Kecskeméti Lapok, 1885 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1885-11-01 / 44. szám
44. sz. — A ref. egyház költségvetése s vagyoni viszonyaira vonatkozó vizsgálat megejtésére — különösen az állam által adandó subventió érdekében — a superintendentia küldöttei f. évi november 2 án érkeznek városunkba. — De Pretis osztr. földmiv. miniszteri tanácsos azon alkalomból, hogy neki egy kis gyümölcs collectiót küldött Kiss Lajos műkertész, hozzá a következő tartalmú levelet intézte : „Tekintetes úr ! Folyó hó Giki becses sorai mellett szíveskedett részemre a kecskeméti gyümölcsterményekből egy mintagyüjteményt szállítani. Midőn ezen szives barátságáért őszinte köszönetet mondok , értesítem egyidejűleg, hogy az ön által küldött gyümölcsből , továbbá szőlőből, végre Magyarországban és alsó Ausztriában mivelés alá vett amerikai eredetű szőlőtövekből egy kis kiállítást rendeztem. Az ön által küldött gyümölcs, mindazok részéről, akik ezt a kis kiállítást megtekintették , a legnagyobb dicséretben és a legteljesebb elismerésben részesült. Köszönetemnek ismételten kifejezést adva, vagyok a Tekintetes úrnak alázatos szolgája Preuisz. — A korcsolyázók egylete a tervezett tombolaestélyt nem tartja meg. Miután a Kaszinó helyiségeit az egylettől megtagadta, helyesebb is a télen , ha a korcsolyázóknak nagyon kedvez az idő, akkor úgy rögtönözve tartani valami mulatságot. A Hornyik arczképét olajfestményben a város, a legutóbb tartott közgyűlési határozata értelmében, megrendeli, mely azután a közgyűlési termet fogja diszíteni. Bizon oly kevesek városunk kimagasló egyénei, hogy azok, kik országos nevet és elismerést szereztek tudományos munkálkodásaik által ha valahol, úgy itt Kecskeméten megérdemlik, hogy emlékük maradandóvá tétessék. — Előléptetés. Hudacsek Ferencz és Gallovics T. molinári ezredbeli hadnagyok az őszi előléptetések alkalmával főhadnagyokká neveztettek ki. — Itthon a Bandi! - Már t. i. az első muzsikusbanda jóhirnevü primása bandájával együtt, mely az egész nyár folyamán az országos kiállításon a debreczeni csárdában játszott. Folyó hó 29 én mutatta be magát a „Beretvás“-féle szállóban, s bizon jól esett már egyszer újra hallani egy kis jó magyar zenét. Zenekara meg van erősödve, csak aztán megint szét ne zülljenek! — A sorsjegyek vásárlására alakult társaság legutóbb tartott gyűlésén kimondotta, hogy még öt évre újra alakul és pedig akként, hogy ezután minden tag még 12 frtot lesz köteles fizetni évenként, amelyből szintén sok jegyek vásárlandók. Az erre vonatkozó felhívás és kötelezettségi ív szövegezésével Dr. Tassy Pál és Mádi János bízattak meg, akik azt a legközelebb közrebocsájtják. Ha valamennyi érdekelt ezveket alá nem írná , illetve a kötelezettséget magára nem vállalná, úgy a társaság feloszlik s azok köréből, kik ezen újabbi kötelezettséget magukra vállalják, újra alakul. A társulat vagyonának kezelését Gyenes Gyula volt szíves elvállalni. — A Kaszinó megtagadta helyiségét a korcsolya-egylettől az általa rendezni tervezett tombola estélyre. Úgy halljuk , hogy ezt a rendezőség élén állók nagyon zokon vették. Mi a magunk részéről is nem tarthatjuk helyesnek a Kaszinó választmányának határozatát, nem, mert a korcsolya-egylet oly érdekszolgálatában áll, amely bizon minden egyébtől eltekintve, a Kaszinó részéről is érdemelne támogatást. Ha a Kaszinó a saját házában laknék, nem fordulna hozzá és nem fordulhatna helyiségének átadásáért senki, de az a helyiség, melyben a Kaszinó most elférelve van, a város és bizon a város, hogy a Kaszinót háborútlanul elterelni engedi ezen helyen már évtizedek óta elég olcsó bérösszegért, számít arra, hogy a Kaszinó egyesület tegyen szolgálatot a helyi társas életnek. Tudjuk, hogy kényelem feláldozással jár, a mikor a Kaszinó helyiségeit átengedni kénytelen, de a társadalmi érdekek előbbre helyezendők a kényelemnél s a köztekintetek előtt meg kellene hajolni a Kaszinónak is annál is inkább, mert hogy kényelmesen elterelve van, háborítatlanul, az is éppen köztekinteteknek a folyománya. ( Ha ellenszenvet provokál maga ellen, ez saját érdekei szempontjából is helytelen. ) A ki nagyon megharagudott. Borbély György folyó hó 29-én este, Cseh György s rézműves kocsijának, mely üstökkel volt meg- rakva, a vásári nagy-utczán kocsival neki ment, felforditotta és e miatt annyira megharagudott, hogy Cseh Györgyöt megverte. A verekedőt a kapitányság letartóztatta s 8 napi elzárásra, továbbá 20 főt pénzbüntetésre ítélte. — Dohánycsempész sorsa. Gyapjas Szabó József dohánycsempész, f. hó 28-án este be-s tért Tercsi István lisztesközi lakására, holy Tercsi István és János tőle négy kötél dohányt elloptak. Midőn őket ezért felelősségre vonta, félholtra verték és gázolták Szabó Józsefet, ki életveszélyes sérüléseket szenvedett, a kór-házba szállították, vádlottak pedig a kapi- I tányság által letartóztattak s ellenük a vizsgálat folyamatba helyeztetett. — Jó gyermekek. Kiss Antal és Mendel Mihály 9 éves fiúk folyó hó 26 án Kiss Antal szüleitől 10 fitot elloptak s abból pisztolyt, tajtpipát s élelmiszereket vásároltak, végre beültek egy vásárszéli korcsmába mulatni. Itt azonban egy rendőr viselt dolgaikra rájővén, őket a kapitánysághoz bekisérte. — Lólopások. Az elmúlt hét folyamán Csorba Menyhért ágasegyházi birtokáról 2 drb. lovat, Dékány Ferencz monostori birtokáról pedig szintén 2 lovat elloptak. A tolvajok nyomoztatnak. — Megmarták a kutyák. Folyó hó 27-én Ballószegben Sinkár János juhász kutyái Batka Rozália 12 éves leányt megmarták. A vizsgálat folyamatban van. A kutyák rendőrileg agyonlövettek. — A gyúró-gyógymódszer (massage) újabb időben legkiválóbb orvosaink által igen jó eredménynyel alkalmaztunk zsugorok , bénulások és csúzos bántalmak elhárítására és megszüntetésére s e czélra a legjobb hatásúnak nyilvánítják a Brázay-féle sósborszeszt. Erre vonatkozólag Dr. Lőrinczy Ferencz úr,r. , orvosok orsz. titkára, tüdő és szivgyógyász, a következő levelet intézte Brázay Kálmánhoz: „Budapest, 1885. márcz. 12. T. Brázay Kálmán nagykereskedő úrnak Budapesten. Csúzos (rheumatikus) bántalmaknál, az ezen betegségek következtében gyakran fejlődni szokott szívbajok elhárítása czéljából, valamint számos betegségnél, egyéb gyógyhatány mellett igen czélszerű az úgynevezett bedörzsölés - kenő - gyúró - gyógymód (massage) s ezen műveletnél az ön által készített kitűnő összetételű sósborszeszt minden esetben igen jó eredménynyel szoktam használni, s így azt mindenkinek ajánlhatom“. Sót kitűnően tudja, színész-kollégáinak ajánlatos lenne őt mintaképül venni; miután aranyhaja is volt, igazán aranyos kis Julis volt a „Vadgalamb“-ban. Ha már a mamánál vagyunk, lássuk mostoha leányát, Tonai Juliska k. a.-t is. Nem az elsőrendű tagok közül való , a karban szokott szerepelni, de már is feltűnt otthonossága a színpadon és csinos megjelenése. „A kölcsönkért feleségében, mint Edith, eleven játékával, pajzán kedélyével kimutatta, hogy nagyobb szerepekben is megállja helyét. Csiszérnek sokat nyom a mérlegben — különösen, ha a nők mérnek — az, hogy szépen néz ki a színpadon , azonkívül otthonosan mozog; jó szóval, de nem érzéssel, nem szívből; ő nem tudja magát egészen beleélni szerepébe; ő másodízben mindég Csiszér is, ki élvezi az írók humorát és a nevet azokon; ettől el kell szokni, mert bármily bolond szerepet adjon is egy színész, mindég komolyan kell neki azt adni, ha azt akarja, hogy a közönség is komolyan vegye őt, s a humor hatása akkor fokozódik, akkor törünk csak ki hahotába, ha bohókás szerepét magát a helyzetbe illesztve játsza el. E tekintetben ugyan nem lehet panaszunk, mert a komikum erősebb oldala e társaságnak. Szigeti Géza eddigi szerepeiben excellált. Gömlei Gyula a mily feseh hajdú volt a „Czigány“-ban, és oly ügyes komikusnak mutatta be magát a „Vadgalmb“-ban, mint Csutka Matyi. Csiszérné asszony sehogy sem tudta magát beletalálni szerepébe, mint Ricza a „Vg.“-ban. Elegáns vonású arcza, alakja, finomabb beszéde mind az operettére utalják. Eleinte hangja fátyolozott volt — mintha lámpalázzal küzdött volna — de később belejött s szívesen hallgattuk dalait. A Csiszérpárról megjegyzem, hogy végzett szininöveldei tagok. Én az ily tagokkal úgy vagyok mint a doctorokkal; az embernek van respektusa diplomájuk előtt és el kell ismerni őket ,,tudós“ embereknek, pedig nem mind az. Jáni jó „Czigány“ volt, de Rabatoult elejtette; igaz, hogy rekedt is volt, pedig e szerephez első kellék az erős, nagy hang. Borsodiné a nagyon hideg, vontatottan beszél, de ha kiejtését megszokjuk, érdekkel figyeljük. Már többnél észrevettem, de különösen Tihanyinál ötlött szemembe, hogy a színészek azon véleményben vannak , miszerint a sötét zvikker elegáns. Tihanyi legalább, még mint Zeréndi Jenő is, (Anna) ki estélyre van hiva, úgy jelent meg, sőt Tornayné elé is úgy ment, pedig ha tudná, milyen csúnya az, pláne, ha a zvikker egy öles zsinóron lóbálózik a lába közt. * Azt mondják, a nők nem a darab miatt járnak a színházba, hanem hogy lássanak és láttassanak. S miért ne? Ha valaki különösnek találja azt, hogy egy tárcza keretében megemlékezünk a színházban levő hölgyekről, bátor vagyok kérdeni akkor: Hát a bálban? Nem írják-e le a báltudósítók, milyen ruhába voltak a kisasszonyok ? Félig vagy egészen volt-e ruhájuk kivágva? Selyem, atlasz, avagy tárlatáéban voltak-e? S ha Terpsiehore ünnepén hivatalos a báltudósító, mért lenne testvérének Thaliának ünnepéből kizárva a tárczabó? Ha a bálban jelen voltak mindegyike ki szokott írva lenni a lapokban, mért ne írhatnék én legalább azokról, kik a színházban a figyelmet felkeltik?------Ah! itt van megint Hakkerné, a legszebb asszonyok egyike Kecskeméten. Valaki a hátam mögött annyira megirigyelte férjétől, hogy egosz német szójátékot rögtönözte: Ich möchte sein weg’n Frau Hakker Hundert Jahr auch, sein ... Holzhakker. Kovács Pál jogakadémiai tanár csak úgy mosolyog a zártszékén, nevet a bajusza alatt, ha tapsol a közönség egy énekesnőnek ... gondolja magában, nektek jó így is, sha nem mondhat mindenki művésznőt a feleségének. Szép látvány volt, midőn egy páholyban összejöttek Molnár Mariska, Demján Ilka, Szelese Aranka kisasszonyok... emlékeztetett az almahistóriájára; egy ismerősöm át is adta volna egyiknek közülök , de én kértem, hogy tartsuk fel annak, kit nem hoznak el mindég a második balpáholyba, akkor is gouvernantte-al . . . Kérdezősködésemre azt felelte valaki lakonice: az első bájosan cseveg és elragadóan szaval; a második — szép; a harmadik az égbe ragad, ha — tánczolsz vele.* Menjünk ki a folyosóra egy kis friss levegőt szívni. Csoportosulást veszünk észre, melyből kiválik egy magas termet, ki meséli Habina János tanár úrnak egy bonmotját. Nem közlöm, mert úgyis kihagyná a szedőgyerek. Egy másik sarokban több tanuló az idei Pikáns Naptárról beszél . . . jobban tudják a sok életet, mint a leczkét, egy-kettő megütő fülemet. Férfi szól: „Kisasszony! önt az Isten csakis nekem teremtette“. Oh, nemcsak jönnek“ — feleli a nő vissza. — Vagy: „Szervusz Lizike! Hallom, hogy kérőd akadt“. „Képzeld csak: három és én nem mehetek csupán egyhez“. Pongrácz Elemér: Megható jelenet. (Hornyik János életéből.) Ez év augusztusában röm s lányommal a kecskeméti rokonok látogatására utazva, Hornyik József tanár beteg nagybátyjához Hornyik Jánoshoz — ki vem nagybátyja is volt — kalauzolt. Megvallom — ismerve az agg rokon súlyos betegségét, de tudva azt is, hogy egy nagy tudós küszöbét lépem át —meghatva léptem be hozzá illő bejelentés után, kit egy tábori ágyon fekve pillantottam meg! Már e jelenet is megható volt, minthogy a nyugvóban , egy élőhalottat láttam. Az ifjúságot bocsátom előre, kik mély tisztelettel járultak az agg nagy beteghez, alabastrom kezét ajkaikhoz emelve. Később én is az előtérbe léptem, tisztelettel üdvözölve a nagyérdemű férfiút, ki üdvözlésem után így szólott: „Hitte volna-e édes barátom, hogy mi igy találkozzunk viszont, ön még kellő egészségnek örvend, míg én már megértem a halálnak, az enyészetnek?“ Nem tudtam e szavaira mit mondani, de átfutotta elmém a multat s úgy találtam, hogy ezelőtt mintegy két évtizeddel az elhunyt testvérénél esteliztünk együtt, melyre az égtől különös emlékezőtehetséggel megáldott férfiú visszaemlékezett, melyet már én rég elfeledtem s csak ő hozta vissza emlékembe. Majd a gattajai tanító Hornyik Ferencz unokaöcscséhez fordult, s kérdezősködött hogyanlétéről s egyszersmind kérdezé tőle: várjon tudja-e Gattaja község eredetét? Az öcscs „nem tudom“-mal válaszolt, mire az öreg Hornyik elbeszélte, hogy Mária Terézia uralkodása alatt élt az alvidéken egy gazdag marhahajzsár Gorove nevű, ki arra a gondolatra jött , hogy a háborút folytató uralkodónő hadtestének egy nagy csapat marhát hajtott ajándékba, melyet az uralkodónő szívesen fogadott, és Gorovet magyar nemességgel és a Gattaja vidéki földrészszel ajándékozta meg, ki is ekkor telepítette Gattaját. Az unokaöcscs kijelenté , hogy ezt még nem tudta. Ezen történelmi rövid elbeszélés után, az öreg úr még a rokonság hogylétéről tudakozódott, de miután azt láttuk, hogy a beszéd is nehezére esik, távozásra készültünk. Ekkor a beteg rokont látogató új házaspár Hornyik Károly és Soklya Jolán ismét kézcsókolására mentek az agg nagybátyához, amikor is egy igazán megható jelenet folyt le az agg tudós s a fiatal házaspár között. Áldásra emelve kezeit körülbelől e szavakat rebegte: „Ti az élet legszebb fiatal korát élitek, neked Károly nincs atyád, én mint agg és beteg közelgek a sírhoz és enyészethez! A családban mint legidősebb és igy patriarcha, megáldlak a mindenható Isten nevében, hogy legyetek boldogok egy hosszú életen keresztül! .. . csak arra kérlek , hogy olykor emlékezzetek meg rólam a sirban nyugvóról és oly szeretettel viseltessetek emlékem iránt, miképen én szeretlek titeket . . . Isten veletek !. . . Egyetlen szem sem maradt szárazon e megható szavakra, mely után még akkor is némák maradtunk , midőn már jó távol valónk az érdemes férfiú lakától. Ma már nincs az élők között Kecskemét városának e méltó büszkesége, de meg vagyok arról győződve, hogy e minden nemes és jóért lelkesedni tudó város ez érdemes fiáról nem fog megfeledkezni s mert önmagát tiszteli meg, midőn neki emlékkel áldozik. Legyen könnyű a föld porai fölött! Soklya Antal: KECSKEMÉTI LAPOK Közgyűlési apróságok. A városi előfogatok házi kezelésébe való vonásáról volt szó. Feláll Szappanos István bizottsági tag , kifogásolja a házi kezelésbe való vonását az előfogatoknak, kifejezvén, hogy ő a házi kezelés czélszerüségében nem bízik. A többség, daczára ennek, elhatározta a házi kezelést s a városi előfogatok felügyeletére kiküldendő bizottság megválasztására megtétettek az ajánlatok. Beajáltatott Szappanos István is. Ő hirtelen feláll s tiltakozik a megválasztás ellen. Erre kérdi tőle valaki sebtében: miért? — Mert nem bízom............ — „Önmagában sem?“ Tableaux. Egy bizottsági tag a főügyész háta megött sokat belebeszél a közgyűlési tárgysorozatba. ■— Ejnye, ez az úr — szól türelmetlenkedve egyik közeli szomszédja — ugyancsak kinövi még magát közgyűlési szónokká. — Nem nyövi biz az ki soha, mert nagyon nyüvi a szót, — válaszol rá maliciosusan a harmadik szomszéd. Irodalom. Megjelent és szerkesztőségünkhöz beküldetett „Népgazdasági Naptár“ 1886-ik ált. évre. Szerkesztette Gobóczy Károly. A naptári részen kívül elég élénk, változatos s gazdákat, kertészet-, szőlészet- és méhészettel foglalkozókat igen érdeklő közleményekkel van ellátva. Ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. _ * Előfizetési felhívás a „Harmonia“ Zeneműkiadó és Első hazai zongoragyár részvénytársulat által kiadott „Általános zenetörténet“ irta id. Ábrányi Kornél, m. kir. orsz. zeneakadémiai tanár és „Összhangzattan“ irta Benkő Henrik, nemz. zenedei tanár czímű művekre, melyek a m. kir. orsz. zeneakadémiában és a nemz. zenedében rendes tankönyvül vannak elfogadva. Miután a „Zenetörténet“ és „Összhangzattan“, mint az általános zeneoktatás tanárai, régóta szerepelnek már hazai tanintézeteink tanterveiben, de az előadások vagy egyáltalán tankönyv nélkül, vagy német nyelven írt tankönyvek alapján eszközöltetnek, a zeneoktatás magyarosodásának lesz e művekkel nagy szolgálat téve.Az „Általános zenetörténet“ 20 nyomtatott ívre fog terjedni, 72 különféle rajzzal és hangjegy-példával. A zene történetének anyagát annak eredetétől egész napjainkig felöleli. Az „Összhangzattan“ körülbelül 15 nyomtatott ívre fog terjedni, számos a szöveg közé nyomott hangjegy-példával. Ezen művek 1. évi deczember hó 10-én fognak megjelenni. Ezen művek bolti ára megjelenésük után: „Általános zenetörténet“ 5 frt, „Összhangzattan“ 3 frt. Az igen tisztelt előfizetők, kik előre beküldik az előfizetési összeget, a következő kedvezményekben részesülnek : Azok számára, kik e műveket egyenként különkülön megrendelik, az „Általános zenetörténet“ 4 frt, „Összhangzattan“ 2 frt. Azok, a kik mind a két munkát egyszerre megrendelik s a pénzt postautalvány útján („Harmonia“ részvénytársulat Budapest, váczi-utcza 4. sz.) előre beküldik , a két munkát együttvéve 5 forintért megkapják. Az elős. pénz „Harmonia“ zeneműkereskedés (Bu- Idapest, váczi-utcza 3.) küldendő. Felhívás a „Vasárnap“ pártolására! Isten kegyelméből s lelkész- és hitrokon társaink támogatásával hatodik esztendejébe lép a „Vasárnap“. Midőn ezelőtt öt esztendővel megindítottuk a „Vasárnapit, azon remény táplált, hogy Istennnek tetsző, hitrokonainkra nézve pedig hasznos dolgot cselekszünk, midőn olcsó árért oly lapot adunk népünk kezébe, mely vallást gyarapító, erkölcsnemesitő olvasmányokat tartalmaz, s Isten háza s az egyház iránti lángoló buzgóságot nem hagyja kialudni magyar népünk kebléből. Öt esztendőn át e czért szolgáltuk. Isten segedelmével kezdjük meg a hatodik évet is, kérvén azokat, kik belátják szükségét annak, hogy a sok mindenféle s a vallásos erkölcsi érzelemre nézve káros hatású olvasmányok közt, magyar népünk, vallásos erkölcsi olvasmányok által lélekben gyarapittassék, hogy : „Vasárnapunkat terjeszteni s nekünk a templomi szószék után a családban az Úr templomának felépitésében segédkezet nyújtani kegyeskedjenek. Az Úr kegyelme nyugodjék hazánkon, egyházunkon s mindazokon, kik a lélek kenyerét nem engedik porba ejteni, s kik a Krisztus evangyéliomában, szent vallásunk igéiben bírják az égi vezért, keresik lelkek boldogságát. A „Vasárnap“ évi előfizetése 2 frt. Az előfizetést Kecskemétre kérjük küldeni. Kecskemét, október, 1885. Czelder Márton, a „Vasárnap“ szerkesztője s kiadója.