Kecskeméti Lapok, 1929. július-december (62. évfolyam, 147-295. szám)
1929-09-22 / 215. szám
1929. szeptember 22 KECSKEMÉTI LAPOK munkaképes nyomorgóknak munkát is igyekszik szerezni a bizottság. Fel kell még említenünk, hogy ily módon megszűnik a célra nem vezető, ötletszerű adakozás, valamint legbiztosabban megakadályozhatók a szélhámosok visszaélései is. Úgyszintén megszűnik a „vidéki“ koldusoknak, különösen vásárok és egyéb tömeges összejövetelek alkalmával szokásos ideözönlése is. A kecskeméti szegényügyi bizottság tegnap délelőtt tartotta alakuló gyűlését a városháza tanácstermében. A gyűlésen megjelentek a városnak és az egyháznak a vezetői. A gyűlésen megbeszélés tárgyát képezték az összes idevonatkozó, sürgős elintézést kívánó kérdések. Kecskeméten körülbelül kétezerre tehető azok száma, akik testi nyomorúság, szellemi fogyatékosság miatt rendszeres gondozásra, szeretetteljes ápolásra szorulnak. Az élet ezen sorsüldözöttjei számára tűrhető megélhetést fog biztosítani a szegényügyi hivatal, mely még ebben a hónapban megkezdi áldásos működését. A szegényügyi bizottság tegnapi alakuló gyűlésén elfogadta a szervezeti szabályzatokat, melyeket jóváhagyás végett felterjesztenek a belügyminiszterhez. A gyűlésen megválasztották az intéző bizottság tagjait. Elnök Zimay Károly polgármester, alelnök Füredy Lajos tanácsnok, a bizottság tagjai: Sárkány Béla ev. főesperes, Muraközy Gyula ref. lelkész, Szeless László ref. főgondnok, Kovács Sándor r. kath. plébános, Iványosi Szabó László dr. r. kath. főgondnok, Papp György, a görög egyház főgondnoka, Maurer Frigyes ev. főgondnok, P. Halász Jeromos ferencrendi házfőnök, Borsodi József dr. főrabbi, Kenéz Zoltán dr. hitközségi elnök az egyházak részéről, továbbá Tassy József dr. t. főorvos, Czirjék László r. főtanácsos, Szőke Gyula jav. hiv. ügyvezető igazgató, Juszt Ferenc népisk. felügyelő igazgató. A bizottság ügyvezetővé választotta Szőke Gyulát és jegyzővé Labanc Ferenc dr. fogalmazót. A szegényügyi hivatal ideiglenes irodahelyisége a kath. egyház részéről felajánlott bolthelyiség a Gyenesi-cég mellett, végleges elhelyezést a javadalmi hivatalban fog nyerni. A berendezésre és a munka megindítására 1000 pengő kölcsönt kér a bizottság a várostól a szegényalap terhére. A hivatalban irodai teendők végzésére alkalmazza a bizottság Güttinger Rózsát, aki a Kath. Nővédelmi Misszióban eddig is a szegénysegélyezés ügyével foglalkozott. A bizottság megállapította a gyűjtés és segélykiosztás módozatait, melyek irányelveit már ismertettük. A segélyosztást tüzetes helyszíni szemle előzi meg s így sikerül megakadályozni a munkakerülők zaklató tolakodását. A gyűjtőket megbízólevéllel, igazolvánnyal látják el s városi tizedest adnak melléjük. A város közönségét a lelkészek a szószékről is felhívják adakozásra, valamint hirdetmények útján is és a bizottság minden alkalmas módot felhasznál a propaganda céljaira. Felkérik a rendőrkapitányság vezetőjét, hogy ez év november elsején léptesse életbe a koldulási tilalmat és a koldusvándorlás megakadályozását célzó rendelkezést. A bizottság f. hó 30-án délelőtt fél 11 órakor tartja legközelebbi gyűlését, amelyen az ügyvezető részletes munkatervet terjeszt elő a gyűjtés módszeréről. RÁDIÓMŰSOR Szombat, szeptember 21. 7.40 A kínai missziókba induló nyolc Ferencesszerzetes tiszteletére rendezendő búcsúestély. 8.45 Basilides Mária dalestje. 10.30 Magyari Imre és cigányzenekarának hangversenye. Vasárnap, szeptember 23. 10.00 Istentisztelet. 11.15 Evangélikus istentisztelet. 12.30: Operaházi zenekar hangversenye. 3.30: Horn János: „A gyümölcs válogatása és szakszerű csomagolása" 4. Rádió Szabad Egyetem. 5.15: Másfélóra könynyű zene. 6.40: Horváth Árpád előadása: „A mai Európa színháza". 7.20: Sporteredmények. 7.30: Népszínmű előadás a Stúdióból. ..A betyár kendője“. Népszínmű 4 felvonásban. 10.10: Farkas Jenő cigányzenekarának hangversenye. Hétfő, szeptember 23. 9.15: A honvédgyalogezred hangversenye. 12.05: Hangverseny. 4.20:Asszonyok tanácsadója. 5.15: Gramofonhangverseny. 8.20: Német nyelvoktatás. 7: Magyari Imre és cigányzenekarának hangversenye. 8: Rádió amatőr posta. 8.40: Vonószenekari hangverseny. 10: A Fejes szalon zenekar, az Ostende-jazz, továbbá Horváth Gyula és cigányzenekarának hangversenye. 3. oldal. TELEFONKÉNYVEZETŐ VILÁGMÁRKA Lelkes lendülettel indult meg a tanulás a zeneiskolában, ahol az igazgató ifjúsági zenekarok alakításán és az Úri Banda jubileumának megünneplésén töri a fejét . A pénzügyi bizottság ülésén majdnem pálcát törtek a Zeneiskola felett, többen is akadtak, akik a mai gazdasági viszonyok között kimondottan „lukszus"-nak minősítették a Zeneiskola fenntartását, itt azonban, az öreg iskolaépületek falai között szerencsére más a felfogás. Itt hittel, meggyőződéssel végzik munkájukat az arra hivatottak, mert tudják, hogy a magyar muzsika, amely előtt az utóbbi években minden várakozásunkat felülmúló elismeréssel számtalanszor hajtotta meg lobogóját a külföld, sokkal, de sokkal többet használhat a magyarságnak, mint akárhány, horribilis pénzekkel fenntartott hivatalos apparátus. Szeptember első napjaiban az idén a szokottnál is nagyobb lendülettel indult meg a tanítás, a tanulás a Zeneiskolában. Az első napokban ugyan úgy látszott, hogy zökkenők, fennakadások lesznek, mert a tanerők közül többen szabadságra mentek. A gordiusi csomót azonban huszáros vágással metszették át a Zeneiskolában. A távozott tanárnők helyett Vásárhelyi Zoltánné legidősebb, legtehetségesebb tanítványai vették kezükbe a legfiatalabbak oktatását és pár nap alatt kiderült, hogy a csere egyátalán nem bizonyult hátrányosnak. Az az egységes tanítási metódus, amit Vásárhelyiné nagyszerű pedagógiai érzéke meghonosított, eleve elhárított minden zökkenőt és a tanulók úgyszólván észre sem veszik a cserét, amely tanítóikban beállott. A zene oktatása mintaszerűen folyik és ilyen harmonikus, egészséges vérkeringésű atmoszférában ideje, módja van a lelkes igazgatónak, M. Bodon Pálnak arra is, hogy hozzáfogjon azon terveinek megvalósításához, amelyeket régen érlel a szíve alatt. Ilyen elsősorban az ifjúsági zenekarok ügye. M. Bodon Pálnak régóta hangoztatott meggyőződése, hogy csak egy zeneileg gondosan kiképzett ifjúságból fejlődhetik ki az igazi zenei kultúra és ennek egyenes következményeként a komoly hangversenyközönség. Ez a meggyőződés érvényesült abban a tervben, amely november vagy december folyamán válik valóra a középiskolai énekkarok Kodály-koncertjén és ennek a tervnek egy magasabb fokú lépcsője az a megvalósításra váró szándék, amely az igazgató elgondolásában cserkész- és leventezenekarok felállítását tűzte ki céljául. Egy igen nagy akadály persze itt is van: a pénz, amire a sok fúvós hangszer beszerzéséhez szükség van, hiányzik. M. Bodon Pál azonban reméli, hogy némi állami támogatással sikerül ezt az akadályt kiküszöbölni. A másik nagy munka, amelyen a Zeneiskola igazgatója a fejét töri, a Kecskeméti Műkedvelők Zenekarának jubileuma. Az Úri Banda ebben az esztendőben ünnepli fennállásának ötven esztendős jubileumát s erre az alkalomra szeretne az igazgató valami nagyot, valami szépet, valami nagyon szépet produkálni. Hogy mit, hogyan, nem árulta el, de ahogyan ismerjük, már előre biztosra vehetjük, hogy a jubileummal kapcsolatos „kirukkolás“ diadalmas határkő lesz Kecskemét zenei életében. Van az igazgatónak még egy terve, amiről valósággal áhitatos szeretettel beszél. M. Bodon Pálnak sehogyan sem megy a fejébe az a sajnálatos valóság, sehogyan sem tud megbékülni azzal a gondolattal, hogy Kecskeméten nem lehet városi támogatás nélkül hangversenyt rendezni, mert nincs rá közönség. M. Bodon igazgató nem tud ebbe belenyugodni és meg akarja mutatni, hogy igenis lehet! Nagy fába vágta bele a fejszéjét és most azon töpreng, hogyan lehetne megalakítani a Kecskeméti Zenebarátok Körét. Csak kétszázötven igaz muzsikahívőre volna szüksége, akik a tagdíj fejében kötelezettséget vállalnának a hangversenyek látogatására. Ennyi az egész . .. De, hogy Kecskeméten meg lehet-e valósítani, más kérdés ... Egy azonban bizonyos. Az a zenekultúra, amelynek szolgálatára ennyi hitet, ennyi munkát, ennyi gondot, ennyi fáradságot lehet feláldozni, az nem lehet lukszus.