Kecskeméti Lapok, 1914. július-december (47. évfolyam, 147-304. szám)

1914-08-17 / 189. szám

2. oldal KECSKEMÉTI LAPOK Ágyúharc a montenegrói határon, Bécs, augusztus 15. A Südslavische Corresponder jelenti Raguzából: A montenegróiak egyre folytatják Theodo bom­bázását, de megállapítható, hogy a lövedékek nem tettek semmi kárt erődítményeinkben. A montenegróiak nagyon rosszul kezelik ágyúikat. Eddig egyetlen emberünk sem sérült meg. A mi lövedékeink eddig is tetemes kárt okoz­tak a montenegrói hadállásokban. A sabáci sebesültek Budapesten. Tegnap délelőtt tíz órakor érkezett meg Budapestre a sabáci ütközet se­besültjeinek első csoportja. A zimonyi katonai vonat ötvenhét sebesültet ho­zott a fővárosba. Az ötvenhét katona közül harminchét volt az ütközetben megsebesült, húsz ütközeten kívül be­tegedett meg. A sebesültek közül harminchármat a tizenhatos helyőrségi kórházba, hu­szonnégyet a Dollinger-klinikára vittek. Itt Holzwarth tanár aseptikus­ osz­­tályán az orvosok és ápolók nagy ké­szültsége fogadta őket. A sebesültek érkezésének hírére hatalmas tömeg lepte el a klinika Üllői­ útra néző homlokza­tát s a közönség lelkesen megéljenezte a derék katonákat. A klinikán megejtett első vizsgálatnál megállapították, hogy a huszonnégy sebesült katona közül csupán egynek állapota súlyosabb természetű. Délben Dollinger tanár és Holzwarth tanár vették behatóbb vizs­gálat alá a betegeket. Gondos ápolás mellett a legtöbb talpra állhat két-három hét múltán s visszatérhet a harctérre. Összeütközés a török-orosz csapatok között Konstantinápoly, augusztus 15. A kis-ázsiai orosz határon török és orosz csapat között összeütközésre került a sor. A harc oka eddig isme­retlen. Azt hiszik, hogy egy orosz csapat át akarta lépni a határt s ebben akadályozták meg a török határvédő katonák. Konstantinápolyban az a felfogás uralkodik, hogy Oroszország casus bellit akar előidézni, hogy a Dardanellák erőszakos elfoglalását megkísérelhesse. (N. T. H.) A mi flottánk legjobb a világon. Bécs, augusztus 15. A Fremdenblatt mai számának köz­lése szerint Nagybritannia katonai attaséja a Frem­denblatt főszerkesztőjének azt mondotta, hogy az osztrák-magyar flotta jobb mint az angol. A mi flot­tánk a legjobb a világon! Német győzelmek Oroszországban. Berlin, augusztus 15. A Wolff-ügynökség jelenti. A külföldön nagyobb csatákról elterjedt hírek valótlanok. A német csapatok egy sereg kisebb összeütközést győzelemmel vívtak meg. Két orosz lovassági divízió, gya­logságtól követve, felgyújtotta Marggrabova határvárost és visszavonult a határon. Egy Klava mellett táborozó orosz lovassági hadtest egy német csapat elől dél felé tért ki. Semmiféle ellenséges intézkedés sem tudta eddig befolyásolni vagy feltartóztatni a németeket terveik keresztülvitelében. Angol hazugságok. Berlin, augusztus 15. (A K. L. távirati tudósítása.) A Wolff-ügynökség jelenti: Angol hivatalos helyek a külföldön azt a hírt terjesztik, hogy az Északi­­tengeren nagy ütközet folyt le, amelyben a németek 22, az angolok 4 hajót veszítettek el. Ez a hir szóról-szóra koholmány. Nyilvánvalólag csak perfid ma­nőverről van szó, amelynek célja a semleges külföld tévútra vezetése. Az egye­düli esemény, mely tengeren folyt le, az Amphion angol cirkáló elsülye­­dése. Az angolok eddig nem bátorkodtak a német partvidék közelé­ben megjelenni. Ugyanebből a forrásból terjed el az a hír is, hogy angol csapatok szál­lottak partra Belgiumban és a belga csapatokkal egyetemben megsemmisítettek egy német lovas ezredet. Ez a hir éppen olyan alaptalan, mint a fentebb el­mondott. Angol csapatok egyáltalán nem szállottak még partra Bel­giumban és az említett ezred megsemmisítése mese. Németország visszariadna attól, hogy a világot megtévessze hamis hírek terjesztésével, amint ezt ellenségei teszik és sokkal helyesebbnek tartja, ha cse­lekszik. Mint 1870-ben, úgy ezúttal is hamarosan ki fog sülni, hogy a tettek sokkal súlyosabbak, mint a hazug állítások. Mohamedánok a szerbek ellen. Szófia, augusztus 15. Ideérkezett jelentések szerint a szerbek majdnem egész Macedóniát kiürítették és csupán Isztip környékén állnak kisebb csapatok. Új-szerbia bolgár és mohamedán alattvalói vonakodnak a monarchia ellen fegyvert fogni. 189. szám Meddig tart a háború? Szabács elfoglalásával s az osztrák­magyar seregek szerb földre lépésével megkezdődött a tulajdonképeni háború. A közönség egyrészt lázas érdeklődés­sel vár újabb és újabb híreket a harc­téri eseményekről, másrészt sokat ér­deklődik az iránt is, mennyi ideig tart­hat el a háború. E kérdésre ma még megközelítőleg sem lehet biztos felele­tet adni, de az alábbi statisztika mégis nyújt némi tájékoztatást a nagyobb háborúk időtartamát illetőleg. 1618-tól 1905-ig 1700 háborút jegy­zett fel a krónika. E haditények közül 1044 szárazföldi csata, 122 tengeri üt­közet, 490 megszállás és 44 kapitulá­ció volt. A háborúk közül leghosszabb ideig Velence és Törökország háborúja tar­tott, mert ezt 55 esztendőn át, 1644-től 1699-ig vívták. A legrövidebb háborút Ausztria viselte Carlo Alberto ellen 1840-ben, ennek a háborúnak hat nap alatt vége volt. Az utolsó három évszázad harcai­ból legtöbbször a franciák vették ki részüket. 1079 esetben nyúltak fegy­verhez s 652 szárazföldi és 63 tengeri ütközetet vívtak. Az 1079 fegyvertény­ből Franciaország 584-szer került ki győztesen, míg 495-ször vereséget szen­vedett. Percentekben kifejezve Porosz­­ország és Anglia hatvan százalék győ­zelemmel szemben negyven százalék vereséget szenvedett. Ausztria győzelmi százaléka negyvenkettő, Spanyolországé harminchat. A nyughatatlan franciák 1600 óta tizenöt állam ellen viseltek háborút. Ausztria ellen 262-szer fogtak fegyvert, de csak 42-szer győztek, míg 196-szor vereséget szenvedtek. Angliát 120-szor verték meg, de viszont 155-ször kikap­tak tőle. Spanyolországgal szemben 119 győzelmet arattak s csak 45-ször szen­vedtek vereséget. Hollandiát 80-szor verték meg és 63-szor kaptak ki tőle. Németország és Franciaország 8 ízben állott háborúban s 307-szer mér­ték össze fegyvereiket. A győzelmek és vereségek aránya itt számbelileg jófor­mán kiegyenlítődik, mert 152 francia győzelemre 155 német győzelem esik. Az utóbbi idők egyik legnagyobb csatája a sedani volt, amelyben a fran­ciák 38.000 embert vesztettek, míg Né­metországnak csak 9000 embere esett el. Még élénk emlékezetünkben él, mily soká tartott Port-Arthur ostroma, amely­nek sorsa 221 napig izgatta a kedé­lyeket. Az ostromok közül a leghosz­­szabbat Gibraltár vára állotta 1779-től 1782-ig, 1167 napon át. Ezt követi Cadiz, amely 903 napig állta az ostro­mot. Sebastopol 346 napig állott ellen, Kandia pedig, melyet 1669-ben 20,000 velencei 130,000 török ellen védett, 228 napig. Plevna ostroma 142 napig tartott s ekkor 43,000 török adta meg magát az oroszoknak. Sokkal élénkebb emlékezetben él­nek az utolsó negyven év hadjáratai. 1878. óta 18 nagyobb háború volt, amelyek között a gyarmatokon vívott háborúk szerepelnek. Az utóbbi idők egyik legnagyobb hadjárata volt az orosz-török 1878-ban. A franciák tuni­szi expedíciója 1881-ben, ugyancsak az

Next