Kecskeméti Lapok, 1894 (27. évfolyam, 26-52. szám)
1894-11-18 / 46. szám
. Hasonló kellemes illatuk van a pejoa (Gaultheria odorata) szintén délamerikai eredetű virág leveleinek, kivált ha valaki azokat ujjai között megmorzsolta. Pejualban Délamerikában nevezetes az inciensor (tömjén) cserje, e 3—5 m. magas fészkes virágú (Corymbifera) Humboldt ott járta idején (1794—1804.) még új Trixis — nem volt és virágai borax — forma illatot ömlesztettek. E sillai tömjén virágát olykor a Peretera (szintén fészkes virágú növény) virágaival keverik és ez esetben a Heliotropium illatával meglehetősen megegyezik. Caracas hölgyei igen kellemes hatású illatos vizet készítenek belőle. Humboldt Délamerikában úgy tapasztalta, hogy amint estefelé a hőmérséklet csökkent, azonképen emelkedett a virágok illatozása. Legkönynyebben kiismerhető volt az illatözönből a Lirio harmosá-é, egy Pancratium-félének hatalmas és kellemes szaga, mely a Tug folyó partján diszlő növények 26—27 cm. hosszú virágából áramlott. A Muscari moschatum Willd. (pézsma gyöngyike) Kisázsiában a Boszporusz mellett hamvas színű, pézsma illatos virágaiért kedvelt növény. A régiek a rezedát illata miatt tartották a rózsa és ibolya mellett a harmadik virág gráciának, sőt a klasszikus ókor rendkívül gyógyító erőt tulajdonított neki ez alapon. A fahéj fának megmorzsolt levelei szegfűillatot árasztanak ; a virágának gyönge illata van és épen nem kellemes, fehérje — gazdag állati folyadékok szagára emlékeztet, hogy a ceyloni cimetfa kerteknek illatuk volna, Ceylonra ráfogott mese, mit a németek újabban is fölmelegítenek, mondja Schmarda utazó 1853-ban. A virágtalanok (kriptogamok) között egyedül a Fusisporium moschatum az, mely áraszt pézsmaszerű illatot. A kőrislevelű cserje (Dictamnus fraxinella Pers), mely piros és fehér változatban jön elő napos hegyoldalakon, kivált meszes talajon Közép- és Déleurópában május—július hónapokban virágzik. Erős fűszeres illatát akkora mennyiségben ömleszti, hogy égő gyufával lángra lehet lobbantani éterét s virágzatán keresztül sebes láng kap végig, mint azt először Linné leánya tapasztalta. Állandóan derült, száraz, meleg időben majd minden 2—3 nap megtehető vele ez a szép kísérlet, csak a növény harmatos vagy egyébként nedves ne legyen. Körülte az illatéter meggyujtható mindaddig, mig csak magvai meg nem értek és virágzó szára hervadásnak nem indult. A pirosas virágú ezerjó itt ott kertekben is előkerül, mert kedvelik éteres illatáért , melyet az egész növény mirigyei gazdagon választanak ki, kivált estefelé; erősen illatos még a gyökere is. Magvait pihentetni nem szabad, hanem azonnal földbe kell azoknak jönniök, mint a Datura cervatocaula (szarvas redőszirom), szintén erős és kellemes illatú növénynél van az eset, különben ki nem kelnek. Ha télen át szárazon pihentek, hasztalan vetjük el tavaszszal. E kétféle ezerjóval mint dísznövénynyel gyakrabban is lehetne kertekben találkozni, szép alakjuk, fürtös virágzatuk , de különösen pompás illatuk miatt megérdemelnének terjedtebb kultúrát. Sokat áldoz pedig az ember a jóillatokért. A keletindiai Valeria Jatamansiból nyert nardus-essentiának fontja a régi Rómában 190 dénárért (54 frt) kelt. Csak Európában zsebkendők illatosítására évenkint 600,000 liter szert használnak föl. Barreswil azt mondja, hogy Franciországban évenkint 40 millió frankon fölül kerül a fölhasznált növényi illatszer, 1810. óta 20-szorosra nőtt ez a mennyiség. Anglia csu-pán Eau de Cologne-ért 80,000 frt vámot szed, egyéb illatszerért már 320,000 frtot. Ilyen sokba kerülnek az orrok , pedig mint Goethe mondja, az az embernek a leghálátlanabb érzékszerve , mert annak az útján sokkal több kellemetlennek, mint kellemesnek jutunk tudatára. A rózsaolajnak '/20 milliomodik milligramm súlya már érezhető illatot áraszt a jégben és ebből '/só ezred már elegendő, hogy orrunkban észrevétesse magát. Cannesban évenkint 50,000 kiló akácfavirágot, 70,000 kiló rózsát és ibolyát, 16,000 kiló jázmint, 10,000 kiló bazsarózsát használnak föl illatnyerésre. Összeállította Kaden a virágmennyiséget, melyet Nizza, Cannes és Grasse városok műkertészei az illatszer készítőknek elárusítanak. Együttvéve átlag elkel évenkint: 2.000,000 kiló narancsvirág 2.000,000 frank értékben, 500,000 ,, rózsa „ 500,000 „ „ 80.000 , jázmin „ 200,000 „ „ 40.000 „ ibolya „ 400,000 „ „ 40.000 „ akácfa „ 160,000 „ „ 20.000 „ tubarózsa,, 80,000 „ „ összesen: 27,290 métermázsa 1.676,000 frt értékben. Páris egyik illatszergyárosa évente 45,000 kilogramm narancsvirágot dolgoz föl. San Remo-nak ezenkívül kivált ibolyaessenciája világhírű, de legis kedveltebb illatok egyike az ibolyáé ; ennek a nemes anyagnak áramlását ma úgy szokás állandósítani, hogy üvegbe rakják a márciusi ibolya (Viola odorata) viráglevélkéit, lesózzák rétegenként, míg az üveg meg nem telik és légmentesen zárják el. így az év bármely szakában használatba lehet venni az elraktárolt ibolya illat egyes telepét, de a vele való élés nem egészen veszélytelen, mert az erős virágillat rekedtséget okozhat. Egy angol orvos megfigyeléséből kitűnt, hogy legártalmasabb az ibolya és tubarózsa illata a hangszalagokra nézve, utána következik ártalmasság dolgában a mimóza és orgonáé. Azt mondja az élettan (biológia) a virágok illatáról, hogy ártalmatlanná bírja az tenni a ragadós betegségek csíráit is. Állhat ez akkor és ott, ha a fertőző aszayok nem túl mennyiségben töltik el a léget. Hasztalan szívja be Délamerika éjszaki partján a Caenbe deportált francia száműzött a Pejon fa átható illatú leveleinek kedves légnemű váladékát; az a lég, melyek szárnyain a virágok, levelek és fák legkellemesebb, legáthatóbb illatözönét erősen megterhelten hordozza, még kúrábban terjeszti szerteszét az emberi szervezet föloszlató csiráit. Erről azonban a virágok nem tehetnek és távolról sem okai annak, hogy az irántok kifejlett kultusz akár csak azon az egy ponton is csökkenjen, mert ők a föld ékességei, melyekkel magát a mezítelen rög díszíti, nyíló pompájuk ragyog napsugárban s örül a létnek szerelemittas illatozással. Színház. A lefolyt hét egyetlen újdonsága a „Tüzérek a gyakorlaton“ című bohózatos vígjáték volt. Aki a darabot a címe után ítélné meg, nagyon csalatkoznék benne; szerzője vagy fordítója bohózatos értelemben vette a néhány itt szereplő tüzér sáfárkodását, mely abból áll, hogy a kapitány egy özvegynek a leányát, a kapitány inasa pedig a leánynak anyját akarja elvenni. Nagy bohóskodás az egész és jól volt előadva. Az özvegyet Kovácsics Sarolta, leányát N. Bodroghi Lina személyesíté. A két főtüzért Delli (kapitány) és Halasi (inas) adták. Nyitrai volt a nyugalmazott ezredes, Timárné a féltékeny Jeanette, Lángh a Kneip-kúrát használó Gaston és Győző a mexikói. Hadrik Anna, mint a szintén Kneip-kúrának hódoló Adrienne szép jelenség volt. H. Serfőzy Etel a hódító Sziréna szerepében teljesen kifejtő szokott ügyességét, szintúgy saját szerepükben Sienmeyer Poldi (Babette) és Károlyi Bözsike (Josephine.) A közönség sokat tapsolt. Szerdán, november hó 14-én Konti J. ismert operettje a „K i r á ly fo g á s“ ke IRODALOM. — „Háztartás“ címmel Kürthy Emilné úrnő szerkesztésében Budapesten egy nálunk egészen új irányú és hézagpótló lap jelenik meg, szép kiállítású 16 oldal terjedelemben havonként háromszor (elsején, tizedikén és huszadikán). Rendkívül gazdag tartalmából (78 állandó rovata van) csupán a fontosabbakat emeljük ki. A lap élén a nővilág érdekeiről egy magvas iránycikket közöl, utána pedig: háztartás, konyha, lakás, fűtés, pince, hálószoba, szalon, házi ipar, művészet, divat, fehérnemű, szabás-varrás, kézimunka, tudomány a házban, a szépség ápolása, a nők joga, keresetforrások, a kertészet különféle nemei, baromfi tartás, bevásárlási források, étlapok stb. stb. rovatok gazdag tartalma nyújt hasznos tudnivalókat a háztartás minden ágából. Ezeken kívül érdekfeszítő regényeket is közöl. Rendkívüli kedvezmény, hogy a „Háztartás” olvasó közönségének megbízásait díjtalanul elvégzi. Előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt és negyedévre tárt 50 kr., a mely a kiadóhivatalhoz, Magyar Nyomda Budapest, VIII. József utca 45. sz. alá küldendő. — „Iparosok Olvasótára“ cím alatt a folyó évi december hónaptól kezdve egy füzetes kiadásban megjelenő s a nagyméltóságú vallás-, közoktatásügyi és kereskedelemügyi m. kir. minister urak jóváhagyása és támogatása mellett létesülő irodalmi vállalatot indít Mártonfy Márton kir. tan. az ipariskolák országos felügyeletével megbízott kir. tan. felügyelő. Kiadja a Lampel Róbert-féle könyvkereskedés. A vállalat célja az iparosoknak hasznos olvasmányokat nyújtani. Közlésre ki vannak tűzve: „Az ezredéves kiállítás ismertetése.“ Gelléri Mórtól, a kiállítás titkárától. „Népszerű építéstan.“ Vigh Alberttől, a szegedi áll.ipari szakiskola igazgatójától. „Az iparos jellemzése.“ Dr. Pechány Adolf tanártól. „Fontosabb tudnivalók a fáról. (A fa technológiája. Gaál Károly műegyetemi magántanár és budapesti áll. ipariskolai szaktanártól. „Kazánkezeléstan.“ „Gőzgépkezeléstan.“ Tetmajer Károly kassai áll. közép ipariskolai igazgatótól. „Magyarország iparának ismertetése.“ Szterényi József kir. iparfelügyelőtől s az ipari szakiskolák felügyelőjétől. „Népszerű mechanika.“ Hinsenkamp Bernát kassai áll. közép ipariskolai szaktanártól. „A magyarországi legényegyletek.“ Ruschek Antal győri esperes-plébánostól. „Az iparban előforduló ásványok.“ Dr. Szterényi Hugó tanártól. „Magyarország városai ipari szempontból “ György Aladár tanügyi és közgazdasági írótól. „A kisipari gépek.“ Jalsovicky Géza budapesti áll. ipariskolai szaktanártól. „Textilipar.“ Szegedi Árpád budap esti mérnöktől. „Műtörténelem.“ Klein Jakab műépítész és temesvári ipariskolai tanártól. „A Vasipar köréből.“ Edvi Illés Aladár budapesti áll. ipariskolai szaktanártól. „Az ipar és képzőművészetek érintkezési pontjai.“ Mosdossy Imre kir. segédtanfelügyelőtől. „Az elektromotorok s azok alkalmazása “ Weyde Ferenc kassai áll. középipariskolai szaktanártól. „Physika az iparban.“ Dr. Kovács János budapesti pedagogiumi tanártól.Az agyagiparról.“ Petrik Lajos budapesti áll. ipariskolai szaktanártól. Az „Iparosok Olvasótárának“ 1894/5. tanévi, tiz füzetes folyamának előfizetés vagy megrendelés útján való ára 3 forint. Az egyes füzetek ára 30 kr., a kettős füzeteké pedig 60 kr. leend. — Szeretet lesz a címe annak az ünnepi kötetnek, melyet a „Jókai“ Magyar Nők lapja című illustrált hetilap kriszkindli gyanánt nyújt előfizetőinek. Ez a nagy tekintély és népszerűségnek örvendő hetilap minden számában vonzó s a szivet-lelket nemesítő közleményeket hoz az előfizetők gyönyörködtetésére. E mellett a legolcsóbb (negyedévre tárt 75 kr.) a világirodalomban. A „Jókai“ magyar nők lapja szerkesztői, Beksics Gusztávné és Keleti O. Lajos, Salamon Ella tragédiájának megírására kétszáz koronás pályadíjat tűztek ki s az érdekes verseny kellemes összhangzásban van a lap élénk szellemével. A „Jókai“ magyar nők lapja, a legszebb és legolcsóbb hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VII. Sip utca 4. KECSKEMÉTI LAPOK Hornyik-ünnepély. Múlt vasárnap lélekemelő ünnepély volt városunkban. Érdemes főjegyzőnk Hornyik János történetiró, magyaros zamatú krónikás, a magy. tud. akadémia levelező tagjának emlékét ünnepelte, nagy fiai iránt mindig hálás városunk. Az ünnepély első része a reform, főgimnázium tornacsarnokában folyt le, hol a dalárda szokott szabatossággal énekelte a himnusz, mely után a beteg Horváth Döme megnyitó beszédjét dr. Szeless József olvasta fel, ki a felolvasó asztalt ifj. Bagi László főjegyzőnek adta át. A főjegyző hosszabb, alapos munkában ismertette és méltányolta az ünnepeltet s utánna dr. Nagy Mihály kir. törvényszéki biró szavalta nagy hatással Sántha Károly pályanyertes ódáját. Ez után az ünneplő közönség egy része a a görög templomhoz vonult, hol dr. Magyar István kir. alügyész mondott szép beszédet, tömör, erős vonásokban jellemezvén Hornyikot. E beszéd közben hullott le a görög templom falába helyezett évnéti kőről a lepel. A kő felirata ez :E HELYEN ÁLLOTT A HÁZ, MELYBEN HORNYIK JÁNOS. KECSKEMÉT VÁROS TÖRTÉNETÉNEK MÉGÍRÓJA 1812. OKTÓBER 14-én SZÜLETETT. EZ EMLÉKTÁBLÁT EMELTE A KATONA JÓZSEF-KÖR 1894. A csinos táblát Rosenfeld sirkőgyáros igazán szépen állította ki. Az ünnepély végeztével a kaszinó nagy termében mintegy 80—90 terítékű bankett volt. A pecsenyénél Lestár Péter polgármester mondta az első felköszöntőt, remek beszédben éltetvén a királyt; utánna Bogyó Pál emlékezett szép szavakban az ünnepeltről s éltette az illustris vendéget. A vendégeket, kiknek neveit már múlt számunkban közöltük, mind szép, tartalmas beszédekben emlékeztek Kecskemétről és Kecskemét jeleseiről, majd Hanusz István, dr. Szeress József, Mészáros János ref. lelkész, dr. Magyar István, dr. Nagy Mihály, dr. Móric Károly és Pesti Ihász Lajos mondtak talpraesett beszédeket. Az ételek és italok oly kitűnőek voltak, milyeneket régen ettünk, ittunk a kaszinóban. A kiszolgálás kifogástalan volt,rült színre fél ház előtt —meglehetős langyos előadásban. A szereplők — kevés kivétellel — a szerep nemtudásában versenyeztek egymással. Radzivil herceg szerepét az első felvonás után Lángh Ödön rekedtsége miatt Viola vette át. H. Serfőzy Etel jó kedvvel játszotta Flóra szerepét, Kiess Mariska (Lola) és Lienmeyer Szidi (Amadil) elég jók voltak, legjobban tetszett azonban Tud - ra (Marx német követ), ki jóízű prüsszentéseivel és ügyes alakításával mindvégig jó hangulatban tartotta a közönséget és így méltán tapsolták meg. Meg kell még emlékeznünk Halasi (Don Bernardo) és Nyitrai (Kopek, muszka nagykövet) ügyes játékáról. Csütörtökön „Charlie nénje“, Bradon Thomas bohózatos vígjátékát adták másodszor a telt ház előtt. Mint az első előadás alkalmával, úgy most is jóízűen mulatott a közönség a kissé vaskos, de azért minden frivolitás nélküli vicceken. Halasi Béla, Tuorai Lóránt, Nyitrai elemükben voltak és a közönség nem fogyott ki a nevetésből. A többi szereplők is mindannyian jól állták meg helyüket és így az előadás teljesen összevágó volt. Nem tudjuk, hogy a világítással miféle kalamitás történt, mert a három lámpa közül az egyik nem is égett, a másik csak pislákolt és így az egész színház kivilágítása egy szál petróleum lámpára volt bízva, igazán szerencse, hogy a nagy munkában ennek a lélekzete is el nem fogyott! HÍREK. — Kinevezések. Nagy örömünkre szolgál registrálni, hogy dr. Szeess József urat, ki már is honvédszázados volt, — Felsége őrnagygyá léptette elő, — természetesen szolgálaton kívüli állományiján, a mi a legritkább esetek közé tartozik. Őszinte örömmel gratulálunk ehez a szép kitüntetéshez, amit egyébiránt mi, itt a magunk szempontjából egészen természetesnek találunk.— Dr. Szappanos Sándor helybeli kir. albirót is előléptette a királyi kegyelem a mennyiben járásbiróvá neveztetett ki, s Királyhelmecre helyeztetett át. Sajnos, hogy igy egy időre szülővárosát kénytelen lesz elhagyni, de előhaladása mindnyájunk örömére szolgál. — Eljegyzés: Tóth Lajos a setéshizlalók gőzmalmának derék főkönyvelője, holnap — hétfőn — tartja eljegyzését Csornák Elzával, Csornák Gábor róm. kath. főkántor bájos leányával. Tartós boldogságot kívánunk ifjú barátunknak s kedves jegyesének. — Fellner cs. és kir. építészeti tanácsos holnap hétfőn jön városunkba, hogy aszínházépítés ügyében tárgyaljon. — A jogakadémiai olvasókör következő meghívót bocsátotta ki: A kecskeméti ev. reform. Jogakadémiai Olvasókör által 1894. évi november hó 24-én a Beretvásszálloda nagytermében saját pénztára javára rendezendő szavalattal egybekötött zártkörű felolvasó estélyre. Utánna tánc lesz virradtig. Belépti dij személyenként 1 frt. Kezdete 8 órakor. Jegyek előre válthatók Farkas Ignác, Katona Dezső, Révészi János uraknál, este a pénztárnál. Felülfizetések köszönettel hirlapilag nyugtáztatnak. — Táncestély. A „Kecskeméti Jótékony Nőegylet“ december hó 8-án szombaton a kasinó termeiben társasvacsorával egybekötött táncestélyt rendez. Mint értesülünk, a hideg ételek és italok felhordására Kecskemét szépet kéretnek fel, mely körülmény már magában is biztosítja az estély sikerét. A korcsolyázó egylet közgyűlése ma d. e. 11 órakor lesz a takarékpénztár egyesület igazgatósági helyiségében. — Kecskeméti egyetemi ifjak társasága. Ezen a cimen alakította meg önképzőtársaságát f. hó 10-én városunknak fővárosban lakó ifjúsága. A társaság célja az önképzésen kívül, a szülőváros közösségén alapuló társiasságnak létrehozása és fejlesztése. Az a meleg érdeklődés, melylyel az új társaság tagjai a kitűzött cél iránt viseltetnek, biztos garanciát nyújt arra nézve, hogy nem múló szalmalánggal van dolgunk, s hogy a szép törekvés nem fog nyomtalanul elenyészni. A társaság felolvasó üléseket fog rendezni s Kecskemét város jeles fiainak emlékére időnként emlékünnepet ül. A tisztikar a következőleg alakult meg: elnök: Dömötör Sándor; alelnök: Katona Ernő; titkár: Kozma Aladár; jegyzők: Behr Géza és Varjas József; háznagy: Kiss József; pénztárnok : Zimay Károly; mindanynyian joghallgatók; felügyelő bizottság: Ungár Béla m. e. h., Poór Béla j. h. és Kiss Albert j. h. — Dalestély. A polgári dalkör Веке Imrénél a Lóth-féle nagyteremben e hó 25-én tartja harmadik dalestélyét a pártoló tagok tiszteletére. Kezdete 7/g órakor. Belépti dij nem párfogó tagok részére személyenként 50 kr. Előadás után tánc. — Telefon hírek. Újabban örvendetesen szaporodtak az előfizetők. Wachsberg Miksa (82.), Schwartz Adolf (83.), Bleyer László (84.), Rosenbaum Antal fiókja a nagyvásári utcán (85.) Idejét látjuk már a közönség figyelmét is felhívni, hogy igyekezzék magánházakhoz is bevezettetni, mert egyrészt a kereskedők is úgy fogják jobban hasznát venni, másrészt, minél jobban terjed, annál inkább meg fog ki ki annak hasznos voltáról győződni. — Haladunk — de nem nagyon. — Mióta sürgetjük, ajánljuk, tanácsoljuk, hogy a városi sörházat kellőképen renováltassa a város, mégpedig a képen, hogy a modern igényeknek megfeleljen. Egy parányi sikere lett is. Az ajtón belöl volt egy 12 centiméter átmérőjű lyuk. Szinte kegyelettel néztük, mint régi ismerősünket s óvatosan kerültük el lábainkkal, nehogy kárt tegyünk benne. Most azonban befoldozták, tettek rá egy quadrát méter foltot. De nem baj. Hagytak mellette egy kis süppedőt, a miből nem sokára lyuk lesz. — Fördős Dezső irodája november 1-től V. tized, Nyár utca 33-ik szám alatt van. — Érdekes lapunk mai számában foglalt Heckser József hamburgi bankház szerencse hirdetménye. Ezen ház úgy helyben, valamint a környéken nyert összegek gyors, pontos és titoktartó kifizetései által oly jó hírnévre tett szert, hogy mi ezen hirdetésre mindenki figyelmét e helyen is felhívhatjuk. — Esküvő. Lichtman Ferenc ma délután 2/a órakor tartja esküvőjét az izr. templomban Behr Ritával, özv. Behr Károlyné leányával. Boldogságot kívánunk nekik. 46. 187.