Kecskeméti Lapok, 1894 (27. évfolyam, 26-52. szám)

1894-11-18 / 46. szám

. Hasonló kellemes illatuk van a pejoa (Gaul­­theria odorata) szintén délamerikai eredetű virág leveleinek, kivált ha valaki azokat ujjai között megmorzsolta. Pejualban Délamerikában nevezetes az inciensor (tömjén) cserje, e 3—5 m. magas fészkes virágú (Corymbifera) Humboldt ott járta idején (1794—1804.) még új Trixis — nem volt és virágai borax — forma illatot ömlesztettek. E sillai tömjén virágát olykor a Peretera (szintén fészkes virágú növény) virágaival keverik és ez esetben a Helio­tropium illatával meglehetősen megegyezik. Caracas hölgyei igen kellemes hatású illa­tos vizet készítenek belőle. Humboldt Dél­amerikában úgy tapasztalta, hogy a­mint estefelé a hőmérséklet csökkent, azonképen emelkedett a virágok illatozása. Legköny­­nyebben kiismerhető volt az illatözönből a Lirio harmosá-é, egy Pancratium-félének hatalmas és kellemes szaga, mely a Tug folyó partján diszlő növények 26—27 cm. hosszú virágából áramlott. A Muscari moschatum Willd. (pézsma gyöngyike) Kisázsiában a Boszporusz mel­lett hamvas színű, pézsma illatos virágaiért kedvelt növény. A régiek a rezedát illata miatt tartották a rózsa és ibolya mellett a harmadik virág gráciának, sőt a klasszikus ó­kor rendkívül gyógyító erőt tulajdonított neki ez alapon. A fahéj fának megmorzsolt levelei szegfűillatot árasztanak ; a virágának gyönge illata van és épen nem kellemes, fehérje — gazdag állati folyadékok szagára emlékeztet, hogy a ceyloni cimetfa kertek­nek illatuk volna, Ceylonra ráfogott mese, mit a németek újabban is fölmelegítenek, mondja Schmarda utazó 1853-ban. A virág­­talanok (kriptogamok) között egyedül a Fusisporium moschatum az, mely áraszt pézsmaszerű illatot. A kőrislevelű cserje (Dictamnus fraxi­­nella Pers), mely piros és fehér változat­ban jön elő napos hegyoldalakon, kivált meszes talajon Közép- és Déleurópában május—július hónapokban virágzik. Erős fűszeres illatát akkora mennyiségben öm­­leszti, hogy égő gyufával lángra lehet lobbantani éterét s virágzatán keresztül sebes láng kap végig, mint azt először Linné leánya tapasztalta. Állandóan derült, száraz, meleg időben majd minden 2—3 nap megtehető vele ez a szép kísérlet, csak a növény harmatos vagy egyébként nedves ne legyen. Körülte az illatéter meggyujt­­ható mindaddig, mig csak magvai meg nem értek és virágzó szára hervadásnak nem indult. A pirosas virágú ezerjó itt ott kertek­ben is előkerül, mert kedvelik éteres illa­táért , melyet az egész növény mirigyei gazdagon választanak ki, kivált estefelé; erősen illatos még a gyökere is. Magvait pihentetni nem szabad, hanem azonnal földbe kell azoknak jönniök, mint a Datura cervatocaula (szarvas redőszirom), szintén erős és kellemes illatú növénynél van az eset, különben ki nem kelnek. Ha télen át szárazon pihentek, hasztalan vetjük el ta­­vaszszal. E kétféle ezerjóval mint dísz­­növénynyel gyakrabban is lehetne kertek­ben találkozni, szép alakjuk, fürtös virág­zatuk , de különösen pompás illatuk miatt megérdemelnének terjedtebb kultúrát. Sokat áldoz pedig az ember a jóillato­kért. A keletindiai Valeria Jatamansi­ból nyert nardus-essentiának fontja a régi Ró­mában 190 dénárért (54 frt) kelt. Csak Európában zsebkendő­k illatosítására éven­­kint 600,000 liter szert használnak föl. Barreswil azt mondja, hogy Franciország­ban évenkint 40 millió frankon fölül kerül a fölhasznált növényi illatszer, 1810. óta 20-szorosra nőtt ez a mennyiség. Anglia csu-­­­pán Eau de Cologne-ért 80,000 frt vámot szed, egyéb illatszerért már 320,000 frtot. Ilyen sokba kerülnek az orrok , pedig mint Goethe mondja, az az embernek a leghá­látlanabb érzékszerve , mert annak az útján sokkal több kellemetlennek, mint kellemes­nek jutunk tudatára. A rózsaolajnak '/20 milliomodik milligramm súlya már érezhető illatot áraszt a jégben és ebből '/só ezred már­ elegendő, hogy orrunkban észrevétesse magát. Cannes­ban évenkint 50,000 kiló akácfavirágot, 70,000 kiló rózsát és ibolyát, 16,000 kiló jázmint, 10,000 kiló bazsarózsát használnak föl illatnyerésre. Összeállította Kaden a virágmennyisé­get, melyet Nizza, Cannes és Grasse vá­rosok műkertészei az illatszer készítőknek elárusítanak. Együttvéve átlag elkel évenkint: 2.000,000 kiló narancsvirág 2.000,000 frank é­rtékben, 500,000 ,, rózsa „ 500,000 „ „ 80.000 , jázmin „ 200,000 „ „ 40.000 „ ibolya „ 400,000 „ „ 40.000 „ akácfa „ 160,000 „ „ 20.000 „ tubarózsa,, 80,000 „ „ összesen: 27,290 métermázsa 1.676,000 frt értékben. Páris egyik illatszer­gyárosa évente 45,000 kilogramm narancsvirágot dolgoz föl. San­ Remo-nak ezenkívül kivált ibolya­­essenciája világhírű, de legis kedveltebb illatok egyike az ibolyáé ; ennek a nemes anyagnak áramlását ma úgy szokás állan­dósítani, hogy üvegbe rakják a márciusi ibolya (Viola odorata) viráglevélkéit, lesóz­zák rétegenként, míg az üveg meg nem te­lik és légmentesen zárják el. így az év bármely szakában használatba lehet venni az elraktárolt ibolya illat egyes telepét, de a vele való élés nem egészen veszély­telen, mert az erős virágillat rekedtséget okozhat. Egy angol orvos megfigyeléséből kitűnt, hogy legártalmasabb az ibolya és tubarózsa illata a hangszalagokra nézve, utána következik ártalmasság dolgában a mimóza és orgonáé. Azt mondja az élettan (biológia) a vi­rágok illatáról, hogy ártalmatlanná bírja az tenni a ragadós betegségek csíráit is. Állhat ez akkor és ott, ha a fertőző asz­­ayok nem túl mennyiségben töltik el a lé­get. Hasztalan szívja be Délamerika éjszaki partján a Caenbe deportált francia szám­űzött a Pejon fa átható illatú leveleinek kedves légnemű váladékát; az a lég, me­lyek szárnyain a virágok, levelek és fák legkellemesebb, legáthatóbb illatözönét erő­sen megterhelten hordozza, még kúrábban terjeszti szerteszét az emberi szervezet föl­oszlató csiráit. Erről azonban a virágok nem tehetnek és távolról sem okai annak, hogy az irántok kifejlett kultusz akár csak azon az egy ponton is csökkenjen, mert ők a föld ékességei, melyekkel magát a mezítelen rög díszíti, nyíló pompájuk ra­gyog napsugárban s örül a létnek szerelem­ittas illatozással. Színház. A lefolyt hét egyetlen újdonsága a „Tüzérek a gyakorlaton“ című bohózatos vígjáték volt. A­ki a darabot a címe után ítélné meg, nagyon csalatkoznék benne; szerzője vagy fordítója bohózatos értelemben vette a néhány itt szereplő tü­zér sáfárkodását, mely abból áll, hogy a kapitány egy özvegynek a leányát, a ka­pitány inasa pedig a leánynak anyját akarja elvenni. Nagy bohóskodás az egész és jól volt előadva. Az özvegyet Kovácsics Sarolta, leányát N. Bodroghi Lina szemé­­lyesíté. A két főtüzért Delli (kapitány) és Halasi (inas) adták. Nyitrai volt a nyu­galmazott ezredes, Timárné a féltékeny Jeanette, Lángh a Kneip-kúrát használó Gaston és Győző a mexikói. Hadrik Anna, mint a szintén Kneip-kúrának hódoló Ad­rienne szép jelenség volt. H. Serfőzy Etel a hódító Sziréna szerepében teljesen ki­fejtő szokott ügyességét, szintúgy saját szerepükben Si­enmeyer Poldi (Babette) és Károlyi Bözsike (Josephine.) A közönség sokat tapsolt. Szerdán, november hó 14-én Konti J. ismert operettje a „K i r á l­y f­o g á s“ ke­ IRODALOM. — „Háztartás“ címmel Kürthy Emilné úrnő szerkesztésében Budapesten egy ná­lunk egészen új irányú és hézagpótló lap jelenik meg, szép kiállítású 16 oldal terje­delemben havonként háromszor (elsején, tize­dikén és huszadikán). Rendkívül gazdag tartalmából (78 állandó rovata van) csupán a fontosabbakat emeljük ki. A lap élén a nő­világ érdekeiről egy magvas iránycikket közöl, utána pedig: háztartás, konyha, lakás, fűtés, pince, hálószoba, szalon, házi ipar, művészet, divat, fehérnemű, szabás-varrás, kézimunka, tudomány a házban, a szépség ápolása, a nők joga, keresetforrások, a ker­tészet különféle nemei, baromfi tartás, be­vásárlási források, étlapok stb. stb. rovatok gazdag tartalma nyújt hasznos tudnivalókat a háztartás minden ágából. Ezeken kívül érdekfeszítő regényeket is közöl. Rendkívüli kedvezmény, hogy a „Háztartás”­ olvasó közönségének megbízásait díjtalanul elvégzi. Előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt és negyedévre t­árt 50 kr., a mely a kiadóhivatalhoz, Magyar Nyomda Budapest, VIII. József­ utca 45. sz. alá küldendő. — „Iparosok Olvasótára“ cím alatt a folyó évi december hónaptól kezdve egy füzetes kia­dásban megjelenő s a nagyméltóságú vallás-, közokta­tásügyi és kereskedelemügyi m. kir. minister urak jó­váhagyása és támogatása mellett létesülő irodalmi vál­lalatot indít Mártonfy Márton kir. tan. az ipariskolák országos felügyeletével megbízott kir. tan. felügyelő. Kiadja a Lampel Róbert-féle könyvkereskedés. A vál­lalat célja az iparosoknak hasznos olvasmányokat nyúj­tani. Közlésre ki vannak tűzve: „Az ezredéves kiállí­tás ismertetése.“ Gelléri Mórtól, a kiállítás titkárától. „Népszerű építéstan.“ Vigh Alberttől, a szegedi áll.­ipari szakiskola igazgatójától. „Az iparos jellemzése.“ Dr. Pechány Adolf tanártól. „Fontosabb tudnivalók a fáról.­ (A fa technológiája.­ Gaál Károly műegyetemi magántanár és budapesti áll. ipariskolai szaktanártól. „Kazánkezeléstan.“ „Gőzgépkezeléstan.“ Tetmajer Ká­roly kassai áll. közép ipariskolai igazgatótól. „Magyar­­ország iparának ismertetése.“ Szterényi József kir. iparfe­lügyelőtől s az ipari szakiskolák felügyelőjétől. „Népszerű mechanika.“ Hinsenk­amp Bernát kassai áll. közép ipariskolai szaktanártól. „A magyarországi le­gényegyletek.“ Ruschek Antal győri esperes-plébános­tól. „Az iparban előforduló ásványok.“ Dr. Szterényi Hugó tanártól. „Magyarország városai ipari szempont­ból “ György Aladár tanügyi és közgazdasági írótól. „A kisipari gépek.“ Jalsovicky Géza budapesti áll. ipariskolai szaktanártól. „Textilipar.“ Szegedi Árpád budap esti mérnöktől. „Műtörténelem.“ Klein Jakab műépítész és temesvári ipariskolai tanártól. „A Vasipar köréből.“ Edvi Illés Aladár budapesti áll. ipariskolai szaktanártól. „Az ipar és képzőművészetek érintkezési pontjai.“ Mosdossy Imre kir. segédtanfelügyelőtől. „Az elektromotorok s azok alkalmazása “ Weyde Ferenc kas­sai áll. középipariskolai szaktanártól. „Physika az ipar­ban.“ Dr. Kovács János budapesti pedagogiumi tanár­tól.­­Az agyagiparról.“ Petrik Lajos budapesti áll. ipariskolai szaktanártól. Az „Iparosok Olvasótárának“ 1894/5. tanévi, tiz füzetes folyamának előfizetés vagy megrendelés útján való ára 3 forint. Az egyes füzetek ára 30 kr., a kettős füzeteké pedig 60 kr. leend. — Szeretet lesz a címe annak az ün­nepi kötetnek, melyet a „Jókai“ Magyar Nők lapja című illustrált hetilap kriszkindli gyanánt nyújt előfizetőinek. Ez a nagy tekintély és népszerűségnek örvendő hetilap minden számában vonzó s a szivet-lelket nemesítő közleményeket hoz az előfizetők gyönyörködtetésére. E mellett a legolcsóbb (negyedévre t­árt 75 kr.) a világirodalomban. A „Jókai“ magyar nők lapja szerkesztői, Beksics Gusztávné és Keleti O. Lajos, Sa­lamon Ella tragédiájának megírására kétszáz koronás pályadíjat tűztek ki s az érdekes verseny kellemes összhangzásban van a lap élénk szellemével. A „Jókai“ magyar nők lapja, a legszebb és legolcsóbb hetilap szer­kesztősége és kiadóhivatala Budapest, VII. Sip­ utca 4. KECSKEMÉTI LAPOK Hornyik-ünnepély. Múlt vasárnap lélekemelő ünnepély volt városunkban. Érdemes főjegyzőnk Hor­ny­ik János történetiró, magyaros zamatú krónikás, a magy. tud. akadémia levelező tagjának emlékét ünnepelte, nagy fiai iránt mindig hálás városunk. Az ünnepély első része a reform, főgimnázium tornacsarno­kában folyt le, hol a dalárda szokott sza­batossággal énekelte a himnusz, mely után a beteg Horváth Döme megnyitó be­szédjét dr. Szele­ss József olvasta fel, ki a felolvasó asztalt ifj. Bagi László fő­jegyzőnek adta át. A főjegyző hosszabb, alapos munkában ismertette és méltányolta az ünnepeltet s utánna dr. Nagy Mihály kir. törvényszéki biró szavalta nagy hatás­sal S­á­n­t­h­a Károly pályanyertes ódáját. Ez után az ünneplő közönség egy része a a görög templomhoz vonult, hol dr. M­a­­­gyar István kir. alügyész mondott szép beszédet, tömör, erős vonásokban jellemez­vén Hornyikot. E beszéd közben hullott le a görög templom falába helyezett évn­éti kőről a lepel. A kő felirata ez :­­E HELYEN ÁLLOTT A HÁZ, MELYBEN HORNYIK JÁNOS. KECSKEMÉT VÁRO­­S TÖRTÉNETÉNEK M­ÉGÍ­RÓJ­A 1812. OKTÓBER 14-én SZÜLETETT. EZ EMLÉKTÁBLÁT EMELTE A KATONA JÓZSEF-KÖR 1894. A csinos táblát Rosenfeld sirkőgyáros igazán szépen állította ki. Az ünnepély végeztével a kaszinó nagy termében mintegy 80—90 terítékű bankett volt. A pecsenyénél L­e­s­t­á­r Péter pol­gármester mondta az első felköszöntőt, re­mek beszédben éltetvén a királyt; utánna Bogyó Pál emlékezett szép szavakban az ünnepeltről s éltette az illustris vendéget. A vendégeket, kiknek neveit már múlt szá­munkban közöltük, mind szép, tartalmas beszédekben emlékeztek Kecskemétről és Kecskemét jeleseiről, majd H­a­n­u­s­z Ist­ván, dr. S­z­e­r­e­s­s József, Mészáros János ref. lelkész, dr. Magyar István, dr. N­a­g­y Mihály, dr. Móric Károly és Pesti Ihász Lajos mondtak talpraesett beszédeket. Az ételek és italok oly kitűnőek voltak, milyeneket régen ettünk, ittunk a kaszinóban. A kiszolgálás kifogástalan volt,­rült színre fél ház előtt —meglehetős lan­gyos előadásban. A szereplők — kevés ki­vétellel — a szerep nemtudásában verse­nyeztek egymással. Radzivil herceg szere­pét az első felvonás után Lángh Ödön rekedtsége miatt Viola vette át. H. Ser­főzy Etel jó kedvvel játszotta Flóra sze­repét, Kiess Mariska (Lola) és Li­en­meyer Szidi (Amadil) elég jók voltak, legjobban tetszett azonban T­u­d - r­a­­ (Marx német követ), ki jóízű prüsszenté­­seivel és ügyes alakításával mindvégig jó hangulatban tartotta a közönséget és így méltán tapsolták meg. Meg kell még emlé­keznünk Halasi (Don Bernardo) és Nyit­rai (Kopek, muszka nagykövet) ügyes játékáról. Csütörtökön „Charlie nénje“, Bradon Thomas bohózatos vígjátékát adták má­sodszor a telt ház előtt. Mint az első elő­adás alkalmával, úgy most is jóízűen mu­latott a közönség a kissé vaskos, de azért minden frivolitás nélküli vicceken. Halasi Béla, T­u­­­o­r­a­i Lóránt, Nyitrai ele­mükben voltak és a közönség nem fogyott ki a nevetésből. A többi szereplők is mind­annyian jól állták meg helyüket és így az előadás teljesen összevágó volt. Nem tud­juk, hogy a világítással miféle kalamitás történt, mert a három lámpa közül az egyik nem is égett, a másik csak pislákolt és így az egész színház kivilágítása egy szál petróleum lámpára volt bízva, igazán szerencse, hogy a nagy munkában ennek a lélekzete is el nem fogyott! HÍREK. — Kinevezések. Nagy örömünkre szol­gál registrálni, hogy dr. S­z­e­­­e­s­s József urat, ki már is honvédszázados volt, — Fel­sége őrnagygyá léptette elő, — termé­szetesen szolgálaton kívüli állományiján, a mi a legritkább esetek közé tartozik. Őszinte örömmel gratulálunk ehez a szép kitün­tetéshez, a­mit egyébiránt mi, itt a magunk szempontjából egészen természetesnek ta­lálunk.— Dr. Szappanos Sándor helybeli kir. albirót is előléptette a királyi kegyelem a mennyiben járásbiróvá neveztetett ki, s Király­helmecre helyeztetett át. Sajnos, hogy igy egy időre szülő­városát kénytelen lesz elhagyni, de előhaladása mindnyájunk örömére szolgál. — Eljegyzés: Tóth Lajos a setéshiz­­lalók gőzmalmának derék főkönyvelője, hol­nap — hétfőn — tartja e­ljegyzését­­ Csornák Elzával, Csornák Gábor róm. kath. főkántor bájos leányával. Tartós boldog­ságot kívánunk ifjú barátunknak s kedves jegyesének. — Fellner cs. és kir. építészeti tanácsos holnap hétfőn jön városunkba, hogy a­­szín­­házépítés ügyében tárgyaljon. — A jogakadémiai olvasókör követ­kező meghívót bocsátotta ki: A kecskeméti ev. reform. Jogakadémiai Olvasókör által 1894. évi november hó 24-én a Beretvás­­szálloda nagytermében saját pénztára javára rendezendő szavalattal egybekötött zártkörű felolvasó estélyre. Utánna tánc lesz virradtig. Belépti­ dij személyenként 1 frt. Kezdete 8 órakor. Jegyek előre válthatók Farkas Ig­nác, Katona Dezső, Révészi János uraknál, este a pénztárnál. Felülfizetések köszönettel hirlapilag nyugtáztatnak. — Táncestély. A „Kecskeméti Jóté­kony Nőegylet“ december hó 8-án szomba­ton a kasinó termeiben társasvacsorával egybekötött táncestélyt rendez. Mint érte­sülünk, a hideg ételek és italok felhordá­sára Kecskemét szépet kéretnek fel, mely körülmény már magában is biztosítja az estély sikerét.­­ A korcsolyázó egylet közgyűlése ma d. e. 11 órakor lesz a takarékpénztár egyesület igazgatósági helyiségében. — Kecskeméti egyetemi ifjak társa­sága. Ezen a cimen alakította meg önképző­­társaságát f. hó 10-én városunknak főváros­ban lakó ifjúsága. A társaság célja az ön­képzésen kívül, a szülőváros közösségén alapuló társiasságnak létrehozása és fejlesz­tése. Az a meleg érdeklődés, melylyel az új társaság tagjai a kitűzött cél iránt vi­seltetnek, biztos garanciát nyújt arra nézve, hogy nem múló szalmalánggal van dolgunk, s hogy a szép törekvés nem fog nyomtala­nul elenyészni. A társaság felolvasó ülése­ket fog rendezni s Kecskemét város jeles fiainak emlékére időnként emlékünnepet ül. A tisztikar a következőleg alakult meg: elnök: Dömötör Sándor; alelnök: Katona Ernő; titkár: Kozma Aladár; jegyzők: Behr Géza és Varjas József; háznagy: Kiss Jó­zsef; pénztárnok : Zimay Károly; mindany­­nyian joghallgatók; felügyelő bizottság: Ungár Béla m. e. h., Poór Béla j. h. és Kiss Albert j. h. — Dalestély. A polgári dalkör Веке Imrénél a Lóth-féle nagyteremben e hó 25-én tartja harmadik dalestélyét a pártoló tagok tiszteletére. Kezdete 7­/g órakor. Belépti­ dij nem párfogó tagok részére sze­mélyenként 50 kr. Előadás után tánc. — Telefon hírek. Újabban örvendetesen szaporodtak az előfizetők­. Wachsberg Miksa (82.), Schwartz Adolf (83.), Bleyer László (84.), Rosenbaum Antal fiókja a nagyvásári utcán (85.) Idejét látjuk már a közönség figyelmét is felhívni, hogy igyekezzék magán­házakhoz is bevezettetni, mert egyrészt a kereskedők is úgy fogják jobban hasznát venni, másrészt, minél jobban terjed, annál inkább meg fog ki ki annak hasznos voltá­ról győződni. — Haladunk — de nem nagyon. — Mióta sürgetjük, ajánljuk, tanácsoljuk, hogy a városi sörházat kellő­­képen renováltassa a város, még­pedig a képen, hogy a modern igényeknek megfeleljen. Egy parányi sikere lett is. Az ajtón belöl volt egy 12 centiméter átmérőjű lyuk. Szinte kegyelettel néztük, mint régi ismerősünket s óvatosan kerültük el lábainkkal, nehogy kárt tegyünk benne. Most azonban befoldozták, tettek rá egy quadrát méter foltot. De nem baj. Hagytak mellette egy kis süppedőt, a miből nem sokára lyuk lesz. — Fördős Dezső irodája novem­ber 1-től V. tized, Nyár­ utca 33-ik szám alatt van. — Érdekes lapunk mai számában foglalt Heck­­ser József hamburgi bankház szerencse hirdetménye. Ezen ház úgy helyben, valamint a környéken nyert összegek gyors, pontos és titoktartó kifizetései által oly jó hírnévre tett szert, hogy mi ezen hirdetésre min­denki figyelmét e helyen is felhívhatjuk. — Esküvő. Lichtman Ferenc ma dél­után 2­/a órakor tartja esküvőjét az izr. templomban Behr Ritával, özv. Behr Károlyné leányával. Boldogságot kívá­nunk nekik. 46. 187.

Next