Kecskeméti Lapok, 1894 (27. évfolyam, 26-52. szám)
1894-07-01 / 26. szám
3. sz. melyben ezt mondja: „ezentúl csakis azoknak veszem fel nevét és lakásjegyzékét Nagy naptáram cimnévtárába, a kik abból legalább egy példányt meg rendelnek“. Ezzel a kijelentéssel Nagy Imre úr naptárának élete fonalát metszheti. Miért becses az ő naptára, nekünk kecskemétieknek? Mert a cimnévtár szükség esetén eligazít bennünket. E nélkül az semmivel sem jobb a többi naptárnál. Ha már most ezen egyetlen kiemelő tulajdonságától esetleg megfosztja, akkor ... a többit fölösleges elmondani. — Előléptetés. Ő Felsége Dr. Nagy Mihály kir. alügyészt a kecskeméti kir. törvényszékhez birova nevezte ki. E jól megérdemlett előléptetéshez őszintén gratulálunk. Helye egyelőre még betöltetlen. — Bő Isten áldása Kalán Józsefné 22 éves ballószegi lakosnő f. hó 25-én négy fiú gyermeket szült, azonban mind a négy halva született. Az anya, dacára, hogy első ízben szült, a körülményekhez képest jól érzi magát. — Selyemgubó beváltás a Kzlemenics utcában naponként folyik, azonban nem épen a legkedvezőbb eredménnyel. Eddig 11 tanuló 110 kilogramm selyemgubót szállított be. — Két zsandár és két finánc. — A „Magyar esti lap“-ból olvassuk a fentebb címzett négy úr víg szomorkás históriáját, melyet, a következőkben adunk: A két csendőr elfáradva, eléhezve haladt az országút sorában, elmélkedve azon boldog időkről, (már az ő szempontjukból) midőn nem csirkefogókkal s úri sikkasztókkal volt dolguk, hanem valóságos fegyveres rablókkal. De most ilyen dolog nem akadt, s eléhezve , letértek az országútról s a mezőn keresztül rövidebb utat választottak. Meglátta ezt két valóságos zöldhajtókás m. kir. pénzügyőr s az ő külön iskolájukban kitanított bölcs felfogásuk szerint rögtön eltalálták, hogy a két m. kir. csendőr azért tért le ő előlök az országútról, mert bizonynyal valami tiltott portékát, magyarul: jó féle dohányt rejtegetnek. A törvény nevében íigy szójanak s rövid eszmecsere után alaposan megmotozták a két m. kir. csendőrt a két m. k. pénzügyőrök, de két rettentően éhes gyomornál egyebet nem találtak. A csendőrök búsan ballagtak tovább, hogy őket, a csend és rend őreit, igy csúffá tették, miglen az egyik azt mondá, hogy a kölcsönt adjuk vissza, hiszen nekünk is van jogunk motozni. Az eszmét tett követte. A fegyver vállhoz repült, szentori hang kiálltja a mosolygó pénzügyőrök felé, hogy: „A törvény nevében!“ A mosoly eltűnt, de a fellépés hatott, különösen inponálván a csendőrök fegyvere. Erre a két m. k. csendőr a két m. k. pénzügyőrt, a kölcsön fejében megmotozta, nem törődve már a kegyetlen éhséggel sem. Ám itt jön az, amiért ezt ily apróra el kellett mesélni, hogy a jelenet operettbe illő humora kitűnjék; t. i. az, hogy a két m. k. csendőr, a két m. k. pénzügyőrnél eldugott finom gyanús tárgyat, jól magyarul: szűzdohányt és két hatalmasan megtöltött pocakos gyomrot talált!! A tableaux teljes volt, a vig m. k. csendőrök , éhséget feledve, gondos fedezet alatt kisérték be a gyanakodó két m. k. pénzügyőrt! Ez történt a zemplén megyei csendőrök s a sárosmegyei pénzügyőrök között. — Oktatás a német nyelvben. Klauber János községi tanító a szünidőben a német nyelvben oktatást ad úgy kezdők, valamint előhaladottak részére; ezenkivül vállalkozik cseregyermekek szerzésére. A kecskeméti dalárda, karnagyát, Mikó László urat névünnepe alkalmából értékes ajándékkal lepte meg; legközelebb pedig, ha az uralkodó majális tartási szenvedély kitombolta magát, pártoló tagjainak akar szerezni egy élvezetes estét. — A kecskeméti zenede vizsgálata. Folyó évi június 28-án tartotta Szabados Géza magán zenede-növendékeivel évzáró vizsgálatát, hegedű, zongora és cimbalomból, nagyszámú és distingvált közönség előtt. A közönség úgy, mint a növendékek szülei, az elért és felmutatott sikerrel teljesen meg voltak elégedve. Az eredményről teljes elismeréssel emlékezhetünk meg, mert a növendékek által előadott nagyobb szabású zenedarabok szabatos és pontos játéka gyönyörködtetett bennünket; valóban több ízben csodálattal tapasztaltuk az ily fiatal növendékek által elért sikert és meggyőződtünk, hogy a szülők teljes megnyugvással küldhetik gyermekeiket ez intézetbe, mely szakavatott és buzgó tanítás mellett megfelelő eredményt képes felmutatni. — Esküvő. Szabó László szobrász 27-én, László napján, vezette oltárhoz Budapesten az evangélikus templomban Halmos Erzsikét, itteni áll. segélyezett elemi iskolai tanítónőt. Kecskemétről a rokonság, jó barátok és ismerősök közül számosan mentek fel az ünnepélyben való részvétel végett. Zavartalan boldogság kisérte őket az élet göröngyös útjain. — A kaszinó szépül. A felső kaszinói helyiséget ugyancsak szépítik, tatarozzák, festik — de persze — csak belölről. Ez az épület pedig, tekintve azt, hogy már most is egyik legszebb helyen áll, a városháza felépülte után pedig a körülre eszközlendő rombolások és térszépítések által még jobban napfényre kerül s jobban szemet szúr, valóban megérdemelné, hogy kívülről is megfelelő gondban részesüljön. Kiválóan szükséges lenne, már az emeleti helyiségek érdekében is, hogy a felettébb rozoga ablakok újakkal cseréltessenek fel s az udvar is más — tisztességes — formát nyerjen. Nem vethető ez ellen az sem, hogy talán valamikor lebontják, mert az még soká lesz, ha ugyan lesz belőle valami. — Piactér bővités. A reform, egyháztól megvett házak helye eddig kocsi álló hely volt, de most a talajt egyengetik s a barackvásár iránt való tekintetből 3 lámpát tegnap állítottak fel e helyen. — Verekedés. Antal István gyalog rendőr f. hó 25-ikén szabad lévén, jó estét akart csapni. El is ment egy mulató helyre , ott azonban Halasi János és társai megtámadták, megverték s rajta súlyos testi sértést okoztak. Az ügy a bírósághoz tétetett át. — Lopás, melynek per lett a vége. Még április végén négy vándorló legény szállt be az iparos szállóba, kik között volt egy, aki csak Jánosnak nevezte magát. Ez a János éjjel felkelt s fejfájást színlelve, kibocsáttatta magát. Többé azután sem ő, sem társai ezüst órái, iratai, pénze vissza nem került. A maga ruhaneműit, könyvecskéjét és egy Szijj János névre kiállított törzskönyvi kivonatot ott hagyta. Tapintatos rendőrkapitányunk minden irányban megindította a legkörültekintőbb nyomozást és meglepő eredményre jutott. A jegyzőkönyvben beírva levő nevek után megindított vizsgálat kiderítette, hogy az illető Pap János, szászvári könyvkötő segéd, aki gazdáját, Hajdú Ferencnét meglopta s tőle elszökött. A szabadkai rendőrség útján kiderült az is, hogy miként jutott a Szijj János erdőőr „Törzskönyvi kivonatához“. Ugyanis beszállt Szabadkán Szijj Jánossal egy korcsmába s onnan éppen úgy lopta meg Szijjt, mint Kecskeméten beszálló társait. Kiderült az is, hogy később Zentán egy embertől 514 fitot lopott el. Ezen bűnhalmazat folytán most már megindult János úr ellen a hajsza s valószínűleg rövid idő alatt a nagy melegekben hűvösre kerül. Azonban itt a dolognak nincs vége, mert a károsodott 8 iparos segéd beperelte az iparos szálló vendéglősét kártérítésért, mivel az erdőőr nem iparos s neki az erdőőri törzskönyvi kivonat alapján nem lett volna szabad János uramat befogadni. A perlőknek igazuk van s igy Almási uram is aligha megkárosodottnak nem tekintheti magát. — Újítás a vasútnál. Egy mérnök olyan szerkezetet talált fel, amely szerint a vasúti kocsikon kívül látható lesz, hogy egy-egy kocsi szakaszban még hány üres hely van. Ez bizony alkalmas dolog lesz, az utasok kényelmét biztosítani. A telefon A munkálatok ismét lassabban haladnak, de mégis reményünk lehet, hogy nem sokára átadják a közforgalomnak. A késedelem oka az , hogy egy teljesen új központi váltót várnak, amilyen először nálunk lesz, amely váltó pedig még meg nem érkezett. — A telegraph oszlopok. Ha már a telefonosok példát mutattak, hogy csinos oszlopokon is lehet drótot vezetni, talán követendő példának vehetnék ezt a távirda oszlopok lerakói is, hogy ne disztelenkedjenek ezek a förtelmes oszlopok városunk belterületén továbbra is. Felkérjük a posta és táviró főnököt, hogy e tekintetben legyen szíves a kellő lépéseket megtenni, városunk csinosodása érdekében. — A „Kecskemét kereskedő ifjak egyesülete“ által június hó 17-én rendezett hangversenynyel egybekötött nyári mulatsága eredménye: Bevétel 561 frt 10 kr. Kiadás 399 frt 14 kr. Tiszta jövedelem 161 frt 96 kr. Felülfizetni szívesek voltak: Müller testvérek Budapest 1 frt, Schőnfeld Mór Bécs 1 frt, Fehér Márton 1 frt, Koppel Gusztáv Bécs 1 frt, Büchler Zsigmond 1 frt, Brachfeld Emil 2 frt, Klein Zsigmond és Sándor Budapest 1 frt, Schwab Lőwy 1 frt, St. H. Budapest 50 kr., König N. Bécs 50, Hochmann Béla 1 frt, Lőwy Gyula 2 frt, Lőw Ernő 1 frt, Hirtenstein Antal 40 kr., Ungár Salamon 2 frt, Berger Kálmán Cegléd 1 frt, Barta Dezső 1 frt, Dávid Ferenc 50 kr., Hacker Antal 10 frt, Baseb Albert Bécs 1 frt, Halász Ferenc 1 frt, Fispán Mór 1 frt, K. D. 1 frt, N. N. 1 frt 20 kr., Steiner Zsigmond 20 kr., Kovács Jenő 1 frt, Deutsch Adolf 1 frt, Witz Gusztáv 1 frt, Kohn Gábor 50 kr, Weisz Izsákné 50 kr., Ségner Pál 80 kr., N. N. 10 kr., N. N. 30 kr., Littauer Mór 50 kr., Fehér N. Szolnok 20 kr., Blau Mór 10 kr., Zilzer Adolf 50 kr., Stern László Bpest 1 frt, Behr Móricz 1 frt, Kosik N. 60 kr., Brachfeld Vilmos 80 kr., Bogdán I. Fiume 2 frt, Metzger Béla 1 frt, Fuchs Samu 80 kr., Dr. Szekulesz Adolf 40 kr., Dr. Kecskeméti Sándor 10 kr., Littauer és Kovács 60 kr., Galitzenstein H. Bpest 1 frt. Összesen 53 frt 10 kr. Fogadják-e nemesszivű adakozók, valamint G. Reiner Aranka úrnő, Rákosi Viktor úr, a Városi Dalárda, s Bourdeaux Géza úr szíves közreműködésükért, Steiner Berta és Etel úrhölgyek a rendező jelvények ízléses elkészítéséért, továbbá mindazon úrhölgyek, kik a tombolajegyek elárusításán fáradoztak, Röszler Izsó úrzongor, Prikkel Ferenc úr lámpák, Muth Testvérek és Róthfeld Ignác urak székek kikölcsönzéséért — az egyesület legnagyobb köszönetét. Kecskemét, 1894. június 26. A rendezőség. IRODALOM. — A „Zenélő Magyarország" című kitünően szerkesztett zenemű heti folyóirat 12. száma megjelent s tartalma: Huber Gyula Ne higy neki! Népdal. Blaháné legkedvesebb dala. Yvon , villamos csókok, gyorspolka. — Alázatos szolgája! Couplet a „Próbaházasság“-ból. E szám az utolsóelőtti e negyedben. Érdekes mennyit, s mily értékes dolgokat hozott a „Zenélő Magyarország“ az első negyedben. A megjelent 12. szám tartalmaz 14 eredeti magyar népdalt. — 5 műdalt, operai dallamot — 2 keringőt, 2 Indulót, 2 Polka franc, 1 Mazurkát, 1 gyorspolkát, 1 csárdást és 9 Salon , operai részlet és classikus irányú, összesen 87 önálló zeneművet! s mindezt negyedévi 1 forintért! A lap igazán pártolásra méltó s melegen ajánljuk azt a jó magyar zene minden barátjának. Előfizetési ár: Negyedévre 1 frt. Egyes szám ára 10 kr. — A „Zenélő Magyarország“ zenemű folyóirat, mely félévi fennállása óta változatos gazdag tartalma, s mesés olcsóságánál fogva máris teljes mértékben hódítá meg a magyar zeneközönséget, most július elsejével, hogy önálló — nagyobb szabású darabokat is felvehessen műsorába, s azt még változatosabbá tegye — havonta kétszer jelenik meg, de a kétszeresnél még két oldallal több — így 10 oldal zenemű tartalommal. Egy negyedévben így az eddigi 52 oldal zenerész helyett 60 oldalt hoz 1 forint előfizetési árért remek szép kőnyomatú cím borítékban. A méltán nagy elterjedtségre érdemes vállalat 26-dik száma hozza Huber Gyula „Minél szebben“ népdalát, Waldtenfeld „Délibáb“ keringőjét , Carmichael „Ragyogj reám estcsillagom!“ remek dalát és Yvon „A cigány arája“ divatos polka mazurját. Egyes füzet ára 20 kr. A szép lap megérdemli, hogy egy zongoráról se hiányozzék , s ajánljuk is minden zenekedvelőnek azt megszerezni. — Wekerle nóták cím alatt Dankó Pista a szegedi jeles dalszerző négy sikerült eredeti magyar dalt ajánlott Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök úr Ő Nagyméltóságának, ki is ez ajánlást elfogadta Ezen körülmény bizonyítéka annak, hogy a dalok sikerültek és fülbemászók, de saját meggyőződésünkből is ajánljuk ezen kitűnő zeneművet közönségünk figyelmébe. A díszesen kiállított és Wekerle arcképével ellátott Piece Valentin Károly fia zeneműkereskedésében Pécsett jelent meg. Ára 1 írt. Szöveg mutatványt lapunk mai tárca rovatában közlünk. — A tanügyi irodalom egyik legélénkebben szerkesztett orgánuma ez idő szerint a Békésen megjelenő „Tanügy“ című közlöny június elsei számában egész sorozatával találkozunk a nevesebb tollforgató tanügyi férfiak aktuális cikkeinek. Schmidt Boldizsár a tanítók bajáról értekezik, kimutatván , a megcsappant egyesületi szellem fejlesztése, az összetartás által lesz elérhető csupán, hogy a tanítóság nagyobb eredményeket érhessen el. Ligárt Mihály a burjánmódra növekvő „tankönyvgyárak“-ról ír érdekes közleményt, feltárva a tankönyvirodalom divatos mizériáit. Újlaki Géza az iskolai záróvizsgák felől adja közre talpraesett és tanulságos értekezését Tóth István a „Tanügy ”szerkesztősége által kezdeményezett tanférfiak ezredéves albumáról ir. Ezen nagyszabású mű arra van hivatva, hogy az ezredéves nemzeti ünnepélyen a tanítói pályán működő tanférfiak és hölgyek impozáns csoportját mutassa be. A mű egyelőre ezer arcképre van tervezve s ebből az idén mintegy 300 fog megjelenni Divald Károly fényképészeti műtermében készítendő fényképnyomatokban. A mű előfizetési ára összesen 9 frt lesz, melyből 3 frt előre beküldendő. Az arcképek a „Tanügy“ szerkesztőségébe Békésre küldendők névaláírással ellátva. Minden magyar tanférfi és nő részt vehet, aki egy aláírással ellátott arcképének és életrajzi adatainak beküldéséről intézkedik. A nagy munka több részből fog állani u. m.:, 1. Magyar nők a nevelésügy terén, 2. Állami tanítók, 3. Egyes felekezeti szolgálatban működő tanítók arcképei. Az albumhoz csatlakozik a polgári oktatás terén működő egyének albuma, — szóval minden szak, — sőt megyék és városok szerint is csoportosítható lesz a mű , mert a fényképnyomatok nem lesznek könyvalakba kötve, csak díszes fedélborítékba helyezve. Az album szerkesztésére a kiválóbb tanügyi lapok szerkesztőiből bizottság alakult, — a „Tanügy“ tárca és vegyesrovata ezúttal is oly érdekes közleményeket hoz, mely ezen lapot nem csupán tanügyi körökben, de az ügy iránt érdeklődő laikusok közt is méltán kedveltté teszi. A „Tanügy“ most második félévre nyit előfizetést 1 frt 50 kr. mellett s az újonnan jelentkezőknek az egész júniusi számokat megküldi. Minden megkeresés Békésre a szerkesztőséghez küldendő. — Már a második füzet jelent meg a „Budapesti (budai) könyvesház“ című derék folyóiratból. Bogdánovich György, Beksics Gusztávné, „Tolvaj“ című érdekes elbeszélést hozván egy képpel. Az általánosan elismert nevű írónő sokkal erősebb kritikát állott már ki, míg nevét érvényre juttatta, semhogy mi azt megkisérlenek, csak gratulálhatunk Ács Endre szerkesztőnek, ki bebizonyította, hogy nemcsak írni, de szerkeszteni is tud, amidőn ily jó írónőt szerzett már munkatársnak. Különösen ajánljuk olvasóink, még inkább olvasónőink figyelmébe ezen hazafias, hézagpótló vállalkozást. Előfizetési ára: 12 füzetre 1 frt, 16 füzetre 50 kr. A „Budapesti könyvesház“ szerkesztősége és kiadóhivatala, I. (Vár) Fortúnautca 16. I. em. alatt van. KECSKEMÉTI LAPOK Aratásunk. A nem minden ok nélkül „jajgató kompániádnak csúfolt gazdaközönség sohasem talált több okot az időjárás elleni zúgolódásra, mint az idén. Olyan hideg júniusra, mint amilyen az idei volt, még öreg emberek sem emlékeznek. Mintha nem is Magyarországon, hanem valamely zordonabb éghajlat alatt laknánk, folytonosan éreztük a leheletét azon hidegnek, amely a valahol esett jégnek vagy hónak létezését hirdette; de azért, bár június utolsó napjainak egy némelyikén is fáztunk, mégis csak eljutott a gabona, különösen a vidékünkön nagyban termelt rozs oda, hogy a gazda legszebb napjai elérkeztek. Mert lehet-e szebb nap a gazdára nézve, mint az aratás napja, midőn fáradságos munkájának eredménye csaknem készen van előtte? A gabona megérett s most már a szorgalmas arató kaszája alatt vígan hull rendet alkotva, a daloló kettőző leányok pedig összerakják lakásba, hogy később a kaszások kévéket kössenek a gazda büszkesége — a csomó számára. A kisebb gazdaságokban már csomók tarkítják a tarlót. A munka vígan folyt lehet, hogy nemsokára már zsákot tart a gazda. Íme oda jutottunk tehát, hogy megítélhetjük , vajon a gazdák jajgatása bevált-e vajon az időjárás rontott-e a gabonán, elrontotta-e a gazda örömét? Határozottan tagadólag kell felelnünk. A hűvös idő a szemet pompás kifejlésre segítette. Valami szokatlanul nagy termés nem lesz ugyan vidékünkön, mert különösen a homokos talajon a sok hideg szél kihordván a vetőmagot, megritkította a sorokat, azonban ínség sem lesz, sőt átalában jó középnek lehet termésünket mondani. És ez nagy szerencse. Igen sok magyar gazda megfogadja a biblia tanácsát, azaz nem gondol a holnapi napra, hanem eléri minden évben az évi munka gyümölcsét. Az ilyen gazda most ugyancsak búsulhatna s koplalhatna, ha nem volna jó termése, mert a gabonaárak alacsonyra szálltak s bizony sok pénzért sok gabonát kell adni, pedig az élet drága. Így azonban csak hadd szálljon a vigaratási nóta, hirdesse a részesnek és gazdának összefonódott hasznát, örömét s táplálja a gazda öntudatát; mert hiába, ha elmondja is a szántó vető, hogy: „az idő a gazda“ azért a jó termés, a szép gabona az ő büszkeségét növeli, hiszen hirdeti is ilyenkor hogy „a milyen a gazda olyan a termés!* Bizony nem haragudnánk érte, ha ez a dicsekvés minden aratáskor elhangzanék a magyar gazda ajkáról. D. Piaci árjegyzék. 1894. június 28-án. Tiszta búza mézi•imázsánkétii 6.50« г tól 7.10 kiig. Kétszerr 5.80 5 401 Rozsa 4 90 500r Árpa„ 6.10 6.30 11 Zab. 7,—n 7.10„ Tengerikecskemét „ 5.10 •~ 5.20 11 V bánáti v 4.90n 5,—— n csövesn — » — » Kölesn 4.50 470» Krumpli 1.80r 2.00 »» Szénán • 2 80 11 3.00 Szalmai 1.30 11 1.50 Szalonna kilója - 481 -56- 26