Kecskeméti Lapok, 1901. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1901-08-25 / 34. szám
4. oldal KECSKEMÉTI LAPOK 34. sz. számvevőséghez beadhatják. Kecskemét, 1901. évi augusztus 22-én. Az adóügyi osztály. — Honfoglaló vezérek sírja. Solt község határában a Titeldombokról az a hir terjedt el, hogy földjükben a honszerző vezérek idejéből való sírokra akadt Farkas Sándor szentesi gyógyszerészsegéd, aki archeológiai kutatásokat is szokott folytatni. Ez a hír ilyenformán nem áll meg, mert Farkas csak elszórt nyomok alapján sejti azt a sok más archológussal egyetemben, hogy a Titel méhében régi magyar emlékeket lehetne találni. Valószínű is, hogy az ásatás arrafelé eredményes lenne, mert Pest megye e vidéken, főleg Fehéregyházától lefelé tömérdek régi lelet került napfényre. A négy titeli dombról pedig régóta tartja a néphit, hogy ott a vezérek temetője. A koronázáskor is fölvittek egy zsákkal a koronázó dombra a Titel földjéből s azóta már többször voltak apróbb kutatások a dombokon. Vagy 15 éve dr. Török Aurél is kutatott ott , s néhány koponyáról konstatálta is, hogy tatárfejek voltak. Vár is volt e helyen, s e romokból valók ma is a hatalmas terméskövek, amelyek a solti református templom falában láthatók. A szántóvetők ekéje tömérdek régi pénzt vetett föl, s nagyon sok ember hord ma is a bugyellárisában selyempapirosba göngyölten megkopott vékony régi pénzt, amelyet valamelyik földmívestől vett potom áron. Hatalmas rézüstöket és koporsókat is találtak régebben a Titelben, de mire a hatóság neszét vette a dolognak, az ereklye már régen beolvadt a dunaföldvári rézöntők kohójában. Farkas Sándor is gyűjtött néhány régiséget. Ki is doboltatta, hogy ő vásárol ilyesmit, de ásatást maga nem végzett soha, csak tervezte. A nevezetes dombon különben minden csendes. A kocsiúton, amely keresztül szeli, néhol dübörög a kerék alatt a föld, mintha ott volnának a sírüregek, de elfojtja ezt is a sok zizegő és nehéz csövektől hajladozó kukoricaszár, amely jobban érdekli a föld népét a világ minden archeológiájánál. A domb tövében munkás kezek serényen csinálják az uj országutat Kecskemétnek. — A dinnye. Két legény ült a dinnyeföldeken. Éjszaka volt és vigyáztak a dinnyébe. Köröskörül nagy csöndbe burkolózva pihentek a földek és a két legény a tenyerébe hajtva a fejét, hallgatott. Egyszerre megszólal az egyik : — Hallod, János ! — Mit akarsz, Péter! — Együnk dinnyét. — Együnk. Fölvettek egy dinnyét a földről. János fölvágta s enni kezdett. — Hányat tudnál megenni? kérdezte tele szájjal. — Hányat? Tizet. Megint csönd lett. A két legény nagy karéjokat hasított a dinnyéből. — Fogadjunk, hogy én többet megeszem, mint te, — folytatta a legény. — Fogadjunk. — Egy liter borba. — Egy literbe. Nagyfejű, bozontos hajú legények voltak. Csak arra szüllettek, hogy egyenek és a földeket őrizzék. Ettek. Csöndesen és nyugodtan. A szájuk tele volt tömve. Sok dinnye volt, igen sok. A Péter hirtelen letette a bicskáját. Ránézett a pajtására. Kidülledt a szeme s nem szólt semmit, csak lehevert a földre. Egy kissé nyöszörgött s aztán elhallgatott. A másik észre sem vette, hogy a Péter hirtelenében meghalt. Ő már semmit sem látott a világból Csak a dinynyét, sok, sok dinynyét. Százat, ezret, amit föl lehet falni. Csöndesen evett. Tele volt a szája. — A vásár színe. A magyar vásár is megfakul már. A viganót felöltik ugyan még a leányok, piros csizmát is húznak a lábukra, piros selyem keszkenő is lobog még a derekukról, de azért a vásár mégis fakul. A belügyminiszter megfosztotta a vásárt attól a sok színtől, melyet a játékosok adtak neki. Megtiltotta, hogy ezen túl a hordozható tekebáb játékon játszanak, a színes golyó játék is indexre került, színes babát sem szabad játszani már. A monaco és mariandi, a czéldobás és birbics csupa tilos szenvedelem lett és szigorúan kell vigyázni ezentúl arra, hogy a tudatlan, járatlan népet a kóklerek és csepű rágok ne foszszák meg utolsó garasaiktól. Különfélék. — Mibe kerülnek a háborúk ? A párisi Lanterne elősorolja, mibe kerültek a lefolyt 60 esztendő egyes háborúi. Az 1854. krími háborúban 150000 ember esett el, 50000 milliárd forintba került; az 1864. dán háború 3000 emberrel, 87 millió írttal, az 1866-iki osztrák porosz háború 45000 emberrel, 800 millió forinttal; a franczia-német hadjárat 1870—71-ben 215000 emberrel és 2 milliárd 800 millió költséggel, a délafrikai háború 40000 emberrel és 2 milliárd forinttal szerepel a nemzetek veszteségszámláján. Nincs a sorozatban Olaszország Menelik elleni hadjárata, a francziáké Tonkingban és Madagaskarban, Napóleon kínai hadjárata, a mostani kínai háború, Garibaldi hadjáratai, az angol-afghanistani hadjárat sat. Csakhogy már a fent elősoroltak is 748.000 embert, 18 milliárd és 937 milliót jelentenek. Közlekedés Az alföldi víziutak kiépítése. Csongrádról veszszük az értesítést, hogy Szent István-napján a főtéren mintegy 3000 ember részvételével népgyűlés volt az alföldi víziutak kiépítése tárgyában. A gyűlésen Kaszaniczky Dénes elnökölt. Horváth Mátyás figyelemmel hallgatott beszédére a népgyűlés elhatározta, hogy egy legközelebb tartandó népgyűlésen 50 tagú bizottságot választanak országos mozgalom szervezésére és Szivák Imre képviselőt felkérik a mozgalom támogatására. Ipar, kereskedelem. -f- Kereskedelmi és iparkamara Szombathelyen. Szombathelyen mozgalom indult meg, hogy a város kamarai székhely legyen. Ebben az ügyben a szombathelyi kereskedők társulata feliratot intézett Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszterhez. A miniszter válaszában támogatást ígér s így a mozgalom vezetői a város és vármegye intéző közegeivel, ha a tervezett reform napirendre kerül, mindent elkövetnek, hogy tervük megvalósuljon. — Buzdítás ez nekünk is, hogy abba ne hagyjuk a kecskeméti kereskedelmi és iparkamara ügyében megindított mozgalmat. Gazdasági közlemények. A magyar szőlő sikere külföldön. A közelmúltban szövetkezet alakult, mely czéljául tűzte ki, hogy a magyar csemegeszőlőnek piaczot teremt a külföldön. A Robonczy Gida elnöklete alatt álló magyar szőlő- és gyümölcstermelők szövetkezete fennállása első idejében magyar csemegeszőlőnek külföldön való értékesítését tűzte ki czéljául, néhány hét előtt kezdte meg tevékenységét és már eddig is több kocsi rakomány szőlőt értékesített a berlini piacon. A küldemények az előírt szállítási idő alatt kifogástalan állapotban érkeztek meg Berlinbe. Értékesítése sikerrel járt, amennyiben ez a legelső küldemény 22—24 márkáért kelt el 100 fontonkint. Az első szállítmánynál 36—38 fillérnyi ár mutatkozik kilogrammonként, ami 6—8 fillérrel magasabb az itteni piac jelenlegi árainál és igy remélhető, hogy a kivitel e téren mind nagyobb lesz, a mennyiben a következő küldeményeket jobb árakon lehet majd értékesíteni. A szövetkezet eredményes működése nem egyedül e bevételi többletben rejlik, mint inkább ama körülményben, hogy a felküldött chasselai szőlőnek a berlini piacot sikerült meghódítania és alapos kilátás van arra, hogy legnagyobb versenytársát, az olasz szőlőt rövid időn belül kiszorítja Németországból. A szőlőértékesítő szövetkezet, mely Küszler Henrik vezérigazgató szakavatott vezetése alatt áll, az elért eredményeken felbuzdulva, működését szélesebb alapra fogja fektetni, hogy a gazdaközönség minden rétege igénybe vegye szolgálatait. Anyakönyvi kivonat. — Auszuistus 24-én. — Születések: Bauscher István rk. — Spitzer József izraelita. — Gömöri Ágnes, Mária rk. — Kripóczki Terézia rk — Szabó Ilona rk. Halálozások: Szokolay József rk., 9 hónapos I kihirdettettek: Vaczi József reform, özv. Király Sándorné Kósa Rozália rk. — Báli Ferencz rk. Ladányi Teréz ref. Házasságot kötöttek: Lajos Menyhért rk. Balog Judit rk. — Horecsnyi György rk. Gyurkó Juliánna rk. próság. Fogás. — Palkó fogadott velem, hogy beszorít egy tojást egy borospalaczkba, úgy, hogy a tojás egészen marad. És mégis nyerte a fogadást. — És a tojás csakugyan nem tört el ? — A tojás nem, csak az üveg. Piaczi forgalom. Augusztus 24-én. Fiaczra hozatott. Eladatott: — drb lúd, 40 darab kacsa — darab pulyka, 150 pár csirke, 52 kocsi dinnye. 2000 garaboly alma 0'70 kor 100 „ körte P20 „ 2500 „ • szilva 0'80 „ 2300 „ szőlő L60 „ 30 „ dió 320 „ Piaczi árjegyzék. — Augusztus 24-én. — Tisztátúra Kétszer Rozs Árpa Zab Tengeri kecskeméti ,. bánáti „ csöves Köles Krumpli uj Széna Szalma Szalonna kilója Árammázsánként Korona 14-40-1500 1300-13-60 12-30—12 50 12-60-1300 12-60-13-00 11 40—11 60 11-20-11-60 1000-1100 3- 20-3-60 4- 00-4-40 200—2-40 100—112