Kecskeméti Lapok, 1883. július-december (16. évfolyam, 27-53. szám)
1883-09-16 / 38. szám
68. sz. Thalia temploma, a Múzsáknak szánt szent hely, az új színház. A népek műveltségének egyik főtényezője: a művészet. Nem-e művészetéről volt világhírű Göröghon , Phoenicia, Assyria, Róma ? Azon nép, mely nem lelkesül a művészetekért, nem bir a műveltség valami nagy fokával. De Szeged büszke önérzettel mondhatja el, hogy ő mindig élt, halt a művészetért, mely utóbb annyira énjévé változott, hogy nem kimérve a roppant költségeket , ily díszes színházat állíttatott fel. Elmondhatni, hogy ez Szeged legszebb épülete. Minden oldalról tekintve, megfelel a magasabb műizlés minden követelményének. Hát még fedélzete s belseje! De erre gyenge már a tollam, mert úgy van vele az emberfia, hogy mindig előtte lebeg s még sem tudja leírni. De nemcsak a templom nagyszerű, hanem a papi kar is. Mert a szegedi szinésztársulat 120 kitűnő tagból áll. A színháztól nem távol áll a pénzügyi palota, jobbról pedig a törvényszék, melyen ezen felirat olvasható: „Épült 1881-ben, dr. Pauler igazságügyi miniszter minisztersége alatt. A márványtábla 4 sarkán pedig Tisza Lajos kir. biztos neve van művészileg bevésve. Pauler is elmondhatja, hogy Szegeden: „Exegi monumentum aere perennius!“ Tableaux ! A piacztér szép épületeit a Balog-palota zárja be. Két roppant nagy kupolával van ellátva és ez által biz el is van csúfítva. Innen éjszakra belépünk a felsővárosba s mindjárt ott találjuk a szerény templomot. A belvárost palánknak nevezik. Ezt elhagyva, Dugonics András hires regényírónk születésházára bukkanunk. Egyszerű, fehérre bemeszelt házacska, egyetlen ablak nélkül s mégis innen sugárzott ki a világosság derengő fénye. A város emléktáblával örökítette meg e házat, melyet az ár épségben hagyott. „Itt született, itt élt, itt halt Dugonics András uram.“ E szavak hirdetik az arra menőnek, hogy ott látta a napvilágot az első jó magyar regényíró s első szegedi tanár. A Stefánia-sétányon áthaladva, a reáliskola elé érünk. E sétányt csak a közepén felállított szökőkút teszi széppé. Négy sarkon négy nagy terméskőgolyó van emlékül hagyva, mert a Tisza hozta őket az iszapban. Más örökséget úgy sem hagyott! A reáliskola még a víz előttről maradt épület, oda menekültek a szegediek az ár elől. Termeiben most a Somogyi könyvtár 70,000 kötetével van elrendezve. — Hát a város belsejében is megtűrnek talán biz valami nitro-glycerin gyárt? — Kérdém megütközve barátomat — mert azt már messziről láttam, hogy nem lehet gőzmalom. — Az a nagykéményü ház Bakay Nándor kötélgyára — viszontó barátom. — A volt képviselőé ? — Igen , talán ismered ? — Nem, de szeretnék ily kitűnő férfival ismeretséget kötni. — Ezt könnyen megteheted, csak jel velem. És megnéztük a nagyszerű kötélgyárat. A főnök úr mindent megmutatott. A gyár már több mint száz éve van a család birtokában s azt sikerült a szaktudomány oly fokára emelni, hogy e gyár a maga nemében egyedül áll a hazai s külföldi gyárak között, amelyekkel a versenyt bizton kiállhatná. Különösen nagyszerű az új angol kenderfonó-géprendszer s a tengeri hajókötélgyár. Örömmel hagytam el e gyárat, mert jól esett látnom a hazai iparnak ily nagy fejlődését. Most a Tisza-Lajos körúton vagyunk. — Nini, a királyi párnak mily sikerült gipszszobra van ama kirakatban! ? Kiáltok fel némi örömmel. Közelebb menve, még Kossuth arczképét is vettük észre, mely egy babérkoszorúval volt környezve.. Rubin Testvéreké e hazafias ezég. A berendezéseket megtekintendő, a főnök urak szives kalauzolása mellett az egész szép üzletet bejártuk, sőt barátom még két virágvázat is vett. Lépteink a Dugonics-szoborhoz vezettek bennünket, mely a Dugonics-sétány előtt áll. Érczből van s Dugonics „Etelka“ czimü regényét tartja kezében. — Nézd csak, hogy elüt ez épület a többitől, mily régi, talán nem lett kisajátítva ? — kérdem barátomtól, rámutatva a még tőlünk kétszáz lépésnyire fekvő házra. — Az a zsidó zsinagóga, — felesé barátom — úgyis szombat van, ha tetszik, tehát jörünk be. Az indítványt tett követte. A középkori szr. imaházak nézhettek úgy ki, mint a szegedi hitközségi templom. Mégis ha belépünk, az ájtatosságot mintegy megtestesítve látjuk. Még nem hangzott el egészen az orgona gyenge hangja, midőn a község szabadelvű papja, dr. Löw Immanuel, a hírneves tudós szónok lépett a szószékre és valódi, tősgyökeres magyar beszédét e szavakkal kezdő: Hányszor némultak már el elleneid, Israel, mert kiderült az igazság ege ! . . . A beszéd mind rám, mind a jelenlevőkre nagy hatást gyakorolt. Meggondoltam, hogy eddig mily békés együttlétben éltek egymással a legkülönbözőbb felekezetek is s most .... majd 2 év óta , mondhatni vallásháború uralkodik e honban s felizgatja egyik felekezetet a másik iránt. Mennyi áldozatába került ez már a szegény hazának ! . .. . — Te, hisz nem vagy nő, talán csak nem lettél szerelmes e papba? — mondá barátom, ki eltalálta, hogy mily gondolatokkal foglalkozott lelkem. — Biz szerelmes lettem én, de nemcsak ő belé, hanem szónoklatába is. — Igazad van, majd úgy jártam én is. Hanem most forduljunk egyet és folytassuk sétánkat. H. E. KECSKEMÉTI LAPOK ÜZLET. Sertésvásári jelentése az első magyar sertéshizlaló és kölcsönelőlegező részvénytársulatnak. Budapest-Kőbánya, szeptember 14. Ámbár a héten sok külföldi érkezett és a múlt héthez képest 2300 drb. sertéssel több szállíttatott külföldre, a folytonos nagy mennyiségű felhozatal miatt az üzlet különösen nehéz jószágra nézve, mely kevés figyelemben részesül, mégis lanyhán folyt. Heti átlagárak: magyar vás.ára 260—300 klg. nehéz 54 V.—55 kr., 180—260 klg. nehéz 55 —56 V. kr.; öreg 300 klg. túli 53 kr.; vidéki sertés 55—56 kr. Transitóban: szerbiai 55—57 kr., romániai 55— 58/2 kr. tiszta klgrammonként. Helyi állomány: szeptember 7. maradt 128,701 db. Felhajtás: alvidékről kövér . . 2782 db. „ sovány . . 39 „ Szerbiából .... 2988 „ Romániából .... 3283 „ m. államvasúttal kövér 2769 „ „ sovány 1802 „ vidéki.........................— „ 13,663 „ 137,364 db. Elhajtás: Felvidékre .... 646 db. Bécsbe (m. h. 579 db.) 1668 „ Csehországba . . . 833 „ Bodenbachon át . . 3400 „ Ruttkán át ... . 2961 „ Délnémetországi . . 65 „ Budapesti fogyasztás . 2376 „ Kültelki....................100 „ Magyar állam vaspályán 76 „ 12,125 „ Marad állomány: 125,239 db. Piaczi árjegyzék. Felelős szerkesztő : FEKETE JÓZSEF. Tiszta búza métermázsánként . 9.80 krtól 10.— krig. Kétszer „ „ . 7.80 „ 8.— „ Rozs „ . 6.70 „ 7.— „ Árpa „ . 7.— „ 7.20 „ Zab „ . 6.40 „ 6.60 „ Tengeri „ . 6.60 „ 6.80 „ 5 Hirdetmény. Nagy Mihály és Horváth Katalintól a város által visszavett 21 hold 265 négyszögöl szentkirályi földbirtok örökáron leendő eladatása a 11.183/1883. számú tanácsvégzéssel megrendeltetven, az árverés megtartására folyó szeptember Előty-ik napjának d. e. 9 órája a gazdászati hivatalba kitizetett. Miről venni szándékozók ezennel értesittetvén, 200 frt bánatpénzzel az árverésre meghivatnak, az árverési feltételek pedig a gazdászati hivatalban bármikor megtudhatók. Kecskemét, 1883. szeptember 15. 144 (1—1) Gazdászati osztály. 3 kell maradnom, de szellemileg a megnyitáson ott leszek és óhajtom mély hálaérzettel, hogy a főiskolát, — melynek ezerek köszönik velem együtt erkölcsi és szellemi kiképeztetésüket, — fontos és magasztos czéljai elérésében isten és nemzet továbbra is hatalmas karjával védje, emelje és támogassa! — Az iskola dicső eszméjével kapcsolatban eszembe jutottak annak fáradhatlan szorgalmú, nagyérdemű lelkes kertészei: a tanárok és tanítók.— Úgy vélekedtem, hogy nem követek el indiscretiót, midőn azok pályája iránti érdeklődésemnek , méltánylásomnak és tiszteletemnek épen a mai napon az által kívántam tettleg kifejezést adni, hogy nyugdíj-, illetőleg segély-alaptőkéjük gyarapítására a postán külön utalvány mellett 100, azaz száz forintot küldöttem átadás végett tisztelt barátom uram kezéhez, magamat szíves üdvözlettel továbbra is nagyrabecsült szeretetébe ajánlva, tisztelő barátja Bankházi Ács Károly.“ — E szószerint közlött levél minden dicséneknél ékesebben szóló tanúbizonysága az adományozó nemes szive és emelkedett szellemének, valamint ama változhatlan vonzalom és ragaszkodásnak, amelylyel főiskolánk iránt viseltetik. Lelje föl megérdemlett jutalmát saját öntudatán kívül a közelismerés- és hálanyilvánitásban; a közintézeteknek pedig adjon Isten minél több ily buzgó pártfogót. — A modern agitatiok legjobb eszközének bizonyult már régóta a népdal, mert a amit a nép különben meg nem értene, megérteti vele egy jó, szívre szóló, fülbemászó nóta. Emlékszünk, hogy a német szoczialistáknak is legerősebb fegyverük volt egy gassenhauer. Eine feste Burg ist Lasallé’s Bund Er wurzelt fest auf Felsengrund és a magyar szoczialismusnak, mit a sokkal kedvesebb hangzású antiszemitizmus neve alatt ismerünk, szintén egy nóta adja meg egész zamatját, mely semmi ablakbeverésnél se hiányozhat. Erről a „zikczene zakczene“ nótáról írja a „Kecskemét“, hogy múlt kedden tartotta nálunk felavatási ünnepélyét a nyilvánosság előtt — egy igen vígkedvű halvacsora alkalmával. — A „Kecskemét“ reflektál múltkori czikkünkre, melyben ez idő szerint feleslegesnek mondtuk a népgyűlés tartását és ahelyett, hogy mint első felszólításában a nép szavának kifejezése által a jelenlegi válságos időben lovagias ellenzékhez képest támogatni ígérte a kormányt, most kijelenti, hogy rosszulását akarja kifejezni Tisza Kálmán alkotmánysértése ellen. Sok függ a politikai felfogástól, de mi sehogyse láthatunk abban alkotmánysértést, hogy Tisza kormánybiztost küldött Horvátországba rendet csinálni, aki Ő Felsége megbízólevele szerint „utasításait a magyar kormányelnöktől veendi.“ Legyen ennek a neve Ramberg, vagy más, a fődolog mindig az marad, hogy a magyar államiság védelmére, a magyar minisztérium megbízottjaként szerepel. Tiltakozunk az ellen, hogy Tisza Kálmán Bécsbe koldulni járt a közös kormányhoz, vagy Isten tudja kihez, ő kötelességét teljesíté, midőn alkotmányunk értelmében előterjesztést tett . Felségének , ki javaslatait teljes terjedelmekben elfogadni kegyeskedett és hogy a közös kormány helyeslését is kieszközölhette magának, épen abban látjuk garantiáját annak, hogy azon esetekben, midőn Magyarország oly oldalon támadtatik meg, hol a veszély az egész monarchiára átcsaphat — Bulgária legújabb eseményei eléggé világossá teszik a közeledő veszélyt — a magyar kormány az összes monarchia hatalmával léphet fel. Tisza Kálmán a közös kormánynak nem tett semmiféle concessiót, nem is kívántak tőle. Ha a tisztelt ellenzék mindezek daczára jónak látja, hogy Tisza bukását elősegítse, az az ő dolga, de bármilyen hősies bukás volna is az, mit tisztelt laptársunk Tiszának előkészít, mi sokkal helyesebbnek látjuk Tiszának valóban nagy államférfihoz és nagy hazafihoz méltó kitűnő gyakorlati politikáját, mint az ellenzék idegességét ott, ahol arra semmi szükség nincs. — A régi egyforintos bankjegyek e hó végével lejárnak és azontúl semmi hivatalban sem fogadtatnak el. Figyelmeztetjük tehát a közönséget, hogy iparkodjék rajtuk túladni. — Lapunk szerkesztőjét a helybeli iparos ifjúság önképző-egylete tiszteletbeli tagjának választotta és a díszoklevelet múlt vasárnapon egy háromtagú küldöttség adta át. Köszönettel fogadjuk e kitüntetést és némi büszkeséggel hivatkozunk reá, mert mindenkor egyik fő törekvésünk volt e lapok hasábjain az iparos érdekeknek szolgálni. Kétszeresen örvendünk tehát látni, hogy a helybeli iparos ifjúság, mely mindig kifogástalan jó hírben állott, a munka tiszteletét az által is igyekezik kivívni társadalmunkban, hogy egy görög bölcs , Aristoteles állításának ellenében: Xaipouoiv sáv ti? s5c zupó; voT? iSíoi? o^oXá^siv, mely szerint aki napról-napra anyagi munkával foglalkozik, annak gondolatai ritkán emelkednek túl a személyes érdekek körein a buzgó önképzés által, a szellemi műveltség kincseinek megszerzésére is súlyt fektet. Legjobban jellemzi iparos ifjúságunk lelkületét az a négy ige, melyet díszoklevelük tartalmaz: szorgalom, erény, hazafiság, testvériség és mi csak azt kívánhatjuk, hogy ezen magasztos jeligék követésével iparososztályunk jövő reményei, az élet nehéz küzdelmeiben, izmosodjanak, fejlődjenek és elvegyék a jutalmat, mire korunkban csak a polgári erényekkel párosult becsületes szorgalom és munka tarthat igényt. — Noszlopy Tivadar Úr, lapunk munkatársa, újabban egy kötet költeményt adott ki „Vadrózsák“ czím alatt. E kötet újabb bizonyságot tesz a fiatal szerző valódi hivatottságáról és fejlődéséről. Találunk benne néhány teljesen sikerült költeményt, mely ismert nevű írónak is becsületére válnék, de akadunk olyanokra is, melyek egy még teljesen ki nem forrt tehetség szárnypróbálgatására vallanak. Figyelmeztetjük azért szerzőt, hogy művei kiválasztásában nagyobb önkritikát gyakoroljon, nehogy úgy járjon mint Endrődi Sándor, kinek mindenesetre többet ártott mint használt, hogy geniális költeményeit a kezdő gyenge kísérleteivel vegyitette. A hangulatos költeményfüzért ajánljuk t. olvasó közönségünk figyelmébe. Kapható helyben Scheiber József könyvkereskedésében. A jogakadémiának igen szép megnyitó ünnepélye volt f. hó 10-én, a midőn dr. Kovács Pál és dr. Bagi Béla újonnan választott tanárok formaszerűen beigtattak és elfoglalták tanszékeiket. Dr. Kovács Pál szép beszédben köszönte meg egyhangú megválasztatását és ígérte, hogy amily kemény harczot folytatott ezelőtt a jogakadémia ellen, és oly keményen és önzéstelenül fog küzdeni ezután mellette. Előadta egyúttal tudományos álláspontját, mit oktatásaiban követni fog és azon helyes eszméket pendíté meg, hogy a vizsgálatokra való tekintettel a budapesti egyetem tanárának rendszerén indul és a hallgatóknak szorosabb viszonyba kell lépni a tanárokkal. Utána dr. Bagi Béla rövid szavakban mondott köszönetet megválasztatásáért, addig is, míg székfoglalóját megtarthatja. Végül Csilléry Benő igazgató szokott tapintatos gyakorlati modorával örömét fejezé ki a fiatal tanárok ígéretei fölött és az intézet régi tanárainak nemes példájával buzdítva ifjú kartársait, a tanévet megnyitottnak nyilvánítá. — A sokáig tartott meleg napok után ugyancsak megeredtek az ég csatornái. Már több mint egy hete folytonosan esős zimankós idők járnak, a mi kukoricavetéseinkre és szépen mutatkozott szőlőinkre ugyancsak káros. Majdnem úgy vagyunk vele mint az egyszeri huszár, aki lovára akart felugrani és fohászkodott, hogy segíts Isten, aztán akkorát ugrott, hogy átesett a lovon; mikor másodszor neki darálja magát, ismét fohászkodik: segíts Isten, de ne olyan nagyon. Mi is elmondhatjuk: Adtál Uram esőt, de nincs köszönet benne. — A vásári nagy-utcza kikövezését holnap kezdik meg, a válalkozó V. Juhász József, ki munkavezetőjeként Schlossert jelölte ki. — A városunkban 23—24 év eszközlendő kiállítás alkalmával a gazd. egyesület hangversenyt és bálát rendez az Olvasó kör helyiségében. — Hymen. Makói Makay Győző kir. felmérési tisztviselő, Makay Emil helybeli köztiszteletben álló pénzügyőri biztos úr fia e hó 6-án eljegyezte Jánoshidán Olgyai Molnár Ilonka kisasszonyt, a község postamesternőjét.— Ugrik Kálmán kiskőrösi tanító eljegyezte városunkból Fehér Rózsa kisasszonyt. Tartós boldogságot kívánunk a fiatal márkapároknak. — Színház. Múlt szombaton előadták Orosz Ádám pertárnok úr bohózatát: „Mokány Bérczi viszontagságai.“ A darab nincsen ugyan kellőleg kidomborítva, de már tárgyánál fogva sok érdekes nevettető részekkel bír. Legérdekesebb pedig az, hogy Orosz Ádám úr ezen darabjával megelőzte Ágait, ki tudvalevőleg az országszerte ismeretes typikus alakok megteremtője volt. Vasárnap játszották „A kintornás család“-ot, hétfőn pedig a nyári évad befejezéséül „Egy katona története“ ismert hatásos színművet. Ezzel a nyári társaság búcsút vett városunktól, ahol ugyancsak rossz napjai voltak. Hát a télre mit határozott a szinügyi bizottság? — „Az én népem“ czimű képes beszélygyüjteményre Tóth József a „Nagy Kőrös“ lelkes szerkesztője, előfizetést hirdet: Ára 2 írt, kiadja Aigner Lajos. Melegen ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. — A gazdasági egyesület válaszmánya e hó végén rendezendő kiállítás alkalmára 50 tagú bizottsággá egészítette ki magát. Az első gyűlésen a vendégek elszállásolására történtek intézkedések. — Hirtelen halál. Domokos György 56 éves ügynök f. hó 12-én az utezán hirtelen rosszul lett, s mielőtt az orvosi segély érkezett volna — meghalt. — Az Új zenedében az előadások e hó 10-én megkezdődtek és naponként 4—5 órát vesznek igénybe, növendékek szép számmal jelentkezvén, ami igen örvendetes jelenség. Az intézet eddig is már kitűnő hangszerekkel rendelkezik. Különösen kitűnik köztük egy concert-zongora (a mi eddig városunkban még nem volt), továbbá több igen jó czimbalom, olyan felnőttek részére, kik e hangszert játszani óhajtják. Megjegyzendő, hogy oktatást egész külön teremben bárki is külön órákban vehet; egy kitűnő czimbalom tanárral a zenede igazgatója már alkuban is áll. Úgy halljuk, ezen városunkban egészen új intézet a városhoz subventioért folyamodott, és mi csak helyeselhetjük e lépést, mert más városokban is mindenhol segélyezni szokták a zenedéket. — Brutális fiú, Kállai Lajos czigány több alkalommal gorombán bánt édesanyjával, utóbb is kegyetlenül elpáholta, mit az anya feljelentvén , a rossz fiú a járásbíróságnak adatott át megfenyités végett. A helybeli iparosifjúság folyó hó 2-án rendezett tánczmulatsága alkalmával a következő urak voltak szívesek felülfizeteni: Fekete József úr 3 frt, Mészáros János úr 2 frt 40 krt, Tánczos János úr 20 krt, Vincze Sándor úr 20 krt. Fogadják érte az ifjúsági egylet legforróbb köszönetét. — Rendőri hírek. Grosz Lipótnak a reform, egyház épületében levő üzlete ajtajából valaki folyó hó 11-ikén kosarat és lábbelit eltolvajolt. A rendőrségnek sikerült az ellopott tárgyakat Kerekes Sándor csizmadiánál feltalálni, mely alkalommal annak is nyomára jöttek , hogy Ábel István 5. t. 181. sz. a. lakosnál eszközölt tolvajlásnak szintén Kerekes tettese, átkisértetett a járásbírósághoz. — Robek A. vasúti munkás mellék keresetként űzte, hogy a teherkocsikra felrakott gyümölcsös kosarakat felmetszette s annak tartalmát megdézsmálta s eladta. De rajta vesztett, s most a börtönben elmélkedik a szerzés módjai felett.