Kecskeméti Lapok, 1918. július-december (51. évfolyam, 148-298. szám)
1918-09-19 / 214. szám
3. oldal sát kell legelsősorban a nemzeti többtermésnek szabad medrébe terelni. Ezzel a pragmaticához értünk. A pragmatika törvények keretén belül való szabad érvényesülést, a fehér rabszolgaság megszűntét jelenti, ha becsületesen viszik keresztül. A terv, melyet indítványomra szövetségünk is megszerez, már elkészült. A miskolci alakuló gyűlés ugyancsak a kecskeméti fiók indítványára kimondotta, hogy a pragmatica végrehajtását a tanári kamarákban fölállítandó független szakbíróságokra óhajtja bízatni, amelyeknek fegyelmi ítélő bíróságai azonban az esküdtszék mintájára, úgy volnának szervezendők, hogy a perbe hívott visszavetési jogát is gyakorolhassa. A szolgálatadó állam ezzel nem adná ki fegyelmi hatalmát kezeiből, csupán egy mindkét részről betartandó törvény végrehajtását bízná független s az ítélkezésre hivatott szakközegeire, amivel áldatlan de jogos elégedetlenséget változtatna áldásthozó energiává! A természetben való ellátást is szorgalmazni óhajtja a szövetség s a kecskeméti fiók indítványára kimondta azt is, hogy a kedvezményes tisztviselő, jegyrendszerért, a tisztviselő fizetések bélyeg- és adómentességéért is küzd, mert viszás állapot az, hogy az állam a létminimumot sem biztosítva, még a maga szolgáitól is visszavesz egy tekintélyes összeget. A tisztviselők érdekében kivetendő adók és illetékek kérdése a kongressus előadói tervezetébe bele nem került, de a kongressuson külön indítvány tárgya lesz. A siker megkívánja azt, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek a tagok. Tagsági díj évi 5 korona. — A kecskeméti fiók elnöke Dr. Garzó Béla, ki írásbeli jelentkezéseket is elfogad. Vannak, akiket a félremagyarázott »Munkás« elnevezés tartott vissza eddig a belépéstől. — Ezeknek hoztam Miskolcról azt az üzenetet, hogy a szövetség semmiféle politikai párt, vagy világfölfogás uszályhordozójává nem szegődik, akit tehát ilyen aggodalom tartott vissza, siessen az egyesületbe belépni, hogy osztályérdekünket azokkal az eszközökkel szolgáljuk, melyek a helyzetnek, a célnak s a tagok tetszésének leginkább megfelelnek A munkás szótól nézetem szerint már azért sem lehet idegenkedni, mert a mi célunk azonos az állam céljaival, nem úgy, mint a kapitalisták és a socialista munkások esetében. Igaz, hogy a tisztviselők és a kormányok viszonya már emlékeztet erre a viszonyra, de mégis más. Ami azonban fő és mindig hangsúlyozandó, hogy az államérdek és a kormányérdek nem egy! Esküdtek adományai. A folyó hó 9—17-ig megtartott esküdtszéki tárgyalásokon résztvett esküdtek közül a következők voltak szívesek a részükre megállapított díjaikat jótékony célra adományozni a »Kecskeméti Lapok« útján: Rokkant katonáknak: Ifj. Szappanos István földbirtokos 11 K, Csabay Gergely földbirtokos 780 K. A vak katonák részére: Kovács Pál gazdálkodó 15 K, Csorba László gazdálkodó 780 K, Balogh András gazdálkodó 380 K, Keresztes János gazdálkodó 780 K. Összesen: 5320 koronát adományoztak jótékony célra az esküdtek. XECSKJBfT? iXm Törvény készül az árdrágítók szigorúbb megbüntetésére. Az igazságügyminiszter az októberben összeülő képviselőház elé olyan javaslatot fog terjeszteni, ami a mainál sokkal súlyosabb büntetésekkel fogja az árdrágítókat sújtani. Hogy az igazságügyminiszternek ez a terve mennyire helyes, arra nézve nem kell más bizonyíték, mint az a tény, hogy a mai büntetések nemcsak nem riasztják vissza az árdrágítókat aljas üzelmeiktől, de valóságos reklám az abban a társaságban, ahol valamelyiket árdrágításért már elítélték. Azt a pár száz korona büntetést játszva lefizeti, a néhány napi elzárást is könnyen leüli, mert utána még nagyobb jövedelemre számíthat. Mert akit egyszer már lebüntettek, azt sietve keresik fel mindazok, akik tudják, hogy nála jó árakat lehet elérni. Az elítélésből csak további horribilis hasznot szerez számára. És ezen csak akkor lehet segíteni, ha a hozandó törvény tényleg nagyon szigorú lesz, olyan szigorú, hogy az ítélkező köz-igazgatási hatóságoknak se legyen módjukban azt enyhíteni. Mert hiszen az árdrágítók ellen eddig is voltak intézkedések. Már a Tisza-kormány alatt, 1915. őszén Sándor János bocsátott ki egy rendeletet, 1916-ban törvényt is alkottak az árdrágító visszaélések ellen . Mindezek nem azért nem használtak, mert nem lettek volna elég szigorúak, hanem azért, mert nem lettek megfelelően végrehajtva. A közigazgatási hatóságok kezdetben megelégedtek néhány korona pénzbüntetéssel, későbben is csak nagyon gyéren hangzottak elzárási büntetések, azok is oly kicsiny mértékben kiszabva, hogy az árdrágítókat inkább biztatták a további visszaélésekre, mint elriasztották. A megalkotandó törvénynek tehát a hatóságok kezét is meg kell kötni oly irányban, hogy enyhe büntetéseket ki se szabhassanak. Az árdrágítók olyan nemzetpusztító működést fejtenek ki, hogy ezért a fegyház sem elég szigorú, csere. A foglyok hivatalos kicserélése pedig még soká lesz. Mi nehezen adjuk ki őket, mert hadi közgazdasági szempontból számottevő munkásanyag, a bolseviki kormány pedig nem reklamálja honfitársait, mert az otthon levőket sem tudja ellátni, adminisztrációja nincs, a legborzasztóbb belső gondolatokkal küzdő vasutat olyan állapotban vannak, hogy a legminimálisabb forgalmat sem tudják lebonyolítani. A moszkva-pétervári fővonalon már februárban is csak egy vonat közlekedett naponta, a viszonyok azóta nem javultak A foglyok kicseréléséről tehát még hosszú hónapokig, talán évekig nem tehet szó. Kötelességünk a foglyokat felvilágosítani, hogy vesztükbe ne rohanjanak, de kötelessége minden gazdának, munkaadónak megmagyarázni e dolgokat nekik, úgy az orosz hadifoglyok, mint a saját érdekükben is, nehogy amazok helyzetükön rontsanak, ők meg munkaerő nélkül maradjanak. (B. S.) Az orosz foglyok. Hiábavaló szökések. Napok óta erősen mozgolódnak a foglyok. Valaki elterjesztette a hírt közöttük, hogy nemsokára hazaküldik őket, jó lesz tehát pakkolózni. Szegény, négy év óta hontalan katonák, akármilyen jó, dolguk van is itt, ha fehér kenyeret nyújt is ez a magyar város, primitív szívük mégis húzza őket haza, a Volga mellé, a Don medencéjébe, a földerdős Szibériába. Boldogan hisznek a mesének, készülődnek, elhagyják munkahelyüket, és aztán minden okmány nélkül nekivágnak a határnak. Ez a rossz indulatú híresztelés, amit oly szívesen hisz el minden orosz fogoly, romlásba dönti őket. Itt hagyják a jó meleg fészket, a biztos, tisztességes megélhetést, a félig szabad mozgást, s ha vasútra ülnek, okmányok hiányában, néhány órai utazás után elcsípik őket a katonarendőrök. Aki már utazott Galicia felé, nagyon jól tudja, hogy Miskolctól Brodyig vagy Podvolocskáig legalább ötször ellenőrzik az utasokat s ilyenkor ajánlatos, ha a sok igazoló okiraton kivül még himlőoltási bizonyítvány is van az embernél, különben pórul jár. Ki van zárva tehát, hogy a magyarul roszszul beszélő, minden okmány nélkül utazó orosz hadifogoly ezen az ellenőrzésen keresztül csússzék és a határt elérje. A szökés eredménye csak az, hogy a kecskeméti piactér helyett az esztergomi fogolytábor udvarán sétálhat és ez nem előnyös 214. szám don A* Közélelmezésünk Részletes beszámolás a félévi forgalomról. A napokban került a tanács elé a közélelmezési üzemnek az 1918. év első feléről (január 1-től június 31-ig) szóló nyers mérlege. A mérleg szerint a közélelmezési üzem forgalma e félesztendő alatt 44.788.723 korona 02 fillér volt. A legnagyobb forgalom január hónapban volt — (9.737,470 korona 90 fillér) — a legkisebbet (4.150,575 korona 68 fillér) — február hóban érte el az üzem. A közélelmezési hivatal a zsirdlátást házi hizlalás és hizlalás szerződések révén biztosította. Heti részletekben levágtak 2404 sertést. A közélelmezési minisztérium 130 sertést vett igénybe a város állományából, amelyért — ígérete ellenére — eddig nem nyújtott kárpótlást. A jövő évi zsirdlátást hasonlóan házi hizlalás és hizlalási szerződések révén biztosították. A házi hizlaldákban 2000 sertést állítottak be, hízás alatt áll 841 sertés. Jóváhagyott hizlalási szerződés alapján hizlalás alatt áll 3040 sertés. Beszámol a jelentés a szabóipari osztály felállításáról, amelynek számára 5000 öltöny elkészítéséhez vett a közélelmezési üzem kelléket. Az üzem 520 koronáért készít egy öltönyt mérték után s 420 koronáért csinál raktári ruhát. A városi téglagyár átvételéről i is számot ad a jelentés! A gyár előreláthatólag 1 millió 100,000 téglát és 800,000 cserepet fog termelni. Az őszi és téli tojásszükséglet biztosítására a közélelmezési hivatal 242 ezer tojást raktározott be. Az üvegezési üzem számára sikerült a jelentés szerint mintegy 6000 négyzetméter üveget beszerezni. Bejelenti továbbá, hogy a győri vagyongyártól két új teherautomobilt vett a közélelmezési üzem. Végül megemlíti a közélelmezési hivatal vezetője, hogy több oldalról gyanúsítások érik, melyeket — bár felette áll ezeknek — visszautasít. A megbízatást nem kereste, közérdekből vállalta és illetéktelen helyekről jövő kívánságokat, fenyegetéseket nem fog figyelemre méltatni. A tanács, tudniillik a szegedi városi tanács a jelentést tudomásul vette. Csak ott adnak ki a közélelmezési üzem forgalmáról részletes jelentést, csak ott van a