Kecskeméti Lapok, 1894 (27. évfolyam, 26-52. szám)

1894-07-01 / 26. szám

3. sz. melyben ezt mondja: „ezentúl csakis azoknak veszem fel nevét és lakás­jegyzékét Nagy naptáram cim­­névtárába, a kik abból legalább egy példányt m­e­g r­e­n­d­e­l­n­e­k“. Ezzel a kijelentéssel Nagy Imre úr naptárának élete fonalát metszheti. Miért becses az ő naptára, nekünk kecskemétieknek? Mert a cimnévtár szükség esetén eligazít bennünket. E nélkül az semmivel sem jobb a többi naptárnál. Ha már most ezen egyetlen kiemelő tulajdonságától esetleg megfosztja, akkor ... a többit fölösleges elmondani. — Előléptetés. Ő Felsége Dr. Nagy Mihály kir. alügyészt a kecskeméti kir. törvényszékhez birova nevezte ki. E jól megérdemlett előléptetéshez őszintén gratu­­lálunk. Helye egyelőre még betöltetlen. — Bő Isten áldása Kalán Józsefné 22 éves ballószegi lakosnő f. hó 25-én négy fiú gyermeket szült, azonban mind a négy halva született. Az anya, dacára, hogy első ízben szült, a körülményekhez képest jól érzi magát. — Selyemgubó beváltás a Kzlemenics utcában naponként folyik, azonban nem épen a legkedvezőbb eredménnyel. Eddig 11 tanuló 110 kilogramm selyemgubót szállított be. — Két zsandár és két finánc. — A „Magyar esti lap“-ból olvassuk a fentebb címzett négy úr víg szomorkás históriáját, melyet, a következőkben adunk: A két csendőr elfáradva, eléhezve haladt az ország­út sorában, elmélkedve azon boldog időkről, (már az ő szempontjukból) midőn nem csirke­fogókkal s úri sikkasztókkal volt dolguk, hanem valóságos fegyveres rablókkal. De most ilyen dolog nem akadt, s eléhezve , letértek az országútról s a mezőn keresztül rövidebb utat választottak. Meglátta ezt két valóságos zöldhajtókás m. kir. pénzügyőr s az ő külön iskolájukban kitanított bölcs felfogásuk szerint rögtön eltalálták, hogy a két m. kir. csendőr azért tért le ő előlök az országútról, mert bizony­­nyal valami tiltott portékát, magyarul: jó féle dohányt rejtegetnek. A törvény nevében í­igy szójanak s rövid eszmecsere után alaposan megmotozták a két m. kir. csendőrt a két m. k. pénzügyőrök, de két rettentően éhes gyomornál egyebet nem találtak. A csendőrök búsan ballagtak tovább, hogy őket, a csend és rend őreit, igy csúffá tették, miglen az egyik azt mondá, hogy a kölcsönt adjuk vissza, hiszen nekünk is van jogunk motozni. Az eszmét tett követte. A fegyver váll­hoz repült, szentori hang kiálltja a mosolygó pénzügyőrök felé, hogy: „A törvény nevében!“ A mosoly eltűnt, de a fellépés hatott, különösen inponál­ván a csendőrök fegyvere. Erre a két m. k. csendőr a két m. k. pénzügyőrt, a kölcsön fejében megmotozta, nem törődve már a kegyetlen éhséggel sem. Ám itt jön az, amiért ezt ily apróra el kellett mesélni, hogy a jelenet operettbe illő humora kitűnjék; t. i. az, hogy a két m. k. csendőr, a két m. k. pénzügyőrnél eldugott finom gyanús tárgyat, jól magyarul: szűzdohányt és két hatalmasan megtöltött pocakos gyomrot talált!! A tableaux teljes volt, a vig m. k. csendőrök , éhséget feledve, gondos fedezet alatt kisérték be a gyanakodó két m. k. pénzügyőrt! Ez történt a zemplén megyei csendőrök s a sárosmegyei pénzügyőrök között. — Oktatás a német nyelvben. Klauber János községi tanító a szünidőben a német nyelvben oktatást ad úgy kezdők, valamint előhaladottak részére; ezenkivül vállalkozik cseregyermekek szerzésére.­­ A kecskeméti dalárda, karnagyát, Mikó László urat névünnepe alkalmából értékes ajándékkal lepte meg; legközelebb pedig, ha az uralkodó majális tartási szen­vedély kitombolta magát, pártoló tagjainak akar szerezni egy élvezetes estét. — A kecskeméti zenede vizsgálata. Folyó évi június 28-án tartotta Szabados Géza magán zenede-növendékeivel évzáró vizsgálatát, hegedű, zongora és cimbalom­ból, nagyszámú és distingvált közönség előtt. A közönség úgy, mint a növendékek szülei, az elért és felmutatott sikerrel tel­jesen meg voltak elégedve. Az eredményről teljes elismeréssel emlékezhetünk meg, mert a növendékek által előadott nagyobb szabású zenedarabok szabatos és pontos játéka gyö­nyörködtetett bennünket; valóban több ízben csodálattal tapasztaltuk az ily fiatal növen­dékek által elért sikert és meggyőződtünk, hogy a szülők teljes megnyugvással küld­hetik gyermekeiket ez intézetbe, mely szakavatott és buzgó tanítás mellett meg­felelő eredményt képes felmutatni. — Esküvő. Szabó László szobrász 27-én, László napján, vezette oltárhoz Buda­pesten az evangélikus templomban Halmos Erzsikét, itteni áll. segélyezett elemi iskolai tanítónőt. Kecskemétről a rokonság, jó barátok és ismerősök közül számosan mentek fel az ünnepélyben való részvétel végett. Zavartalan boldogság kisérte őket az élet göröngyös útjain. — A kaszinó szépül. A felső kaszinói helyiséget ugyancsak szépítik, tatarozzák, festik — de persze — csak belölről. Ez az épület pedig, tekintve azt, hogy már most is egyik legszebb helyen áll, a városháza felépülte után pedig a körülre eszközlendő rombolások és tér­szépítések által még jobban napfényre kerül s jobban szemet szúr, valóban megérdemelné, hogy kívülről is megfelelő gondban részesüljön. Kiválóan szükséges lenne, már az emeleti helyiségek érdekében is, hogy a felettébb rozoga ablakok újakkal cseréltessenek fel s az udvar is más — tisztes­séges — formát nyerjen. Nem vethető ez ellen az sem, hogy talán valamikor lebontják, mert az még soká lesz, ha ugyan lesz belőle valami. — Piactér bő­vités. A reform, egyháztól megvett házak helye eddig kocsi álló hely volt, de most a talajt egyengetik s a barack­­vásár iránt való tekintetből 3 lámpát tegnap állítottak fel e helyen. — Verekedés. Antal István gyalog rendőr f. hó 25-ikén szabad lévén, jó estét akart csapni. El is ment egy mulató helyre , ott azonban Halasi János és társai meg­támadták, megverték s rajta súlyos testi sértést okoztak. Az ügy a bírósághoz tétetett át. — Lopás, melynek per lett a vége. Még április végén négy vándorló legény szállt be az iparos szállóba, kik között volt egy, aki csak Jánosnak nevezte magát. Ez a János éjjel felkelt s fejfájást színlelve, kibocsáttatta magát. Többé azután sem ő, sem társai ezüst órái, iratai, pénze vissza nem került. A maga ruhaneműit, könyvecs­kéjét és egy Szijj János névre kiállított törzskönyvi kivonatot ott hagyta. Tapintatos rendőr­kapitányunk minden irányban meg­indította a legkörültekintőbb nyomozást és meglepő eredményre jutott. A jegyzőkönyv­ben beírva levő nevek után megindított vizsgálat kiderítette, hogy az illető Pap János, szászvári könyvkötő segéd, aki gazdáját, Hajdú Ferencnét meglopta s tőle elszökött. A szabadkai rendőrség útján ki­derült az is, hogy miként jutott a Szijj János erdőőr „Törzskönyvi kivonatához“. Ugyanis beszállt Szabadkán Szijj Jánossal egy korcsmába s onnan éppen úgy lopta meg Szijjt, mint Kecskeméten beszálló társait. Kiderült az is, hogy később Zentán egy embertől 514 fitot lopott el. Ezen bűn­halmazat folytán most már megindult János úr ellen a hajsza s valószínűleg rövid idő alatt a nagy melegekben hűvösre kerül. Azonban itt a dolognak nincs vége, mert a károsodott 8 iparos segéd beperelte az iparos szálló vendéglősét kártérítésért, mivel az erdőőr nem iparos s neki az erdőőri törzskönyvi kivonat alapján nem lett volna szabad János uramat befogadni. A perlőknek igazuk van s igy Almási uram is aligha megkárosodottnak nem tekintheti magát. — Újítás a vasútnál. Egy mérnök olyan szerkezetet talált fel, a­mely sze­rint a vasúti kocsikon kívül látható lesz, hogy egy-egy kocsi szakaszban még hány üres hely van. Ez bizony alkalmas dolog lesz, az utasok kényelmét biztosítani.­­ A telefon A munkálatok ismét las­sabban haladnak, de mégis reményünk le­het, hogy nem sokára átadják a közforga­lomnak. A késedelem oka az , hogy egy tel­jesen új központi váltót várnak, a­milyen először nálunk lesz, a­mely váltó pedig még meg nem érkezett. — A telegraph oszlopok. Ha már a telefonosok példát mutattak, hogy csinos oszlopokon is lehet drótot vezetni, talán követendő példának vehetnék ezt a távirda oszlopok lerakói is, hogy ne disztelenked­­jenek ezek a förtelmes oszlopok városunk belterületén továbbra is. Felkérjük a posta és táviró főnököt, hogy e tekintetben le­gyen szíves a kellő lépéseket megtenni, vá­rosunk csinosodása érdekében. — A „Kecskemét kereskedő ifjak egyesülete“ által június hó 17-én rende­zett hangversenynyel egybekötött nyári mulatsága eredménye: Bevétel 561 frt 10 kr. Kiadás 399 frt 14 kr. Tiszta jövede­lem 161 frt 96 kr. Felülfizetni szívesek voltak: Müller testvérek Budapest 1 frt, Schőnfeld Mór Bécs 1 frt, Fehér Márton 1 frt, Koppel Gusztáv Bécs 1 frt, Bü­ch­­ler Zsigmond 1 frt, Brachfeld Emil 2 frt, Klein Zsigmond és Sándor Budapest 1 frt, Schwab Lőwy 1 frt, St. H. Budapest 50 kr., König N. Bécs 50, Hochmann Béla 1 frt, Lőwy Gyula 2 frt, Lőw Ernő 1 frt, Hirtenstein Antal 40 kr., Ungár Salamon 2 frt, Berger Kálmán Cegléd 1 frt, Barta Dezső 1 frt, Dávid Ferenc 50 kr., Hacker Antal 10 frt, Baseb Albert Bécs 1 frt, Halász Ferenc 1 frt, Fispán Mór 1 frt, K. D. 1 frt, N. N. 1 frt 20 kr., Steiner Zsigmond 20 kr., Kovács Jenő 1 frt, Deutsch Adolf 1 frt, Witz Gusztáv 1 frt, Kohn Gábor 50 kr, Weisz Izsákné 50 kr., Ségner Pál 80 kr., N. N. 10 kr., N. N. 30 kr., Littauer Mór 50 kr., Fehér N. Szol­nok 20 kr., Blau Mór 10 kr., Zilzer Adolf 50 kr., Stern László Bpest 1 frt, Behr Móricz 1 frt, Kosik N. 60 kr., Brachfeld Vilmos 80 kr., Bogdán I. Fiume 2 frt, Metzger Béla 1 frt, Fuchs Samu 80 kr., Dr. Szekulesz Adolf 40 kr., Dr. Kecske­méti Sándor 10 kr., Littauer és Kovács 60 kr., Galitzenstein H. Bpest 1 frt. Össze­sen 53 frt 10 kr. Fogadják-e nemesszivű adakozók, vala­mint G. Reiner Aranka úrnő, Rákosi Vik­tor úr, a Városi Dalárda, s Bourdeaux Géza úr szíves közreműködésükért, Steiner Berta és Etel úrhölgyek a rendező jelvények ízléses elkészítéséért, továbbá mindazon úrhölgyek, kik a tombolajegyek elárusításán fáradoztak, Röszler Izsó úrzongor, Prikkel Ferenc úr lámpák, Muth Testvérek és Róthfeld Ignác urak székek kikölcsönzéséért — az egyesület legnagyobb köszönetét. Kecskemét, 1894. június 26. A rendezőség. IRODALOM. — A „Zenélő Magyarország" című kitünően szerkesztett zenemű heti folyóirat 12. száma megjelent s tartalma: Huber Gyula Ne higy neki! Népdal. Blaháné leg­kedvesebb dala.­­ Yvon , villamos csókok, gyorspolka. — Alázatos szolgája! Couplet a „Próbaházasság“-ból. E szám az utolsó­­előtti e negyedben. Érdekes mennyit, s mily értékes dolgokat hozott a „Zenélő Magyar­­ország“ az első negyedben. A megjelent 12. szám tartalmaz 14 eredeti magyar nép­dalt. — 5 műdalt, operai dallamot — 2 keringőt, 2 Indulót, 2 Polka franc, 1 Mazurkát, 1 gyorspolkát, 1 csárdást és 9 Salon , operai részlet és classikus irányú, összesen 87 önálló zeneművet! s mindezt negyedévi 1 forintért! A lap igazán párto­lásra méltó s melegen ajánljuk azt a jó magyar zene minden barátjának. Előfizetési ár: Negyedévre 1 frt. Egyes szám ára 10 kr. — A „Zenélő Magyarország“ zenemű folyóirat, mely félévi fennállása óta válto­zatos gazdag tartalma, s mesés olcsóságánál fogva máris teljes mértékben hódítá meg a magyar zeneközönséget, most július elsejé­vel, hogy önálló — nagyobb szabású dara­bokat is felvehessen műsorába, s azt még változatosabbá tegye — havonta kétszer jelenik meg, de a kétszeresnél még két oldallal több — így 10 oldal zenemű tar­talommal. Egy negyedévben így az eddigi 52 oldal zenerész helyett 60 oldalt hoz 1 forint előfizetési árért remek szép kőnyo­matú cím borítékban. A méltán nagy elter­jedtségre érdemes vállalat 26-dik száma hozza Huber Gyula „Minél szebben“ nép­dalát, Waldtenfeld „Délibáb“ keringőjét , Carmichael „Ragyogj reám estcsillagom!“ remek dalát és Yvon „A cigány arája“ divatos polka mazurját. Egyes füzet ára 20 kr. A szép lap megérdemli, hogy egy zongoráról se hiányozzék , s ajánljuk is min­den zenekedvelőnek azt megszerezni. — Wekerle nóták cím alatt Dankó Pista a szegedi jeles dalszerző négy si­került eredeti magyar dalt ajánlott Dr. Wekerle Sándor miniszterelnök úr Ő Nagyméltóságának, ki is ez ajánlást el­fogadta Ezen körülmény bizonyítéka annak, hogy a dalok sikerültek és fülbemászók, de saját meggyőződésünkből is ajánljuk ezen kitűnő zeneművet közönségünk figyelmébe. A díszesen kiállított és Wekerle arcképével ellátott Piece Valentin Károly fia zenemű­­kereskedésében Pécsett jelent meg. Ára 1 írt. Szöveg mutatványt lapunk mai tárca rovatában közlünk. — A tanügyi irodalom egyik legélén­kebben szerkesztett orgánuma ez idő szerint a Békésen megjelenő „Tanügy“ című közlöny június elsei számában egész soro­zatával találkozunk a nevesebb tollforgató tanügyi férfiak aktuális cikkeinek. Schmidt Boldizsár a tanítók bajáról értekezik, ki­mutatván , a megcsappant egyesületi szellem fejlesztése, az összetartás által lesz elérhető csupán, hogy a tanítóság nagyobb eredmé­nyeket érhessen el. Ligárt Mihály a bur­jánmódra növekvő „tankönyvgyárak“-ról ír érdekes közleményt, feltárva a tankönyv­irodalom divatos mizériáit. Újlak­i Géza az iskolai záróvizsgák felől adja közre talpra­esett és tanulságos értekezését Tóth István a „Tanügy ”szerkesztősége által kezdeménye­zett tanférfiak ezredéves albumáról ir. Ezen nagyszabású mű arra van hivatva, hogy az ezredéves nemzeti ünnepélyen a tanítói pályán működő tanférfiak és hölgyek impozáns csoportját mutassa be. A mű egyelőre ezer arcképre van tervezve s ebből az idén mintegy 300 fog megjelenni Divald Károly fényképészeti műtermében készítendő fényképnyomatokban. A mű előfizetési ára összesen 9 frt lesz, melyből 3 frt előre beküldendő. Az arcképek a „Tan­ügy“ szerkesztőségébe Békésre küldendők név­aláírással ellátva. Minden magyar tanférfi és nő részt vehet, aki egy aláírással ellá­tott arcképének és életrajzi adatainak be­küldéséről intézkedik. A nagy munka több részből fog állani u. m.:, 1. Magyar nők a nevelésügy terén, 2. Állami tanítók, 3. Egyes felekezeti szolgálatban működő taní­tók arcképei. Az albumhoz csatlakozik a polgári oktatás terén működő egyének al­buma, — szóval minden szak, — sőt me­gyék és városok szerint is csoportosítható lesz a mű , mert a fényképnyomatok nem lesznek könyvalakba kötve, csak díszes fedélborítékba helyezve. Az album szerkesz­tésére a kiválóbb tanügyi lapok szerkesz­tőiből bizottság alakult, — a „Tanügy“ tárca és vegyesrovata ezúttal is oly érde­kes közleményeket hoz, mely ezen lapot nem csupán tanügyi körökben, de az ügy iránt érdeklődő laikusok közt is méltán kedveltté teszi. A „Tanügy“ most második félévre nyit előfizetést 1 frt 50 kr. mellett s az újonnan jelentkezőknek az egész júniusi számokat megküldi. Minden megkeresés Békésre a szerkesztőséghez küldendő. — Már a második füzet jelent meg a „Budapesti (budai) könyvesház“ című derék folyóiratból. Bogdánovich György,­­ Bek­­sics Gusztávné, „Tolvaj“ című érdekes el­beszélést hozván egy képpel. Az általánosan elismert nevű írónő sokkal erősebb kritikát állott már ki, míg nevét érvényre juttatta, semhogy mi azt megkisérlenek, csak gratulál­hatunk Ács Endre szerkesztőnek, ki bebi­zonyította, hogy nemcsak írni, de szerkesz­teni is tud, amidőn ily jó írónőt szerzett már munkatársnak. Különösen ajánljuk ol­vasóink, még inkább olvasónőink figyelmébe ezen hazafias, hézag­pótló vállalkozást. Elő­fizetési ára: 12 füzetre 1 frt, 1­6 füzetre 50 kr. A „Budapesti könyvesház“ szerkesz­tősége és kiadóhivatala, I. (Vár) Fortúna­­utca 16. I. em. alatt van. KECSKEMÉTI LAPOK Aratásunk. A nem minden ok nélkül „jajgató kompániádnak csúfolt gazdaközönség soha­sem talált több okot az időjárás elleni zúgoló­dásra, mint az idén. Olyan hideg júniusra, mint amilyen az idei volt, még öreg emberek sem emlékeznek. Mintha nem is Magyarországon, hanem valamely zordonabb éghajlat alatt laknánk, folytonosan éreztük a leheletét azon hidegnek, amely a valahol esett jégnek vagy hónak létezését hirdette; de azért, bár június utolsó napjainak egy némelyikén is fáztunk, mégis csak eljutott a gabona, különösen a vidékünkön nagyban termelt rozs oda, hogy a gazda legszebb napjai elérkeztek. Mert lehet-e szebb nap a gazdára nézve, mint az aratás napja, midőn fáradságos munkájának eredménye csaknem készen van előtte? A gabona megérett s most már a szor­galmas arató kaszája alatt vígan hull rendet alkotva, a daloló kettőző leányok pedig összerakják lakásba, hogy később a kaszások kévéket kössenek a gazda büszkesége — a csomó számára. A kisebb gazdaságokban már csomók tarkítják a tarlót. A munka vígan foly­t lehet, hogy nem­sokára már zsákot tart a gazda. Íme oda jutottunk tehát, hogy megítél­hetjük , vajon a gazdák jajgatása bevált-e vajon az időjárás rontott-e a gabonán, el­­rontotta-e a gazda örömét? Határozottan tagadólag kell felelnünk. A hűvös idő a szemet pompás kifejlésre segítette. Valami szokatlanul nagy termés nem lesz ugyan vidékünkön, mert különösen a homokos talajon a sok hideg szél kihordván a vetőmagot, megritkította a sorokat, azonban ínség sem lesz, sőt átalában jó középnek lehet termésünket mondani. És ez nagy szerencse. Igen sok magyar gazda megfogadja a biblia tanácsát, azaz nem gondol a holnapi napra, hanem eléri minden évben az évi munka gyümölcsét. Az ilyen gazda most ugyancsak búsul­hatna s koplalhatna, ha nem volna jó termése, mert a gabona­árak alacsonyra szálltak s bizony sok pénzért sok gabonát kell adni, pedig az élet drága. Így azonban csak hadd szálljon a vig­aratási nóta, hirdesse a részesnek és gaz­dának összefonódott hasznát, örömét s táp­lálja a gazda öntudatát; mert hiába, ha elmondja is a szántó vető, hogy: „az idő a gazda“ azért a jó termés, a szép gabona az ő büszkeségét növeli, hiszen hirdeti is ilyenkor hogy „a milyen a gazda olyan a termés!* Bizony nem haragudnánk érte, ha ez a dicsekvés minden aratáskor elhangzanék a magyar gazda ajkáról. D. Piaci árjegyzék. 1894. június 28-án. Tiszta búza mézi•imázsán­kétii 6.50« г tól 7.10 kiig. Kétszerr 5.80 5 401 Rozsa 4 90 500r Árpa„ 6.10 6.30 11 Zab. 7,—n 7.10„ Tengerikecskemét „ 5.10 •~ 5.20 11 V bánáti v 4.90n 5,—— n csövesn — » — » Kölesn 4.50 4­70» Krum­­pli 1.80r 2.00 »» Szénán • 2 80 11 3.00 Szalma­­i 1.30 11 1.50 Szalonna kilója - 48­­1 -56- 26

Next