Kecskeméti Lapok, 1924. július-december (57. évfolyam, 149-298. szám)
1924-11-18 / 265. szám
Ötvenhetedik évfolyam 215. száma. Ára 1000 k»r«na Kedd, 1924 november 18. Ijfolévra - i dimes,ik a tiszkentétég *moo * (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) lásdlHkik. IgJ hónapra 10,000 K Sierkeitőiés és k!«(16hWati i«« ár»*iooo k FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ni. m. *ron, i Főszerkesztő: Hankovszky Zsigmondi. TELEFON88 AMÜNKt SZERKESZTŐSSG .. .............. IK RTOMDAS KIADOHIVAtAL Felelős szerkesztő: Almássy Sándor. Ravasz László püspök a protestantizmus és katholicizmus viszonyáról. A dunamelléki református egyházkerület szombaton kezdte meg évi közgyűlését. Ravasz László püspök hatalmas beszédében megemlékezett az Alföldet elterjedt egyke rendszerről, majd az iskolaüggyel kapcsolatosan megállapította, hogy az államsegélyek rendkívül szűkösek. Rosszalólag említi, hogy az új középiskolai tanterv megszünteti a sajátos református iskolai rendszert, amelynek évszázadok óta kiváló érdemei voltak. Kifogásolja a vasárnaponkint tartott országos vásárokat s bejelenti hogy ennek megváltoztatása érdekében sürgős megkeresés intézendő a belügyminiszterhez. A magyar protestentizmus — folytatta — nagy ellenmondásban áll önmagával. Felelőtlen elemek hangoztatják, hogy kormányrendszerünkben túlteng a protestantizmus, holott látjuk, hogy a katholkus egyház minden egzekuti pozíciót erős katolikus egyéniséggekkel foglaltat el. A felekezetek közötti társadalmi béke a reformátusság részéről csak a legmeszszebbmenő áldozatokkal tartható fenn. Amikor — úgymond — kénytelenek vagyunk nap-nap után eltűrni, hogy nemzeti és társadalmi ünnepeknél, katonai és polgári szalimnitásoknál az ország minden nagytörténelmi egyháza az ünnepi istentiszteleteknél szóhoz nem juthat, amikor zászlószentelésektől szoborleleplezésig mindenütt következetes mellőzésben van részünk, komolyan figyelmeztetni kell minden illetékes tényezőt, hogy a keresztény, egység legfontosabb előfeltétele az, ha a gondolatünkból kirekesztjük ezt a hamis egyenletet : keresztyén annyi, mint katholikus. Több ügyelmet kér a reformátusság múltja, jelemősége és páratlan szellemi értéke iránt az államhatalom illetékes tényezőitől, mert a református nép a magyar nemzet legértékesebb elemét foglalja magában, a jómódú kisgazdatársadalmat és az intelligenciát. Magyarországon pedig még úgyse sokáig csak ezzel a két tényezővel lehet és szaned igazi politikát csinálni. sírása. A tartalmas és szépen előadott bevezető után Fáy Klára citriss közvetlenséggel mondott rövid, kedves, üdén csengő versikét az ifjúságról, a tavaszról, a szerelemről, a boldogságról. Szabadi Sándor zenetanár művészi hegedűjátékával gyönyörködtette a hads közönséget Sztankay Lajos zongorakísérete mellett. A műsort dr. Kiss János elnök szavai zárták be, aki közönetet mondott a szereplőknek és megjelenteknek, hogy segítségére siettek a Mivének nemes törekvésében s élelemhez, ruhához, meleg szobához igyekeznek juttatni a szűkölködő magyar ifjúságot. Majd barátságos vendégszeretettel invitálta meg s közönséget a családias jellegű további kellemes szórakozásra: a büffelre és a táncra. Az ízléssel berendezett büff-ben olcsón, igen jól készített, szemnek szíjnak igen tetsző, pompás erni-inni valókat árusítottak igen olcsón, igen kedves és bájos leányok, asszonyok, akiknek mosolygós szemeiből biztató, segítő, támogató, meleg szeretetet és reménységet olvastunk ki a magyar ifjúság boldog jövendőjére, talpraálllására. Majd megszólalt a zene, megkezdődött a tánc s a jókedvű társaság a legkitűnőbb hangulatban maradt együtt továbbra is. Íme tehát biztató előjelekkel indult meg az idei szezon még az első hó leeste eőtt. eUWWWWWWWVWWWWXAAAAAAn \AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/ MIVÉ estélye» »Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága ? — jajdult fel a költő lesújtó kétségbeesése. »Lesz-e gyümölcs a fán, melynek letarolták virágát ?« — kérdezte a Mive szombati műsoros estélyét bevezető prológusában Smogrovics Ernőné. S erre a szomorú kérdésre biztató, reménykedő választ adott a megjelent százszámú közönség, mely bizonyságot tett megjelenésével, hogy a nemzet fajának zsenge rigyeit, fakadó reménységét, ékes virágokká, élő valósággá akarja nevelni, hogy majdan egészséges, ép, tiszta, üde gyümölcsöket teremjenek. A kietlennek látszó reménytelenségbe mindnyájunk szent kötelessége a magyar ifjúságnak hathatós támogatása, a fejlődéséhez szükséges létfeltételt bizto s Baross Szövetség közgyűlése. A Baross Szövetség kecskeméti fiókja vasárnap délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek legfontosabb lánya a tagdíjak felemelése és az új liszikar megválasztása volt. Az ülést Boka Gyula nyitotta meg Szathmáry János és Bencsik Antal hozzászólása uán egyhangúlag elfogadták a következő tagdíjakat: nagykereskedők és iparosok 20, közép 15 és kis egzisztencák 10 aranykorona. Az osztályozó bizottság a 10 aranykoronát is leszállíthatja, ha annak megfizetése nagyobb terhet jentene egyik, vagy másik tag számára. A fölemelt tagsági díjak módot nyújtanak arra, hogy a szövetség irodát állítson fel és fizetett tisztviselőket tartson, akik a tagoknak állandóan rendelkezésére állanak s fokozottabb munkássággal viszik előbbre a szövetség ügyeit. A következő tárgy az új tisztikar megválasztása s Mayerffy Zoltán halálával megüresedett elnöki szék betöltése. A megjelentek egyhangú lelkesedéssel Bóka Gyulát választották meg elnöknek, akit Rausch Aladár központi elnök meleg szavakkal üdvözölt és kívánt eredményes munkálkodást. A tisztikar többi tagjai: alelnök Szomor Sándor és Szabó Sándor, ügyvezető igazgató: dr. Máthé József, ügyész: dr. Nagy Sándor, titkár : Kiss Jenő, segédtitkár: Kiss József, választmányi tagok: Szeless János, Szathmáry János, Nyirády László Ladányi László, Wagner Vilmos, Dubner Csula, Sz. Tóth Ferenc, Sebők István, Szöllősi Imre, Nagy Sándor, Szél Nándor, Benkő István, Kovács Menyhért, ifj. Rigó Lajos, Szlavicsek Géza, Csikay László, Mészáros László, Zzabó Lajos, Zaboretzky Ferenc, Tisinger Ferenc, Huszár Ferenc, id. Biró József, Deim Gusztáv, Szabiér Pál; számvizsgáló bizottsági tagok: Nagy Sándor, Ladányi László, Szabó István. Ladányi László a Hangya karácsonyi vására ellen emelt szót, amelynek kapcsán Riusch Aladár központi elnök is erős kritika tárgyává tette a város 21 milliós Hangya szövetkezeti részvényjegyzését. Felmerült még az a terv is, hogy a Baross Szövetség engros raktárt állítson fel Kecskeméten, amihez szívesen járulnak hozzá a központban, ha a kecskeméti kereskedők beszervezik a fiókot s annak létalapját előre biztosítják. «AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAé A Protestáns Ifjak Egyesületének hangversenye f. hó 16 án a Újkollégium dísztermében a a legteljesebb siker jegyében folyt le. A dísztermet betöltő lelkes közönség gondos precíz rendezésben igei művészi darabokat élvezhetett. Sokáig felejthetetlen kedves emlék lesz ez az előadás, közönségnek és előadóknak egyaránt. A műsor a következő volt: Sikó Zoltán ref. s. lelkész, ifjúsági elnök tartalmas és lendületes megnyitója után .A vén kuruc* melodrámát szavall el Böjthe Vilmos nagy hatással. Zongorán kísérte Joó Mariska, hegedűn Monitórisz János, kisbőgőn dr. Garzó Béla, harmóniumon Szarka Jető, lárogatón Mikus János. Az együttes tagjainak ismert művészete szép összhangba olvadva, pompás zenét adott. Saifer Károly ev.s. lelkész szavalni tudását mutatta be Papp Váry Elemérné egy költeményével, majd Péter Sarika hegedűművésznő adott elő egypár végtelen kedves számot Czöndör Ancza zongoratanárnő kíséretével. Eddig ismeretlen volt Kecskeméten, de ettől fogva örökké kedves ismerős marad. Finom, érzéssel teli játéka bámulatos könnyű vonókezelése s azok A tiszta hangok, melyek hegedűje húrjain felfakadtak, egyszerre megfogták a közönség szívét. Szülni nem akaró tapsvihar köszöntötte, mikor másodszor a pódiumra lépett. Losonczy Endrében egy szimpatikus, fiatal művésznövendék mutatkozott be a közönségnek. Tiszta tenor hangjának lágyságával és hatalmas erejével lebilincselte a hallgatóságot. Ritkaság olyan szép tenort hallani. Héjjas Endrénében a bájos, kedves ismerőst üdvözölte a közönség. Szavalatai a meleg, a közvetlen előadásnak a gyöngyszemei voltak. Durkó Annuska csodálatos erős és telt hangján egy pár szép nótát énekelt zúgó tapsok között. A szép estét egy egyfelvonásos vígjáték zárta be: »Beszéljen a mamával* címen. A szereplők: Balázs Jenőné, O. Nagy Mariska, Csoó Ilus, Bányai Sándor, Kürtössy Lóránt és Kotincs Kálmán előadásukkal sok kedves dolát fakasztottak és meleg elismerést váltottak ki. Az estély szép volt. Rendezést, szereplőket egyaránt illet a dicséret. Több ilyen előadást várunk. A Fruktus Részvénytársaság a mai naptól fogva kizárólag az új helyiségeiben található, Bethlen-körút 10. sz., a főpályaudvar átellenében. Tel. 161. Uj és óborokat legmagasabb napi áron vásárolunk.