Kecskeméti Lapok, 1879. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1879-02-23 / 8. szám
Tizenkettedik évfolyam.8. szám. Február 23. 1879. KECSKEMÉTI LAPOK ® ... . V. ' _ ' | --------- ------------------------------------------------1---—---;-----— gi Előfizetési dij : Megjelen hetenként egyszer, * Szerkesztő- és kiadó-hivatal: Hirdetési díj: Egész évre 5 frt., félévre 2 frt. 50 kr., VASÁRNAP. BUDAI-NAGY-UTCZA 184. SZÁM. 3 hasábos petit sor egyszeri hirdetésnél 5 kr., negyedévre 1 frt. 50 kr. ■ ■ ‘ többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél ár-Az előfizetési pénzek, . E lap úgy szellemi, mint anyagi részét illető leengedés adatik. Az előfizetés az év folytán minden hónapban úgy a hirdetések is ,,Tóth László könyvnyom- minden küldemény a szerkesztő- és kiadómegkezdhető. dájdnak“ czimzendők. hivatalhoz intézendő. Bélyegdij minden beiktatásért 30 kr. VEGYESTARTALMÚ HETILAP. &-----------------------------------------------------------------------------------_------------------------------------------------------------------|_____________________________E ZSEDÉNYI EDE szül. 1803. márcz. 18. – 1879. febr. 20. Hazánknak egyik leghivebb, áldozatra mindig kész fia Zsedényi Ede meghalt. Hosszú életpályáján minden egyes pillanatát a közügynek szentelé, s történetünk utolsó félszázadának alig van lapja, melyen nevével ne találkoznánk. Mint hazafi jeleseink elsői közé tartozik, mint egyházának hive, többet senki sem tett nálánál. Tetteiben sehol sem vezérelte önérdek, s a lemondás erényét gyakorolva, erősítette magát az áldozatkészségre, melyben méltó vetélytársa a legnagyobb magyarnak. Sírjánál egy nemzet hullat könnyeket , benne egy egyház veszit oly oszlopot, mely biztos és szilárd támpontja volt vihar- és veszélyben ép úgy, mint verőfényes időben. Legyen áldott emlékezete, s lelkesítőnk a ragyogó példa, melyet elénk állított: nyugodjék békében! Tölgyes erdők irtása és akáczosok telepítése a Kecskemét városi erdőkben. Irta: Szabó Adolf, kir. erdőbecslési felügyelő. (Folytatás és vége.) Ezután számítást tevén felügyelő úr kimutatja, hogy a tölgyes erdők 847 holdja 0.8 köbméter évi holdankénti faterméssel 677.6 köbméter fát s ezt 3 írtjával számítva 2032 frt. 80 kr. évi jövedelmet ad, ha ehhez a legeltetés és makkoltatásból befolyó 167 frt. 20 krt hozzá számítjuk, 2200 frt. évi nyers jövedelmet nyerünk, mire a következőben nyilvánítja véleményét: „Most következik az a minek kifejezést adni nép csekély és valóban szomorú feladat. Úgy vagyok vele mint a biró, midőn oly vádlottra mondja ki az ítéletet, akit — ha módjában lenne — inkább megajándékozni mint büntetni szeretne, de ott van a törvény, és bár sajgószívvel, de mégis kimondja a sújtó ítéletet. Előttem is zárva áll a törvény könyve, a kétszerkettő négy, és kimondom az erdész szájából szomorúan hangzó ítéletet, miszerint a kérdéses 847 hold tölgy erdő kiirtandó. (Helyi bizottság pedig csak 200 és néhány hold kiirtását hozta javaslatba.) A tárgytól eltérőleg, még csak azt kívánom megjegyezni, hogy e javaslattal annál kevésbé kívántam fellépni, mert — ami igen sajnos — a tölgyesek kiirtása különösgen is divatba jött nálunk és ha ez így tart, utódaink egykor arra ébrednek fel, hogy haszonfát szolgáltató tölgyerdők , széles e hazában megszűntek lenni. Ennélfogva határozottan kijelentem, hogy a tölgyesek irtása csak kivételes esetekben indokolható. De hogy itt, ilyen kivételes esettel állunk szemben , arról a jelen czikkem folytatásának figyelmes olvasója könnyen meggyőződhetik. Ha ezen 847 hold erdő 1879—1889. időszakban kiirtatván, a talaj mezőgazdasági czélokra leendő használat végett bérbe adatnék, a várhatójövedelem ezen időszakra a következőképen lenne kiszámítandó: Egy évi vágástér 30 éves forda mellett 847 , 30 - 28,24 hold lenne, ezen számítást 10 éven át vezetve kitűnik, hogy míg az 1879. évi vágás 1975 köbméter fát vagy 3695 frt. tiszta fanyereményt adna, addig az 1888-dik már csak 360 frt. 2 kr. tiszta fajövedelmet ad. Magától értetik, hogy a kimutatott jövedelemtöbblet a kiirtott terület bérbe adásából befolyó összeggel növekedni fog. Ezen jövedelmi többlet egy részét a holdanként és évenként 15—20 krajczárt jövedelmező legelőnek akáczfával leendő befásitására fordítván , a következő terv lenne követhető: az első évben csak 50 holdnyi terület lenne befásitandó, mert a nagyobb területre szükséges csemeték alig lennének előállíthatók. A kiadások ez esetben a következőkép alakulnának: ültetésdíj 250 frt., akácr csemetékre 1000 frt., az 50 holdnak jelenlegi jövedelme 10 frt., összesen 1260 frt., mihez képest az 1879. évi jövedelmi többlettel szemben 3695 frt., kevesebb 1260 frt., tehát 2435 frt. többlet maradna, a következő évben 50 hold helyett 75, azután 100, 125 stb. hold lenne az időközben előállított csemete-kertek igénybe vételével beültetendő. Az 1880. évbeli kiadások lennének 75 holdnyi új fásítás mellett: ültetésdij 375 frt., csemete-kertekre 1100 frt., a 125 hold legelőnek évi jövedelme 25 frt., összesen 1500 frt., mihez képest az 1880. évi fölösleg nemcsak 3288,44—1500 , 1788 frt. 44 kr., hanem ehhez még az 1879-ben kiirtott terület bérbe adásából befolyó 847 frt. 20 kr. is hozzá adandó lévén, a kérdéses fölösleg 2635 frt. 64 krra növekednék. Az erdő jelenlegi nyers jövedelmét öszszehasonlítani akarván az ajánlott terv végrehajtása folytán remélhetővel, a táblázat 30 évre azaz a jelenlegi fordában lesz összeállítandó, és könnyebb átnézet végett előbb az összes jövedelmet, s azután a kiadásokat fogom kimutatni. A mennyiben pedig az új ákáczültetvények — 20 éves forda mellett már 1899-ben jövedelmezni fognak, a jövedelmi kimutatásban ezen tételek vétetnek fel, és mivel túlzottaknak mondható tételeket számításaimba felvenni óvakodom, az ákácz állatok hold- és évenkénti fatermését 2,5 köbméterre teszem , pedig, mint említem, hasonló termőhelyet ákácz állatokban 2.5—3 köbméter, sőt gyakran ennél nagyobb, de 2.5 köbméternél kisebb átlagos évi növedéket nem találtam, és egy köbméter ákácz tűzifa tőárát csak 2 frttal veszem számításba, holott egy űrméter ákácz tűzifa tőára Kecskemét vidékén jelenleg a 2 frt. 50 krt meghaladja, így az 1899-ben letarolható 50 hold fatermése holdanként 50 köbméter és az egész vágás területi 2500 köbméter tűzifa, s az annak megfelelő pénzösszeg 5000 frt. lenne. Itt következik a táblázat, melyben ki van mutatva 1879—1908., tehát 30 éven át a kiadás és bevétel, melyből kitűnik, hogy a szóban levő 847 hold rész tölgyerdőnek kiirtásából és 6200 holdnyi legelőnek befásításából, a legalantabb vett jövedelmi tényezőkkel eszközölt számítások szerint Kecskemét városára 1879-től 1908. év végéig legalább 364,256 frtnyi jövedelmi többlet háramlik, és pedig akként, hogy ezen összeg 1879-ben 184,854 frtot képvisel. De még azon esetre is, ha ezen összeg kisebbre olvadna, vagy épen 0-ra reducálódnék, pedig e második feltevésnél sokkal valószínűbb annak megkétszerődése, fölötte előnyös lenne az ajánlott terv kiviteléhez haladéktalanul hozzáfogni. (Ez már megtörtént, miután 50 holdon már a fa tuskóstól adatott el.) Mert a 6200 hold új ákácz erdő legalább 20 ezer forintnyi évi tiszta jövedelmet biztosít, szemben a tölgyerdő és legelő csekély tiszta jövedelmével, vagy épen — mint hajlandó vagyok elhinni a veszteséggel. Alig szükséges megemlíteni, hogy ezen terv a kivitelnél módosításokat fog szenvedni, így például a kiirtott területen nyert fatömeg, minthogy az erdőkezelés nem volt rendszeres egyenlő termékenységű talajon is, az állatok különböző korához és állapotához képest majd kisebb , majd nagyobb lesz; továbbá nagyon valószínű, hogy a 847 hold erdő egy része nem oly talajt foglal el, mely mezőgazdasági czélokra állandóan használható lenne. (Azért hozta a helyi bizottság csak pár száz holdnak kiirtását ajánlatban, mert a többi talajában nem bízik, hogy szántóföldül használható legyen.) Annyi azonban "bizonyos, mondja czikkező, hogy az ajánlott befásítások az irtás útján nyert jövedelemnek csak kisebb részét fogják felemészteni, és hogy ezen 6200 holdnyi erdő évenként legalább 20,000 frtot fog Kecskemét városának jövedelmezni.“Mi pedig legkevesebb 10,000 holdra és igy 32,274 frt. évi tiszta jövedelemre számítunk az ákácz erdőkből, annál is inkább, mert a mely homokterület ezzel egyszer meg lesz fásitva, ott azt többször ültetni nemcsak nem lesz szükség, de még ki sem lehet irtani.) Felügyelő úr következő szókkal végzi értekezését: „Mindenek előtt magról kelt csemeték és az ezekből nevelendő fák érdekében a kecskeméti tölgyesek legeltetése egyszer s mindenkorra eltiltandó lenne, továbbá a tisztások annak idején befásitandók, és a gyérítések a talaj kellő beárnyalására való figyelem mellett a legnagyobb óvatossággal eszközlendők.“ Közli: Dr. D. R.