. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. Lapunk jelen számával a nyolczadik évfolyam első negyede lejárván, tisztelettel kérjük annál fogva a t. közönséget, hogy e lap további megrendeléséről mielőbb gondoskodni sziveskedjék, nehogy a szétküldésben fenakadás történjék. Előfizetési ára postán vidékre, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre . 5 frt. — kr. Fél „ . 2 „ 50 „ Negyed „ 1 „ 50 kr. Néhány szó iparosainkhoz. Alig van, nem mondjuk iparosaink, de általán véve polgáraink között is egyén, aki édes megelégedéssel nem emlékeznék vissza az 1872. évi augusztus 31-dikére és az utána következő élvezetteljes napokra, midőn szülővárosunk kebelében az első iparműíkiállítás gyönyörködtető lakosságunk nagyját, kicsinyét, és méltán; mert ha tekintetbe vesszük magyar városaink hátramaradottságát a műíipar terén s ha tekintetbe vesszük, hogy legjelesebb magyar iparosaink is mindig nagyon alárendelt szerepre voltak szorítkozva , nem mintha nem lettek volna képesek más nemzetek iparosaival a versenyt megállni, hanem mivel ismeretlenek voltak a nagy világ előtt, nem nyújtatott nekik alkalom ügyességüket és tehetségeket megismertetni; nem lehet örömet nem érezni a felett, hogy mióta országunk községeiben az iparmízkiállitások eszközlése megindittatott s iparosainknak a tér, melyen ügyességüket megismertethetik, megnyittattatott, mind számosabb és számosabb magyar iparos emelkedik a felszinre és tűnik ki a világtárlaton is, hol az összes miveit nemzetek iparosainak legjobbjai vetélkednek, élő példa erre a Bécsben legközelebb megtartott világtárlat, hol magyar iparosaink oly szép számmal részesültek a miveit világ elismerésében a műipar minden ágában, amilyenre előbb még gondolni sem mertünk volna. Ezen és ennél még fényesebb sikernek elérésére pedig csak két tényező segítheti magyar iparosainkat, u. m.: nemzetünk vagyonos osztályának nemzeties józan gondolkozása, melynél fogva az magyar iparosaink készítményei fölé nem fogja helyezni a selejtesebb külföldi gyártmányt, és az iparosoknak folytonos ébrentartása s kiállítások általi serkentése; azért nem vagyunk képesek eléggé kifejezni hazafiúi örömünket sz. kir. Szeged városának azon nemes törekvése fölött, melylyel az a kebelében 1876. évi augusztus hó 20-dikára nemzeti iparunk és termelésünk emelése céljából országos iparés terménykiállítást rendez, és nem tartjuk időelőttinek felhívni figyelmét úgy az iparos testületeknek és egyes iparos polgártársainknak, valamint gazdaközönségünknek is, nem tarthatjuk időelőttinek azért, mert ha valamely célt tökéletesen akarunk elérni, annak megvalósításához először érett megfontolás, másodszor hosszabb idő és kitartó munkásság kívántatik, amire ez esetben annál nagyobb figyelmet kell fordítanunk, mert itt nem az forog kérdésben, hogy váljon egyes iparos társunk képes-e a maga feladatának megfelelni, hanem kérdésben forog a nemzet összes iparának és termelési képességének jó hírneve és jólétének emelése, mely minden ilynemű kiállítás sikerülése által egy fokkal magasabbra emelkedik értékében és tekintélyes tért nyer terjedelmében. Mi tökéletesen meg vagyunk győződve, hogy értelmes iparosaink és gazdáink belátják, miszerint minden egyes magyar polgárnak elmellőzhetlen kötelessége a haza javának előmozdítására minden kitelhető szorgalmával közreműködni és hisszük, miszerint városunk iparosai, kik mint e téren kezdeményezők, már az 1872-diki helyi iparmű kiállításon 138-an jó sikerrel képviselték a helyi iparágakat, a szegedi iparmű kiállításon is dicsérettel megállják helyüket és fényesen be fogják bizonyítani, miszerint a bennök felébzett jó törekvés nem volt szalmatríz, hanem komoly szándék úgy az összes nemzeti iparnak, mint kiválóan a helyi iparos-testületeknek tiszteletteljes tekintélyt szerezni, de hogy e nemes törekvésünknek kellő sikert szerezhessenek, nem szabad az időt elmulasztaniok, hanem a lehető leghamarabb meg kell alakítaniok a bizottságot, mely folyton ébreszsze és serkentse a tagokat vállalkozásra, a vállalkozókat jó tanáccsal és közbenjárásával segélyezze, mert mi magunk tudjuk tapasztalásból , hogy nagyon sok ügyes iparosunk van, aki önmagában nem bízik és nem mer magától még olyan készítmény kiállításához sem fogni, melyet könnyedén elkészítene a leghelyesebben, s csak akkor mondja, hogy ezt vagy amazt ő is megcsinálta volna így, vagy még jobban, ha az illető tárgyat a kiállításon látja. Tisztelt iparos polgártársak, az iparműkiállításra nem csudaműveket, sem egyedül még soha nem látott találmányokat kell vinnünk, hanem jól és pontosan készített szilárd iparcikkeket; a legkitűnőbb iparos az, aki a maga szakmája cikkeit legcélszerűbben és legpontosabban tudja elkészíteni, nem pedig az, aki még soha nem látott dolgok után kapkod. A fölfödözések úgy is csak egyes kiváló tehetségeknek jutnak osztályrészül és ezeknek is a legtöbb esetben csak csontja jut a fölfödözésből jutott zsiros koncnak, mert a húst erről is a pénzes emberek vágják le rendesen. Azért a kecskeméti iparos polgártársak csak arra szorítkozzanak, hogy az általuk űzött iparágon lehető legjobb cikket készítsenek , s hogy ennek végrehajtását minden esetben valósítsák is; jelentsék be magukat minél előbb az erre alakítandó bizottságnál, mert ezáltal már erkölcsileg kötelezik magukat vállalatuk teljesítésére és biztosítják némileg a jó sikert, melylyel városunk iparos osztályának jó hírnevét emelik és cikkeinek tágabb piacot szereznek. — Az a látszólag hosszú másfél év, mely a mai nap és kiállítási határidő között van, nagyon hamar elröpül s csak azt vesszük észre, hogy a kiállítás küszöbén állunk. Mi azon véleményben vagyunk, hogy ha iparosaink most mindjárt hozzá fognak a kiállítandó tárgyak misége és mennyisége fölötti eszmecseréhez, az ügy kellő megvitatása mellett még az egyes kiállítóknak is elég idejük lesz tárgyaik előállításához, még azon esetben is, ha valamiben fennakadásunk lenne. Ami a városi hatóságot illeti, az a folyó hó 22-én és folytatólag tartott közgyűlésén már elvileg kimondotta, miszerint a maga részéről mindent szívesen megteend , amit a kiállító iparos és termelő közönség segélyezésére szükségesnek látand, s hogy azokat e közhasznú nemes céljok elérésében tőle kitelhetőleg támogatni fogja. Rajta tehát polgártársak , fogjunk hozzá Isten segedelmével a nemes munkához, mely egy részről önmagunknak tiszteletet és hasznot, más részről hazánknak boldogabb jövőt eszközölni van hivatva. Kecskemét szab. kir. város köztörvényhatóságának 1875-ik évi március 22-én és következő napjain tartott rendes havi közgyűlése. Elnök: Kiss Miklós főispán úr ő méltósága; jegyzők: Hornyik, Szalkay, Bagi, Bodor; bizottsági tagok szokatlanul nagy számban. Reggeli 9 órakor főispán úr az ülést megnyitván , legelőször is a virilis tagok megállapított s beterjesztett névsora olvastatott fel, azután pedig a kisorsolt választott tagok helyére folyó hó 2-án megejtett választások alkalmával beválasztott képviselők névsora; ez utóbbi azon megjegyzéssel, hogy az I. kerületben választott bizottsági tagok közül kettő ellen felszóllamlás adatott be, s minthogy ügyük még végleg elintézve nincs, ezek a névsorba felvehetők nem voltak. Törvény szerint ha a bizottsági tagokban igazolva van, a közgyűlés megalakultnak tekintendő, annálfogva az említett felszóllalás — mely különben is csak két tag ellen intéztetett — a közgyűlés megalakulása ellenében gátul nem szolgálhatván, a tényleg megalakult közgyűlés határozatokig kimondotta, mikép a kebeléből törvény szerint kirendelendő igazoló, bíráló, fegyelmi és kijelölő bizottságokat a gyűlés másod napján kívánja titkos szavazás útján megalakítani, egyszersmind az árvaszéki igtató-kiadó irattárnak megválasztását is a bizottságokkal egy időben megejtetni határozta. Ezután a szabályok értelmében Bagi polgármester úr tette meg havi jelentését, mely szó szerint ekkor következik: Tekintetes közgyűlés ! A folyó évi február hónapról tüzetesen, és a a f. évi február havi rendes közgyűlés óta városunk törvényhatósági életében felmerült nevezetesebb eseményekről szervezeti szabályainak értelmében következőkben van szerencsém jelentésemet előterjeszteni. Jör. Február hónapban egy rendes és egy rendkívüli közgyűlés tartatott. A rendes közgyűlésben összesen 54, a rendkívüli közgyűlésen pedig 10 ügydarab intéztetett el. Mindkét közgyűlésnek jegyzőkönyvei a tanács közbejöttével a kirendelt bizottságok által meghitelesíttettek, a jegyzőkönyvek és az azokban elrendelő felterjesztések az illető kormányhatóságokhoz felküldettek, a törvényhatóságokat és egyeseket érdeklő átiratok és kiadványok is mind elkészültek és legnagyobb részben már expediáltattak is. 2-or. A közegészségi állapot február hónapban teljesen kielégítő volt, a betegforgalom csekély volt; a halandóság a január havinál alább szállott; januárban volt 136, februárban pedig 129 haláleset, tehát 7-tel kevesebb. A hasznos házi állatok közt sem ragály, sem járvány elő nem fordult. 3- ar. A közbiztonsági állapot február hóban, valamint azóta is, városunkban és egész területén.