Kecskeméti Lapok, 1883. július-december (16. évfolyam, 27-53. szám)

1883-09-02 / 36. szám

36. sz Egy hasznos vállalat. Alig néhány hónapja hangokat hallot­tunk egy szeszgyár létesítésére, de sajnos, ama szavak csak elhangzottak. Hiszen így vagyunk mi itt minden mozgalommal: ma egész hévvel karolunk fel valamit, lát­ván azonban a kezdet nehézségeit, nem aka­runk azokkal megküzdeni, hanem a már fel­karolt eszmét veszni hagyjuk. Valóban a mi viszonyaink közt igen erélyes és türelmes ember kell a gátra, hogy valamit képes legyen kivinni, mert ha megindít egy moz­galmat, mely az egész város jólétét emelné, mindjárt találkoznak ellenesei, kik önzéssel vádolják; mi természetesebb tehát, a kezde­ményezőnek elveszik kedvét a további fára­dozásoktól, Így történt ez egy szeszgyár létesítése ügyében is. Az egész városban viszhangra talált az eszme, a komoly szándék megvolt, de az ügybuzgók serege csakhamar visszahúzódott, és ma ott vagyunk, a­hol különben régen voltunk, t. i. alszik az egész ügy. E sorok czélja épen az, hogy a kezde­ményezőket újra tettre buzdítsuk , mert mind­nyájan tudjuk, hogy Kecskemétnek egy szeszgyárra szüksége van; előtüntetjük to­vábbá röviden mindazon előnyöket, melyeket egy szeszgyár nyújtana a városnak. Nem szólva a szesz értékesítéséről, a­mely bizo­nyára egyik fő jövedelmét képezi egy szesz­gyárnak, most csak inkább a mellék­termé­nyek értékesítését sorolom fel. Kezdjük mindjárt a gabonán. Azon sok gabona, melyet kereskedőink külföldre expor­tálnak , jó részben itt értékesíttetnék, sok­szor több haszonnal önmaguknak, de bizo­nyára mezőgazdaságunkra nézve igen nagy előnynyel. A helyzet tökéletes megvilágítása czéljából állításaimat számokkal is bizonyítha­tom Statistikai adatokkal konstatálva lett, hogy egy hectoliter 100°/c-es szesz képvisel körül­belül 22*5 hectoliter moslékot, azaz 28—30 drb szarvasmarhának napi takarmányát s igy 35—40 klgr. marhahúst, melyet belőle elő­állítunk. Hát még a trágya productió? Hiszen ez mezőgazdaságunkra nézve mérhetlen fontos­sággal bírna, ha meggondoljuk, hogy 5 hec­toliter moslékban annyi phosphorsav, kálisó KECSKEMÉTI LAPOK ÚJDONSÁGOK. — Ő felsége a király megígérte a Bécsben időzött Tisza Lajos kir. biztosnak , miszerint — az építkezéseket megtekintendő — Szegedet még október hóban meg fogja lá­togatni. Ez okból alkalomszerűnek találtuk mai számunkban „Az új Szeged“ czím­ű czikksorozatot megkezdeni, remélve, hogy e Phoenixként hamvaiból kikelő város­t, olva­sóinkat is bizonyára érdekelni fogja. — Egy csillag halt meg. Amily várat­lan , oly megdöbbentő a hír, hogy Dömötör Gizella k. a.­t., élte tavaszán 23 éves korában, a kegyetlensége elragadta körünkből. Lesújtva állunk meg a végzet útja előtt, s nem talá­lunk szavakat fájdalmunk nyilvánítására. Ő maga volt az élet, egyesülve szépség, lelki jóság és nagysággal, — most . . . beszédes alakai lezárva s szemének kék ege örökre lehunyva, a halál fagyos lehelete letörte arcza rózsáit, elköltözött közülünk, egy rop­pant ű­rt hagyva maga után. Hisszük hogy a jobb életet is csak a jók érdemlik meg, de a szív bánatában nyer annyi mentséget, hogy fájdalmában azt mondja: a jók földön is jók volnának szeretet és boldogságnak. Ő nincs többé! „A föld fekete göröngye“ be­­hantolja bár fenkölt szellemed porhüvelyét, emléked mindenha él közöttünk! Nyugodj békével kedves leány, s fájdalmunkat eny­hítse a tudat: Feltámadunk! — Dr. Dékány Rafael úr a helybeli ál­lami főreáliskolának sok éven át ügybuzgó igazgatója, hosszú időn át a helybeli tanügy­nek egyik legbuzgóbb barátja, s társadalmunk kiváló tagja, közéletünk egyik hiv bajnoka, köztudomásúlag állását a budai m. kir. állami főgymnasium egyik tanszékével cserélte föl. Barátai, tisztelői a távozó derék férfiú tiszte­­letére ma esti 7 órakor az Olvasókör helyisé­gében búcsú­ lakomát rendeznek. Felhívjuk e helyen is dr. Dékány Ráfael úr tisztelőit, hogy minél számosabb megjelenésükkel az ünne­pélyt imposánsá tenni ne terheltessenek. Be­jelentéseket az Olvasókör vendéglőse is elfogad. — Gróf Szapáry István főispán úr szerdán városunkba érkezett, de még az­nap folyó ügyek elintézése után a fővárosba utazott. — A titkos drámaírók szaporodnak. Csak pár héttel előbb Kecskeméten ily czimü szín­darabot adtak „Miért csak fütyül a gyors­vonat Nagy-Kőrösön“, mely insultálni akarta a nagy-kőrösieket, most mint halljuk Nagy- Kőrösön ily czimmel „Hogy lopták el "A kecskeméti csendbiztos pej lovát“ irt egy „hatásos“ színművet egy irodalmi genre. Tromfra tromf. — Választás. A helybeli népbanknál Vajda Gyula úr lemondása folytán ürese­désbe jött könyvelői állásra a választmány múlt hó 28-án tartott ülésén Miltényi Aurél úr választatott meg. — Mint halljuk­, a nyári szini évad vége felé közeledik, a mennyiben színészeink kis­ A LEGJOBB SZIVARKA-PAPIR LE HOUBLON franczia gyártmány. Utánzásokra figyelmeztetünk!! //■ Csak az a szivarka-papir valódi, hol­­ta minden lapon a A­­lQ LE HOUBLON bélyeg van, és­­ minden doboz az alábbi védjegygyel puf 57 van ellátva. (22—11) ff PpopTM du Brevet CAWLEY & HENRY, alleinige Fabrikanten, PARIS Néhai lussg Ijá87ló 7. tized 47-ik szám alatti háza eladó, esetleg 1883. évi szeptemb. 29-től kezdve bérbe adandó. Úgyszintén TASSY PÁL 7. tized 35. sz. alatti h­áza — előnyös föltételek mellett — szabadkézből eladó. 223 Értekezhetni Tassy Pállal. (4-3) I Egy jó családból származó fiú ^ (m­onc­.iil . azonnal fölvétetik WITZ GUSZTÁV fűszerkereskedésében. 124 (8—3) «£■ Ajánlati hirdetmény. Mely szerint Kecskemét szab. kir. város törvény­­hatósága részéről ezennel közhirré tétetik, hogy a vásári­ nagy-utczának macadamszerű kőburkolatra leendő kiépítésére, f. 1883. évi szeptember hó 7-ik napján délelőtt 10 órakor, a városház tanácstermében írásbeli zárt ajánlati verseny fog tartatni, melyre vállalkozni aka­rók azzal hivatnak meg, hogy 50 kros bélyeggel ellá­tott zárt ajánlataikat f. évi szeptem­ber hó 1i-ik i napjáig bezárólag Kecskemét város pol­gármesteri hivatalához nyújtsák be. Kijelentetik ez alkalommal, hogy a macadami útburkolatra — anyag nélkül — 8155 frt 95 kr. a ki­kiáltási ár; a kőműves munkára, illetve a csatorna­falak elkészítésére pedig 2665 frt 29 kr. Ezen két különnemű munkára egyenként vagy összefoglalva is tehető ajánlat, mely mellé a kikiál­tási ár 5%-re bánatpénzül melléklendő. Végül megjegyeztetik, hogy a fenti vállalatokra tartozó költségelőirányzat, tervezet és feltételek a város mérnöki hivatalában megtekinthetők. Kecskemét, 1883. augusztus 24. 126 (2—2) A mérnöki hivatal. ÜZLET. Sertésvásári jelentése az első­ magyar sertéshizlaló és kölcsönelő­­legező részvénytársulatnak. Budapest-Kőbánya, augusztus 31. Az üzlet a héten a rendkívüli nagy felhajtások és csekély kelendőség miatt lanyhán folyt. Az árak csökkentek. Hét végén eddig még el nem ért nagy állomány 123,539 darab maradt és a hangulat rész volt. Heti átlagárak: magyar vás.­ára 260—300 klg. nehéz 56—56 V. kr., 180—260 klg. nehéz 57 —58 kr.; öreg 300 klg. túli 55 kr.; vidéki sertés 56—57 kr. Transitóban: szerbiai 57 V. —58 % kr., romániai 55— 58 kr. tiszta klgrammonként. Helyi állomány: augusztus 24. maradt 115,181 db. Felhajtás: alvidékről kövér . . 2507 db. Felelős szerkesztő: FEKETE JÓZSEF. „ sovány . . 220 „ Szerbiából .... 3265 „ Romániából .... 4520 „ m. államvasúttal kövér 5146 „ „ sovány 1409 „ budai vámoknál . . — „ — „ vidéki......................... 300 „ 17,367 „ 132,548 db. Elhajtás: Felvidékre .... 636 db. Bécsbe (m. h. 392 db.) 1444 „ Csehországba . . . 713 „ Bodenbachon át . . 1889 „ Ruttkán át . . . . 1149 „ Délnémetországi . . — „ Budapesti fogyasztás . 3071 „ Kültelki...........................100 „ Magyar állam vaspályán 7 „ 9,009 „ Marad állomány: 123,539 db. Piaczi árjegyzék. Tiszta búza métermázsánként . 10.— krtól 10.40 krig. Kétszer „ „ 8.10 „ 8.30 „ Rozs „ . 7.25 „ 7.35 „ Árpa „ . 7.— „ 7.10 „ Zab „ . 6.70 „ 6.80 „ Tengeri „ . 7.— „ 7.20 „ Köles „ . 7.10 „ 7.30 „ Krumpli „ . 2.— „ 2.40 „ Széna „ . 1.90 „ 2.10 „ Szalma „ . 1.— „ 1 10 „ 3 gyelvasakra, nyílhegyekre vasból, a Kecs­­kemét-alpári leletben pedig egy igen szép bronz nyílhegyet találtunk. A Kecskemét-alpári lelet, azon leleteink között, melyeknek korát érmek datálták, a sorrendben a hetedik, így : Benepusztán Berengár olasz király (915—923) érme sor­­­­dult elő, valószínűleg a magyarok olaszor­szági hadjáratából; a verebi pusztán Kopasz Károly, II. Lajos , Egyfígyű Károly, Sergius pápa és Berengár érmei, Pilisben Kegyes Lajosé (814—8­10), Gödöllőn Athelstan angol királyé, Neszmélyen Berengáré, Galgóczon egy Hassanida fejedelemé Khovassanból 911-ből,­­ Gerendáson Sz. István és Péter, Tápiószelén Beladux, Kecskemét-Alpáron Endre király érmei. A fentebbiekben csak rövid vázlatot akarom nyújtani a Kecskemét-alpári ásatások eredményének, csak épen annyit, a mennyi minden magyar embernek érdeklődését fel­­keltse; a lelet részletes leírását, lerajzolását, összeállítását egyéb ősmagyar leleteinkkel, az országos régészeti társulat közelebbi,, ülé­sén és közlönyében az Archaeologiai Értesí­tőben fogom megtenni, a­mikor a leletet leg­illőbb helyére Kecskemét sz. kir. város ki­jelölendő intézetének gyűjteményébe fogom szállíttatni. A lelet kutatásaimban és össze­hasonlításaimban már eddig is meglepő ered­ményekre vezetett, és arra ösztönzött, hogy a további ásatások folytatására szükséges anyagi segédeszközök után nézzek. Én hi­szem, a további ásatások bőségben fogják a fáradságot megjutalmazni s hazai történetünk egy még homályos lapját kellő világításba helyezik. Addig kell az időt és munkát fel­használni, mig itt az alkalom, s a szántó­vető ekéje s az alföld homokja őstörténetünk kitárt könyvét örökre be nem temeti. Fogadja a Kecskeméti-kör forró köszö­­netemet azon tudományos élvezetért, melyet nékem akkor szerzett, mikor engemet ezen ásatásokhoz meghívni kegyeskedett, úgy azon szives magyaros vendéglátásért, melyben ré­szesített. Kecskemét sz. kir. város tekintetes ta­nácsának nagylelkű adományát, melylyel az ásatásokhoz járult, s a hazai régészet ügyét előmozdította, a fiatal s máris oly szép ered­ményeket feltüntető Kecskeméti-kör évlapjai fogják megörökíteni, s az elért eredmény és ránk nézve kincsnél is értékesebb tárgyak fogják ékesen szóllóan elbeszélni. Jut talán még alkalom, mikor csekélységem is ki fogja fejezhetni a tek. tanácsnak is köszönetét. Addig is azon reményemnek adok kife­jezést , hogy az első szép eredmény csak fo­kozni fogja azon nemes törekvést, mely iránt Kecskemét város értelmisége már a kezdés alkalmával annyira érdeklődött. Dr. T. Gy. és nitrogén anyag található, a mennyire egy métermázsa gabonának szüksége van; mint­hogy pedig a moslék etetés után főleg a phos­phorsav és kálisók a trágyában majdnem telje­sen visszakerülnek a talajba, Íme világos előttünk, hogy a szeszgyártás a föld jóságát jelentékenyen képes javítani, miáltal a jó termés elősegíttetik. Igen sok munkás keresné meg ott min­dennapi kenyerét, miáltal a szegény embe­rek sorsán segítenénk. Találna itt munkát kádár, kovács, rézműves, szóval igen sok iparág virágoznék egy szeszgyár felállításá­val. A felhasznált kőszén hamuja által szán­tóföldeink termő­képessége ismét csak növe­kednék , de általános jólétet hozna ez létre a társadalom minden rétegében. E lapok hasábjai szűkek felsorolni mind­azon előnyöket, melyeket egy szeszgyár lé­­tesítése magával hozna, hanem igenis utalok arra, szemléljük csak meg azon vidékeket, hol szeszgyárak vannak, akkor bizonyára feltűnik a figyelmes szemlélőnek azon hason­­líthatlanul élénkebb élet, melyet ott az év minden szakában látunk. A mostani viszonyaink közt az év egyes szakaiban van forgalom, ilyen a gyümölcs­kereskedés, a gabonakivitel stb. évadja, de ezek csak legföljebb 1—2 hónapra terjednek. Nekem volt alkalmam több olyan vidéket tanulmányozni, hol a szeszgyárak által elő­idézett jólét a kereskedelem és ipar minden ágán meglátszik. A gyáripar az, mely egy ország jólétét a legmagasabb polctra képes emelni. Kormányunk belátta ezt és minden lehetőt is megtesz, különböző kedvezmények­ben is részesíti a gyári vállalkozókat, hogy csak a kezdet nehézségeit némileg megköny­­nyebbítse nekik. Törekedjünk mi is részt venni hazánk ezen átalakító munkájában, mely legbizto­sabban megoldja a különböző társadalmi bajokat. Szóba jöhetne még a gyár felállításánál a pénzkérdés. Ez uraim van itt elég, csak­hogy nincs polgártársainkban bátorság néhány évig befektetni a tőkét oly vállalatba, mely eleinte ugyan nem , de később annál jobban meghozza kamatait. Szilágyi Gyula­ asszony napján már Halason akarják aratni a babérokat. Kívánjuk, hogy több elismerést vívjanak ki, s nagyobb pártolásnak örvend­jenek mint nálunk. — Névváltoztatás. Pekárik János hely­beli illetőségű lakos úgy kiskorú János Vi­dor fia — vezetéknevének „Sűtő“-re kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. — A kapitányi hivatal figyelmét felhív­juk, a csatornák tisztántartására, így az aradi-utczai csatorna oly dögleletes bűzt ter­jeszt, mely az egészséget igen veszélyezteti. Ideje lenne azokat más nagyobb városok példá­jára befedtezni. Azt sem hagyhatjuk megem­lítés nélkül, hogy sok gazda gabonát haza­szállító szekereivel az utczán állva meg, nagy mértékben bepiszkoltatja ökreivel az utczát. — TŰZ. Folyó hó 29-én éjjeli 10 óra tájban Sándor István 5-ik tized 319. szám alatti lakos szentkirályi tanyáján összerakott 300 csomó rozs, ismeretlen okból kigyulladt, s menthetlenül elégett. Biztosítva volt. — Rendőri hírek. Lopás. Szűcs Judit hajadon, id. Szél Imre úrtól apródonként 15 irtot tolvajolt el, a rendőrség által elfo­gatván , tettét beismerte, minélfogva a tör­vényszék fenyitő osztályának adatott át. — Körmöczi Imrén­é 3-ik tized 120. sz. alatti lakos nő azon panaszt tette a rendőrkapitányi hivatalnál, hogy özv. Cseh Lajosné született Horváth Judit, ki nála napszámban dolgozott, múlt hó 8-án megszökvén, ez alkalommal több ingóság veszett el, ugyancsak múlt hó 20-án udvaráról ágyneműek tolvajoltattak el, melyekkel fentnevezett napszámosnőt gyanú­sítja. A rendőrség által a tolvajlással gyanú­sított nő elfogatván, a tolvajlásokat beval­lotta, s hogy azokat Budai Balázsáéval kö­vette el. Átkisértettek a kir. járásbírósághoz. — Zene­iskolát rendszeres beosztással alapít városunkban Szabados Géza, és ez iránt a közoktatásügyi minisztérium engedélyéért is folyamodott. Az intézet áll 4 osztályból, hol a növendékek teljes kiképeztetést fognak nyerni a zongora, harmonium, czimbalom, hegedű és fuvola játékban, úgyszintén ének, összhangzattan és zenetörténelemben. Műsze­reket, gazdag zeneműtárt maga az intézet tart, mely a tanfelügyelőség alá fog tar­tozni. Beiratások kezdődnek az intézet állandó helyiségében (nagy-budai utcza 165. sz. Deák­­féle ház) szeptember 3—7-ig (d. e. 10—12 és d. u. 2—4 óráig), az előadások szept. 10-én kezdődnek és tartatnak d. e. 10—12 és d. u. 4—7 óráig. Bővebben értesít a kiadott fel­hívás a közönséghez. Mi a magunk részéről csak ajánlhatjuk ezen új életrevaló conser­­vatoriumot, hol jeles tanerők fognak szer­ződtetni és még sokszor veszünk majd alkal­mat reá visszatérni. — A Gazdasági Egyesület kertészeti szakosztályának múlt hó 26-án tartott gyü­­mölcsizlelési bírálatát és a gyümölcsfajok osz­tályozását — tér­szűke miatt — a jövő szám­­ban hozzuk. — Lapunk mai száma mellékletül hozza a „Kecskemétvidéki Gazdasági Egyesület­nek folyó hó 23., 24. és 25-én tartandó ter­­ménykiállitási felhívását. — Ajánljuk t. olva­sóink becses figyelmébe. WIESE és TARSA, cs. kir. szab. pénzszekrény-gyárosok. Bécs, BUDAPEST, Prága. Fiók-üzlet, Budapest, Sugárút 2. szám (Fond­or-palota) .-^H ajánlanak elismert kitűnő készitményű tű­zmentes és betörés ellen biztos pénzszekrényeket, kézi szekrénykék, másoló sajtók és műzárakat nagy választékban, s mérsékelt árakon. Képes árjegyzék kívánatra bérmentve és ingyen küldetik. Mindennemű károsodás kikerülése végett kérjük a t. közönséget, szívesked­jék több mint 20 év óta fennálló gyárunkat hasonnevű (Wiese Tivadar és társa) de ú­jabbi czéggel össze nem téveszteni. 103 (2008)

Next