Kecskeméti Lapok, 1882. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)

1882-12-10 / 50. szám

50. sz. KECSKEMÉTI LAPOK ORSZÁG-VILÁG. — Arabi basát e hó 3-án a kairói hadi törvényszék halálra ítélte, de a kedive ez ítéletet Egyptomból és tartozékaiból való örö­kös száműzetésre változtatta. Arabi komor egy­kedvűséggel hallgatta végig az Ítéletet. — Louis Blanc a hires franczia államférfiú és történész elhunyt Cannesban 69 éves korában. — Ötven szoczialista ül a prágai törvény­szék előtt a vádlottak padján. A monstre­ tár­­gyalás, mely e hó 4 én kezdődött, közel 3 hétig fog tartani. — Együd István a nép­színház egyik legtehetségesebb tagja, hosszas szenvedés után elhunyt Budapesten. — A lon­doni Alhambra színház e hó 6-án tel­jesen leégett. Emberélet nem veszett el, de a tűz által mintegy 500 ember vesztette el ke­nyerét. — Strauss János az ismert bécsi zeneszerző elvált nejétől. Ő is megnősül újra, neje is férjhez megy legközelebb az „an der Wien“ színház igazgatójához. Hja, a művészek szeretik a változatosságot. — Szt.-Péter­­vártt hétfőn egy törvényszéki tárgyalás alatt egy nő tőrrel rohant Alexandroff ügyvédre s el­fogatván, azt kiáltotta, hogy az ügyvéd becs­telen ember. Martoff írnok leányának vallotta magát, de külseje arra mutat, hogy előkelő körökből való. — A nemzeti színházban Hajós Zsigmond tenorista vendégszerepel fé­nyes sikerrel. — Az országházban a bud­­getvita folyik, s az egyes miniszterek tárczája van napirenden. Egy napi megszakítás után , tegnap ismét folytatták a vitát. Búcsúszó. Midőn a Szolnok-Csongrádi jobbparti Tisza-szabályozó társulatnál üresedésben volt igazgató-mérnöki állomásra, kineveztetésem folytán, szülővárosomból el kell költöznöm: minden jóakaróimnak s barátimnak „Isten hozzád“-ot mondok, rájok és családjokra az Isten áldását könyörgve, kérem, tartsanak meg engem továbbra is becses jó emlékeze­­tökben , barátságukban. László Károly: Piaczi árjegyzék. Felelős szerkesztő: FEKETE JÓZSEF. Tiszta búza métermázsánként . 8.70 krtól 9.— krig. Kétszer „ „ . 7.40 „ 7.60 „ Rozs „ . 6.50 „ 6.70 „ Árpa „ . 6.30 „ 6.40 „ Zab „ . 6.40 „ 6.60 „ Tengeri „ . 5.30 „ 5.50 „ Köles „ . 6.— „ 6.30 „ Krumpli „ 1.70 „ 2.— „ 3 és öt előadásnak bírálatát, a mellett figye­lemben tartom a művészetnek, a színészek­nek és a közönségnek érdekeit, valóban any­­nyit tesz, mint saját gondolatait Prokruszes­­ágyba szorítani, saját szellemének szárnyát szegni. Ily helyzetben vagyunk ma. Bár­mennyire óhajtanak is a lefolyt, színi ese­ményekben gazdag hét fölötti véleményün­ket bővebben indokolni, nem lehet és a fe­lületesség vádjának kitéve magunkat, rövi­dek leszünk. Vasárnap deczember 3-án a „Piros bu­­gyelláris“ került színre. A darab maga sok­kal ismeretesebb, semhogy arról szólnunk kellene. Mint tudjuk, Némethy Gizella k. a. most lépett fel először „Zsófi“ szerepében. A legnagyobb készséggel fejezzük ki hódo­latunkat a k. a. szép szemei iránt, igazán gyönyörű kis menyecske volt, azonban vég­telenül sajnáljuk, hogy nem nyilatkozha­tunk hasonlókép a k. a. játéka­ és énekével szemben. A játék kezdetleges és minden rou­­tint nélkülöző volt, éneke pedig oly gyenge, hogy a túlhangos zenekíséret és a biróné udvarlóinak túlbuzgó accompagnirozása miatt már az első padokban is hallani alig lehe­tett. Hogy a k. a.-t. mégis tapsokkal tisz­telték meg, az csak közönségünk udvarias­ságáról tanúskodik, mely ezen kitüntetést előlegezte a kisasszonynak utólagosan szer­­zendő érdemei fejében. — Annál örömestebb nyilvánítjuk elismerésünket Kiss János úrral szemben, ki Csillag Pál szerepében helyes felfogással, meleg érzéssel játszott és kü­lönösen a Pálfi nótáját igen szépen énekelte , a miért is megérdemlett tapsvihart aratott. Játéka csupán azon jelenésben mutatott ér­zelem­hiányt, hol Zsófit meglátta. Dicsére­tet érdemel még a kis Miklósy, ki szerepét helyes hangsúlyozással adta. Sziklay a bár nyers, de őszinte és jólelkű Peták káplár szerepében komikus vénáját nem tudta meg­tagadni. Hevesy Török M. uramat elég jól adta. Kedden 5-én egyszerre három darabot láttunk, melyek mindegyike az újság bizo­nyos ingerével bírt. Az első Zöldi Márton „Adóvégrehajtó“-ja. A még ki nem forrott költői tehetség ezen kalandozásából azon meggyőződésre jutottunk, hogy a költői szellem mikép a hegyi patak, mely eleinte zúgva-bőgve gyors rohanással csörteti tova tajtékzó habjait, ha a gátnélküli völgybe ér, meglassul, ellapul és gyakran homokba vész, úgy Zöldi úr kétségtelen költői phan­­tasiája is a helyett, hogy árjának bizonyos medret ásva méltóságteljes folyammá nőné ki magát, szerte csapong és félek, hamar le fogja magát járni. Engedje meg Zöldi úr, hogy megkérjem saját érdekében, vagy ha e kifejezés pedáns volna, nemzeti szín­­költészetünk érdekében, melynek javára tőle még sokat várhatunk, hogy szabályozza, vagy ha úgy tetszik, dressirozza kissé tüzes pegazusát, adjon neki határozott irányt, biztosabban és hamarabb czélhoz fog jutni. „Az adóvégrehajtó­knak eleven dialógja, könnyen folyó itt-ott, szellemes nyelvezetén kívül más érdeme nincs. A comicum vagy a jellemekben, vagy a furcsa helyzetekben keresendő, de nem egyes odavetett életes megjegyzésekben. Az előadás külömben Sza­káll úr némi túlzásaitól eltekintve, egészen kifogástalan volt. — Fekete József úr „Zuhany-kúrájá“-nak meséje röviden a kö­vetkező: Kenderffy Gyula 3 hónap óta há­zas, szerelmes feleségének „papucsa“ alatt si­lik, Berki Béla barátja őt a kedves ra­gadozó madárnak rózsás körmei közül kisza­badítandó álnév alatt levelet juttat Mari neje kezébe, melyből ez férjének egy állí­tólagos párbajáról értesül. Béla megmagya­rázza a nőnek, hogy a párbaj miatta törté­nik , mert valaki férjét papucshősnek nevezve, őt a kihívásra késztette. A nő a zuhany­­szerűleg reá omló argumentumok zápora alatt megadja magát és maga szólítja fel férjét, hogy ezentúl ne hanyagolja el régi mulat­ságait. A Szerző sokkal közelebbi viszony­ban áll e laphoz, semhogy a szerénység megengedné, hogy művéről sok dicséretest mondhassunk, majd megteszi ezt, ha jónak látja­­. laptársunk, ami feladatunk inkább az volna, hogy a darab árnyoldalait szel­lőztessük. De ezt is röviden tehetjük abbeli véleményünk nyilvánításával, hogy a­nélkül, hogy F. úr drámaszerzői képességét két­ségbevonni akarnék, e darab egy újság tár­­czájában inkább megtalálhatná őt megillető helyét, mint a színpad deszkáin. — Végre Zöldiné Alszeghy Ilon első felléptéül „Szép Galathea.“ Zöldiné asszony minden tekintet­ben dicséretet érdemel, úgy alakítása, mint kifogástalan éneke, melyben mellesleg mondva a legnehezebb szerepek egyikével küzdött meg, a kedves reményre jogosít, hogy színpadunk legkedveltebb alakjai közé fog tartozni. Szép iskolázott hangja általá­nos tetszésben részesült. — A­mi a többit illeti, a darabban semmi sem természetes, sem a szobor megelevenítése, sem Hatvani úrnak művészietlen comédiázása, legtermé­szetesebb Mihálovits úrnak rekedtsége. Hat­vaniné asszony kis szerepét élénken és ked­vesen játszotta. Szerdán Némethy Cornélia kisasszony jutalomjátékául Sardou „Odette“-je színmű 4 felvonásban lett előadva. A közönség a kedvezőtlen időjárás daczára, jóllehet nem oly számmal, mint e jeles művésznőnk meg­­érdemlette volna, szépen volt képviselve. Szeretnénk még egyet mást a csillagok járá­sáról is elmondani, hogy ne maradjon időnk a darab előadásáról is szólani. Uram fia mi­féle előadás volt ez! A jutalmazott k.-a. persze mint mindig, úgy most is megállotta helyét, Gazsó Margit k.-a. is, különösen utolsó jelenésében, megérdemli elismerésün­ket , sőt Szakáll úr alakítása is helyes volt, jóllehet szavalásáról ezt nem mondhatjuk, de a többi szereplő, és ezt fáj kimonda­nunk , úgy agyonütötte a darabot, hogy keresve sem találtuk meg a szellemes író híres színművét. Úgy látszik, hogy a sima salondarabokban szükséges fesztelenség, si­mulékonyság színészeink nagyobb részének felülmúlja tudását. Említenem se kell, hogy a szerep be nem tanulása a főbaj, mely oly kínos jeleneteket okoz, minőnek pl. a har­madik felvonásban voltunk tanúi. Csütörtökön Topfernik „Sárika“ czímű 4 felvonásos vígjátékát adták. A darab maga bár kevés cselekvénynyel bír, mégis néhány határozottan kidomborodó comikai jellem elég vidám hangulatban tartotta a nagyon kisszámú közönséget. Egy vén szerelmes sátán, Morgi ügyvéd (Sziklai) féltékenyen őrzi Sárika gyámleányát (Némethy Corné­lia), kit nőül akar venni. Azonban a naiv falusi egyszerűség elég furfanggal bír, hogy Margit megcsalva, választottjához , Vilmos­hoz (Ebergényi) szökjék és vele egybekel­jen. Érdekes alak volt még az elménczkedő Zagyvai Caesar (Szepessy), kinek minden „witz“-e daczára is elcsípték orra elől meny­asszonyát. Az előadásra vonatkozólag örömmel constatálhatjuk, hogy jó volt, mintha szí­nészeink érezték volna, hogy a tegnapi csorbát ki kell köszörülniök, mindenik tudta szerepét és elég jól alakított. A siker orosz­lánrésze természetesen Némethy Cornelia kis­asszonyt illeti, ki a neki termett naiv sze­repben oly művészileg játszott, hogy bár­mely nagy színpadnak is díszére lett volna. Szerény megjegyzésünk csupán Sziklai urat illeti, várjon hiszi-e ő, hogy egy fővárosi ügyvéd úgy néz ki, ha mindjárt különöz is, mint ő Margit ábrázolta ? Pénteken „Stern Izsák“ ismeretes élet­kép került színre a czímszerepben Miklósy úrral. V. . . I. . . ÚJDONSÁGOK. — A városi törvényhatóság közigazgatási bizottsága deczember havi ülését f. hó 12-én tartja meg a főispán elnöklete alatt. — Közgyűlés. A város törvényhatósági bizottsága f. hó 13-ik és következő napjain tartja deczember havi ülését, melyen több igen fontos érdekes ügy vár elintézésre, neve­zetesen : közigazgatási s igazoló választmányi tagok választása, főerdészi állásnak választás útjáni betöltése, a költségvetés megvitatása, egypár eladási ügy. — Izsáktól Kecskemétig vezető szárny­vasút építésén fáradozik jelenleg városunk érdemes polgármestere; e tárgyban az előér­­tekezlet f. hó 10-én d. e. 10 órakor tartatik meg a városháza tanácstermében. Felhívjuk rá városunk értelmisége figyelmét. — Kiss János jutalomjátéka lesz szer­dán. Derék népszinmű énekesünket nem szük­ség bővebben a közönség figyelmébe ajálni. Kivívta ő magának már a közelismerést rész­ben szorgalma és törekvése, részben pedig természetadta előnyei által, mint például ér­­czes baritonja, mely magyaros zamattal s tőről metszett eredetiséggel zengi fülünkbe a népdalok kedves áriáit. A darab megválasz­tása is szerencsés: ,,Tündérlak“-ban Gyuri szerepe nagyon is alkalmas, hogy egy nép­­színműénekes egész művészi lényét bemutassa. Ha valaki, úgy ő jogosan remélhet zsúfolt házat. Reméljük úgy is lesz. — Hát mégis lesz kaszárnya Kecskemé­ten. E tárgyban a munkálatok már odáig érle­lődtek, hogy a tervrajzok általánosságban el­fogadtatván, f. hó 19-én a városháza tanács­termében bizottsági ülés tartatik, melyen az épitendő kaszárnya részletes terveinek átvizs­gálása van tárgyul kitűzve. — Esküvő. Folyó hó 7-én esküdött örök hűséget a rom. kath. anyatemplomban Ungár ...........ezredorvos a szép és kedves Schramm Mari kisasszonynyal, Schramm Vilmos Molli­­náry­ ezredbeli kapitány bájos leányával. — Hosszan tartó boldogságot! — Szabó Károly bácsi színpadi műkö­désének 50 éves jubileuma. Milyen könnyű ezt kompakt betűkkel egy újdonság cziméül oda­biggyeszteni, ah i de a küzdelmek mily végtelen hosszú lánczolata áll annak háta­­mögött, kiről ezt elmondani lehet. Mióta Thespis rászánta magát, hogy kétkerekű ta­­lyigáján világgá megy komédiázni (csinos egynéhány évezred telt el azóta), nagyon ke­vés azon színészek száma, kik ötven évig voltak képesek hirdetni a színköltészet igéit. Jellemeket ábrázolni, szólani a szenvedélyek viharos hangján, az emberi kedély ezer és ezer­ fázisán keresztül vinni saját énjét, hát lesz az olyan mesterség, melyhez nemcsak érző szív, de jó tüdő is kell, s mely idő­­előtt elkoptatja emberét, még ha aczélból vannak is izmai. A színészek statisztikája világszerint nagyon elszomorító adatokat tar­talmaz, hát még a magyar színészeké! Egyik nagy költőnk azt mondja rá: megtestesült apaátok. Biz az. Es­zme Szabó Károly bácsi mégis 50 éves színészeti jubileumot fog ünnepelni a jövő hét hétfőjén, vagyis e hó 18-án. „Czigány“ Szigligeti e remek népszín­műve kerül színre, s a czímszerepet a jubi­láló játsza. Milyen diadalokban gazdag nap lenne az, ha veteránunk nem magyar színész lenne! Node hagyjuk ezt, hisz tudjuk, hogy Szabó bátyánk 50 éves hosszú küzdelmei csakis hazája iránti rajongó szeretete és azon tudat által volt képes átszenvedni, hogy a magyar művészetet szolgálja, mely pedig rideg, babérnál és száraz kenyérnél egyebet nem tud adni. Mi tűrés-tagadás, szegények va­gyunk bsz mi, a fillérekkel is gazdálkodnunk kell, hogy megéljünk valahogy, ámde lelke­sedésünk forrása gazdag, hisz magyarok va­gyunk. Hogy Kecskemét lakosai e speczifikus magyar tulajdonságnak nincsenek díjával, azt jövő hétfőn alkalma lesz bebizonyítani. Ne feledjük, hogy Szabó Károly már 1843-ban működött Kecskeméten, mint színész, hogy öregapáink is sírtak és nevettek már játékán. Ezen emlék is szigorú erkölcsi kötelessé­günké teszik magunkat megemberelni és tö­megesen megjelenni ott, a­hol egy magyar színész 50 éves jubileumát ünnepli. Meg kell még emlékeznünk, hogy előadás után társas­vacsora lesz a jubiláló­­tiszteletére. — Sport. Kedélyes s az idő és szilajabb férfimulatságokhoz egyaránt edzett társaság gyűlt egybe­­. hó 7-én Zombory László úr ágasegyházi birtokán, hogy a vaskapu környékén tanyázó pihent vadaknak egy alkalmi futtatást, magának pedig a fárad­ságos munka után pihenőre egy kis csön­de­s mulatságot rendezzen. Az időjárás ugyan inkább kedvezett a vadaknak, mint Nimród gyermekeinek, a­mennyiben a ködös levegő birkanagyságúakká növelé az ide s­tova futkározó füleseket, s ezen optikai csa­lódás igen soknak megmentette drága életét, a gyengébb lövészek nem kis bosszankodá­­sára. Így is esett azonban húsz db. nyúl s néhány fogoly. No de mindent kárpótolt a házigazda szívessége, s a jóizűn elköltött estebéd után önkéntesen kifejlődött jó kedv s derült hangulat, mely reggelig ébren tartá a társaság tagjait, midőn aztán meg­elégedetten indult ki-ki hazafelé, viszont találkozót adva egymásnak f. hó 16-án a monostori vadászatra.­­ A Kaszinó-egyesület f. hó 26-án a módosított alapszabályok megvitatása végett rendkívüli közgyűlést tart. — Az Olvasókör farsangi rendes bálját — mint hiteles forrásból vesszük a hírt — jövő év január 27-én tartja meg. — Borzasztó szerencsétlenségnek volt színhelye f. hó 5-én a csongrádi nagyutczai Ángyán-féle ház. Ezen ház egyik félreeső kis zugában lakott Kapus András 31 éves nap­számos Forgó Mária Győrffy Istvánnéval vad­házasságban ; a mondott nap estéjén nagy­kőrösi lakos Bagi György, nős, 53 éves nap­számos, Csizmasz Fáni Halbus Jánosnéval sikár árulás czéljából Kecskemétre lővén, Kapus Andráséknál kértek és nyertek is éjjeli szállást. Lefekvés előtt mind négyen jól fel­­pálinkázva, egy rozzant állapotban levő taka­­réktűzhelyen kőszénnel tüzet élesztettek, s hogy a meleg minél inkább visszatartassék a szobában, nemcsak a karikákat szedték le a tűzhelyről, s nemcsak tűzhely pléh ajtaját és sütőjét nyitották ki, hanem annak füst­vezető csövét ruhadarabokkal is bedugták, mi­által az ártalmas széngőzök visszavezetvén, lassan­­kint a kis szobában elterjedtek, s mind a négy szerencsétlennek — kik időközben elaludtak — halálát okozta. A nagy szerencsétlenségnek csak másnap reggel 8 órakor jöttek tudomá­sára, midőn már minden segély későn volt, mert hárman, névleg Bagi György, Csizmasz Fáni és Forgó Mária már meghaltak. Kapus András ugyan adott egy kis életjelt, de az életre hozatalára tett minden kísérletek sikeres eredményre nem vezettek. — Névváltoztatás. Eekmayer Lipót hely­beli illetőségű lakos, vezetéknevének „Faze­kasára kért átváltoztatása a belügyminiszté­rium által engedélyeztetett. — Kinevezés. A minisztérium által Kecs­kemét város törvényhatósági bizottságába mint építészeti előadó, Reschl Károly főmérnök, a Pest Pilis-Solt-Kiskun megyei államépítészi hi­vatal főnöke neveztetett ki. — TolvajláS. Rákóczy Ágnes cseléd Szabó Lipót vendéglőstől 20 pár evőeszközt eltolva­­jolván, azt egyes kiskereskedőknek eladogatta. Az eset a rendőrségnél feljelentetvén, nem­csak a tettest fogta el, hanem a lopott tár­gyak nagyrészét is megkerítette, s egyszer­smind kisült, hogy nevezett személy már régebben űzi a tolvaj­lás e­lemét, s több tol­­vajlásnak tettese. Átkisértetett a járásbíró­sághoz. — A jövő hét műsora: Kedden: „Sze­relmi varázsital“, Operette, Zöldiné fellép­tével, „Házasság politikája“ és „Jól őrzött kis leány“. Szerdán: Kiss János jutalmául „Tündérlak“; csütörtökön: „Nap és hold“ másodszor; szombaton: „Hamelni patkány­fogó“, kiállításos darab, mely a német nép egyik érdekes legendáját tárgyazza, s mely telve van érdekes és mulattató részletekkel. Van egy kitűnő balett is e czím alatt, mely legközelebb a nemzeti színházban kerül szinre. — Lapunk mai száma mellékletül hozza Grósz Lipót úr körlevelét; ajánljuk olvasóink figyelmébe. — Meghaltak f. hó 1-től folytatólag f. hó 8-ig . 1-én: Pólyák János fia István 9 napos, időtlenség; Sörök­ Antal halvaszületett fia; Tegez Juliánna városi szegény 41 éves, végelgyengülés. 2-án: Tánczos István fia 2 éves, vörheny; Miklós János fia János 2 éves, vör­­heny; Forgács László fia József 30 éves vörheny; Fazekas Zsuzsánna ö­zv. Héjjas Lajosné 82 éves, vég­­elgyengülés; Pólyák József fia Ferencz 7 éves, vör­heny; Bódogh Sándor fia Sándor 21 éves, görvély. 3-án: Váradi Sándor fia József 5 éves vörheny; Gyap­jas Gergely fia Sándor 12 éves, torokgyík; Molnár László leánya Szidónia 15 éves, gümőkór; Tari Ferencz fia Mihály 2 éves, sorvadás; Simon Péter fia Imre 6 éves, vörheny. 4-én: Szekeres Terézia Bánó Gergelyné 60 éves, végelgyengülés; Biró Gergely nős földmives 82 éves, végelgyengülés; Kurra Amand halvaszületett idétlen leánya; Laczi Imre leánya Mária 1 éves, görcs; Zana Sándor halvaszületett fia; Orbán Károly nőtlen zenész 27 éves, gümőkór. 5-én: Villám János fia Já­nos 12 éves, vörheny; Varga István fia Sándor 7 éves, vörheny; Bóbis László fia Sándor 6 hónapos, görcs; Faragó Mária Zsákai Györgyné 76 éves, végelgyengü­lés; Tóth Boldizsár női takács-segéd 53 éves , tüdővi­zenyő; Hada József fia István 1 éves, görcs. 6-án: Kovács Ferencz leánya Terézia 2 napos ,­ veleszületett gyengeség; Nagy Mihály fia Mihály 13 éves, vörheny; Dudás Nagy Gergely fia Sándor 3 éves, vörheny; Lichtenstein Ottó adóvégrehajtó 48 éves, gümőkór; Horváth Pál leánya Judith 5*­2 éves, vörheny; Bagi György női napszámos 53 éves, agyguta; Kapus András nőtlen napszámos 31 éves, agyguta; Csizmasz Fáni Halbus Jánosné 50 éves, agyguta; Forgó Mária György Istvánné 40 éves, agyguta; Hojsza József nős kertész 63 éves, szélhűdés, 7-én; Lajos István fia János 11 éves, vörheny; Hornyák József városi szegény 72 éves, végelgyengülés; Farkas János fia Gáspár 15 éves, vör­heny; Paréj István nős napszámos 68 éves, végelgyen­gülés , Kelecsényi László leánya Erzsébet 10 napos, idétlenség: Újvári Ádám leánya Katalin 8 éves, vör­heny;. Gáspár János nős napszámos 71 éves, vízkór. 8-án : Kecskés Lajos leánya Judith 2 éves, vörheny: Bóna Sára Faragó Péterné 74 éves végelgyengülés.

Next