Kecskeméti Lapok, 1886. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1886-05-23 / 21. szám
TIZENKILENCZEDIK ÉVFOLYAM, 21. szám. KECSKEMÉTI LAPOK ELŐFIZETÉSI DÍJ : Egész évre 5 frt 1 kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Félévre . . 2 , 50 . Egy szám ára 12 kr. Előfizetni az év folytán minden hónap elején lehet. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP SZERKESZTŐ LAKIK : III. TIZED, KÖNYÖK-UTCZA, 121 SZ. KIADÓHIVATAL, BUDAI-UTCZA, 186. SZ. HIRDETÉSI DUJ 4 hasábos petit sor 5 kr., többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél árleengedés adatik. Bélyegdij minden beigtatásért 30 kr. Az iparos tanonczok munkakiállitása. Városunk bőkezűsége, áldozatkészsége mindenütt, hol tanügyről van szó, nemcsak magunk előtt ismeretes, de ismert dolog szélesebb körben s elismerte azt az. évi február havi közigazgatási bizottság ülésén Tóth József tanfelgyelő úr is, amidőn oda nyilatkozott , hogy nincs a hazában város, mely tanügyi czélokra aránylag többet költene, mint Kecskemét város. Nem akarom felsorolni, hogy menynyit fordít városunk a jogakadémiára , a felekezeti jellegű középiskolákra , az előkészítő és polgári leányiskolára, a gazdasági szakosztállyal egybekötött felső népiskolára, a városi és pusztai népiskolákra, a zenedére stb.; csak azt hozom fel, hogy az alsófokú ipar és kereskedelmi iskola 1884/5. évi szükséglete 2379 írtban lett megállapítva. Ez összeg, viszonyítva a más iskolákra fordított, kiadásokhoz, nem mondható soknak, de elég jelentékeny összeg arra, hogy városunk közönségének érdeklődését felkeltse azon új intézmény iránt, melyre az fordíttatik, mely — nagyon valószínű — már a közeljövőben az eddiginél nagyobb mérvben igénybe veszi áldozatkészségét. Az alsófokú ipariskolák kötelező felállítását a vallás és közoktatásügyi miniszter, hivatkozva egy — az előző évben kibocsájtott rendeletére, 1883. évben 26,130. sz. a. rendelte el, kikiemelvén, hogy azokban a népiskolákban szerzett általános ismeretek tovább fejlesztése mellett a rajztanítást kivánja a tanítás központjává tenni s a tanítás fő súlyát e tárgyra fektetni. Ugyanazon rendelet az ipariskolák állítása és fenntartási költségeiknek viselését az illető községek kötelességévé tette, kimondván, hogy hozzá kell hogy járuljanak e költségek viseléséhez maguk az iparostanonczokat tartó mesterek , vagy az ipartársulatok és ezeken felül az iparkamarák. Városunk nem késett ezen rendelet foganatosításával. 1883/4 -ik iskolai évben az ipariskola megkezdte működését egy nem iparosok és iparosokból alakított bizottság felügyelete mellett és a nélkül, hogy a költségekhez más mint a város járult volna. Az 1884. évben alkotott ipartörvény és az ennek hatályba lépte után megjelent miniszteri rendeletek lényegesen átalakították az ipariskola szervezetét, amennyiben a tanítási idő meghatározásának joga az ipartestület hatáskörébe ment át, de ezzel együtt fontos kötelességek is hárultak reá, melyen például az indokolatlanul mulasztó tanonczok , a hanyag mesterek bírságolása , a tanonczok névsorának a tanfelügyelővel és az iskola igazgatójával való közlése iskolai év elején, illetve a mint a tanoncz felfogadtatik. Az iskolai költségek viselését az új törvény a községek kötelességévé teszi úgyannyira, hogy amennyiben erre képesek nem lennének, ipariskolai czélokra az egyenes adó 2°/0-a erejéig külön adót vehetnek ki, így a mit városunk előbb önként tett — értem az iskola fenntartását — azt most kötelességből kell teljesítenie. Mint egyebütt, úgy nálunk is teljesedésbe ment az új ipartörvény végrehajtása tárgyában kibocsájtott miniszteri rendelet következő passusa : „Miként minden nagyobb törvény, úgy az új ipartörvény is kezdetben sok nehézséget fog okozni................Meg vagyok azonban győződve, hogy kellő erély és főkép a minden téren olyannyira szükséges tapintatosság kifejtése mellett, sikerülene az ipartörvényt úgy végrehajtani, hogy az országnak, iparunknak javára szolgálatidő. Kezdetben az iskolai felügyelő bizottság és az ipartestületek közt, illetékességi kérdésekben felmerült összeütközések nálunk is sok nehézséget okoztak és bénítólag hatottak iskolánk sikerére, de a „minden téren annyira szükséges tapintatosság“ ma már lehetővé tette, hogy az iskolai bizottság és az ipartestület karöltve intézi az iskola ügyeit s ezen örvendetes egyetértés egyik fontos jelensége azon „szabályzat“, melylyel kimondatott, hogy a kecskeméti ipariskolák bizottsága az ipartestület közreműködése mellett minden évben munkakiállítást rendez, melyen a kecskeméti ipariskolák 2 ik és 3-ik osztályú növendékei, továbbá akiknek azon évben inás idejük kitelt, esetleg az előkészítő osztály egyes növendékei vesznek részt. Ezen szabályzat alapján a főiskolai év végével fog megtartatni az első ilynemű kiállítás s a kiállítás idejéül június hó 13, 14, és 15 ik napja tűzetett ki, helyiségül pedig az iparegyesület épületében ezen egyesület és a Kecskemét vidéki gazdasági egyesület helyiségei fognak szolgálni. A kiállítás midőn alkalmat nyújt az iparos tanulóknak gyakorlati képességük — rajzaik , ipari készítményeik — bemutatására és tért nyit a szabadverseny jótékony hatásának, egyszersmind közönségünket is abba a helyzeti juttatja, hogy az új intézmény gyakorlati hatásáról magának meggyőződést szerezhet s tájékozást nyerhet, hogy mint gyümölcsözik azon kiadás, amit a szóban levő iskola évenként igénybe vesz. A kiállítás kellő sikere attól függ, mennyire tudja felkelteni közönségünk érdeklődését. „A fa, ha veszteg áll, az ember pedig csak ha dolgozik, gyarapszik “, mondja Eötvös. Lehetetlen, hogy közönségünk ipariskolánk gyarapodási törekvését ne méltányolná, az a közönség, mely oly jelentékenynyé tudta tenni az 1872. évi , Kecskeméten az iparegyesület által rendezett első országos iparkiállítást, melynek Si fecisti, nega. Az elmaradt orgonahangverseny tárgyában P. K.-nak lapunkban megjelent igen helyes és teljesen jogosult felszólalására a „Kecskemét“ utóbbi számában úr. Millmann Sándor segédlelkész úr igazán „kíméletlen“ és arrogáns „választ“ adott. Minthogy az ügy nem épen magántermészetű , sőt épen nem az: kötelességünknek tartjuk mi is a „Válaszára s átalában a fenforgó ügyben a hely kimért volta miatt csak néhány megjegyzést tenni, s álláspontunkat lehető rövidséggel jelezni. Ha valaki oly dologba ártotta magát, mely reá esetleg kellemetlen következményeket hozhat, természetesen principális szabály a be nem ismerés, a tagadás. No de míg ez egyfelől nem férfias eljárás, másrészt a jelen esetnél, midőn az egész dolog már nyilvános discussiók, köztanácskozások tárgyát képezte, s úgyszólván városszerte „nyílt titok“-ká nőtte ki magát, merőben fölösleges munka és hasztalan törekvés is. A megtörténtet vallásos devotio affectálásával , a „Megváltó“, „Isten Fia“, „Isten hajléka“, „Isten dicsősége“, „Isten temploma“ stb. minél gyakoribb emlegetésével egyszerűen meg nem történtté tenni nem lehet. Istennek nevét hiába ne vegyed! A mi M. S. úrnak a templom szentségére vonatkozó elmélkedését illeti, annak beismerése mellett, hogy a templom valóban a legszentebb hely, hivatkozunk egyszerűen arra, hogy ha annyi hitbuzgó püspök"és lelkész templomának ajtait, anélkül , hogy ezáltal a szent hely méltósága csorbát szenvedne, hasonló orgonaelőadásokra készségesen megnyitja, ez tán mégis bizonyíték arra, hogy a templom szentsége az által valóban nem sértetik; s hogy M. S. úr felfogása e tekintetben túlzott, merev és indokolatlan. S ha ehhez hozzáveszszük, hogy a botránykő, sőt annak még látszatának elkerülése végett is a belépti jegyek elárusítását sem a templom előcsarnokában, sem annak ajtajánál meg nem engedtük , s olykér intézkedtünk, hogy ily jegyek még az előadás délutánján is csak a templom melletti gyógyszertárban és az egyházi pénztárhivatalban legyenek szerezhetők: kétségtelen, hogy M. S. úr mily fölületesen és jogosulatlanul dobálózik a templomi üzérkedés bibliai példájával. Ha a templom belső- KECSKEMÉTI LAPOK TÁRCZÁJA Szolnoki levelek. .. Nem tudomén, halvaszületett gyermek volt-e, vagy pünkösdi királyság, de sok tekintetben curiosum, és sok versenygés tárgyát képezte, míg eltemethettük. Az eset előttünk érdekes , és azért elmondom: Van nekünk itt Szolnokon egy törökanyájú prókátorjelöltünk , aki, bár a diplomáig még nem jutott, de nagyon szeret minden lében kanál lenni, s kiváló kenyere az ellenzékeskedés, annyira, hogy szeretné a kétszerkettőt is ötté feleselni. Ez a bakafántos úr pedig iskolaszéki tag is. Már jó régen azon rágódott, hogy az elemi iskolákban az órarendet át kell változtatni úgy, hogy délelőtt 8 óra helyett 7 órakor kezdődjék, s 11-kor végződjék a tanidő, délután pedig 3-tól 5-ig tartson; s e tervet minden áron áterőszakolni törekedett; de minthogy ez többnyire az egyes családok megszokott házi rendjének háborításával, sőt egyébb hivatalos érdekekkel is ütközéssel találkozik , mindig leszavaztatott. A múlt áprilban is meglovagolta kedvencz nádparipáját, s újra is elvettetvén már alkalmatlanná lett indítványa , ő egymaga — úgy látszik az iskolaszéki elnök hozzájárultával — tervét a megyei tanbizottsághoz föllebbezte, és ott, kedvező fogadtatásban részesülvén, helybenhagyva tétetett vissza az iskolaszékhez, hol a foganatosítást annyira sürgötte Török úr, hogy ellenére a többség által a megyei alispán útján a minisztériumhoz intézett föllebbezésnek, az iskolaszék elnöke, mielőtt a határozat jogérvényességi döntvény nyilvánult volna, elrendelte a foganatosítást, mely május 1-én életbe is jön léptetve. A megbotránkozott többség interpellálta az alispánt, hogy fellebbezése miféle zátonyra futott? ez pedig arról értesíti a tudakozódókat, hogy hiszen a miniszteri rendelet, mely az ügyet a hitoktatók alapos igényei figyelembe vételével rendeli elintézendőnek , már leérkezett, s ő át is tette az iskolaszéknek. Mire újabb gyűlés tartatván, ebben arra bukkantak , hogy a miniszteri rendeletet con amore csak úgy félre tette az elnökség, s az egy szál indítványozó sürgetésére a még nem jogérvényes tanulmányi bizottság rendeletét sebbel-lábbal foganatosították! Erre aztán következett ülés közben Titán utódának mosdatása, persze szappan nélkül , s tartott az ő diadalünnepe hetedhét napig. Iskolai ügyről lévén szó a gymnasium kérdése is napirenden van. Minapában főigazgatói látogatás alkalmával meglehetős elhagyatott állapotban lett találva gymnasiumunk, s főigazgató úr ilyen színben terjesztette föl ez ügyet a minisztériumhoz, ahonnan nemsokára élénken korholó leirat érkezett a városi pártfogósághoz a tanügy gondos ápolása érdekében. Erre a képviselőtestület oly értelmű felterjesztést tett a vallás- és közoktatási miniszterhez, hogy azon kívánalmaknak, melyeket a helybeli gymnasium további fenállásához a középiskolai törvény, és a közoktatási kormány köt, a város kedvezőtlen anyagi helyzete miatt meg nem felelhet, s kéri, hogy a kormány átvéve a gymnasium alapját, itt egy államgymnasiumot állítson fel. E felterjesztésnek máris lett annyi sikere, hogy a közoktatási miniszter megbízottja Dr. Klamarik János osztálytanácsos úr az előleges teendők megbeszélése végett a múlt héten nálunk megjelent és magát a képviselőtestület által kirendelt küldöttséggel az állami gymnasium itteni felállítása iránt érintkezésbe tette. Ez nagyfontosságú, és úgy városunk, mint megyénk közművelődését igen közelről érdeklő tanácskozás .... eredménye az lett, hogy vagy teljesen államivá kell gymnasiumunkat tenni, és 8 osztályúvá felemelni, mely esetben egy teljesen új, és mintegy 80,000 frtba kerülő épületre volna szükség, ide nem értve a fentartás költségeit, melyek évenként 24,000 frtra rúgnak , vagy a mindenesetre 8 osztályúvá emelendő gymnasium továbbra is a szerzetesek kezében hagyatnék teljesen, vagy végre az oktatást abban , részben szerzetesek , részben az állam által kinevezendő tanárok látnák el. A közódaj mindenesetre az, hogy a gymnasium teljesen államivá váljék. Akármelyik terv vitessék külömbön keresztül, annyi kétségtelen , hogy a város tetemes annyagi áldóáldozatokat lesz kénytelen hozni. A kiküldött miniszteri biztos úr egyébiránt a történt megállapodásokat tudomásul vette, s kijelenti , hogy a város részéről igényelt öszszeg magasságáról legközelebb értesíteni fogja a közönséget“. Az imént múlt hét utóbbi napjai egész ünnepélyes mozzanatok váltakozó jeleneteiben folytak le Szolnokon. Már előző héten a helybeli lapok a gazdasági gépgyárak kiállításáról, ló- és hangversenyről hoztak előleges tudósítást. A megyei gazdasági egylet által rendezett kiállítás ünnepélyes megnyitása f. hó 6-án ejtetett meg Máday Izidor kiküldött miniszteri biztos, mint a földművelési miniszter képviselője által. A kiállításon — mely a személy-pályaudvar melletti vásártéren terült el — többrendbeli gyárak, és gépraktárosok voltak képviselve mindenféle cséplőgépek , egyes, kettős, és hármas ekék, kukoriczamorzsolók , szecskavágók , sorvető, szóróvető, kévekötő, arató, fűkaszáló , szénagyűjtő gépek, különféle tojásköltő szekrények , szállítható mezei vasutak , és kocsik, melyekkel különösen a különféle ekékkel próbaszántások is végeztettek, s a bíráló bizottság több rendbeli jutalmakat és dicsérő okleveleket osztogatott ki. Szombaton, f. hó 8-án megtartott lóverseny fényesen sikerült. Lóverseny után a „Magyar király“ szálloda éttermében összegyülekezett legfényesebb társaság fényes bankettel zárta be az ünnepélyt, honnan esti 8 órakor a megyeszékház nagytermében rendezett hangversenyre távozott, mely valóban a lezajlott ünnepélyességeknek nemcsak méltó befejezése, hanem koronája, sőt némelyek azt mondják, hogy gyémánt-koronája volt. A művészi hangversenyt azután — mint rendesen szokás — egy kis rögtönzött tánczmulatság követte, mely alkalmasint érdemelte ki az utóbbi „gyémánt“ jelzőt. Széktói Arisztid, 1886. MÁJUS 23. érdeklődése a helyi — időnkint tartani szokott — gazdasági kiállításokat mindig sikerre tudta vezetni. ..