Kecskeméti Lapok, 1918. július-december (51. évfolyam, 148-298. szám)

1918-10-01 / 224. szám

11. évfolyam, 224. um.__________ Ára: 12 fillér. Kedd, 1918. október 1. Előfizetési ár fi fi I M Mezjelen minden nap, s­ gsj kecskeméti I­apok kés: Egész évre_______ "" T| fi fififfi ffiff fi Bll 1 Afifi fi I HBfififi I fi részére vonatkozó összes félévre_________16 K __________ ____ dolgok a szerkesztőség és Negyedévre _...... 8 K ggyMl kiadóhivatalba intézendők. SÜrkízlőség és kiadóhivatal: ^ . .. Szerkesztőség és kiadóhivatal: td­.kerület, Arany János-dcat. FÜ DO ITTIJE­N POLITIKAI NAP­­­LAP. iI. kerület, Arany János-utca 8. A­­serkesztésért felelős: Hollós­y János. Telefonszám:141.­­ Laptulajdonos:­­ Nyomdarészvénytársaság. A bankó. Eddig kazalszámra gyűlt a bankó, most pedig azt a hírt kapjuk, hogy el­fogyott a bankó és a pénzintézetek ma­guk is meg vannak szorulva a papírpénz­­ dolgában. Állítólag a budapesti nagy-­­­bankok is egymáshoz szaladgáltak kéi-­f csönkérni, annyira kifogyott a készle­­­­­ük. Most azután előáll az a furcsa­­ helyzet, hogy a pénzünk temérdek, még sincsen belőle. Ez a helyzet azért veszedelmes, mert senki sem volt előre rá elkészülve, különben összegyűjtötte volna. Telje­sen váratlanul találta az országot az­­ Osztrák-Magyar Banknak ez az új pénz­­politikája, amely egy rendkívül izgalmas külpolitikai helyzet csúcspontján nem bocsájt elég csereeszközt a köz­­gazdasági élet folyamatába, hanem nyomdatechnikai eszközökkel akar meg­akadályozni olyan tényeket, amelyek­nek nagyszabású pénzügyi szempontok inaugurálásával kellett volna útjukat vágni. Kecskemétre valóságos csapás ez­­ a váratlan zsenialitás, mert éppen szü­retben vagyunk, amikor a külpolitikai helyzet által elsorvasztott borvásárlási kedvet nagyon alkalmas még jobban összezsugorítani. Csodáljuk, hogy a kormány tétlenül nézi ezeket a törek­véseket, amelyek kizárólag Ausztriának kedveznek, ahova mi kénytelenek volt­­unk nem maximált iparcikkekért négy­szer annyi papírpénzt küldeni, mint ők küldtek meg maximált búzánkért, lisz-f tankért. Ilyenkor tűnik ki, hogy mennyit vesztett Magyarország, hogy önállósá­gáért, magyar bankjáért nem tett meg minden tőle telhetőt. Ha nekünk ön­álló jegybankunk volna, akkor nem kellene bankjainknak egymáshoz jár­kálni papírpénzért, mert nem tudna annyi bankót nyomni, amennyihez bi­zalom ne volna itthon és a külföldön, mert minden ércfedezetnél jobb fede­zetet nyújtana népünk erős karja és termékeny földjeink kincseket ontó ter­melő ereje. Vezérkarunk jelentése: Budapest­, szeptember 30. Olasz hadszíntér: Az olasz harcvonalon nem volt kü­lönösebb esemény. Délkeleti (albán) hadszíntér: Az albán tengermelléken és Beratnál olasz előretörések meghiúsultak. A VEZÉRKAR FŐNÖKE Adakozzunk a Kada-Otthonnak ! Válságos órák. Ne ijedjenek meg a szőlősgazdák. A külpolitikai események megrázták az ország közgazdasági életét is. A várat­lan meglepetések több kárt tettek az érté­kekben, mint vesztett csaták. Pedig egy­általán nincsen ok a nagy ijedtségre, mert hő£ katonáink ők­ állanak a végeken. A magyar közgazdaságot pedig oly acélossá tették éppen a háborús viszonyok, aminő az még sohasem volt és megrázkódtatások nélkül megállja a sarat és biztosítani tudja az or­szágos termelést és fogyasztást. Az események gyors változását inkább egyes érdekeltek óhajtják saját előnyükre kihasználni és a lelketlen spekuláció egy­aránt hasznot óhajt kicsiholni az örömből és a bánatból. Ez a rázkódás éppen a legrosszabb­­ időben találja Kecskemétet Sok helyen ja-­­ vában folyik már a szüret és a bizonyta-­­ lanság visszatartja a borvevőket. Senki sem­­ mer árat meghatározni, mert nem látja tisz- j tán a helyzetet. Ez a bizonytalan helyzet­e nagyon alkalmas arra, hogy a bor árát le-­­ nyomja azon érték alá, amit a bor ma megér.­­ Minden bortermelőnek és sző-­­­lősgazdának érdeke tehát, hogy addig ne adja el a borát, míg a zavaros helyzet nem tisztul. Ne adja senki olcsóbban, mint amennyiért el akarta adni. A bor előállítása ma rém pénzbe és fáradtságba került, ezt meg kell érte adni, akár béke van, akár háború. Min­den árucikk roppant drága, nem lehet olcsó a bor sem. Ne ijedjenek meg tehát­­ a gazdák, ne dobják piacra hirte­­len a nehezen megtermelt borai­kat, hanem tartsanak ki. A bor­nak jó ára lesz és nem lesz olcsóbb, mert a bolgároknak megpuhult a gerincük. , Kecskemétnek óriási érdeke fűződik ahhoz, hogy borunkat jó áron értékesít­hessük. A város tanácsának sürgősen cse­lekedni kell, hogy a bortermelők érdekei megvédessenek és — ha kell — az orszá­gos áreséssel szemben is biztosíttassanak. Egész Kecskemétnek össze kell fogni, hogy ne legyen külön egy gyenge porszem az idők förgetegében, hanem legyünk együtt­j­­esen összetartva egy kőszikla az esemé-­­­nyek tengerében. készültségének s briliáns technikájának ér­tékes buzgóságait adta e nehéz darabok­ban.­­ Diszkrét és intelligens volt Kósa György minden kísérete. A fiatal művészt rokonszenvvel és megértéssel fogadta a kecskeméti közönség. A háziezred mara­dandó értékű nehéz munkát végzett az Er­kel darabok precíz előadásával. A hangver­seny sikere teljes és zavartalan volt, min­denkinek kivételes és ritka gyönyörűséget szerzett. A Mollináry napok. A hangverseny. A város szine-java ott volt szombat­­­ton este a Mollináryak művészi hangver-­­­senyén, melyet Bán Zoltán hírlapíró lendü­­­­letes prológja vezetett be. — Az est fény­pontja Medek Anna szereplése volt. Az ő csodálatosan tiszta, zengő, meleg hangja csodálatot keltett, a tapsnak zugó áradata köszöntötte minden száma után. — Beregi Oszkár már kedves és szeretett ismerős nálunk. Előadó művészetének legszebb ér­tékeit csillogtatta most is Arany, Kisfaludy, Komjáti és Szép Ernő verseiben. Vencel­, az Operaház kiváló művésze szebbnél szebb számaival emelte a hangverseny művészi nívóját. Minden számát zajosan megtap­solták és megújrázták. Pinischer, a kiváló­­ hegedűművész kiforrott felfogásának, teljes Népünnepély. Még fél háromkor borús volt az ég s a rendezőség már az Otthon nagytermé­ben akarta felállítani a sátrakat, mikor de­rülni kezdett s három óra után már nap­sugár köszöntötte a szorgos hölgyeket. Az asszonyok elfoglalták helyeiket a sátrak­ban, s a lányok árusítani kezdték a konfet­tit, tombolajegyet s hamarosan megélénkült a sátrak tája. Óráról órára nőtt a tömeg, emelkedett a jókedv s a rendezőség szá­molta az ezreseket. Nincs helyünk eléggé hálás szóval írni buzgó kecskeméti höl­gyekről, kik között dr. Kiss Jánosné, Sán­dor Istvánné, Győrffy Balázsáé, Fodor Je­­nőné, Forró Lajosné s kitűnő pörköltfel­­szolgáló Szőke Gyulá­é jártak elől a pél­dás munkában. Négy óra után a Beretvás­­ban kabaré volt, melyen százak és százak mulattak. Künn ezalatt teljes erővel folyt a konfetti-csata, melynek már könnyebb se­­­besültjei, győztesei és hősei is voltak. Hét óra felé megkezdődött a tűzijáték, mely ritka gyönyörűséget nyújtott a közönség­nek, melyek ezidőre már ezrekre növekedett. Nyolc óra felé megkezdődtek a számadá­sok, mely szerint a délutáni népünne­pély bevétele körülbelül 25.000 korona volt. A közönség a legszebb emlékekkel tért haza. Mesedélelőtt és kabaré. A mesedélelőtt vasárnap délelőtt volt, melyen azonban sajnos meglehetős keve­sen voltak, de akik megjelentek nagyon jól érezték magukat. Legalább is azt mu­tatta az érdekes műsor minden egyes száma után felhangzó tapsvihar, mellyel a kicsi­nyek megelégedésüknek adtak kifejezést. A műsorból természetesen a legkiemelkedőbb Oszkár bácsi meséje volt. Nagy tetszéssel fogadták a gyerekek a bűvészmutatványo­kat. Beregi Oszkár szavalatait, főleg Arany­ Fülemiséjét zajos tapssal jutalmazták. — A zenekar számai is élénk tetszést arattak. Tizenkét óra után ért véget a mesedélelőtt s a gyerekek ajkán a jókedv pajzán kaca­gása hangzott. — Este 9 órakor a Royal szálló kerthelyiségében fővárosi művészek ének- és zeneszámai szórakoztatták a kö­zönséget, mely s hűvös idő ellenére a leg­jobb hangulatban szórakozott forró tea mellett. A műsor változatos és érdekes volt s az özvegy és árvák alapját a kabaré is jelentős összeggel gyarapította.

Next