Kecskeméti Lapok, 1924. július-december (57. évfolyam, 149-298. szám)

1924-11-18 / 265. szám

Ötvenhetedik évfolyam 215. száma. Ára 1000 k»r«na Kedd, 1924 november 18. Ijfolévra - i dimes,ik a tiszken­tétég *moo * (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) lásdlHk­ik. IgJ hónapra 10,000 K Sierkeitőiés és k!«(16hWati i«« ár»*iooo k FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ni. m. *ron, i Főszerkesztő: Hankovszky Zsigmondi. TELEFON88 AMÜ­NK­t SZERKESZTŐSSG .. .............. IK­ RTOMDA­­S KIADOHIVAtAL Felelős szerkesztő: Almássy Sándor. Ravasz László pü­spök a pro­testantizmus és katholicizmus viszonyáról. A dunamelléki református egyházkerület szombaton kezdte meg évi közgyűlését. Ravasz László püspök hatalmas beszédében megemlékezett az Alföldet­ elterjedt egyke rendszerről, majd az iskolaüggyel kap­csolatosan megállapította, hogy az állam­segélyek rendkívül szűkösek. Rosszalólag említi, hogy az új középiskolai tanterv megszünteti a sajátos református iskolai rendszert, amelynek évszázadok óta kiváló érdemei voltak. Kifogásolja a vasárnaponkint tartott országos vásárokat s bejelenti hogy ennek megváltoztatása érdekében sür­gős megkeresés intézendő a belügyminisz­terhez. A magyar protestentizmus — folytatta — nagy ellenmondásban áll önmagával. Fele­lőtlen elemek hangoztatják, hogy kormány­rendszerünkben túlteng a protestantizmus, holott látjuk, hogy a katholkus egyház minden egzekuti pozíciót erős katolikus egyéniséggekkel foglaltat el. A felekezetek közötti társadalmi béke a reformátusság részéről csak a legmesz­szebbmenő áldozatokkal tartható fenn. A­mikor — úgymond — kénytelenek vagyunk nap-nap után eltűrni, hogy nemzeti és társadalmi ünnepeknél, katonai és polgári szalimnitásoknál az ország minden nagy­­történelmi egyháza az ünnepi istentisztele­teknél szóhoz nem juthat, amikor zászló­szentelésektől szoborleleplezésig mindenütt következetes mellőzésben van részünk, ko­molyan figyelmeztetni kell minden illeté­kes tényezőt, hogy a keresztény, egység legfontosabb előfeltétele az, ha a gondola­tünkból kirekesztjük ezt a hamis egyenle­tet : keresztyén annyi, mint katholikus. Több ügyelmet kér a reformátusság múltja, jelemősége és páratlan szellemi ér­téke iránt az államhatalom illetékes ténye­zőitől, mert a református nép a magyar nemzet legértékesebb elemét foglalja magá­ban, a jómódú kisgazdatársadalmat és az intelligenciát. Magyarországon pedig még úgyse sokáig csak ezzel a két tényezővel lehet és szaned igazi politikát csinálni. sírása. A tartalmas és szépen előadott be­vezető után Fáy Klára citriss közvetlen­séggel mondott rövid, kedves, üdén csengő versikét az ifjúságról, a tavaszról, a szere­lemről, a boldogságról. Szabadi Sándor zenetanár művészi hegedűjátékával gyö­nyörködtette a ha­ds közönséget Sztankay Lajos zongorakísérete mellett. A műsort dr. Kiss János elnök szavai zárták be, aki közönetet mondott a szereplőknek és meg­jelenteknek, hogy segítségére siettek a Mivének nemes törekvésében s élelemhez, ruhához, meleg szobához igyekeznek jut­tatni a szűkölködő magyar ifjúságot. Majd barátságos vendégszeretettel invitálta meg s közönséget a családias jellegű további kellemes szórakozásra: a büffelre és a táncra. Az ízléssel berendezett büff-ben olcsón, igen jól készített, szemnek szíjnak igen tetsző, pompás er­ni-inni valókat árusítottak igen olcsón, igen kedves és bá­jos leányok, asszonyok, akiknek mosoly­gós szemeiből biztató, segítő, támogató, meleg szeretetet és reménységet olvastunk ki a magyar ifjúság boldog jövendőjére, talpraáll­lására. Majd megszólalt a zene, megkezdődött a tánc s a jókedvű társaság a legkitűnőbb hangulatban maradt együtt továbbra is. Íme tehát biztató előjelekkel indult meg az idei szezon még az első hó leeste e­őtt. eUWWWWWWWVWWWWXAAAAAAn \AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/ MIVÉ estélye» »Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága ? — jajdult fel a költő lesújtó két­ségbeesése. »Lesz-e gyümölcs a fán, mely­nek letarolták virágát ?« — kérdezte a Mive szombati műsoros estélyét bevezető pro­lógusában Smogrovics Ernőné. S erre a szomorú kérdésre biztató, reménykedő vá­laszt adott a megjelent százszámú közön­ség, mely bizonyságot tett megjelenésével, hogy a nemzet fajának zsenge rigyeit, fakadó reménységét, ékes virágokká, élő valósággá akarja nevelni, hogy majdan egészséges, ép, tiszta, üde gyümölcsöket teremjenek. A kietlennek látszó reményte­­lenségbe mindnyájunk szent kötelessége a magyar ifjúságnak hathatós támogatása, a fejlődéséhez szükséges létfeltételt­­ bizto­­ s Baross Szövetség közgyűlése. A Baross Szövetség kecskeméti fiókja vasárnap délután 4 órakor rendkívüli köz­gyűlést tartott, amelynek legfontosabb lá­nya a tagdíjak felemelése és az új lisz­ikar meg­választása volt. Az ülést Boka Gyula nyi­totta meg Szathmáry J­ános és Bencsik Antal hozzászólása uán egyhangúlag elfogadták a következő tagdíjakat: nagykereskedők és iparosok 20, közép 15 és kis egzisztencák 10 aranykorona. Az osztályozó bizottság a 10 aranykoronát is leszállíthatja, ha annak megfizetése nagyobb terhet je­ntene egyik, vagy másik tag számára. A fölemelt tagsági díjak módot nyújta­nak arra, hogy a szövetség irodát állítson fel és fizetett tisztviselőket tartson, akik a tagoknak állandóan rendelkezésére állanak s fokozottabb munkássággal viszik előbbre a szövetség ügyeit. A következő tárgy az új tisztikar meg­választása s Mayerffy Zoltán halálával meg­üresedett elnöki szék betöltése. A megje­lentek egyhangú lelkesedéssel Bóka Gyulát választották meg elnöknek, akit Rausch Ala­dár központi elnök meleg szavakkal üdvö­zölt és kívánt eredményes munkálkodást. A tisztikar többi tagjai: alelnök Szomor Sándor és Szabó Sándor, ügyvezető igaz­gató: dr. Máthé József, ügyész: dr. Nagy Sándor, titkár : Kiss Jenő, segédtitkár: Kiss József, választmányi tagok: Szeless János, Szathmáry János, Nyirády László Ladányi László, Wagner Vilmos, D­ubner Csula, Sz. Tóth Ferenc, Sebők István, Szöllősi Imre, Nagy Sándor, Szél Nándor, Benkő István, Kovács Menyhért, ifj. Rigó Lajos, Szlavicsek Géza, Csikay László, Mészáros László, Zzabó Lajos, Zaboretzky Ferenc, Tisinger Ferenc, Huszár Ferenc, id. Biró József, Deim Gusztáv, Szabi­ér Pál; szám­­vizsgáló bizottsági tagok: Nagy Sándor, Ladányi László, Szabó István.­­ Ladányi László a Hangya karácsonyi vására ellen emelt szót, amelynek kapcsán Riusch Ala­dár központi elnök is erős kritika tárgyává tette a város 21 milliós Hangya szövetke­zeti részvényjegyzését. Felmerült még az a terv is, hogy a Baross Szövetség engros raktárt állítson fel Kecskeméten, amihez szívesen járulnak hozzá a központban, ha a kecskeméti kereskedők beszervezik a fiókot s annak létalapját előre biztosítják. «AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAé A Protestáns Ifjak Egyesületének hangversenye f. hó 16 án a Újkollégium dísztermében a a legteljesebb siker jegyében folyt le. A dísztermet betöltő lelkes közönség gondos precíz rendezésben ig­ei művészi darabo­kat élvezhetett. Sokáig felejthetetlen kedves emlék lesz ez az előadás, közönségnek és előadóknak egyaránt. A műsor a következő volt: Sikó Zoltán ref. s. lelkész, ifjúsági elnök tartalmas és lendületes megnyitója után .A vén kuruc* melodrámát szavall el Böjthe Vilmos nagy hatással. Zongorán kísérte Joó Mariska, hegedűn Monitórisz János, kisbőgőn dr. Garzó Béla, harmóniu­­mon Szarka Jet­ő, lárogatón Mikus János. Az együttes tagjainak ismert művészete szép összhangba olvadva, pompás zenét adott. Saifer Károly ev.­s. lelkész szavalni tudását mutatta be Papp Váry Elemérné egy költeményével, majd Péter Sarika he­­gedűművésznő adott elő egypár végtelen kedves számot Czöndör Ancza zongora­­tanárnő kíséretével. Eddig ismeretlen volt Kecskeméten, de ettől fogva örökké kedves ismerős marad. Finom, érzéssel teli játéka bámulatos könnyű vonókezelése s azok A tiszta hangok, melyek hegedűje húrjain fel­fakadtak, egyszerre megfogták a közönség szívét. Szülni nem akaró tapsvihar köszön­tötte, mikor másodszor a pódiumra lépett. Losonczy Endrében egy szimpatikus, fia­tal művésznövendék mutatkozott be a kö­zönségnek. Tiszta tenor hangjának lágysá­gával és hatalmas erejével lebilincselte a hallgatóságot. Ritkaság olyan szép tenort hallani. Héjjas Endrénében a bájos, kedves ismerőst üdvözölte a közönség. Szavalatai a meleg, a közvetlen előadásnak a gyöngy­szemei voltak. Durkó Annuska csodálatos erős és telt hangján egy pár szép nótát énekelt zúgó tapsok között. A szép estét egy egyfelvonásos vígjáték zárta be: »Be­széljen a mamával* címen. A szereplők: Balázs Jenőné, O. Nagy Mariska, Csoó Ilus, Bányai Sándor, Kürtössy Lóránt és Kotin­cs Kálmán előadásukkal sok kedves dolát fakasztottak és meleg elismerést vál­tottak ki. Az estély szép volt. Rendezést, szereplő­ket egyaránt illet a dicséret. Több ilyen előadást várunk. A Fruktus Részvénytársaság a mai naptól fogva kizárólag az új helyiségeiben található, Bethlen-körút 10. sz., a főpályaudvar átellenében. Tel. 161. Uj és óborokat legmagasabb napi áron vásárolunk.

Next