Kecskeméti Lapok, 1877. január-június (10. évfolyam, 1-25. szám)

1877-01-14 / 2. szám

Ezen eljárást ismételni kell mindannyiszor, a­hányszor a ruhát mosni szükséges. Az így beavatott ruha soha lángra nem lobban,­­ sőt ha készakarattal nagy nehezen meggyújtjuk is, csak úgy ég büzölögve mint a rész itatós­ papír, de soha veszélyt nem okozhat. Dr. D. R. A levegő színjátéka. Német forrásból: H. J. (Folytatás és vége.) Ha a levegő absolute átlátszó volna és a benne lebegő napparányok nem árasztanák el a fényt, akkor az ég előttünk teljesen feketének és fényte­lennek tűnnék fel és a rajta levő csillagok még nap­pal is sokkal ragyogóbb fényben tündökölnének. A világűrben a „tiszta aethez“ ben örökös sötétség uralkodnék; minél magasabbra emelkedünk tehát, annál homályosabbnak látszik előttünk az ég. A légréteg, mely a világos szín feltételezője, ille­tőleg eszközlője, minél magasabbra emelke­dünk, annál jobban veszti hatalmát, ugy­­annyira, hogy a világűr sötét háttere mindinkább előtűnik és ez­által gyengébb lesz a kék szin. Ha léghajóinkon a „tiszta aether“-ig juthatnánk fel, a kék szin végre is egészen eltűnnék és körülöttünk és felettünk mindenütt sötét és környezne. Az ég kék szinének mélysége vagy foka nem mindenkor és mindenütt egyenlő. Vidékeinken (Némethonban) nyáron az égnek sokkal tisztább és mélyebb színe van mint télen; ez különben a levegő állapotával és annak víztartalmával van összefüggésben. Hideg évszakban sokkal könnyeb­ben sűrűsödik az, és ezáltal az ég fehéres szint ölt. Nyáron ellenben a gőz jobban megtartja gázalak­ját. — itt is képződnek felhők, de inkább elkülö­nítve jelennek meg és közöttük aztán sokkal erősebben tűnik elő az ég kékje. — Eső után, mely a levegőt füst és portól tisztitá meg, szintén szebb és tisztább­­ az ég kékje. Ha zápor után az ég hamar derül ki, a levegő a legnagyobb átlátszósággal és tisztasággal bír, oly­annyira, hogy messze levő tárgyak a leg-­­­nagyobb tisztasággal és pontossággal láthatók. Ugyanazon indok, mely különböző évszakok­ban az ég különböző kék színének feltételezője, hozza egyszersmind létre az egyes országok egé­nek különböző kékségét Az éj­szaki foknál pl. az ég rendesen fátyollal van borítva, annyira, hogy a csillagászati vizsgálatok majdnem lehetetlenek. Ezen ködök oka a meleg tengeráramlat, mely a part mellett elvonul. Hasonló okból magyarázható ki Anglia köde is. A meleg tengerből ugyanis szün­telenül vízgőz emelkedik a levegőbe és minél jobban töltetik meg a levegő, annál könnyebben megy véghez a vízgőznek köddé való sűrűsödése. Olasz­ország ege viszont szép kék színéről nevezetes. Perzsiában még nagyobb a levegő átlátszósága. A­ki ez országot átutazta, bámulta a tisztaságot és pontosságot, melylyel ott távollevő tárgyakat látni lehet. Ararát hótakarta csúcsa 40 mértföldnyi tá­volból ép oly tisztán és szépen látható , mintha a hegy tövénél állanánk. Különösen napáldozat után, leg­nagyobb szépségben tűnik elő a perzsa és ebből­­ magyarázható ki, hogy az ókorban miért épen itt jutott a csillagászat a legnagyobb virágzásra, melynek színét viselik, het pedig de sokan vesz­tették már el­egüket, mert kék szemekben vélték azt feltalálni! A tenger színe is kék, mély fene­kén de sok hajó romjai nyugszanak: hát a kék szemekben, de sok remény szenvedett már hajó­törést ! „De a fekete szem ragyogása, mint isten urai homályos“ ! Hej fekete szem, fekete szem! Miből alkot téged a teremtő?! Elővesz ezer éjnek fekete sötétségét, összekeveri ezer csillag fé­nyével és aztán a halandó, a­ki beléd néz, kétsze­resen vakul meg. Elébb ragyogó sötétséged­től, aztán meg setét ragyogásodtól! Villámló éj, lángoló setétség, fénylő feketeség vagy mi is lehetsz, te ? Miért van az, hogy te egyszerre gyújtasz mint a villám! Villanásodra szív és ész eláll! Tekinteted részegít, mámorit, boldogságban ringat! Ha mosolygasz, szivünknek minden húrja rezeg, keblünk feszül, vérünk lázasan nyargal és ereink nyugtalanul lüktetnek? Fekete szem éjszakája, de sok nyugodt éjszakától fosztod meg azt, kire egyszer rámo­solyogtál! De sok álmatlan és beszél a te éjedről­! De sok setét bánatot okoztál már sötétségeddel ! De sok fekete gyászt feketeségeddel! Mi rejlik mosolyodban? Édeni üdv? Égi boldogság? Földöntúli érzelem ? Mit tudom én még mi ? ! Hogy is szól a nóta: A vizgőzök a levegőben úszó buborékai vagy­­ paránykái eszközük egyszersmind a nap felkelte és nyugta alkalmával a felhők pompás színét, a rég­­i és esthajnalt. Ha a nap magasan áll az égen, fe­hérnek látszik, mert sugarai rövidebb utat tesznek meg; de ha lent van a láthatáron, sugarainak, mivel az út nagyobb, sokkal több ködparányokon kell keresztülhatolnia és ez által ködparánykákon átható sugaraknál a narancsszin túlsúlyt nyert, ugyannyira, hogy nemcsak a nap tányérja, hanem a láthatárnak nagy része, sőt a magasabban lebegő felhők is na­­rancsszinben jelennek meg. Az alkonypir rendesen sokkal pompásabb, mint a hajnalpir, ami Forbes szerint következő módon könnyen kimagyarázható. Napnyugta előtt már a föld is a különböző magas­ságú levegőrétegek hőségükből veszteni kezdenek és a kihűlés következtében a légkörben levő vízgőz sű­rűsödni kezd. Ekkor futja át az átmeneti állapotot, mely által az alkonypit létrehozatik. Máskép áll a dolog reggel napkeltekor. A gőzök, melyek a napsugaraknak ragyogó szint kölcsönzik , csak akkor emelkednek fel, midőn a nap sugarai a földet eléggé megmelegítették, ekkor pedig a nap már az égen magasan áll. De ha az ég mégis piros szint ölt, minden esetre kell, hogy a jég már annyi vízgőzt tartalmazzon, hogy annak megsűrűsödése által a magasabb régiókban felhők képződnek, melyeknek szétoszlatására a felkelő napnak elég ereje nincs. Midőn tehát egy szép alkonypir vagy jégszürkület szép időt jelent, addig égő hajnalpir rendesen az eső hírnökének tekinthető. Igen természetes, hogy egész biztosan ezen jelekre sem támaszkodhatunk, mert az időjárás oly sok és oly könnyen változó tényezőkből áll, hogy majdnem minden jóslás hajó­törést szenved. Fekete szem éjszakája, de sok csillag ragyog rája! Hány csillagból van a szemed szép B . .. ám Hogy egy egész menyországgal ragyogsz rám! Mi történt a színházban? Január hó 6-án Bánhidy Emilia asszony első vendégszereplése mellett „Gabriella“ franczia színmű adatott elő. A nézőteret eléggé megtöltő a közön­ség s érdeklődést tanúsított úgy a vendégszereplő, mint a darab iránt. Bánhidy Emilia asszony nem is hiusita meg a közönség várakozását, mert ren­delkezik csengő hanggal, melyet jól tud értékesí­teni, bir csinos fő és alakkal, kellemes taglejtés­sel , mi képessé teszi őt arra, hogy szavalatának kissé modoros voltát felejtesse. Gabriella a ven­dégszereplő nő egyik force darabja s a közönség is úgy mint a vendégszereplőnő meg lehetett elé­gedve Gabriella sikerével. Vasárnap, a „Két drótos tót“ czímű darab adatott elő. Latabár Dezső keddi jutalomjátékául Tóth Ede három szakaszos népszínművét „A tűzoltók“ vá­lasztó. A kidolgozás fogyatékos, de erkölcsi alapja egészséges. A szereplőkre volna megjegyzésünk, de hely szűke miatt, csak kettőt említünk fel. Békeffy és Szabóné modorosságát. Amaz az elbe­szélés hangját, emez a szenvedő lélekét nem tartá meg. Ha valamit elbeszélünk, em­anczipálni kell ma­gunkat érzelmeink alól s fájdalom ecsetelésekor nem siránkozunk, hanem szenvednünk kell. A jutalmazott szerepében helyt állt. Közreműköd­tek a városi tűzoltók is. Ennek daczára a közön­ség csak gyéren jelent meg. „A csapodár“ czímű három felvonásos társal­gási darab csütörtökön került előadásra. Az oroszlán­­rész a dicsőségből Bánhidynét illeti. Ez azonban nem gátol abban, hogy kettőre ne figyelmeztessük, előkelő hölgy nevetésében is tiszteletet gerjesztő marad s komornát műkedvelői felületességgel ját­szik. Neki a közönséggel szemben előkelőnek kell maradnia, mert nem ezzel, hanem Champignackal akarja elhitetni, hogy komorna. Új színésznőnk grammatikailag is helyesen beszél s e tekintetben pályatársai fölött áll. A szép számú közönség tet­széssel nézte végig a darabot s alig behegedt se­beket nem akarván felszaggatni, úszunk az árral s az előadással mi is megelégszünk. KÜLÖNFÉLÉK. — A Casinó egyesület f. hó 6-án tartotta ren­des évi közgyűlését. — Lestár Péter elnök előter­jesztő jelentését a múlt évről, bemutatta a pénztári számadásokat az előző s a költségvetést a jövő évre vonatkozólag. — Az előbbi a számvizsgáló bizott­ságnak adatott ki, az utóbbi pedig egyhangúlag elfogadtatott azon egyetlen módosítással, hogy a a könyvtárnok tiszteletdija Patay Samu ügyvéd in­dítványa folytán 50 írtról 100 írtra emeltetett.­­ Tárgyaltatott ezután Klein Gyula ügyvéd fellebbe­zése a választmánynak azon határozata ellen, mely­lyel őt a Casino tagjai közé be nem vem vette. A közgyűlés titkos szavazás útján 83 szóval 4 ellen folyamodó felvételét határozta el. — Elnök indítvá­nya folytán a Casino alapítási idejéből még élő veterán tagjai u. m.: Milhoffer István, Ferenczy Gergely, Ferenczy László, Hajós József és Sárközy László urak örökös tiszteletbeli választmányi tagokat megválasztattak.­­ Ez után elnök a maga és a választmány nevében lemondását beadja s a tapasztalt bizalom- és támogatásért köszönetet mond. Ennek folytán a tisztújitás Kovács József úr mint korelnök vezetése alatt megejtetett és pedig a tisztviselőkre nézve egyhangúlag, a választmányra nézve pedig titkos szavazás útján. — Az egylet tisztikara e vá­lasztás folytán a következő: elnök: Lestár Péter, alelnök: Laukó Károly, pénztárnok : Bleyer Ignácz, könyvtárnok: Csereklyei Károly, háznagy Szalay László, jegyzők: Gyenes István, Kovács István, dr. Katona Béla. Választmány: Bagi László, Baky József, Bélák Albert, Csabay Imre, Csilléry Benő, Csillag Antal, Dékány István, Erdössy Imre , Fórián Károly, Gyenes Imre, Hollóssy Zsigmond , Horváth Béla, Horváth Döme, dr. Horváth János, dr. Kecskeméti Lajos, B. Kiss Mihály, Ervi Kiss Miklós, Kiss József, Kovács, József, Madarassy László, Molnár János, Muraközy János , Muraközy József, if. Nagy Lajos, Pacsa Mihály, Papp Sándor, dr. Szeless József, Szeless Kálmán, Tormássy Mi­hály, Zombory László.­­ Az Iparegyesület helyiségeiben f. hó 7-én a szegedi vendégek tiszteletére banquette rendez­tetek , mely tekintve úgy az abban résztvettek számát, mint a vig kedélyhangulatot — jól sikerült. Mint minden ilyen alkalomkor, úgy itt is sorom­póba léptek a toaszírozók, megadni óhajtván ez összejövetelnek ama fűszert, mely az estély em­lékének megőrzését eszközlendezte. Először dr. Horváth János emelt szót, mint az Iparegyesület elnöke, üdvözölve a szegedi vendégeket, utána Csilléry Benő úr humorban gazdag pohárköszönté­sében élteté a kecskeméti iparosokat. Mádi János reflectálva Magyarország közgazdasági politikájára, hangsúlyozá az önálló vámterület s a független bank szükségességét, az ipar és kereskedelem fel­virágzására. Katona Zsigmond Bakay Nándorra köszönte a pohárt, ki ernyedetlen buzgalommal jár világító szövétnekként a magyar iparosok előtt, Bakay Nándor pedig a vendégszeretetet tanúsító kecskemétiekért emelt poharat. Tassy Pál pohár­köszöntésében reflektált arra, hogy itt az idő, mi­dőn már be kell látni, hogy Magyarország kizáró­lag agriert állam, nem maradhat s gazdasági felvi­rágzásának nem mellőzhető feltétele a mezőipar mellett a műipar méltánylása, fejlesztése. Utalt arra, hogy a közvélemény ma ugyanazon vám­­politikai elvet vallja, mint a 40-es években, a­honnan datálódik a magyar ipar fejlődő emelke­dése. Utána Gelléry Mór az „Alföldi Iparlap“ szer­kesztője emelt szót, poharát ürítvén Kecskemét tör­vényhatósága s annak élén álló tisztviselőkre. — De terünk nem engedi, hogy az ezt követő hosz­­szú sorát a toaszoknak felemlítsük, csak azt em­lítsük meg, hogy felvettetett az a kérdés, hogy nem volna-e czélszerű egy ipar con­­gressus megtartása? Az eszme viszhangra ta­lált s a tervezett congressus helyéül Kecskemét je­löltetett ki. —­ Csabai Pálné kedden jan. 16-án tartandja meg 40 éves színpadi működésének jubileumát, mely alkalommal adatik Czakó Zsigmond korán el­hunyt szinköltőnk „Végrendelet“ czimü hatásos színműve. Csabainé asszony egyike azon régi úttörők­nek , kik nemcsak városunkban, de egész Magyar­­országon a magyar színészetet a legnagyobb küz­dések közepette emelni, diadalra juttatni töreked­tek. Városunk korosabbjai élénken emlékeznek rá, midőn ezelőtt 40 évvel a Király K.-féle színház­ban Miskolczy Lilla név alatt kitűnő szorga­­­lommal működött. Üdvözöljük tehát Csabainé asszonyt színi működésének 40-ik évfordulóján,­­ a hála kegyelet adója lesz az, melylyel e város általa színházunkban megünnepelendő jubileumá­hoz járulni fog. — Pánczél Emilia kisasszony egy nagy csomag lépést küldött be szerkesztőségünkhöz a török se­besültek javára. Köszönetünket fejezzük ki az ado­­­mányért a szenvedők nevében. Gyászhír. Zabolay István ügyvéd — kinek sok jó ismerőse volt városunkban is — szélhűdés követ­keztében meghalt Monoron. Béke poraira. — Élvezetes előadás vár városunk színházba járó közönségére! Csabainé asszony kedden jan. 16-án tartandó jutalomjátékára megnyerte — a vi­déki s a fővárosi lapok által is sokszor dicsért —­­ tehetséges Somogyi párt, a szegedi színház­­ elsőrendű tagjait, kik a jutalmazandó iránti szí­vesség és annak 40 éves szini működése emléke­zete iránti kegyeletből csakis ez egy előadásban­­ vesznek részt. — Jegyekre előjegyeztetni lehet hét­főn d. e. 9—12-ig, d. u. 2—5-ig, azontúl mint rendesen. — Schweiger Fü­löp úr, Ágoston, szász kóburg­­gothai herczeg szt.-lörinczi pusztájának mérnöke a már vége felé járó vadászidény alatt ismét megtartá a múlt évi szép eredményről oly jó emléket maga után hagyott hajtó­vadászatot. Az idő ugyan, f. hó 10-ke, nedves, ködös, zordon s inkább őszi mint téli nap egyátalán nem kedvezett Nimród fiainak, kikből igen szép társaság — köztük vidéki vendégek is — gyűlt össze a Koháry-major vendégszerető la­­­kában, de az e miatt látszólag csekélyebb eredményt

Next