Kecskeméti Lapok, 1934. július-december (67. évfolyam, 146-273. szám)

1934-07-01 / 146. szám

Ma teljes heti rádióműsor! Vasárnap, 1934 július 67. évfolyam, 146. szám. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP « MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN REGGEL ássa Sándor József dr. tiszti főügyész átvette hivatalának vezetését Szombaton reggel 7 órakor jelent meg hivata­lában Sándor József dr., a törvényi hatósági bizott­ság által megválasztott tiszti fő­ügyész. Pontossága nem új tisz­tében való erény, hanem ered abból a lelkiismeretes kötelesség­­tudásból, amelyet egész hivatali pályáján tanúsított. Kecskemét város új tiszti fő­ügyésze középiskolai tanulmá­nyait a piaristáknál végezte és ott tett érettségit 1905-ben. A jogakadémiának volt hallgatója, az ügyvédi vizsgát 1913. április 15-én tette le. Hadiszolgálatra­­ 1915. február 1­5-én vonult be a 29. h­on­v­éd gy­alo­ge­zredhe­z, a Sándor József dr harctéren pedig 1915. júliustól 1916 június 10-ig teljesített szolgálatot a 306. hon­véd gyalogezredben. Vitéz magatartásáért kapta a nagy és kis ezüst­érmeket. A nagy orosz offen­ziva alkalmával esett hadifogságba és onnan csak 1920. június 18-án került haza. Ekkor nyitotta meg újból ügyvédi irodáját. Rokonszenves egyéni­sége, szelíd lelkü­lete sok barátot szerzett számára és közéleti népszerűségének legszebb bizonysága az, hogy 1922. április 22-én két igen tekintélyes jelölttel szemben kapta meg a tiszti ügyészi vá­lasztáskor az­­abszolút többséget. E minőségbeli legjobb tudásával és példás kollegialitással végezte teendőit. Mint tb. főügyész indult a közel kéthó­napos választási harcba. Társadalmi téren végzett munkájának honorálá­saként került Faragó Béla elhunyta után a Kecs­keméti Tekéző Társaság elnöki székébe. Bizalmat keltett és népszerűséget biztosított számára az az értékes munka is, amit a kiat­. intézményekben, főként mint azok ügyésze, vállalt és teljesített. Sándor József dr. szombaton reggel megjelent Kiss Endre dr. polgármesternél, akitől megkapta hivatalának átvételére vonatkozó rendelkezéseket és már szombaton ellátta legsürgősebb teendőit. Hitler vérbefojtotta a rohamosztagok lázadását Rohm kapitány vezérkari főnököt, Schleicher tábornok, volt kancellár, honvédelmi minisztert több náci­ vezérrel együtt agyonlőtték (A Kecskeméti Lapok budapesti szerkesztő­ségének éjszakai telefonjelentése.) Németor­szágban szombaton páratlanul súlyos esemé­nyek történtek, melyek következményei még beláthatatlano­k. Fellázadtak a német roham­­osztagosok, mert attól tartottak,­­ hogy Hitler lefegyverezi őket. Hitler azonban személyesen közbelépett és erélyes intézkedései eredménye­ként ma még mindig ura a­­helyzetnek. A szenzációs eseményekről­­a következőket je­lentjük: A müncheni rohamosztagosoik Schneidhu­­­bert, Schmiedt Vilmos és Speidt gróf vezetése mellett mozgósítottak és fellázadtak Hitler ellen. A lázadásnak a Tegerra-tó melletti Wisse községben tartózkodó Rohm kapitány Hitler vezérkari főnöke volt a vezetője, aki magáihoz gyűjtötte a rohamosztályosok vezé­reit. Már teljesen készen állt a lázadás kitö­rése, amikor Hitler, értesülvén az események­ről, repülőgépen Münchenbe érkezett. Mün­chen utcáin ekkor már kint voltak a roham­­osztagosok­­és Hitler autójára kiabáltak: „Áruló! Áruló!“ Hitler Wagner belügyminiszter révén maga elé vezettette Schneidhubert és Schmiedt ve­zéreket, akiknek sa­ját kezével letépte rend­fokozatukat. A két rohamosztagos vezért ez­után néhány perc múlva kivégezték. Ugyanígy Spreidt grófot és számos vezért is. Miután a helyzet Münchenben némileg így tisztázódott, Hitler autón Röhm kapitányhoz hajtatott. A kastély teljesen sötét volt és Hit­ler maga törte fel az ajtót. Egyenesen Röhm hálószobájába ment, vezérkari főnökiét álmá­ból felrázta s nyomban letartóztatta. A hírek szerint már Rohm kapitány sincs az élők so­rában. Állítólag a börtönben öngyilkosságot követett el, valószínűbb azonban, hogy őt is agyonlőtték.­­ Utálatos látvány tárult­­a kastélyban ezután­­ Hitler elé. Bebizonyosodott, amit Németor­­­­szágban már mindenki beszélt, hogy Reihm­s környezete homosexuális hajlammal bírt. Hit­­­­ler utasítására a kastélyban tartózkodó náci­­­ vezéreket — valamennyi ismert név — tarto­mányi főnököket a helyszínen agyonlőtték. Hitler autón ment vissza Münchenbe és az úton találkozott számtalan autóval, melyek mind nácivezéreket vittek, akiket Rohm ma­gához rendelt. Hitler­­az autók utasait minden további nélkül letartóztatta. Münchenbe érve rövid nyilatkozatot adott, melyben kijelen­tette,­­hogy könyörtelenül kiirtja ellenségeit, amúgy­ a beteges hajlamú embereket, akiknek Németország felforgatása is céljuk. Hitlernek birtokába jutott olyan jelentés is, hogy az összeesküvésben részes Schleicher tábornok, volt kancellár-hadügyminiszter is. Hiter elrendelte Schleicher letartóztatását. A tábornokért detektivek mentek ki lakására. Schleicher revolverrel kezében fogadta a de­­tektiveket, mire a detektivek is fegyvert rán­tottak és a tábornokot agyonlőtték. Schleicher felesége, aki testével akarta felfogni a lövése­ket, revolvergolyótól találva, holtan rogyott a holttest mellé. A müncheni összeesküvést így Hitlernek si­került vérbe fojtani. Képesítő vizsgák a ref. tanítónőképzőben Pénteken végződött a ref. tanítónőképző intézet­ben a képesítő vizsga. A vizsgálat elnöke Imre Sándor szegedi egyetemi tanár, egyházkerületi tanügyi előadó, a kormányképviselő pedig Kállay Kálmán dr voltak. Vizsgálatra jelentkezett 44 növendék, kik közül a vizsgálat folyamán beteg­ sége miatt egy növendék visszalépett. A vizsgázó növendékek közül jeles eredménnyel vizsgázott 5, jó eredménnyel 25, elégségesen 10, egy-egy tan­tárgyból a szeptember hónapban tartandó javító­­képesítő vizsgálaton javíthat két, egy év múlva az egész­ vizsgát ismételheti egy növendék. Mind az elnök, mind a kormányképviselő a ki­váló eredményért elismerésüket nyilvánították az intézet tanári karának eredményes munkájukért és megdicsérték a vizsgázók komoly törekvését és szorgalmát is. Jeles oklevelet nyertek: Borzsák Ilona, Molnár Jolán, Kocsis Ilona, Veress­­Ilona, Vincze Gabriella. Jó oklevelet nyertek: Szabó Emma, Sütő Zsófia,­­Radnóti Kornélia, Muraközy Klára, Váróczi Sára, Weiser Erzsébet, Vincze Irén, Papp Kamilla, Ho­moki Julianna, Fábián Lenke, Lakos Terézia, Ka­­las Lenke, Kárpáti Ilona, Jeszenszky Márta, Antal Klára, Balta Kata, Bubik Sára, Grómon Vilma, Já­­nossy Ilona, Ócsay Erzsébet, Banner Klára, Balogi Hermina, Dom­ján Kata, Szilágyi Gizella. Ökleine­let nyertek: Rakovszky Kata, Pethő Sára, Hor- S­nyák Jolán, Garzó Mária, Gaál Erzsébet, Fábián­­ Gizella, Moóré Jolán, Kocsis Margit, Izsák Piroska, Izsák Erzsébet. Az új tanítók ünnepélyes kibocsátása ugyancsak pénteken délután fél 6 órakor történt a szokásos áhitat megtartása mellett, majd pedig családias jel­­­­legű­ búcsú vacsorára gyűltek össze az intézet inter­­­­nátusában, ahol meghatottam búcsúztak az inté­­­­zet fenntartójától, a kecskeméti ref. egyháztól, a tantestülettől és az alma mater meghitt falaitól. Egyházzenei ünnep a ref. templomban A ref. templomban ma,­­vasárnap a reggeli isten­­­­tiszteleten Árokháty Béla budapesti vallástanár,­­ orgonaművész hirdeti az igét.­­ Istentisztelet után egyházzenei ünnepség lesz a­­ templomban Szenczi Molnár Albert, a nagy ma­­­­gyar zsoltárfordító poéta halálának­ háromszáza­­­­dos évfordulója alkalmából. ( Műsor a következő: 1. Bevezetőt mond Vas Vincze dr. lelkész. 2. a) J. G. Waldther (,1684—1748). „Jézus az­­ én örömöm“. (Korálvariációk). b) „Ne szállj per­­­­be éni velem“ (Improvizált korálvariációk). Orgo­nán előadja Árokházy Béla. 3. Zsoltáraink, ahogyan Kálvin gyülekezete éne­kelte. I. a) A nép panasza (XIII. zsolt.); b) A hivő fohásza (LXXXIX. zsolt.); c) Isten dicsősége (LXVI. zsolt.). II. a) A búsulás éneke (LV. zsolt.); b) A hálaadás dala (LXV. zsolt.); c) Az öröm éneke (CV. zsolt.). Bemutatja Kremán Sámuel. 4. J. Pachelbel (1653—1706.): Toccata. Orgonán előadja Árokházy Béla. 5. Befejező szavakat mond Hetessy Kálmán dr. lelkész. Az ünnepségre minden egyháztagot szeretettel hív az egyház vezetősége. aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa EXPRESSZHÍREK EGY MONDATBAN • __ Hindenburg betegsége aggasztóra fordult. A kormány kívánságára július 14-ig felfüggesz­teték a készárubúza jegyzését. Az európai államok búzatermése hetven millió Iliászéval lesz kevesebb a tavalyinál. Újabb rendelkezés szerint a tatarozási hiteleket augusztus végéig lehet igénybe venni. Egy Szeged-környéki kilenc holdas birtokon holdanként 21 má­sa volt a búzatermés. Az államvasutaknál július elsején 600 tisztviselőt léptetnek elő.

Next