Kecskeméti Lapok, 1917. január-június (50. évfolyam, 1-146. szám)
1917-01-03 / 1. szám
2. oldal, KECSKEMÉTI LAPOK fáradhatatlan buzgalma mellett. Azt remélem, nem olyan hálátlan az utókor, hogy már egészen elfeledte volna, ki volt Kun Anna, az egész város szeretett Nina nénije. Ő is kecskeméti nemes család leánya volt, nemes gondolkodás mellett, páratlan arany kedélylyel megáldva, ki, bár a sorscsapások nem kíméltek, egy percre sem vesztette el törhetetlen lelki erejét, kedélyének frisseségét, szívének melegét az emberiség, a szenvedők, a gyámoltalanok iránt. Ahogy ő buzgólkodott, fáradt, munkálkodott, agitált, cselekedett az igazán mintául szolgálhat úgy a ma, mint a jövő asszonyainak. A boszniai hadjárat idején összegyűjtötte a nőket tépést csinálni, akkor még ez kellett, harctérre fehérneműt küldeni, ment is a tépés mázsa számra. Nem tudom a most harcoló hősök anyjait hová soroljam, a múlté-e ők már, vagy a jelené. De mindenképpen dicséretre méltóak, hősöknek nevelt fiaik egy világ elismerését szerezték meg, melyből nekik nemcsak a fájdalom, a szenvedés osztályrészük, de részt kérhetnek fiaik dicsőségéből is. A most dúló világháború sok rejtett kincseket hozott napvilágra, nem csak a harctéren hőseink vitézségét, bátorságát, épgy az itthoniak önfeláldozását, lelki erejét. Örömmel találtuk meg az igaz magyar asszonyokat is, nem a mostani irodalom vérszegény, historikus, erkölcsében meghibbant csupa test asszonyát, akikről már csaknem elhittük, hogy csakugyan, ők a modern ma asszonyai. Oh nem ! Értékük oda van, mint hitvány csecsebecsék, mint röpke pillangók, annyi a jelentőségük. Az igazi magyar asszony ma is leánya a réginek, az igazinak, a tiszteletre méltónak. Igaz, vannak másforma nők is, voltak, vannak is, lesznek is, voltak, akik gyermekeiket nem a munkára, nem az önfeláldozásra, nem a tiszta erkölcsre nevelték, vannak most is, akik szorongó örömmel segítik fiaik kibúvóját a közös harcból, a közös veszedelemből. Voltak renyhe, dologtalan asszonyok, talán még slamposak (brr de csúnya nő) piszkosak is, akik gyermekeik nevelését elhanyagolták, férjeik vagyonát eltékozolták, mint ahogy emberi gyarlóság volt, van és lesz, még ember lesz a földön. De ha a jövő asszonyai igazán haladni, fejlődni akarnak, ennek az országnak építő munkásai mellett segítő társak akarnak lenni, akkor csak vegyék ahhoz mintául bátran a régi asszonyokat, a mi áldott emlékű anyáink, nagyanyánk életét. Igyekezzenek rajta, hogy a tiszta erkölcs legyen a jövő nemzedék legszentebb kincse, mert bizon még a mostani nagy gyermekhalandóság (mely régen nem volt akkora) is az erkölcs meglazulásának következménye. Ennek a szegény megtépett, megtizedelt országnak jövője biztosítására most elsősorban egészséges 10—12 gyermekes jó anyákra, hűséges feleségekre van szüksége. A többi aztán megjön magától, miután annak a magva már el van vetve, ki a maga érdekeinek élhetne. Ma, amikor minden arravaló férfit élete feláldozására hívhatja hazánk jövőjének érdeke, az egyéni érdeket érintő bajok alig számba vehetők. De látjuk is azt, hogy a magyar faj minden tekintetben megállja, megállotta s meg is fogja állani a helyét mindenkor, sőt aszszonyaink is. Mint fentebb is említem, a gazdasági élet önként, de nagy arányokban fog fejlődni. Fejlődnie kell önként azért, mert terményeinkre a békekötés után még nagyobb szükség fog lenni, mint volt a háború tartamán. Ne tévesszük szem elől, hogy Anglia és a többi ellenségeink léte az iparra, a mi létünk pedig a földmivelésre van alapítva. Előbb-utóbb reá fognak jönni az ellenséges országok vezetői is arra, hogy a földmivelés fejlesztése arányában szabad csak az ipar és kereskedelemnek fejlődnie. Szerencsénk, hogy erre a tényezőre nem jöttek reá a háború elején. Nálunk így volt, igy van és igy is lesz. Most már nyugodtan állíthatom, hogy igy lesz. A békekötés után fog bebizonyosodni, hogy az ellenséges országok között Magyarország fog legelőször talpra állani és pedig azért, mert lakosságának nagy, illetve legnagyobb része foglalkozik őstermeléssel , de fog is még pedig sokkal intenzívebben, mint a háború előtt. Nem szabad tehát szűkmarkúaknak lennünk a gazdálkodáshoz szükséges célszerű gépek stb. kellékek beszerzésénél, mert csak ezekkel a segédeszközökkel lehet a parlagon heverő milliárdok és milliárdok kiaknázását elősegíteni. Ismét hangsúlyozom, hogy a földművelés fejlődésétől függ iparunk és kereskedelmünk fejlődése és ezzel kapcsolatban valutánk mérlegének javítása. Ebben pedig bízhatunk, biztosan célt érünk. A fő dolog, hogy a gazdasági gépeinket s más célszerű gazdasági eszközeink beszerzését igyekezzünk az országban előállítani, de nemcsak ezeket, hanem ruházatunkat s egyéb szükségleteinket is itthon szerezzük be, mert pénzünk csak így maradhat az országban. Nyers terményeinkre az ipari államok utalva vannak, mi pedig egy kis jóakarattal mellőzhetjük a külföldi ipartermékeket úgy, hogy csak a nálunk elő nem teremthető tárgyak importálására szorítkozzunk. A japánok és Amerika szédítően nagy vagyonnal kerülnek ki Európa botorságából kifolyólag a világfelfordulásból, de kettőjük közül valamelyik mielőbb el fogja érni méltó büntetését. Valószínűleg mindkettőjük saját zsírjába fog fulladni. A legelkeseredettebb küzdelem Anglia részéről folyt és folyik e háborúban. Ő e háború rendezésének előtáncosa, előimádkozója és démona. Az ő élete és halála van kockán s mert élete iparára van alapítva, ki fog múlni. A háborúban álló népek között ő fog legutoljára talpra állhatni, ha ez egyáltalában fog neki sikerülni. Vas-, acél- és textil-iparunk a háború tartama alatt képzeletet felülmúló nagy mennyiségű anyagot dolgozott fel, különböző lövedékek és a hadászathoz szükséges kellékek fedezésére és éppen azért áruhiány mutatkozik e téren, de mindez múló jelenség. Amint fontos tehát a többtermelés az őstermelés terén, ugyanilyen fontos ez az ipari téren. A legközelebbi jövőben új viszonyok, új fejlődések előtt állunk, éppen azért a megoldandó problémákkal a napi sajtónak kellene máris törődnie. Támogassuk tettekkel és eszmecserékkel egymást, mert a megfogyott készletek pótlását rövid idő alatt csak így sikerül pótolhatnunk. Vár. Fejlesszük iparunkat! Európa népe és közötte mi magyarok most éljük a világháború legsúlyosabb korszakát. Nem volna tehát egy magyar ember sem méltó arra, hogy magyarnak neveztessék, ha ezekben a nehéz időkben áldozatokat nem hozna akár a harctéren, akár e mögött a tennivalók körül. Megnyugvást kelt a szívekben a tudat, hogy a magyar faj kötelességeit most is híven teljesíti ; teljesítette és teljesíteni fogja; őseinek örökét meg nem tagadja és nem fogja megtagadni soha. A jelenlegi helyzet a pillanatok kissebb bajait nem mérlegelheti. Vihar dúl körülöttünk, de nem a mi területünkön s úgy látszik, minél tovább dúl e vihar, csak a mi javunkra látszanak eldőlni és akkor kárpótolva lesznek veszteségeink, lesznek pedig azért, mert gazdasági életünk most még el nem képzelhető lépésekkel fog úgyszólván önként és automatice is előre haladni. Alig van ma nemzetünkben valaki, a AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA — Csak a nikkel 20 filléresek érvénytelenek. Nagy zavart okozott a kecskeméti piacokon a nikkel 20 filléresek bevonása, illetőleg érvényességének megszűnte. A közönség nem tudja, de sok hivatalos közeg sem, hogy melyik pénz értéktelen. Sokan nem akarják elfogadni a nikkel 10 fillérest. A közönség tájékozására közöljük, hogy csak a nikkel 20 filléres érvénytelen, de az Osztrák Magyar Bank s a kir. adóhivatal fizetéseknél azt is elfogadja 1917. ápriliséig. 1. szám. Telefon 141 NAPI HÍREK. Szerkesztőség és kiadóhivatal I. k., Arany János utca 8. Naptár: 1917. év, január hó 3., szerda. — Róm. kath.: Genovéva sz. — Protestáns: Gordiusz. — Görög-orosz: 1916. év, december hó 21., Julius út. — Izraelita: 5677. év, Tebeth 9. — Napkelte 7 óra 48 perc. — Napnyugta 4 óra 22 perc. — Naphossza 8 óra 34 perc. — Holdkelte 12 óra 8 délután. — Holdnyugta 3 óra 26 perc, éjjel. —■ Holdtölte 8-án, 8 óra 42 perc, délelőtt. időjárás: A központi meteorológiai intézet Kecskemétre érkezett jelentése szerint a következő idő várható : Változékony, enyhe, sok helyütt csapadék. — Előfizetési felhívás. Január hó elsejével új negyedévet kezd lapunk. Kérjük ennélfogva előfizetőinket, hogy a lap előfizetési díját idejében szíveskedjenek beküldeni, illetve a nyugtát beváltani, hogy a lap kézbesítése fennakadást ne szenvedjen. — A főispán üdvözlése. A városi tanács újév alkalmával táviratban üdvözölte gróf Ráday Gedeon főispánt. A főispán a következő távirattal válaszolt: A városi tanács szerencsekivonatait szívből köszöni és viszonozza Ráday főispán. — Adomány. Fodor Imre népfölkelő a harctérről 20 koronát küldött hozzánk a polgármester rendelkezése alatt álló alapra. Az összeget illetékes helyére juttattuk. — Indemnitás. A város 1917. évi költségvetése tudvalevőleg még nem készült el s a közgyűlés 4 hónapi költségvetési felhatalmazást szavazott meg. Az erre vonatkozó határozatot a belügyminiszter most jóváhagyta. — Az 1892—1898. évbeli születésű népfölkelők szemléje. A legutóbbi öszszeirt 1892—1898. évbeli születésű népfölkelők bemutató szemléje városunkban f. hó 9., 10. és 11. napjain lesz, melyre már küldik is szét az idézőket. — A Kada Gyermek Otthon vezetősége hálás köszönetet mond a szegény gyermekek részére juttatott nemes adományokért. Özv. Király Józsefné 50 drb fonott perec, Móczár Gáborné 4 kgr. hurka, kolbász, egy nagy kenyér. — Eljegyzés. Zradula Annuskát eljegyezte Burián Lajos. — Felülfizetések. A Kath. Legényegylet teaeszélyén felülfizetői szívesek voltak: Kucka Kálmán 2 kor., N. N. 2 kor., Kovács F. 1 kor. A felülfizetésekért a rendezőség hálás köszönetét fejezi ki. — Felhívás. A köztisztviselők gabonabeszerzési csoportjának intézősége újból felhívja mindazokat, kik vásárlási igazolványaikat be nem adták, hogy azt január hó 5-ikéig Kónya Imre tűzoltóparancsnoknak annyival inkább adják át, mert ennek elmulasztását az intézőség úgy veszi, mintha az illető az általa előjegyzett gabonára már nem tart igényt. Azok, kiknek igazolványuk nincs, de igényüket kellő időben bejelentették, szintén jelentkezzenek. — Csecsemővédő tanfolyam. A belügyminiszter csecsemő- és anyavédő női tanfolyamokat rendez Budapesten, Kassán, Szombathelyen, Temesváran, Debrecenben és Nagyváradon. A belügyminiszter támogatást és résztvevők kiküldését kéri Kecskeméttől. — Köszönetnyilvánítás. Folyó hó 21-én a Városi Mozgóképházban I. Ferenc József és kora címen rendezett előadás összes jövedelmét a költségek elengedésével Fenyő Sándor igazgató úr, a Kecskeméti Hadsegélyző Bizottság segélyalapja javára átengedni szíves volt. Az előadás szövegét délután Pásthy Sándor főgimnáziumi tanár úr, este pedig Bagi Jolán, Egri Borcsa és Vasváry Ida úrleányok olvasták fel. A nevezetteknek ezúton is hálás köszönetét nyilvánítja a Hadsegélyző Bizottság elnöksége. — Jelentkezés a bugaci vadászatra. Akik a január 6-án és 7-én rendezendő bugaci vadászaton részt akarnak venni és a pusztaháznál óhajtanak ellátásban részesülni, legkésőbb január 2-ig jelentkezzenek Kerekes Dezső gazdasági intézőnél. Rendezőség.